Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-08 / 281. (4130.) szám
1936 december 8, kedd. 3 A spanyolországi helyzet <?Ra:<aiA\AG^ARH!RLAI> A lelhdöh bombázták Barcelonái Élénk légi tevékenység ■ A kormánycsapatok 32 német katonát fogtak el? Salamanca, december 7. A nacionalisták repülőgépei vasárnap bombázták a barcelonai kikötőt. Ugyanakkor harminc bombavető repülőgép megjelent Madrid fölött és bombázta Moncloa városnegyedet. A vasárnapi bombázás állítólag a leghevesebb volt az ostrom kezdete óta. A kormány hivatalos jelentése szerint a nacionalista repülőgépek vasárnap délután Guadalajara városát is bombázták. Huszonhárom hárommotoros bombavető repülőgép jelent meg a kormánycsapatok állásai fölött harminc-negyven vadászrepülőgép kíséretében. Az áldozatok száma ismeretlen. A légi ütközet folyamán a fölszállott kormányrepülőgépek lelőttek három bombavető repülőt. Madridi hivatalos jelentés szerint az uze- rai frontszakaszon a kormánycsapatok harminckét német katonát fogtak el azokban az állásokban, amelyeket a felkelők pénteken elhagytak. A szenátus bizottsága befejezte a költségvetés általános vitáját Pajor szenátor a magyar kisebbség szempontjából élesen birálta a kormányrendszert Prága, december 7. A szenátus költségvetési bizottsága ma reggel kilenc órakor hallgatta meg dr. Zeman szenátor főelőadó jelentését az 1937. évi állami költségvetés tervezetéről. Az előadó szerint a költségvetési egyensúly nem abszolút és nem is lelhet az. Állami berendezkedésünk kezdetén állunk még és számos nagy beruházást kell végeznünk. — A közlekedési vonalak kérdése nyitott seb és ez számos helyen, különösen Szlovén- szkón aránytalanul nagy áldozatokat követel meg. — A költségvetés a mai hivatalnoki fizetésekkel számol; csak a negyedik korosztálybeli nyugdijasok szükséglete van felvéve. Az úgynevezett tanítói fizetéselőlegekre eddig 10.790 millió korona ment el. Ezt a kérdést törvénnyel kell rendezni. — Komoly gond az államadósság 46 milliárd 784 millióra emelkedő terhe. — Az előadó reméli, hogy a devalvációkat valutabéke fogja követni s ez meghozza a jobb gazdasági viszonyokat. Az általános vitában dr. Krejci cseh néppárti az adóbevételek elemzése alapján megállapitja, hogy „a költségvetés nagyon ingatag lábakon álh. — Meglepő, — mondja, — hogy a kamatláb újabb leszállítását tervezik tavaszra (?). Ha a betéti kamatlábat 2 százalékkal csökkentik, senki nem viszi pénzét takarékba. — Remes képviselőnek Dostálek miniszter ellen való fellépésében nem a dubovai finomítóról volt szó, hanem a szeszgazdálkodásról. Követ dobott azok soraiba, akik a szeszgazdálkodásban nem akarnak előjogokat elismerni. Maixner szudétanémetpárti szerint szovjet- szerződés helyett a szomszédokkal kell béke- politikát csinálni. Hackenberg (német szociáldemokrata) köz- igazgatási reformot, hatásköri törvényt sürget. Lehetetlen, hogy egyszerű ügyek elintézése 4—5 minisztérium hatáskörébe tartozzék. A Remes-Dostálek esetben nem személyi kérdésről van szó, hanem a parlamentarizmus presztízsének megvédéséről. A költségvetés nem nyugszik reális alapokon Majd dr. Pajor Miklós szenátor, az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt szenátora szólalt föl. Beszédét szlovák nyelven mondotta el. — A beterjesztett és kiegyensúlyozottnak mondott költségvetésről meg kell állapítanom — mondotta —, hogy megint nem nyugszik reális alapokon és semmivel sincs indokolva a főelőadó urnák optimizmusa. Nyolc év óta ilyen kiegyensúlyozott költségvetést kap a törvényhozás s valamennyi esztendő zárszámadása átlag évi kétmilliárd deficitet mutat s ha tekintetbe vesszük, hogy az 1936. folyó év első tiz hónapjában adóban 385 millióval, dohányjövedékben 140 millióval kevesebb folyt be, mint a költségvetési előirányzat bevétele s ha mérlegeljük a népjóléti miniszternek azon elismerését, hogy, a dolgozók 67 százalékának nincs meg a megélhetési minimuma, s amidőn azt látjuk, hogy a különféle monopóliumot, kartelek, szindikátusok alapításával és a termelés kontin- gentálásával az ipar és kereskedelem adófizetési képessége csak csökkenhet, irreálisnak kell tekintenem a költségvetés azon részét, amely az állami adóbevételeket az 1936. évihez viszonyítva, több, mint 400 millióval emeli. A jó gazda számvetése — Nem mondható reálisnak az olyan költségvetés, amely először megállapitja a kiadásokat s ahoz mérten állítja be a bevételek szóm— Sokat dicsekszenek nálunk a demokráciá val, amelynek lényegét ma nehéz megállapítani. Úgy gondolom, hogy a demokrácia lényegét a svájci alkotmánytörvény Írja körül a legjobban, amelyben a lélek, a szeUem és a gazdaság szabadsága van biztosítva. Nálunk a lélek szabadsága legújabban olyként van korlátozva, hogy a magyar anyanyelvű, szlovák iskolába járó gyermekek a hittant nem tanulhatják anyanyelvükön, hanem számukra ismeretlen, szlovák nyelven kell azt tanulniok. — Ami a szellem szabadságát illeti, elegendő rámutatni a főleg Szlovenszkón működő cenzúrára, mely még a törvényhozásban elhangzott beszédek miatt is elkobozza a magyar lapokat, a kisebbségi és ellenzéki gyűléseket betiltja és Gyomor- és bélhurut, az emésztés hiányossága, erős bomlási és erjedési folyamatok a gyomorbélhuzamban, bélbaktérium- és gyomorsavtultengés az enyhe természetes „Ferenc József" keserüviz használata által legtöbbször rövidesen megszűnnek. A forró égöv országaiban észlelt orvosi tapasztalatok igazolják, hogy a Ferenc József víz rendkívül értékes hatású vérhasnál és olyan gyomorbetegségek esetén, melyek váltólázzal együtt lépnek fel. Az orvosok ajánlják. szerű összegét. A jó gazda számot vet reális bevételeivel és ahoz mérten állapítja meg a kiadásokat. Utólagos 661 millió jóváhagyás '— Most kézbesítették ki azt a javaslatot, amellyel a kormány a nemzetgyűléstől utólagos jóváhagyást kér a még 1935-ben költségvetésen fölül kifizetett 661 millió kiadáshoz. Ez az eljárás ellenkezik a sokat hangoztatott parlamentarizmussal, hogy a kormány csak másfél év múltán tartja szükségesnek a törvényhozás jóváhagyását kikérni, ahelyett, hogy a költség- vetési év folyamán tette volna ezt meg. Az ilyen eljárás demoralizáló hatással van az adózók adófizetési készségére is. lehetetlenné teszi, hogy a magyar kulturális egyesületek kultúrájukat szabadon istápolják. — A gazdasági szabadság hiányát bizonyítja a sok tiltó rendelkezés, a sok kartell, monopólium és szindikátus létezése, engedélyezése és folytonosan újak és újak alapítása — legutóbb hallottunk az ugorkaszindikáhusról — s általában mondhatjuk, hogy az irányított és kötött gazdálkodás a gazdasági szabadságot s ekként a gazdasági demokráciát semmibeveszi. így fest nálunk a lélek, a szellem és a gazdaság szabadsága: igy fest az a demokrácia, amelyet kormányunk úgy a belföldön, mint a külföldön olyan sűrűn hangoztat. Gazdasági kapcsolatok a szövetségesekkel — A kormánynak ilyen gazdasági politikája azt hozta, hogy a velünk politikai barátságban álló Franciaországgal szemben kiviteli deficitünk a folyó évben körülbelül 150 millió s hogy Romániában és Jugoszláviában néhány száz millióra rugó befagyott követelésünk van. Itt volna az ideje, hogy a kormányzat végre ráeszméljen arra . a természetes gazdasági szükségességre, hogy a szomszédos államokkal fennálló bizonytalan gazdasági és politikai helyzet konszolidációjára törekedjék és megteremtse azt az egészséges helyzetet, melyre az állam kivitelének oly égetően szüksége van. — Ezidén először látjuk, hogy a költségvetésben gondoskodás történik a német kultúráról. Ezzel szemben a magyar kultúra támogatásáról a költségvetés egy szóval sem emlékszik meg. Egy szó említés sincs az évek óta kérelmezett lévai, ungvári és rozsnyói magyar gimnázium felállításáról és a mai viszonyoknak meg nem felelő kassai gimnázium-épület felépítéséről. Nincs emlités a költségvetésben a pozsonyi magyar tanszék betöltéséről és nincs gondoskodás arról sem, hogy a még csaknem hetven magyar A demokrácia lényege: a lélek, a szellem és a gazdaság szabadsága község magyar iskolát kapjon s közöttük Csécs és Makranc községek. A magyar színművészet igénye — Ugyanilyen mostoha elbánásban részesül a magyar színészet is. Három magyar színtársulatunk összesen 30 ezer koronát kap évenkint. Nincs kifogásunk az ellen, hogy a prágai német színház a költségvetés szerint. 2.7 millió szubvenciót kapjon. A szenátus elé már két javaslatot terjesztettek be ebben a tárgyban. Valószínűleg valamely miniszteri Íróasztalban rekedtek meg. Csaknem 900 ezer rádióhallgatótól 90 milliót, vesznek be. Ebből a szinlházalap tehát 9 milliót kapna, melyből a 4.7 százaléknyi magyarságnak több mint 400 ezer korona járna. Ideje volna a két javaslat végleges megtárgyalásának. Dubova... — Sok szó esett a szlovenszkói Dubováról. Megnyugtathatom önöket, hogy ez a kérdés el lesz intézve. Amikor tudjuk, hogy van agrár gabonamonopólium. szeszközpont, és sok egyéb monopólium és szindikátus, mondhatjuk, hogy a dubovai finomító kérdése ma már szimbólum, mert minden koalíciós pártnál akad egynéhány „Dubova*1. Sxlovenszkdt e kérdés különösen azért érdekeli, mert ott. számos magánvállalat köolajfinomitója szünetel, nem dolgozik. Emlékezetébe idézem a kereskedelemügyi miniszter urnák tavaly a pozsonyi Duna-vásár alkalmával tett kijelentését, ahol a szlovenszkói ipar támogatását Ígérte. Nem tudom feltételezni,' hogy a dubovai finomító építéséről nem volt tudomása, S nem tudom összegyeztetni a tett Ígéretével azt, hogy l'OO milliós költséggel uj, állami üzemet állít fel s hagyja továbbra is szünetelni a már meglevő magúnüzemeket. Nincs elég kőolajforrásunk s az uj építkezésnek az lesz a következménye, hogy elegendő nyersanyag hiányában a szlovenszkói finomítók teljesen beszüntethetik üzemeiket. A kisebbségek rétiesedése a költségvetésben — Köztársaságunknak a szövetséges és társult hatalmakkal szemben szerződésbeli kötelezettségei vannak. Amikor is a ■szövetséges hatalmak a kisebbségek által lakott területek fölötti szuverenitást elismerték Csehszlovákia javára, a békeszerződés 9. cikkelyében azt a kötelezettséget rótták reá, hogy az állami bevételek megír w 9. / felelő része a kisebbségek javára költségvetési- leg biztosítandó. Az állam e kötelezettsége az alkotmány törvény 132. szakaszába is bevétetett. Minthogy ez kétoldalú szerződésből folyó kötelc- settség, még az alkofmánytörvény megváltcz aíá- sával sem szüntethető meg. Ezen jogunkat kértük és követelni fogjuk mindaddig, amig az állam e szerződéses kötelezettségének eleget nem tesz. Minthogy az 1937. évi költség- vetésben a magyar kisebbség' részére az őt megillető részesedés biztosítva nincs, de még említve sincs, a költségvetést általánosságban sem fogadhatom el. A további vita Délelőtt 'beszélt még Módrácek szociáldemokrata, Mikulicek kommunista, Plaminko- vá cseh nemzeti szocialista és Labay néppárti. Labay e szavakkal fejezte be beszédét: Adjátok meg Szlovenszkónak azt', ami Szlovénszkéé, mert Szlovenszkó nem akár kedvezményeket, csak léte biztosítását kívánja. ; ; .É? Az előadó a magyar iskola- ügyről Eíbiédisiziüinet után folytatták az általános vitát. A vita befejezésekor az előadó válaszolt a szenátorok által felhozott kérdésekre. Pajor szenátornak válaszolva az előadó a kővetkezőket mondotta: — A magyar kisebbség nevében előadott panaszai tendencióznsak és nem tárgyilagosak. Helytelen az az állítás, mintha Szlovenszkó kulturálisan el volna hanyagolva. 1919- től 1935-ig 803 népiskolát építettek Szlovén- szkon 2200 osztállyal és 730 iskolát adaptáltak 1100 tantereimmel és 334 millió költséggel. Mi, a szlovák nép képviselői — mondotta az előadó — természetesen a szlovák iskolaügy további kiépítését követeljük, mely iskolaügy Magyarország részéről 'el volt hanyagolva. A mi magyar kisebbségünknek ma 800 iskolája és három tanítóképzője van. Mi a magyarokról ez államban jobban gondoskodunk, mint a magyar állam. A csehszlovákiai magyaroknak már 778 lakosra jut egy iskola, d>e a magyarországi magyaroknak csak 1278 lakosra jut. egy iskola. A csehszlovákiai magyarok tehát 50 százalékkal jobban el vannak látva iskolával, mint saját államukban. Úgy értesülünk, hogy Pajor szenátor a részletes vitáiban fog válaszolni az előadónak.
