Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-03 / 2. (4148.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. KÖZÉP EURÓPA Í936-BAN (sp) Prága, január 2. Európa politikája 1936-ban két főese- mény-tengely köré kristályosodott: az abesz- szin konfliktus és a spanyol polgárháború köré, de a fejlődést meghatározó mellékten- gelyek között a régi erőben a régi jelentő­ségben megmaradt a középeurópai problé­ma is, készen arra, hogy bármely pillanat­ban az előtérbe ugorjon. A távoli izgalmak miatt a dunai kérdés nem okozott annyi fej­törést, mint máskor, legalább igy látszott a felszínen, de a lappangó bonyodalmak nem csökkentek Középeurópában. Ha összefog­lalni akarunk, akkor az 1936-os dunavidéki eseményeket a következő alaptételekben csoportosithatjuk: 1. a kisantant kiépítése a belgrádi konferenciától Károly román király prágai útjáig; 2. a római blokk kialakulása a római hármas konferenciától Horthy kor­mányzó olaszországi útjáig; 3. Hodza Milán összeegyeztető kísérletének sikertelensége; 4. két ugyancsak eredménytelen kísérlet: a) Ausztria eltávolítására a római blokkból, b) Jugoszlávia kiemelésére a kisantantból; 5. Ausztria kibékülése Németországgal és en­nek következményei. Elég gazdag műsor bonyolódott tehát le 1936-ban. A történelmi visszapillantásnál mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy 1936 elején Hodza Milán volt Csehszlová­kia külügyminisztere, aki megkísérelte, hogy az agrárpárt elképzeléseinek megfelelően szelíden és senkivel ellentétbe nem kerülve némi uj értelmezést adjon a Hradzsin kül­politikájának. Hodza a kisantantot poziti­vabb viszonyba kívánta hozni a többi du­nai állammal s az év első hónapjait ez a kísérlet jellemezte. Schuschnigg osztrák kan­cellár január 16-án Prágába jött, hogy Hcd- zával tisztázza az első lépéseket. A hiba azonnal itt megtörtént. Prága nem en bloc akarta megteremteni a dunai kiegyezést, ha­nem úgy, hogy Ausztriát a kisantanthoz édesgeti s ezzel arra kényszeríti Magyaror­szágot, hogy feltétel nélkül szakítson ed­digi politikájával. A pillanat kedvezőnek látszott: Ausztria Németország után mint­ha elvesztette volna második támaszát is, az abesszin konfliktusba bonyolódott Olasz­országot is. De Mussoliniban még mindig volt annyi politikai erő, hogy Középeuró­pában is diadalmaskodjék. Hodza február 9-én Parisba utazott, egy­részt, hogy megnyugtassa Franciaországot, ahol nem mindig a legjobb szemmel nézték ,,Középeurópa önállósodásának“ hodzai tervét, másrészt megnyerje a franciákat du­nai elképzeléseinek. A csehszlovák minisz­terelnök és külügyminiszter a francia fővá­rosban sok optimista nyilatkozatot tett (,,Ausztria egy hónap múlva a kisantant partnere lesz“), amelyeket az idő sorra megcáfolt. Február 21-én már Belgrádba kellett utaznia a jugoszláviai félreértések tisztázására, mert időközben kitűnt, hogy ságilag erősen német befolyás alá került, másrészt nem helyeselte a csehszlovák­A íöZdhözitengeri béke orosz szövetséget s az uj helyzet néha-né­ha a politikában is megnyilvánult már. Krofta minden erejét a defektus kijavításá­ra szentelte s a május 6-i belgrádi, majd még inkább a szeptember 12-i pozsonyi kis- antant-konferencián sikerült is a közvetlen veszedelmet elhárítania. A kisantant-diplo- maták elhatározták, hogy az államszövet­ség teljes egységének kidomboritására ál­lamfői összejöveteleket tartanak s az első ilyen magasabb szféráju kisantant-konferen- cia junius 5-én ült össze Bukarestben, Be­Aláírták az olasz-angol kiegyezést Mussol ni tévoüététen - Biztosítva van Olaszország teljes cselekvési szabadsága Spanyolországban Róma, január 2. Hivatalos közlés sze­rint szombaton délben a római Chiggi-pa- Ibtában Ciano gróf olasz külügyminiszter és Sir Eric Drummond római angol nagy­követ aláírta az olasz-angol szerződést. Mussolini vidéki villájában, Rocca della Camminate-ban tartózkodik és ezért az alá­írás alkalmával elmaradtak a szokásos ün­nepségek. A jegyzéket „a biztosítékok és a kötelező ígéretek kölcsönös kicserélésének” nevezik. Szövegét kedden hozzák nyilvá­nosságra Londonban és Rómában egyide­jűleg. A jegyzék al'áirása nagy megelége­dést keltett Olaszországban és Angliában egyaránt. Római illetékes körökben hang­súlyozzák, hogy az angol-olasz kiegyezés megtörtént anélkül, hogy Róma szakított volna eddigi politikájával, Németországgal, Spanyolországgal vagy Szovjeíoroszország- gal szemben. A szerződés három főpontja London, január 2. Hír szerint az olasz-angol földközi tengeri szerződés a következő pon­tokból áll: 1. A szerződő felek garantálják a status quot. 2. A földközi tengeri forgalom és közlekedés szabadságát is garantálják. 3. A. szerződés kijelenti, hogy nem irányul egyetlen harmadik hatalom ellen sem. U$ahh spanyol-német tengeri konfliktus A „königsberg*' cirkáló lefoglalt egy spanyol kormánygőzöst A „Sotois#,-e$et fiiagy rüatiaSsnat keltet! Nyugateurópában ■ ■ Éfíelí harcok Madridban London, január 2. A hivatalos német sajtóiroda jelentése szerint a német hadi­hajók megállították és őrizet alá vették a Soíon nevű spanyol kormánygőzöst, mert represszáliákat akarnak foganatosítani a bilbaói kormány által lefoglalt Pálos német gőzös ügyével kapcsolatban. Mint ismere­tes, a német gőzöst a bilbaói kormány sza- badonengedte, de visszatartotta rakományá­nak egy részét és egyik utasát. Ellenrend­szabályként most a németek foglaltak 1b egy spanyol gőzöst, amelyet a Königsberg né­met cirkáló őrizetbe vett, A nyugati hatal­mak politikai köreiben a Soton őrizetbevé­tele nagy megdöbbenést keltett. Az angol kormány az United Press értesülése szerint a Soton-ügyben közvetíteni akar Berlin és a valenciai kormány között. Az angol la­pok egyelőre nem kommentálják a legújabb német-spanyol incidenst, de a francia lapok megállapítják, hogy a Palos-ügy után alkal­mazott német retorziók azt bizonyítják, hogy a birodalom nem fogja könnyen meg­változtatni eddigi spanyolországi politiká­ját. A franciák szerint az angolok és az olaszok közösen fognak közvetíteni Berlin­ben. Lord Plymouth, a londoni semlegességi bizottság elnöke uj terveket dolgozott ki a spanyolországi benemavatkozás biztosításá­ra. A terv megvalósításának útjában azon­ban számos akadály áll. Franciaország pél­dául azt követeli, hogy a semlegesség biz­tosítása érdekében valamennyi európai re­pülőteret ellenőrzés alá vegyék. M:aía bízik a gjjczaíarabén Madrid, január 2. Miaja tábornok, Madrid parancsnoka újévi üzenetében kife­jezi azt a meggyőződését, hogy a kormány győzelme küszöbön ál!. A kormánycsapatok Németország hathatós gazdasági propagan­dát kezdett a délszláv államban és Belgrád nem egészen érti és nem egészen helyesli a prágai koncepciót. Ebben az időben már nyilvánvaló lett, hogy a hodzai elképzelés egyelőre megvalósíthatatlan, Hodza lemon­dott a külügyminiszterségről s helyért a régi irányzat legodaadóbb hive, Krofia Kamill vette át, akinek főlörekvése az lett, hogy a kisantant zártságát helyreállítsa, az egy­séget megerősítse és hathatésabbá tegye. Jugoszlávia megingása szükségessé tette ezt a munkát. A délszláv állam egyrészt gazda­hangulata napról-napra javul és megszerve­zésük is bámulatos eredményeket tesz. A milícia osztagai hamarosan a spanyol nép­hadsereg erős osztagaivá válnak, amelyek kitünően vannak fölszerelve és megkezdhe­tik diadalmas előnyomulásukat. Áttörési kísérlet Újév napján az esti órákban heves harcokra került a sor a madridi fronton. A legvéresebb ütközet a villa-verdei szakaszon dühöngött, ahol 22 óra 30 perckor a nacionalista osztagok áttörési kísérletet kezdtek keleti irányban. A spanyol fővárosban hallható volt a gépfegyve­rek kattogása és a lövészárokmozsarak tompa zaja. A Mondoa-park irányában a Casa dél Campóban, Uzerában és az egyetemi városban ugyancsak heves közelharcokra került a sor, amelyek kimeneteléről egyelőre nem érkezett jelentés Madridba. A hadügyminisztérium a Guadalajara-fronti harcokról azt jelenti, hogy a kormánycsapatok ezen a szakaszon több falut elfoglaltak, A Soton-incidens lefolyása Bayonne, január 2. Bilbaoból a következőket jelentik a Soton spanyol gőzös feltartóztatásá­ról. A baszk partok mellett haladó Königsberg német cirkáló január elsején a Bilbaoból San- tanderbe utón lévő Soton nevű spanyol kor­mánygőzöst megállította. A spanyol gőzös pa­rancsnokának képviselőjét arra kényszeritették, hogy a cirkáló fedélzetére menjen és aláírja azt a nyilatkozatot, amely elismeri, hogy a So­ton feltartóztatása megtorló intézkedés a Pálos német gőzös feltartóztatása miatt. A Soton ez­után parancsot kapott, hogy befusson a felkelők egyik kikötőjébe. Amikor a spanyol hajóstiszt visszatért a fedélzetre, a Soton a part felé vett irányt. A part közelében a hajó zátonyra futott, mire a német cirkáló töb ágyulövést adott le el­lene. Később egy spanyol kormányrepülőgép je­lent meg a Königsberg fölött és több kört irt le, a levegőben, A Königsberg erre gyorsan nyílt tengerre távozott. Néhány óra múlva a Soton kiszabadult a zátonyból és Santanderhe vette út­ját. Az a körülmény, hogy a spanyol hajó zá­tonyra futott, azt bizonyítja, hogy a német hajó spanyol vizeken állította meg a Sotont, Német beállítás Berlin, január 2. A német beállítás szerint a Königsberg több lövést adott le a Sotonra, mert a hajó nem teljesítette a cirkáló parancsát és nem állt meg, A Soton zátonyra futott és le­génysége önként elhagyta, A legénység nagy része egy halászbárkán a partra menekült, de a Soton néhány matróza most a Königsberg fe­délzetén tartózkodik, KormányrepB'őgépek lőtték le december 8-án a madridi fran­cia nagykövetség repüJdgéipét Páris, január 2. A francia külügyminisztérium tegnap hivatalosan közölte, hogy a madridi francia nagykövetség repülőgépét, amelyet de­cember 8-án a spanyol front fölött lelőttek és amely szerencsétlenséggel kapcsolatban Deíaprc francia újságíró életét vesztette, nem a felkelők repülőgépei, hanem a spanyol kormány repülő­gépei lőtték le. A francia külügyminisztérium a valenciai francia nagykövetség révén bejelent ír­té tiltakozását a spanyol kormánynál és kártérí­tést követelt. — Mint ismeretes, a madridi fran­cia nagykövetség repülőgépének lelövésévzl kapcsolatban a Franco-ellenes világsajtó napokig agitált Franco kormánya ellen, brutalitással, a nemzetközi megállapodások megszegésével vá­dolta a spanyol nemzeti csapatokat és az ese­ményt úgy akarta kiaknázni, hogy növelje a Franciaország és a spanyol nemzeti kormány közötti feszültséget. A fegyver most visszafelé sült el, de a nemzetközi sajtó már hallgat és egyáltalán nem talál kivetnivalót azon, hogy a spanyol kormányrepülőgépek lelőttek egy fran­cia polgári repülőgépet. _ Ma Képes-, Rádió- és Gyermekmelléklet: 32 oldal Ara 2-. M-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Z (4148) szám • Vasárnap ■ 19^7 január 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom