Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-06 / 280. (4129.) szám

^ Mai számunk a Képes Héttel 24oldal — Ara 2'- Ke-------------------------------------------------------------------------------------------------—; o M a; Kis Magyarok Lapia (4129) szám ■ Vasárnap > 1936 december 6 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szára ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napitapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. ® • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. ARISZTOKRATA NÉP DEMOKRATA KIRÁLYA Irta: SZVATKÓ PÁL Arisztokrata népnek demo'krata királyai van, —’ ebből származott a baj. Ó, az angol nép nem úgy arisztokratikus, mintha magán felejtette volna a feudalizmus politikai rend­szerét és nem hirdetné a világon a legtisz­tábban az emberi jogok egyenlőségét, az an­gol nép nem feudális, hanem arisztokrati­kus, a magatartása ilyen, a szokásai, a ha­gyománytisztelete, a zárt normák bűvöleté­ben fegyelmezett társadalmi élete, a nemes és kifinomult, kissé csökönyös és megvál­toztathatatlan életmódjai. Amikor a múlt szá­zadban a demokratizmus lentről felfelé hat­ni kezdett a társadalomban, Angliában cso­dálatosképpen az arisztokratizmus fentről lefelé is hatott, a kiválasztottak kifinomult életmódja leszállt a tömegbe s valahol a fél­úton találkozott a terjedő és felfelé szálló demokratikus hullámmal. A leszállt kékvér és a felszállt plebejus vér ötvözete a mai angol társadalom, ötven-ötvenszázalékos ke­verék, a felsők és az alsók előnyei meg vannak benne, kiegyensúlyozott s már csak­nem ugyanolyan tökéletességgel egyesíti magában á társadalmi lüktetés két vezérlő motorját, a tekintély elvét és az egyenlősé­get, mint a világ másik kipróbált és évez­redes tapasztalatokban edzett intézménye, a katolikus Egyház. Edvárd király ellenben a világháborús lövészárkokban szívta magába a feltétlen demokráciát, mint belga kuzinja. A fiatal Windsor Dávid a Buckingham-palotából a szó szoros értelmében beszabadult a bakák közé s első világélményei a nép vele egy­korú fiai között keletkeztek. Akkoriban a királyi udvar kihangsulyozottan kívánta, hogy a trónörökös a nép közé keveredjék, olyan katonaéletet éljen, mint a tomyk mind, velük ázzon, velük fázzon, velük társalog­jon. Az történt vele, mint egyik ősével, Hatodik Edvárddal, akit Mark Twain me­séje szerint elcseréltek egy koldusfiuval s a fiatal trónörökös hónapokig élt a legelkese- redetteb nyomorban Whitechapelben, mig visszakerült a trónra. Valahányszor később alacsony emberi dolgokról beszéltek a trón­teremben s a tanácsadók orríintoraatva ad­ták elő panaszaikat, a gyerekképü Tudor rá­emelte méla szemét az előkelőségekre és a nép javára döntött. „Mylord, én tudom, mi| van és hogy van“, volt a válasza s néhány pillanatra a nyomornegyedbe szálltak a gondolatai. Nyolcadik Edvárd a lövész- árokban ismerte meg közvetlenül a népet, fiatalon, amikor az élmény hat, alaposan, kétéves örökös bajban és rettegésben. Más­ként lett demokrata, mint az angol királyok általában, ijedtebben, együttérzőbben. A népe viszont tele volt arisztokratikus szokásokkal és nem engedett hagyományai­ból. A napokban a kezünkbe került egy meghívó valamilyen londoni kommunista összejövetelre. ,.Kérjük az urakat, jelenje­nek meg ünnepi ruhájukban, lehetőleg fe- ketében“, ez áll a kártyán, ugyanott és ugyanúgy, mint az udvari meghívókon szo­kott lenni s a munkanélküliek bizonyára nagy gonddal és körültekintéssel tanulmá­nyozták az öltözködési utasítást. Hiába, Anglia nem tudia levetni a szmokingját, bár­mi történik. Edvárd király a napokban Walles-ben járt a legszegényebb munkanél­küliek között, láttuk a London News-ben a képeket, ahogy összedőlt kohók között csa-l tangói a munkások között, náluk reggelizett, elbeszélgetett a fiukkal és a bizalmiakkal, akik a nyomorról és az igazságtalanságok­ról beszéltek. A nép ujjongott, lelkesedett. Csak egyszer sértődött meg, — írták a lon­Edvárd király győz? doni lapok —, amikor Edvárd sok járkálása között egy délelőtt nem érkezett az egyik istenhátamögötti falu községházának „re­cepciójára" (a falusi biró és ötven munka- nélküli volt a düledező épületben) abban az előírásos öltözetben, amelyben az angol ki­rálynak a városházi fogadtatásokon délelőtt tizenegykor meg kell jelennie. Nagy volt az elkeseredés. „Bennünket lenéz, nekünk nem öltözködik úgy, mint másoknak", mondotta a nép s páratlan népszerűségét csaknem el­vesztette ebben a községben a király. Nem tartotta be a hagyományokat, eltúlozta a demokráciát. Ugyanez történik nagyban a házasságá­val. Soha Angliának nem volt népszerűbb királya Mark Twain Hatodik Edvárdja óta, mint Nyolcadik Edvárd, de jaj neki, ha eltúlozza demokratikus érzéseit, „szaba­dossá" válik és — rossz ruhát húz fel. Moz­gásba jön az angol puritanizmus, felszisszen és nehéz lesz leszerelni. Tudjuk, nem az a baj, hogy Simpson asszony egyszerűbb szár­mazású, ezt a tényt talán örömmel üdvö­Tovább fart az angol bizonytalanság Ki k&veite ei az indisikricié!? » A mai tárgya'isok -- Simpson asszony franciaországi bolyongásai « v-r A köznép és az uralkodóház a király oldatán Shoz. A király intim barátai azt beszélik, hogy ^Őfelségét őszinte és mély szenvedély fűzi |Simpson asszonyhoz és arra törekszik, hogy Pa koronázás után a lehető leggyorsabban I házasságot kössön vele. A király nem tartja Ihelyesnek, hogy feleségét a kontinens ki­rályi család jóból válassza, mert házassága következtében kényen kapcsolatba kerülhet­ne az európai uralkodói házak viszályaival. Edvárd nem akar politikát keverni családja ügyeibe, mert az ilyet Ízléstelennek és ve­szélyesnek tart. öccse, a yorki herceg szin­tén nem választotta feleségét királyi család­iból és családi boldogsága mégis közmondás- \szerű, A király okvetlenül el akarja venni ! Mrs. Simpsont. Sokáig gondolkozott, sokáig vizsgálgalía érzelmeit, mig megállapította, hogy tényleg minden viharral dacolhatnak és mélyek. Edvárd erélyesen hivatkozott arra a jogra, hogy az angol királyok feleségeiket maguk választhatják. A Hearst-saijtó idő élőt ti híradásai arra kényszerít élték az illetékes köröket, -hogy idő előtt beavatkozzanak az ügyibe. A ki­rály tervei így tehetetlenné váltak. Edvárd azt szerette volna, ha a koronázásig senki sem besz/ól a házasságról, mert biztosra vet­te, hogy koronával a fején könnyebben és po­litikai bonyodalmak nélkül megvalósíthatja I tervét. London, december 5. Az angol sajtó ön­fegyelmezettségének páratlan jele, hogy a Simpscn-üggyel, amely hónapok óta nyílt titok volt Angliában, egyetlen egyszer sem foglalkozott és nem avatkozott a király ma­gánügyeibe. Annál kevésbbé volt diszkrét az amerikai sajtó és kihasználva azt, hogy Simpson asszony amerikai származású,, igyekezett olvasóinak állandóan a legna­gyobb szenzációkat találni Edvárd király magánéletéről. Az ügyet Hearst amerikai sajtókirály pat­tant otta ki néhány hónappal ezelőtt s az amerikai Hearst-sajtóban megjelent első riportok után megindult a lavina. Edvárd király szívesebben látta volna, ha a koronázás előtt egyáltalán nem beszélnek Simpson asszonyról. Mig az angol sajtó mindvégig eleget tett a király óhajának, Hearst ígéreteinek ellenére igyekezett szen­zációvá felfújni az eseményt. Nem küldött riportert Angliába, hanem maga utazott Londonba, hogy kinyomozza a való tényál­lást. Az ujságkirály az elmúlt hónapban érke­zett Angliába és türelmesen, szívósan tanul­mányozta a kérdést. Mivel az angol sajtó akkor is hallgatott, amikor az első hírek megjelentek az amerikai lapokban, nehezen kapott tiszta képet a helyzetről. Kételye csak akkor oszlott el, amikor be­szélt Sir Gocfrey Thomas-szal, aki tizen­öt év óta a király magántitkára és ma is ezt az állást tölti be. A beszélgetés után Hearst utasítást adott lapjainak, hogy közöljék azt a legfontosabb újdonságot, amely a brit impérium legna­gyobb eseménye V. György halála óta. Az első autentikus közlés a következőképpen hangzott: Hesrsl szenzác'öla — A baltimorei származású Mrs. Simpson [pswichhen elvált második férjétől és nyolc hónap múlva nőül megy az angol király-, 1 szom&ati kabin@8§onics London, december 5. A király és a kormány zárt ajtók mögötti birkózása még mindig nem ért véget. Edvárdot az elmúlt napok izgalmai rendkívül megviselték. Tegnap szemmellátha- tóan letört és szomorú volt s alig tudott azokkal az ügyekkel foglalkozni, amelyek nem tartoz­nak szorosan a házassági kérdéshez. Pénteken senk-1 sem fogadott, csak a hivatalos látogatá­sokat és nem sétált, nem sportolt. Este ismét Ealdw innal tanácskozott s a miniszterelnök szombaton délelőtt a minisztertanácson ismer­tette a tegnapi tanácskozás eredményeit. A kabinéit szombaton délelőtt 11 órakor ült össze és meghallgatta Baldwint. A tanácskozás 40 percig tartott. A miniszterelnök felszólította a minisztereket, hogy ne távozzanak London­ból, vagy tartózkodjanak a közeiben, hogy bár­mely pillanatban a miniszterelnök rendelkezé­sére állhassanak. Simpson asszony franciaországi utazása Blois, di&cémbar 5. Mrs. Simpson az éjszakát a Loire völgyében fekvő Blois egyik szállodá­jában töltötte, ahonnét reggel ismeretlen helyre távozott. Az újságíróknak azt mondták, hogy Cannes-ba ment, de lehetséges, hogy félre akar­ta vezetni a riportereket s utjának valódi célja Biarriíz. Blois-ba Simpson asszony este fél- nyolckot érkezett autón és az egyik középkori várral fizemb&ii fcikvo fsziíJóhan béreli fiznhiL Két angol titkesrendör kísérte, akik hivatalosan mint Simpson asszony szolgái utaztak. Éjjel a szállodát francia rendőrök őrizték, de az újság­írók szabadon járhattaik-kelhettek benne. Éjjel tizenkettőkor az újságírók felfedezték Orleans- ban a menekülő Simpson asszony nyomát és reggel háromkor már Blois-ban voltak. Amikor azonban korán reggel Simpson asszony távozott a szállóból, ismét nemt udíák, hogy merre ment. Az angol király egyik udvarmestere néhány bőrönddel a riviérai Cannes-ba utazott s ezért gondolták az újságírók, hogy Simpson asszony is útban van a francia Riviéra felé. Az udvar­mester utazása azonban valószínűleg csel volt, hogy a riportereket eltérítsék az igazi nyomtól. Délben ugyanis Cannes-ból hire érkezett annak, hogy az oda irányított bőröndöket Biarritzba továbbították. A királyi család Edvárd oldalán London, december 5. Jólértesült forrásból származó jelentés szerint a király megnyer­te álláspontjának az egész királyi családot. Ed várd három öccse táviratot intézett a ki­rályhoz, amelyben sok szerencsét kíván és fi- gyelmezeteti, hogy tartsa be szavát. Aliitól;'j Mary királyné álláspontja is megváltozott és most Edvárddal együtt mindenáron meg akarja védeni a trón jogait. FOLYTATÁS A 2. OLD LL 2. HASÁBJÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom