Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-15 / 11. (4157.) szám

4

t>rxgaiA\a<Aarhi rlae*

1937 jannár 15, péntek.

Jeles napok

Irta: Dr. Wagenhuber Aurél

A népi kalendárium napjai csak névleg kapcsolódnak a hivatalos naptárhoz, jeles napjai a polf

ári év vörösbefcüs ünnepeitől független utakon óborogtak el. Legtöbbjük ősi, széttöredezett hagyományok cserepeit mentette át számunkra, ma már értelmetlen szavakat, mozdulatokat, furcsaságokat, amiknek jelentését maga a nép sem érti többé. Kezdetlegesebb fokon azonban a napok, az évszakok változása fontos esemény, sorsforduló, bizakodás és a hozzájuk tapadt szokásoknak mély jelentősége van. Ismeretük közelebb visz a népi szellemhez és közlésük tán fölhívja az érdeklődést a hasonló hagyományok gyűjtésére.

Január 1, újév. Az évkezdő nap naptári helyzete korszakonként változott. A rómaiak császárságuk óta január 1-én kezdték az évet és e napot meg is ünnepelték. Keresztény egyházi ünnepnek a VH. század óta számit, amikor is Jézus circum- cisiójának ünnepe került e napra. Mivel pedig naptáraink január 1-gyel, tehát Jézus circum- cisiójával kezdődnek, ragadt a csízió név régi kalendáriumainkra. ..Érti a csiziót", mondták a sokat tudó embernek; és helyesen, mert azokban a csíziókban az égvilágon minden bent volt.

Gazdaembert elsősorban az időjárás érdekli: milyen lesz az elkövetkezendő esztendő, van-e- kilátás bő termésre. Lippai János (Lippai György esztergomi érsek testvéröccse) 1662-ben irt szép Ca- lendarium Oeconomioum Perpetuum-ában olvashatjuk, hogy: „A figyelmetes gazda emberek azt tartják az uj esztendőnek első napjárul, hogy ha reggel vörösödik az ég, azon esztendőben sok szélvész lészen. Ha a nap tisztán és világosan fé- nyesedik uj esztendő napján, az esztendő hallal bővelkedik. Ha pedig szeles étszaka lévén uj esztendőnek első napjára virradóra, örömest pestis következik . . .“ Ma már a pestistől nem félünk és az újév első napján más egyebekre lesz gondunk; mert ami kicsiben az ujesztendő napján történik, az történik az éven át nagyban is.

Aki e jeles napon pénzt kap, pénz-t kap máskor is; és ha megütlegelik, bizvást remélhet a verésben továbbra is. Mindenki tudja, hogy a cigány, kéményseprő szerencsét hoz. De ezt már kevesebben: aki újévkor nem tüsszent, még az évben meghal. (Világszerte és ősidők óta általános hit, hogy a tüsszentés egészség jele, ami kapcsolatos a félékről alkotott kezdetleges népi felfogással.) Más egészségügyi utasításokat is ismerünk, igy például karácsony első napjától január 2-ig sem mosni, sem ruhát szárítani nem szabad (de 6zeny- nyes se .legyen a háznál), különben egész éven át betegek lesznek a ház lakói. Másutt viszont tilos újév reggelén tisztába öltözni, mert különben kiütéseket kap az illető. Jó már a vízszükségletet is Szilveszterkor beszerezni, mert az újévkor hozott viz betegséget jelent. Étkezésre nagy gondunk legyen: csirkehúst ne együnk (mert kikaparja a gazdaságot), cfe inkább malacot: a malac előre túr, már pedig mi is minden dolgunkban

előre akarunk haladni. Egész kenyeret szegjünk, hogy egész éven át bőven legyen. Együnk főtt kukoricát, hogy pénz, — sok cukrot, édes tésztát, hogy-szerencse álljon a házhoz.

Lányok gondja természetesen jövendőbelijük ki- puhatolása. A lány már jó kora hajnalban meglesi a kakast, merre nézett első kukorékolásakor: mátkáját abból az irányból várhatja. Felkelés után ajtónak háttal állva, papucsát kirúgja; ha a leesett papucs orrával kifelé áll, úgy még abban az évben elhagyja a -házat, ha befelé, úgy otthon marad. Este annyi fát hozzon be a szobába, amennyit át bir nyalábolni, s ha a fa páros számú, férjhez megy.

De megtudakolható a jövendőbeli külső ábrázata és foglalkozása is. A lányok karós kerítéshez mennek es ott a karókon bekötött szemmel 1-től 9-ig és vissza számolnak; az utolsó karót szallaggal kötik meg. Ha e karó szép egyenes és szép magas, akkor férjük is derék, hatalmas lesz, ha meg a karó kicsiny, görbe, úgy kicsiny, esetleg púpos kérőre számiIhatnak. A jövendőbeli foglalkozására pedig a bádog kanálban felolvasztott és hideg vízben "öntött ólom alakjából következtetnek. Jellemző, hogy a szerelmi varázslatokban és jóslásokban úgyszólván mindig a nők a cselekvők, mig a legények csak nagy ritkán kiváncsiak mátkájukra.

December 25 a nagy karácsony, újév a régebbi naptárakban kis karácsony, e két nap közé éső nyolcad a két karácsony keze, számtalan szokás, varázslatos cselekedet, jóslás ideje; mindmegannvi maradéka a régi téli napfordulóval kapcsoló tos hiedelmeknek. Egyikük, másikuk még január 6-án is életre kell.

Január 2. Az újévet követő nap, január 2-a is

fontos az időjárás jóslásában; Napos, szép idő sok gyümölcsöt ígér. Amilyen január 2-dika, olyan a szeptember hava is.

Január 6. „Vizkereszt elsőoeziályu sátoros ünnepe nk egyike.“ — Írja egyik régebbi egyházi archeológia. Az Epiphania (= Urunk megjelenése) ünnepében ünnepli az egyház a keleti bölcsek utazását Júdeába a Kisded Jézus imádására, Krisztus megkeresetelését és a kánai menyegző csodáját. Faluhelyeken a keleti bölcsek vándorlását játssza | meg a házról-háizra kóborló három gyerkőc, mon- dókáik közben ki-kiugratva a fényes betlehemi csillagot. Érdekes, hogy helyenként kibontott hajú püspöksüveges lányok járnak igy a királyok szerepében és nem fiuk.

Krisztus keresztelésének emlékére vizet szentelnek; a nép sok helyen a szentelt vizet orvosságnak használja mindenféle betegség ellen. Ezen a napon látogatja meg a pap a házakat a kántorral és ünnepélyesen beszenteli. A ház megáldását ko- ledának hívják, az elnevezés a rómaiak újév nevéből (Calendae Januarii) ered. A pap látogatásához a nép különböző, a régi téli napforduló hagyományainak töredékeit ragasztja, igy helyenként fehér

asztalterítőre tálban rozsot tesznek, a terítő alá gabonát a tyúkok részére, hogy tojóképességüket fokozzák. Ha a pap eltávozik, az .asztalterítőt a pap után szórják, hogy sok aprólék legyen a háznál, vagy a térítőben törülköznek, hogy fejük egész éven át ne fájjon. Van, aki az ajtóra irt G. M. B.-t rögtön letörli, mert úgy hiszi, hogy ha ott marad, akkor a tyúkok nem tojnak jól. Pajko- eabbja a három betűt maga módján értelmezi, például Gazda Menj Borért. A népi találékonyságra jellemző, hogy úgyszólván mindenre talál magyarázót ot; egyik falusi házban a réigi, 1740-ből származó mestergerenda szokásos JHS-ét az ottlakó öreg asszony Jézus Mária Segiits-nek olvasta előttem.

„Vizkereszt napján a nap már egy kakaslépéasel hosszabb/1 — A Vizkereszt idő- és termésjósió nap is, mert hideget hoz, de ha napközben megcsordul az eresz, vagy viz fakad a kerékvágásban, bő termés lesz.

E nap is a téli napforduló ünnepének körébe tartozik, a szerelmi jóslatok itt 6em hiányozhatnak. Előző este a lányok száraz majoránnából bokrétákat kötnek s folyó vízben helyezik el. Akinek csokrára reggelre a legtöbb jégosap képződött, az megy közülök leghamarább férjhez. Jövendőbelijét meg is láthatja, ha előző nap böjtöl, este pedig fejéhez kenyér-darabot és korsó vizet állít; álmában ugyanis mátkája megkínálja. Aki Vízkeresztkor legelőször lép a kereszttel járó pap nyomába, még a farsangon férjhez megy,

Remete Szent Pál (január 10.) napján derült ég jó esztendőt, eső vagy hó gabonadrágulást jelent.

Fábián és Sebestyén napján (január 20.) a fák

elmézgásodnak.

Január 22. Jele-s hires napunk január 22, mert:

Ha fénylik Vince,

Megtelik a pince,

Ha megcseppen Vince,

Üres lesz a pince. vagy:

Hogyha szépen fénylik Vince,

Megtelik borral a pince,

Gabonával pajta s csűr,

Mihály igy jó édes bort szűr.

Január 25, Pál fordulása napja, amikor a nap már, „egy férfi lépéssel hc-ssza-b-j11. a tél dereka. A medve a másik oldalára fekszik, jelentvén, hogy elmúlt a tél első fele. Fontos idöjárásjós'ó nap, már az említett Calendárium Deconomicum Perpetuum is igy ir róla: „Ha Szent Pál fordulása napján fényes és tiszta idő lészen, jó esztendőt jelent, ha ködös, Pestist várj; ha eső vagy hó esik, drágaság lészen: ha szelek fújnak, hadak és zűrzavarok indulnak''...

A népi felfogás Szent Pál megtérését, fordulását az időjárásra szó szerint alkalmazza: Pál fordulása, -tél fordulása.

A rheuma gyógyítható

Legbirtosabban a betegség kezdeténél. Fájdalmak fellépésénél használjunk tehát meleg iszapborogatásokat. Legjobb az otthoni kezelés pőstyé- ni „G a m m a“ iszapkompresszel, ezzel az orvosilag kipróbált természetes gyógyeszközzel.

Pál fordulása, ha tiszta,

Bőven terem mező, puszta.

Ha szeles, jő hadakozás.

Ha ködös, embernek sirt ás.

Ha pedig havas, vagy nedves,

Lesz' a kenyér igen kedves.

Ha madár csőrét vízbe márthatja, akkor a gazaa jól takarékoskodjék, mert a takarmányt a szemétdombról kell majd felszednie, oly hosszú lesz a tél. Január 25-én készítik a Pál-pogácsát is. A rokonság számának megfelelő számú, feltaluzott pogácsát tesznek a kemencébe: amelyikéről a falucskák hamarább leégnek, az meghal.

Érdekes (noha igen valósz'inütlenül hangzó) megfigyelés a következő: Minden Isten teremlése, aki ősszel a földbe vette magát, eddig a hátsó részét tartotta kifelé; Pál fordulása napján megfordul és fejjel kifelé kerül, igy például az ürge.

A népi megfigyelések és bölcsességek végeredményben eléggé általános és egyszerű tartalmúak, hisz például időjárás jóslataik legnagyobb ré-ze azon a tényen alapszik, hogy jó időre rossz idő és rossz időre jó idő következik. Nem nagy igazságok és jó magam nem is találok e jóslatokban va’ami különösebben éles meglátásokat. De pompázatosán ezép köntösbe, találó képekbe, ezines hasonlatokba bujtatja a nép megfigyeléseit; alakjuk üditő és minden másnál élesebben világit a népi szellem csodálatos sokrétűségére.

Nyele napra hosszabbították az iskolák félévi szünetét

Prága, január 14. Az iskolaügyi miniszter az eddig háromnapos félévi szünidőt nyele napra hosszabbította. Az elemi-, közép- és szakiskolákon január 30-án, szombaton fejezik be és február 8-án, hétfőn kezdik el újból a tanítást. A félévi szünidő meghosszabbítása ezévben csak kísérlet. Amennyiben jó hatással lesz a tanulóifjúságra, úgy a jövő esztendőben véglegesen rendezik a félévi szünidő tartamának kérdését. Az iskolaügyi minisztérium rendelete emlékezteti a tanfelügyelőket és az iskolák igazgatóit arra a kötelességükre, hogy a szegény gyermekek szokásos élelmezéséről ez alatt az idő alatt is gondoskodjanak.

Ha Pál fordul köddel, Ember meghal döggel.

Nyáron Ogilulf jött Mogentianaeba. A vetés megaszalődik és nem akad kéz, amely learatná, jelentette. A nap és az éj minden órájában harcosok trombitája csendül az élők fülébe, suttogta titokzatosan, ö maga hallotta a trombitákat, de a lázasoknak úgy tűnik, mintha egy közelgő hadseregnek morajlása volna. Hadnak pediglen hire-hamva sincs, csak az elpusztultak tetemei rontják meg az eszméletet és ködöt bontónak a szemekre.

ősz kezdetén megjelentették, hogy a döghalál lankadatlan erővel tovább pusztít. A fák mézesre ért gyümölcse elborítja már a kertek gyeppárnáit, a szőlőtők pedig leveleiket lehullatva, gazdag fürtjeikkel szedeílenül állnak,

Alboin hercegeit hivatta. Egyetlen embere sem áhította, hogy most ősszel, a bizonytalan tél küszöbén meginduljanak,

— Mi lesz, ha a tél fagya idén sem végez a rémmel? —- kérdezte Autrich békétlenül.

Kleí komoran bólintott.

— Várnunk kell!... Megmond lám néked, felséges ur és nektek, kedves testvéreim, hogy kemény őrök az Alpok. Most bennünket védenek a döghaláltől.

Várai, várai, várai!

Alboin tudta, hogy nem törhet ki Pannónia határaiból. Minden mozdulás rájukszabaditaná a pusztulást De a tétlenség megint csüggedtté tette. Hovatovább gondterhesebb és fanyarabb lett. Már Roza- munda közelléte sem hozott megnyugvást Egész életkedve mintha fonnyadozott volna. Belefáradt ebbe a gyötrelme* várakozásba.

Rózámunda látta, hogy válságba sodródik az ember és most minden erejével küzdenie kell, hogy megtartsa szerelmét

— Még csak ezt a telet kibírjuk itt! — mondta és megcsókolta a kedvtelen férfit

— Még egy szörnyű teleti — tört ki a sóhaj Alboin melléből.

— Olyan hamar elmúlik, mint ez a szép szerelmes nyár.

Alboin erősen magához karolta az asszonyt, de annak forrósága nem tudott lángot vetni benne. Hat hónapja már, hogy alig mozdul mellőle. Most úgy érzi, hogy esztendők múltak tavasz óta, minden hónap egy átkinlódott esztendő. Az egész szerelmes nyár csak csömört hagyott benne.

— Tavaly könnyebb volt.,. Együtt vártuk a gyermeket.

Ez megütötte Rozamunda szivét Szemrehányást és vádat érzett a férfi clb uauláaában.

Látta nem egyszer, Alboin éberen figyeli. Nem szól, nem kérdez, de keresi a várandóság jelét rajta. Gyermeket akar. Mintha csak ez a vágy kergetné újra és újra karjaiba. Éleszti, lángot ad a szerelmének, A

EGO FOLD

REGÉNY

IRTA: EGRI VIKTOR

HARMADIK KÖNYV

54

(FOLYTATJUK)

hónapok múlnak és meddő marad. Reszket, fohászkodik, de uj élet nem fogamzik benne*

— Miért mondod? Hát nem akarom, hogy fiam legyen veled? — panaszolta sírva.

Alboin ingerült dühöt érzett a könnyekre. Nem szólt, csak nagy kék szemeit rávetette Rozamundára. Az összeborzadt, olyan lobogó és gyűlöletes volt ez a tekintet

Halálsápadtan futott a hálóházba.

Alboin elnyargalt a tópartra. Kellett a vérének a sebes vágta, hogy csituljon benne a düh. Mikor visszajött, békéden volt és haragudott magára, hogy megbántotta Rozamundát. Este hozzáment és kívánta, hogy szerelme visszahozza a lelke csendességét.

— A méhem még gyenge, de ha erőre kap, megint gyermekem lesz. Kérdezd csak Maxenliust! — szólt Rozamunda.

Forró volt az éjszakájuk. Az asszony elragadtatott hála, mintha Alboinba akarna olvadni. Szegény gyönge teremtés, gondolta a férfi. Elfutotta a szeretet és gyöngéd volt.

Reggel reménykedett Rozamunda, talán ez a gyengéd ölelés tette anyává. Magablzóan mosolygott, tele volt reménnyel és a szív eláradott rajta.

Alboin Ogilulfot, a kémek vezetőjét hivatta,

— Elmégy Venétiába és onnan tovább Liguriába.,. Ügyes és íavasz légy! Tudni akarom, mi történik odalenn. Embert vihetsz magaddal, amennyit akarsz.

— Értelek, nagyúri — hajlongott Ogilulf. — Esküszöm, addig nem látod színemet, amíg meg nem jelenthetem a hirt, amit a szived áhit.

Alboin a felhőkkel bevont eget nézte, amely ólmos és nyomott volt,

— Sietned kell, Ogilulf, nehogy a hegyekben elérjen a hóvihar.

Ogilulf tizenkét válogatott embert vitt magával a nagy útra. Mind

jól értett latinul is. Alig hagyta el Mogentianaet, lehullott az első hó.

Egy hét múlva visszajött az első futó éa megjelentette, hogy Vené- tíában csudálatos időbe értek. A levegő olyan enyhe és aimogatóan meleg, mintha ég és föld uj tavaszra készülődne. Friss rügy duzzad a fákon. A hegyeket ellepte a hó, de lenn a lapályon, Foro Julii áldott sikaágán uj zöldet hajt a föld.

— A dögvészről beszélj! — kiáltott türelmét vesztve Alboin.

— Kegyes nagyur, a falvakban élet van megint. A városokba visszatér a nép. Dolog után lát minden ember, aki mozdulni bir.

— Merre jár most Ogilulf?

— Parancsod szerint Liguriába tart.

— Te meddig jutottál? r