Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-08 / 281. (4130.) szám

Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K?. A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská U 11 c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. » • TELEFON: 303-11. • • SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRRHR. A pozsonyi akadémia Nem ismerhetjük még teljes egészében a botrány nagyságát, amely a pozsonyi Masaryk-akadémia tegnapi rendkívüli köz­gyűlésén kipattant, de azok az adatok, ame^ lyek a közgyűlés vitája folyamán elhang­zottak, Antalffy Vilmos tanár főszámvevő lesújtó jelentése, a tagok körében használt elkeseredett és ingerült hang napnál vilá­gosabban igazolják, hogy az akadémián va­lami nincs rendben s az eddigi vezetési mód csődöt mondott. Micsoda nagy garral in­dult útnak a dicső akadémia! Úgy üdvözöl­ték, mint a magyarokat gyámolitó aktiviz- mus első komoly ,,diadalát", a döntő „bi­zonyítékot" a kormánypolitikával való pu- szipajtáskodás óriási haszna mellett —- s mi lett belőle? Botrány. A puszipajtáskodás- nak tényleg óriási haszna lett, de kinek? Azoknak, akik a husosfazék mellett ültek, senki másnak. Igen, egyszer s mindenkorra le 'kell szögeznünk, hogy az aktivizmus, úgy, ahogy jelenleg megnyilvánul, nem poli­tika, hanem megélhetési forrás. A Masaryk- akadémia tegnapi közgyűlésének adatai igazolják ezt. A szégyen pírja önti el arcunkat, ha arra gondolunk, hogy a Masaryk-akadémia ügye mégis csak magyar ügy s közvetve mégis csak magyar kisebbségi dolog, ha egy „kisebbségi tudományos társaság" te­vékenysége többéves meddőség után végül is pénzügyi botrányba fül s a közvélemény jogos felháborodással fordul el azoktól, akik a rájuk bízott vagyonnal ily szeren­csétlenül és balkezesen gazdálkodtak. Va­lamikor az akadémia alapítására Masaryk elnök adta az egy milliót. A pénzt olyan mentalitású emberekre bízták, akik közel állnak a kormánypártok irányzatához. Nem látják be végre a kormánykörök, hogy al­kalmatlan emberekre akarják bízni a ma­gyar ügyeket? Hogy kik azok, akik „szállít­ják" Prágának a magyarokat? Nem értik meg, hogy a józan és a becsületes magyar­ság zöme soha, de soha nem fogja saját embereinek tekinteni azokat, akik olyan egyéni színezetű módszerekkel közelednek hozzá, mint amilyenek egy kis részletéről most az akadémia viselt dolgai rántják le a leplet? Ideig-óráig frázisokkal s nagy pénz­szubvenciókkal lehet szédíteni, blöffölni, — i amig egymásután omlanak össze az „akti- ] vista" várak s mindegyik mögött tehetet- 1 lenség, hozzánemértés, nagy adósságok, za- j varos ügyvitelek és az egyéni haszonlesés ! mohóságának csúf bűzei maradnak? Hát , tényleg annyira lebecsülik Prágában a ma- < gyarokat, hogy azt gondolják, tartósan be fognak ugrani e „vezéreknek"? Már csak azért sem történhet igy. mert mindig jön egy-egy ilyen akadémiai ■—- botrány és fel- | nyitja a magyarok szemét, kijózanítja őket az ígéretekből. 1 Az akadéipia eddig, hat év alatt, semmit sem tett. Kulturtevékenységének nyoma se látszik. De anyagilag már összeomlott. Ad­dig tettek-vettek benne, addig keverték a \ semmit, addig fontoskodtak, amig elfogyott a pénz. Volt nincs. A jó Isten tudja, mire ( költötték. Az a néhány dij, amit egymás között kiosztottak, az a néhány méregdrá- ' gán kiadott könyv, amelynek nagyrésze semmiféle viszonyban nem áll a magyar kul­túrával, valóban nem nevezhető kulturte- vé'kenységnek, amire érdemes volt százez- ( reket pocsékolni. Tisztelet-becsület Martin ; Kukucinnak, de az ő egyik könyve nem ér , tt magyarságnak 34.1(62 koronát* ezérí a?Ji Az angol nép a király mellett tüntet „Megtartjuk Ed várdöf f Ezzel szemben: a lemondás elhatározóit dolog • Simpson asszony Cannes- bői telefonon beszélt a királlyal ■ • A kormány egész nap tanácskozik Kínos jelenetek Mary királyné és a király között London, december 7. Jóliníormált körökben az a vélemény uralkodik, hogy az angoi alkot- mánykrizisben a döntés vagy hétfőn, vagy csak az eljövendő napokban történik meg. Egyelőre a tárgyalások nem futottak holtpontra és a dön­tés a király kezében van. Edvárd király rádió­beszédet akart intézni Anglia és az impérium lakosságához, hogy megvédje álláspontját, de a kormány ezt nem engedte meg neki. Szombaton este rendkívül heves jelenetek játszódtak le Mary angol királyné és Edvárd között. Az öz­vegy királyné 16.30 órakor érkezett a Malbo- rough-kastélyba és 19 óra 30 percig volt ott. Anya és fia állítólag hevesen vitatkoztak. A ki­rály visszáutasitotta azokat a követeléseket, amelyekkel anyja eléje állt és a királyné jó- akaratu tanácsait sem hallgatta meg, hanem utalt jogaira. Az udvarhoz közelálló körök sze­rint a jelenet „rendkívül szomoru“ volt. A ki­rály egyébként lesoványodott és fáradt, mert három nap óta nem aludt. A királyi család egy része még mindig bízik abban, hogy a király az utolsó pillanatban mégis maradni fog, mig a többség szerint Edvárd király elhatározása az, hogy lemond. Vasárnap délután a canterbury-i érsek megjelent a királynál és az özvegy király­nénál is s mindketten tanácsot kértek tőle. A konfliktus eredete London, december 7. A Reuter-iroda a követ­kezőket jelenti a vasárnapi minisztertanácsról: — Annyi időt kell engedni a királynak, amig a morganatikus házasság terve végleg likvidá- lódik. Az eddigi fejlemények ugyanis elsősorban abban álltak, hogy a király felvetette a morga­natikus házasság tervét, amelyet a kabineti nem helyeselt. Szó sem volt arról, hogy a kormány ultimátumot intézett a királyhoz és határozott tanáccsal sem akarta cselekvési szabadságát korlátozni. Ami eddig történt, minden arra ve­zethető vissza, hogy a király arra kérte a mi­niszterelnököt, hogy a morganatikus házasság lehetőségének törvényes formát adjon. A ki­rályné kívánsága után Baldwin több Ízben tár­gyalt Edvárddal, majd közölte vele, hogy sem az egyesült királyság, sem a domíniumok kor­mányai 6emmiesetre sem hajlandók olyan lépé­seket foganatosítani, amelyek törvényes formát adnának a morganatikus házasságnak. Cáfolatok Páris, deoeiiiiiber 7. A LeBourget-i légi ki­A kisnép Edvárd király pártján London, december 7. Az angol fővárosban egyre határozottabban az az álláspont kristá­lyosodik ki, hogy a közvélemény határozottan a király mögött áll. Vasárnap este ismét több ezer ember gyűlt össze a Buckingham -palota előtt és a nemzeti himnusz eléneklése után el­énekelte VIII. Edvárd kedvenc indulóját, a „Fór he‘s a jolly good fellow“, közben állandóan él­tette a királyt.-t Meg akarjuk tartani Edvárdot! — mon­dotta kórusban a nép. Jellemző az is, hogy a. nagy konzervatív la­pok, amelyek eddig Baldwin álláspontját kép­viselték, ma úgy igyekeznek a helyzetet beálli- tani, hogy a kormány semmiféle nyomást nem gyakorolt a királyra. A Times szerint nem a kormány állított föl ultimátumot, hanem a ki­rály maga vetette fel házasságának kérdését. Ái sem felel meg a valóságnak, hogy Baldwin meg­szervezte az eflentállást és egy frontra tömöri­tette a kormányt, a parlamentet, az ellenzéket és a domíniumokat. Ez a közös front nem gya­korolt nyomást a királyra. A Daily Telegraph ugyanígy ir. Attlee őrnagy, Óriási szerencsétlenség a prágai tőzsdepalota építésénél Prága, december 7. Megdöbbentő épít­kezési szerencsétlenség történt ma délután hat óra tájban Prága szivében. A német színház tőszomszédságában épül a prágai tőzsde óriási palotája. A vasbeíonépület hatalmas udvari állványzata ma délután is­meretlen okból meglazult és összeomlóit és számos munkást maga alá temetett. Mivel a szerencsétlenség az épület belső olda­lán történt,, az első negyedórákban nem lehetett megállapítanunk, hogy csupán az állványzat omlott-e be, vagy az épület maga is. A szeren­csétlenség színhelyére nyomban segítő munkás­osztagok siettek és háromnegyed hétre már szá­mos betemetett munkást kiszabadítottak szorult helyzetéből. A sebesülteket nyomban kórházba szállították és gondozás alá vették. Az első becslések szerint mintegy 15 munkás került a romok alá. A szeren esetlenség arányait csak az elta­karító munkálatok további során lehet majd megállapítani. Mivel az épület környékét a kiváncsiak nagy tömege ellepte, erősebb rendörosztagot vezényeltek ki a szerencsét­lenség színhelyének elzárására. Intézkedés történt, hogy a kordonsz-olgálatot katonaság végezze. Tizenkét sebesült Félhet órakor adták ki az első jelentést, eszerint a szerencsétlenség a börze leendő nagytermében történt. Az épület második emeletén levő terem mennyezetét épp e na­pokban betonozták s ma a mennyezet az állványzattal beszakadt. A teremben mint­egy húsz munkás tartózkodott, egyik részük el tudott menekülni, de a többit a romok be­temették, Fél hétig 12 sebesültet szállítottak el a klinikára, a sebesülteknek a fele súlyos sérüléseket szenvedett. A klinika eddig nem adott ki jelentést a sebesültek állapotáról. összegért egy Jó magyar folyóiratot lehetett volna fenntartani csaknem egy egész évig. Lektori honoráriumok 18.000 Ke, a főtitkár utiszámlája 7000 Ke, mi ez? Negyedmilliós passzívum? „Jogtalan eljárások" minden vonalon, mint a főszámvevő jelenti? 23.140 Ke, amit könyvkiadásra kellett volna fordí­tani, de nem fordították arra, „hanem más­ra". Mi ez a más? — kérdezzük és mennyit kérdezhetnénk még! Nem, az aktivizmus „előnyei" nem érik meg nekünk e bo'trányt és a magyarság jóhirénék e meghurcolásait. A Masaryk-akadémia régi formájában össze­omlott. Csúf kudarca annak bizonyítéka, hogy Prága alkalmatlan emberekre bízza a magyar ügyeket, ha a felkinálkozók közül választ, s olyanokat keres ki, akik hajlandók minden kö­rülmény között a kormánypolitika szekerét tol­ni Mert a Masaryk-akadémia eddig az aktivis­ta politika házi ügye volt, s tagjai lehettek pél­dául, akiknek egyetlen kulturális és irodalmi ér­demük az volt, hogy aktivista politikusok. Igen, bevettek néhány ellenzéki magyart is, de csak néhányat, akik nyomban visszavonultak, amint látták, hogy kik ülnek a kormányrudnál és mire megy ki a játék. Előre sejtették, hová vezet a különös gazdálkodás, s az idők most igazolták őket. Szlovenszkón, ahol a legszelídebb .ma­gyarországi művész kulturális előadásait Is ne­hezen engedélyezik, az akadémia a magyar ki­sebbség kulturdiktátorává egy magyar állam­polgárt akart megtenni, csak azért, mert emig­ráns volt, s a fontos helyen hajlandó volt a kor­mánypártok szekerét tolni. Más nem. kap be­utazási engedélyt, ő működhetett, grasszálh»t<35fc& — amig a pénz elfogyott. Elég volt ebből. A Masaryk-akadémia nem veszett ügy. Meg lehet menteni. A mulasztások nagyok, de ha alkalmasabb emberek kerülnek a vezető helyek­re, talán jóvátehetők még a balkezes elődök hi­bái. Uj generáció jelentkezik az akadémián, a vasárnapi közgyűlés megmutatta. Tisztitóan, erélyesen, egyéni haszonlesés nélkül működtek, s ha az akadémiában mindazok összefognak, akik komolyan a magyar kultúráért dolgoznak és nem a kormánypártok kegyeiért, akkor eset­leg kikristályositható az a többség, amely ne­mesebb lendületet ad a végre meginduló munká­nak és tényleg magyar üggyé változtatja az in­tézményt. Ha ez nem történhetik meg, akkor az akadémia megérett a fölszámolásra és az eltü­Inem kapott ebben az irányban. Ezenkívül az | időjárás annyira rossz, hogy a rendes angol légi I közlekedés is szünetel, úgyhogy a király ezek- Iben a napokban aligha repülhet Francianrszá- | gon át. kötő elöljárósága megcáfolja az Angliából érke-l zeít jelentéseket, amelyek szerint Londonból fölszólították a kikötőt, hogy tegyen előkészü­leteket Edvárd király francia területen való át- repülésére. A légi kikötő semmiféle megkeresést |

Next

/
Oldalképek
Tartalom