Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-10 / 282. (4131.) szám

1936 december 10, csütörtök* December 21-re hívták össze a választási bíróságot Prágai, december. 9. A választási bíróságot •— annak elnöke — december 21-ón, hétfő délelőtt. 9 órára hívta össze. A választási bíróság mmnkap rogramiján két ügy nyilvános szóbeli tárgyalása és a nemzetgyűlés és tarto- mánygyűlés tagjai mandátumainak verifiká­lása szerepel. Nyilvános szóbeli tárgyaláson foglalkoznak Stetka József volt kommunista képviselő mandátaima megsemmisitése ellen benyújtott ujraf el vételi kérelmével és Há- berman Sámuel képviselőházi póttag pana­szát a képviselőháziba való Ibe nem kávása miatt A frincia kamara megszavazta az bj sajió’örvényt Pária, december 9. A kamara az uj francia sajtótörvényt 359 szavazattal 193-mai szemben elfogadta, Van dér Mersch kapta az ezévi irodalmi Göncourt-dijat Páris, december 9. Szerdán délben Párlsban kiosztották az ez évi Goncourd irodalmi dijak A legnagyobb francia regénydijat Maxence van dér Merscb kapta ,,L‘empreinte du Dieus< (Isten nyomain) cimü regényéért Ugyanekkor kicsz- tották az irodalmi kritikusok Theofrast Renau- dot diját is. Ezt Louis Arragon volt szürrealista kapta „Les Beaux Quartiers“ (A szép negye­dek) című regényéért. Fe emelték a komáromi lírái postáját Komárom, december 9. (Saját, fudósitónk- 401.) A komáromi járás képviselő1 lestüíe te most tartotta rendes ülését, Parassin Sándor járásfőnök elnökletével. Soltész Pál közigaz­gatási főbiztos a járási választmány működé­si jelentését terjesztette elő a napirend első pontjául. Újabban a pótadíőt az állam egyre nagyobb mértékben utalványozta ki a járás­nak s igy a költségvetési szükségleteket ki­lencven százalékban sikerült kielégíteni. A járás adőzóképessége 1931-től kezdve felfelé tart. Jelentette, hogy Komárom városa anya­gilag kezd rendbejönni, a kishitelezőket ki­elégíthet ték, a nagyhitelezőkkel kedvező fize­tési feltételekben állapodtak meg s a város tárgyal kölcsönfelvétel ügyében is, A gázgyá­rat a város vezetősége bérbeadta, a nagy ki­adásokat okozott központi műhelyt megszűn­tette, a vízvezeték ügyét is rendibehozta. Majd az 1937. évi költségvetés tárgyalásá­ra került a sor. A szükséglet 1.5801150 koro­na, a fedezet 12 S>20 korona, a hiányzó 1 mil­lió 567.730 koronát pótudóból fedezik s te­kintettel a nagy szükségletre, a járási választ­mány a pótadó emelését javasolja, valamint kívánja a pótadóhátralékok behajtását. Úgy­szintén kölcsönt is kell felvennie a járásnak. A költségvetés tárgyalásánál kitűnt, hogy a já­rás. nagyarányú építkezési segélyt juttat a komáromi szlovák kulturháznak, a mmnkás- báznak s a Sokol-egylet tornatermének. Éven- kint 45 000 korona kiadást jelent ez a járásnak. A másik nagyarányú beruházás a komáromi női gazdasági iskola felépítése, amelyhez a város, a járás és a tartomány adja az össze­get. Ennek az iskolának magyar osztályai lesznek. Az iskola építése a tervek szerint kb. két és félmillió koronába kerülne. A költségvetés szerint a központi igazga­tás szükséglete 41.000 korona, szociális gon­dozásra 144 000, egészségügy és testnevelési célokra 118-500, földművé lésügyre 110.000, ipar, kereskedelem, gyáripar támogatására 27.550, közlekedésügyre 253.000, közművelődés- ügyre 100.000, mint rendes, 845.000, mint rendkívüli szükséglet, adósságok törleszté­sére 50000 korona van felvéve a költségve­tésbe. Különösen az útépítésre fog nágy gon­dot fektetni a járás és igy az útépítési kiadá­sokat is növelni fogja. Érdekesebb kulturális tételek, — a már említett kulturház, iskola és tornaterem felépítése mellett — a JKT-nek 7000, községi könyvtárak segélyére 3000, is­kolai internátusoknak 6000, vagyontalan főis­kolásoknak 3000, egyéb iskolai segélyek 11.500, a Szlovák 'MátIcának és Múzeumnak 1000, a járási Matica-e’őadásokra 1500, a ko­máromi Zsivena-egyesűletnek 500, a magyar .színháznak 1000, a szlovák szinháunak 1000, a Jókai Egyesületnek 8000, kulturális se­gélyekre 17.500, temploimépitési segélyre 10.000 korona. A nagy kiadásokra való tekin­tettel a járási pótadót a képviselőtestület 100 százalékra emelte fel. — LAPKOBZÁS PRÁGÁBAN. A prágai ügyészség rendeletére elkobozták a Prager Tagblatt, a Db* Zeit és a Bohém ia szerdai számát. A kobzán mindhárom német lapnál •i kö/gazrln-air/f vezető cikk ködése miatt történt. Kormánypárti győzelem a jugoszláv községi választásoknál A horvát parasztpárt a szavazatok 15 százalékát kapta Belgrád, december 9. Kedden este nyilvá­nosságra hozták a jugoszláv községi választá­sok eredményét. A választást 3762 községben tartották meg. A választók száma 3,391.552 volt, ebből 2,239.756 szavazott le, azaz a sza­vazásra jogosultak 66 százaléka. A jugoszláv kormánypárt, a radikális unió 1,374.262 sza­vazatot kapott, azaz a leadott szavazatok 61, az összes szavazók 40 százalékát. A kormány­párt 2626 községben győzött, azaz a közsé­geknek csaknem 70 százalékában. Az egye­sült ellenzék 248.137 szavazatot kapóit ég 318 községiben győzött. A volt horvát paraszipárt 348.092 szavazatot kapott, azaz a leadott sza­vazatok 15.5 százalékát és 507 községben győzött. A kisebb pártok közül a jugoszláv nemzeti párt 36.108, Davidovics demokrata pártja 4210 szavazatot kapott. A szenátus bizottsága gyen ütemben tárgyalja a költségvetést Hodfa, Krofta és Machnik felszólalása Prága, december 9. Hodza Milán minisz­terelnök hétfőn este válaszolt a szenátus költségvetési bizottságában elhangzott pa­naszokra és kérdésekre. A közigazgatás reformja kapcsán a miniszterelnök bejelen­tette, hogy a jogügyi tanács most dolgozik az illetékes javaslatokon, melyeknek lényege a célszerű decentralizáció. A közalkalmazottak fizetéslevonásait foko­zatosan meg kell szüntetni. A kormány február első felében kér majd a nemzetgyűléstől1 felhatalmazást a levo­nások részleges megszüntetésére, egyben javasolni fogja a federet kérdésének uj adók nélkül való megoldását. A miniszterelnök különösen behatóan fog­lalkozott a devalváció hatásaival, a drága­ságellenes harccal. a szükséghez képért szigorú s ha kell, kö­nyörtelen fellépést helyezett kilátásba az , árdrágítókkal szemben. Indokolt áremelésnek a miniszterelnök azt tartja, ha importált nyersanyagból készült áruról van szó. Kárpátalja autonómiája kérdéséről a kormányelilök a következőket mondotta: — Csehszlovákia Kárpátalja önkormány­zata megoldásához lát. Kárpátaljának min­dent megad, ami a törvényből, az alkot­mányból s a nemzetközi kötelezettségekből folyik. De nyújtott,' nyújt és nyújtani fog még sokjai többet is, ami a demokráciából folyik. A cseh emberek nem nagyszámú honi értelmiséggel s újabban a kárpátaljai ifjúsággal Kárpátalján ama csodák egyikét művelték, amelyek a világháborút követő második tiz évet jellemzik. Ahol azelőtt 70, sőt falvakon 90 százalék írástudatlan em­ber volt, ott ma az Írástudatlanok abszolút kisebbségben vannak. A kárpátaljai népből tudatosan csinálunk nemzetet, ami azt je­lenti, hogy a köztársaság keretében oly ma­gas gazdasági, kulturális és politikai szín­vonalra dolgozta felemagát, amilyenre csak képes volt. A miniszterelnök bejelentette, hogy Kárpátalja törvényes képviselőivel a jövő héten fog tárgyalni az önkormányzat feltételeit alkotó szervek természetéről s hatásköréről. A belügyminisztérium most dolgozik a szloverszkói országos elnök ha­táskörének kibővítéséről szóló törvény ter­vezetén. Arra a panaszra, hogy a 'kereskedelempo­litikában nem áll be a szabaddáiétel a kí­vánatos iramban, amilyet a három nyugati hatalom valutaegyezsége idején ígértek, a miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki, hogy ez a tempó komoly okokból meglas- sudott. Csehszlovákia devalvációjával ak­tív együttműködésre jelentkezett Európa uj kereskedelempolitikai rendszerében. Kész megszüntetni a korlátozásokat s szabaddá tenni a nemzetközi kereskedel­met abban a mértékben, ahogy azt Euró­pa más államai is megteszik, mert mi nem vághatunk az események elé. De nem is fogunk mások után kullogni. Már elő­re gondolunk arra, hogy az uj kereske­delempolitikai rendszer kiépítésénél vala­mennyi dunai állam számára közös ke­reskedelempolitikai feltételeket igyek­szünk érvényeoitenL A csehszlovák kormány üdvözli a kisantant államok parlamentjeinek együttműködését. K settbségi politika Pfrogner szudétanémetpárti szenátor fel­szólalására a miniszterelnök a következők­ben válaszolt: — Ha akár koalíciós, akár ellenzéki sze­nátor azt állítja, hogy Csehszlovákia gaz­daságilag nem konszolidált állam, úgy az ilyen állítást minden felelős tényező visz- szautasithatja, mert az ily állítás ma — hála Istennek —■ már tárgytalan. De ha azt gon­dolják, hogy éppen Csehszlovákia nem áll még a gazdasági konszolidáció tetőfokán, úgy felhívom önöket, hogy álli sanak pél­daképet az európai államok sorából, amely gazdaságilag jobban konszolidálódott, mint mi. Hazudnánk, ha azt állítanék, hogy Csehszlovákia még nem haladta túl a gaz­dasági váltig idejét és hogy *— miként a parlamentben Remes mondotta — ma rteL%­rekonvaleszcens, mely biztosan visszanyeri eredeti erőit és annál gyorsabban éri el, minél tisztább lesz a politikai légkör s men­nél kevesebb a bizalmatlansági bacillus. Tu­domásai veendő, hogy a honi problémák megoldása — amennyiben még nincsenek megoldva"— a kormány szilárd elhatáro­zása. A kormány ebben az irányban minden tárgyalásának szilárd számszerű alapot ad. Ilyen számszerű alapot bizonyos szakaszon a képviselőházban adott már Necas népjó­léti miniszter és részben a pénzügyminiszter a szenátusban. Megengedhető, hogy az állami igazgatás egyes ágaiban a né­met lakosság nincs képviselve számará­nyának megfelelően. Ez sajnálatos dolog, de egyben kérdezni kell, hogy Pfrogner szenátor és politikai barátai, ha ők volná­nak felelősek az államért és az ő gondjuk volna felelős hivatalnokokat állítani a köz- igazgatásba, ugyan alkalmaznák-e az összes hivatalnokot csak azért, hogy elérjék a számrányt, tekintet nélkül arra, hogy e hi­vatalnokok viszonya az államhoz milyen. A miniszterelnök meg Van győződve, hogy az államhoz való viszony javulni fog, hogy pozitivabb lesz, mert a csehszlovák államiság történelmileg jól bevált alkotó erők alakulata. A mai német aktivisták is éles ellenzékben voltak ez állammal szem­ben s a mi államiságunkkal szemben, de amikor bizonyos fejlődésen mentek át, meg­ismerték, hogy nemzetük érdekeit legjob­ban ez állam nemcsak formai, hanem belső elismerésének alapján védhetik. Pfrogner szenátor urnák tudomásul kell vennie, hogy az arányosság önmagában nagyon egyol­dalú kísérlet volna a kisebbségi probléma megoldásánál. A pénzügyminiszter szám­szerűleg tudja bizonyítani, hogy az állam aránylag sokkal több garanciát vállal a né­met, mint a cseh ipari vállalkozás érdeké­ben. Ugyanez vonatkozik az adókedvezmé­nyekre s a kormány úgyszólván összes ipari politikai intézkedésére. Ez annak a bizonyí­téka, hogy a kormány gazdasági kérdések­ben teljesen visszautasítja a nemzeti meg­különböztetést. A költségvetési bizottság kedden ném tartott ülést és szerdán reggel a külügyi és nemzetvédelmi tárcák részletes vitáját kezd­te meg. Raras szenátor ismertette mint előadó a külügyi és a nemzetvédelmi tárca költség- vetését. Keveselte a külföldi propagandára szánt összegeket. Szerinte a külföldi viszo­nyok az utóbbi években Csehszlovákia hát­rányára változtak meg. Egyéb külföldi események mellett külö­nösen a magyar revi-ionista propaganda növekedése követelné meg, hogy e pro­pagandát Csehszlovákia is ellensúlyozza. Mig Magyarországon az állam részéről gazdagon dotált propagandát még számos gazdag nagybirtokos magánadómánya is támogatja, addig mi kizárólag a külügymi­nisztériumra vagyunk utalva. Az előadó szóváteszi a magyar sajtó modorát, amit a lengyel sajtó utánoz s ami újabban az olasz sajtóban is jelentkezik. Krofta szerinte he­lyes válasz^ adott Edén angol külügymi­niszter beszédére. Fegyverkezés csak azóta van, amióta Németország kifejezésre jut­tatta, hogy a hadsereget tekinti ultima ra- tio-nak. A vitában Matousek (cseh nemzeti egye­sülés) szerint az államvédelmi kölcsön teljes összegét a nemzetvédelmi minisztérium részére kelle­ne átadni, hogy a határerőditményeket mielőbb befe­jezze. Pólyák (szlovák néppárti) bizalmas uta­sítást sürget a járási főnökök részére, hogy a nemzetvédelem milyen közmunká­kat tart különösen sürgőseknek s miket nem. Nedved (kom.) élesen bírálja a határerő- ditési munkálatoknál alkalmazott munkások munkafeltételeit, különösen azt panaszolja, hogy a munkaidőt nem tartják be, nincs kollektív szerződés és a . bérek alacsonyak. Plaminková (cseh nemzeti szocialista) a hivatalos genfi képviselet mellett fiatal­emberek kiküldését sürgeti, akik nemhiva­Ha betegség környékezi, Kapható mindenütt, az olcsóbb kisUvegekben Is. talos minőségben dolgoznának a külföldi közvélemény megnyerésén. Mikulicek (kommunista) furcsálja, hogy a köztársaság, amelynek szövetségi szerző­dése van Szovjetoroszországgal, nagy ösz- szegeket fordít az orosz emigráció támo­gatására. Két miniszteri bes'ld Kfíz cseh szociáldemokrata. Krejci cseh néppárti, Enhuber szudétanémetpárti és Koírba cseh iparospárti után Krofta kül­ügyminiszter mondta el zárszavát. Enhu- bernék válaszol, aki a külügyi politika irá­nyának megváltoztatását kívánta. E tekin­tetben utal legutolsó expozéjára. Állandóan gondoskodik arról, hogy a külpolitika meg­feleljen az állam érdekeinek és viszonyunk legnagyobb szomszédunkhoz, Németország­hoz a lehető legjobb legyen. Meg van győ­ződve afelől, hogy a másik oldalon a fele-, lős tényezők is ugyanerre törekednek. Végül Machnik nemzetvédelmi miniszter ■válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre, s ezzel a vitát befejezték és áttértek a bel-- ügyi, igazságügyi, unífikációs miniszférium és a legfelső közigazgatási bíróság fejeze­teinek tárgyalására. Két pozsonyi köziüzért gázolt el egy linzi orvos autója Pozsony, december 9. (Pozsonyi szerkesztő­ség tinik téiléifcm jelenjtéae.) Kedden délután 5 -óra tájban .súlyos -aivbóbafe&eit t'öntán-t «. Bécci-onszdg- utóh a (pozsonyi Ligetí-kiávéház és a. hidiíö kö- zöititi útszakaszon. Három pozsonyi tiüzánkaitonia haladt gyianiutla.mil a vámos felé, amikor hirte­len feltűnt mögöttük egy osztrák rendszámú szénnél ygépkocsi, amelyet Ti-etz Rezső linzi or­vos vezetett nagy sebességgel & Iliid felé, illetve a vámos felé. A katonák ijedtem rebbentek szét. de csak egyiküknek sikerült sérülés nélkül elugrania az autó elől, két katonát a gépkocsi elgázolt, A két köztüzér: Stransky Dániel uagybiccsei származású és Rimay András kas sai illetőségű fiatalember súlyos agyrázkódás­sal és több szakított fejsebbel került a kato­nai kórházba. A gázoló orvost őrizetbe vették s kilbaiYigaitták. Azzal védekezett, hogy a sűrű ködben csak Ikésön vetite észre a ka tornákat, úgyhogy már nem volt ideje lefékezni és meg­állítani a kocsit. lehallgatták a harmadik .kato­nát is, akiinek unég sértetlenül sikerült olugiranla- a gázoló gépkocsi elöl. A oregmomekiült katona azit. vallotta., hogy a. géipkocs' megnőmong.edeti sebességgel haladt s merni is tülkölt. Az ügyben még folyik a vizsgálat. Az orvos egyelőre őri­zetben awaradt. A két katona, állapota, rendkí­vüli súlyos. A külügyi és nemzetvédelmi tárcák vitáié

Next

/
Oldalképek
Tartalom