Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-04 / 278. (4127.) szám

T>I«<3aMAfi^ARHn0íS& 1936 december 4, péntek* Magyar szakiskolákat és mezőgazdasági kamarákat követel az egyesült párt Szlovenszkó tartománygyülésén Gürtler a magyarlakta vidékek e'hanyagolt közegészségügyi viszonyá nak megjavítását sürgeti ■ ■ Kórházat Párkányba és Dunaszerdahelyre! Hírek December # PÍBleb j BiaWiWwMffl I Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapun­kat házhoz való kézbesitéssei kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivata­lunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. Meghívó A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége ezúton is szeretettel hívja meg tag­jait az 1936 december 8„ 9, és KM VIII. pozso­nyi kongresszusára a következő tárgysorozattal: 1. Ünnepélyes megnyitó és üdvözlő beszédek. 2, .Az egyes főiskolás egyesületek beszámolói. 3, A magyar főiskolások szerepe a kisebbségi magyar kultúrában. 4. A magyar főiskolások szociális helyzete és problémái. 5* A CsMASz szervezeti kérdései, 6. Az uj tisztikar megválasztása, 7. Esetleges indítványok, BR, BARÁTH LÁSZLÓ s, k*- HÓMAN BÁLINT A TARTUI EGYETEM DISZDOKTÓRA. Tallinnból p jelentik: A tartui egyetem bölcsészeti kara elhatározta, hogy diszdoktorává avatja dr. Hóman Bálint magyar kultuszminisztert. Az avatás ma ment végbe az egyetemen ünnepi külsőségek között. Dr. Hóman Bá­lint személyesen nem volt jelen az avatáson, hanem képviseltette magát. — KULTURHÁZAVATÁS. Rozsnyói tudó­sítónk jelenti: Gömörben örvendetesen emelke­dik a magyar kulturházak száma. Nemrég szá­moltunk be a balogiványi, majd a borzovai kul- turház fölavatásáról s máris , egy újabb házava- tás hírét adhatjuk. Krasznahorkaváralján, az ősi vár alatti faluban avatta a magyar lakosság kul- turházát nagy örömünnep keretében. Az ünnep­nap délelőttjén istentisztelet után egyházi kör­menettel vonult a hívek serege a kultúra uj ott­honához Erm József esperes-plébános vezetésé­vel, aki az egyházi beszentelés után a kulturház nagytermében szentbeszéd keretében az ünnep jelentőségét méltatta. Az esti órákban műsoros kabarét rendezett az ifjúság. Programkezdet előtt Cseh Rudolf, a község vezető jegyzője ün­nepi beszéd keretében adta át az épületet a köz­ség lakosságának. Labancz Andor igazgató- tanító fölszólalásában leszögezte, hogy a lakos­ság áldozatkészsége mellett a főérdem Cseh Ru­dolfé, mivel a házépítő akció lelke tulajdonké­pen ő volt. A jelenlévők lelkesen ünnepelték a vezető jegyzőt. Ezután lepergett a szórakoztató, gazdag műsor.- MEGHALT MAGYAR JóZSEFNÉ. Súlyos veszteség érte Magyar Józsefet, Eperjes város nyugalmazott helyettes pol­gármesterét: felesége, született Kovaliczky Aranka december 1-én 61 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. A megbol­dogult Nagyasszony előkelő vezetőszerepetg töltött be évtizedeken át Eperjes társadalmi életében és jótékonysági mozgalmaiban. Eperjes egész őslakos társadalma őszinte fájdalommal osztozik Magyar Józsefnek és leányának, dr. Medriczky Andorné született Magyar Katónak, a kiváló írónőnek nagy gyászában. Az elhunyt, köztiszteletben ál­lott uriasszonyt előkelő szlovenszkói és ma­gyarországi rokonság is gyászolja. Csütör­tökön délután, az eperjesi társadalom impo­záns részvétele mellett temették el. Az en­gesztelő szentmíseáldozat az eperjesi görög- katolikus székesegyházban december 5-én reggel 8 órakor lesz. — KÖSZÖRŰ KÁROLY ELŐADÁSA AZ UNGVÁRI KERESZTÉNY MUNKÁSSZERVE­ZETBEN. Uragváirról jelenítik: Az uingváíni ke- íresztóny Tíjinilkásszervezetibein a tél folyamán folytatódnak az előző években me&kezdeftt si­keres ÍBmeiretberjesz'tő előadások. Az idei első ályen előadás december 1-én ment végibe a szak­szervezet helyiségében. Rövid megnyitó után Bonba Tibor szakszervezeti tag .la,pszemelvé­nyeket olvasott fel a spanyol polgárháborúról, majd az előadásra felkért Köszörű Károly, egyesült párti ügyvezető főtitkár tartott egy­órás szabadelőadást, „a keresztény munkásság helyzete és hovatartozandósága az ellentétes világnézetek harcában" cimméL A nagy tet­széssel fogadott előadást értékes hozzászólások követték s az összelővete! KlMoeraezey József szakszervezeti vezető köszönő szavaival ért vé­get. A legközelebbi télőadás december 8-án, kedden este lesz„ Pozsony, december 3. (Pozsonyi szerkesz­tőségünktől.) A szlovenszkói tartománygyülés költségvetés munkájában az egészségügyi fe­jezet tárgyalásánál szerdán délután felszólalt Ar. Gürtler Dénes egyesült párti tarbcim'ány- gyülési képviselő és néhány fontos közegész­ségügyi kérdésre hívta fel az országos képvi­selő testület figyelmét Szlovenszkón összesen húsz országos kór­ház van. A statisztikai százalék szerint a ma­gyar kisebbségnek négy kórház járna, de saj­nos csak kettő van, két kórház pedig felerész­ben szlovák, felerészben magyar vidéket lát el. Óriási magyar vidékek kórház nélkül van­nak, Így például Párkány környéke, amely­nek 60.000 főnyi magyar lakossága a 86 kilo­méterre eső Ipolysági, vagy az 54 kilométer­re eső érsekujvári kórházira van utalva. Du- naszerdahelvnek sincs kórháza és az itteni be­tegek Pozsonyba vagy Komáromba kénytele­nek menni. A pozsonyi kórházak azonban zsú­folva vannak, ugyannyira, hogy két-három be­teg fekszik egy ágyon. A korponai járás és az ipolysógi járási expozilura 50.000-en felüli lel­ket számlál és csak 100 ágyas kórháza van. Járvány esetén ez teljesen elégtelen. .— Magam láttam, — mondotta dr. Gürtler, — hegy az érsekujvári kórház ti Túsz járvány esetén teljesen szűknek bizonyult. Még lehe­tetlenebb a helyzet K irály beim ecen, ahol 130 kilométer körzetben nics kórház. A kékkői járásból a magyarországi Balassagyarmatra kell vinni a betegeket. így történt, ho:?y egy tisztviselő felesége mkbé [gyulladásban megbetegedett és a járási főnők nem akart határátlépési engedélyt adni az országos hi­vatal hozzájárulása nélkül. A férj engedély nélkül vitte át feleségét, akit valóban az utolsó percben operáltak meg és már régen otthon volt a gyógyult asszony, amikor megjött az engedély. Ezután statisztikai adatokat, sorolt fel. a szó­Pozsony, december 3. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Szlovenszkó országos képviselőtestülete ma délelőtt 10 órakor foly­tatta az országos költségvetés részletes vitáját. Ma a mezőgazdasági tétel tárgyalására tértek át. E tétel kiadásaira 58 millió koronát vettek fel a költségvetésbe, míg a fedezetre csak 17 millió korona van. A múlt évhez képest kerek 200.000 koronával kevesebb a kiadási tétel. Az előadó jelentése során ismertette a szlovenszkói mezőgazdaság súlyos hely­zetét ; s hangsúlyozta, hogy rendkívül sok a teendő, ha azt akarjuk, hogy Szlovenszkó mezőgazdasága a történelmi országok mezőgazdaságával egy- szinvonalra emelkedjen. Jelentéséből megtud­juk, hogy Szlovenszkón harminckét mezőgazdasági szakiskola van, közülük azonban csak kettő magyar. Csehországban, ezzel szemben 136, Morvaor­szágban pedig 98 mezőgazdasági szakiskola mű­ködik. Az elmúlt iskolaévben 265 mezőgazdasá­gi népiskola volt Szlovenszkón 16.000 tanulóval. A vita során Kovalik szlovák néppárti a Vág- folyó hajózhatóvá tételét sürgette, Holes szlo­vák néppárti pedig élesen bírálta a mezőgazda- sági tanácsot, amely csak az agrárpárt tagjai­nak ad vetőmagsegélyt. Nagy érdeklődés kisérte dr. Salkovszky egye­sültpárti képviselő felszólalását. Salkovszky hatalmas beszédben vázolta a szlovenszkói me­zőgazdaság szomorú helyzetét s kijelentette, hogy a mezőgazdaság? szükségletekre a költség­vetésben csak aránytalanul kicsiny összeget szántak. Szlovenszkó lakosságának 62 százaléka föld­műves, mégis a költségvetésben a szorosan vett mezőgazdasági célokra alig 7 és félmillió koro­nát fordítanak. A viz- és folyószabályozásra fordított 42 millió korona ugyanis nem tekint­hető szorosan mezőgazdasági feladatnak. En­nek a 7 és félmillió koronának is nagyrésze a mezőgazdasági tanács céljaira fordíttatik. A szónok itt élesen bírálja a mezőgazdasági tanács működését és kifogásolja, hogy a tanácsban egyetlenegy magyar tag sincsen. Csehországban — úgymond — a mezőgazdasá­gi tanácsnak cseh és német osztálya van. Szlo­venszkón azonban a magyarok nem kaptak képviseletet s igy nincsen összefogó gazdasági szerv, amely a magyar gazda érdekeivel beha­tóbban foglalkozhatna. Általában a magyarságot minden ilyen országos szerv­nél háttérbe szorítják, ezért az egyesült gárt am Si fogadhatja el nők, amely szerint szlovák vidéken a húsz kórházból tizenhat tiszta szlovák vidék számá­ra működik, kettő feles, tehát körülbelül ti­zenhét kórházat lehet számítani 3600 ággyal. — Amikor az Ipolysági kórház fejlesztését, valamint Párkány és Dunaszerdahely részérex uj kórházak felállítását kénem, úgy, vélem, hoioy ez teljesen jogos kívánság és állami szempontból is kivánatos. Erre vonatkozólag benyújtja Írásos beadvá­nyát és kéri abban, hogy addig is, amig a két uj országos kórházat felállítják, átmenetileg mentőállomásokat létesítsenek a főbb útvonalak melletti községekben és járási székhelyeken. Nagyon lényeges javaslatának az a része, hogy az ápolási diijat egységesen állapítsák meg az állami és országos kórházakban. Az orszá­gos kórházakban ugyanis az ápolási dij lénye­gesen olcsóbb, mint az államiakban. A csallóközi golyvabetegség leküzdésére ja­vasolja, hogy a községek ivóvizét vizsgálják meg és ahol az ivóvíz rossz, ott az ország épittes- sen jó ivóvízzel ellátott kutakat. A Pozsony szciipsiiédságába levő községekből a mentők csak akkor hajlandók beszállítani a kórháziba a munkanélküliek hozzátartozóit, ha a vitel- dijat előre megfizetik. Állítsanak be a költ­ségvetésbe 10.000 koronás tételt e célra és eb­ből fizessék a dijakat a .mentőegyesületnek az előforduló súlyos és sürgős esetekben. Az érsekujvári országos kórháziban levő in fékei ős pavillon átépítését javasolja. Végiül sürgeti a magyar bábaképzötanfolyamok felállítását, majd a nyitrai országos kórházra hívja fel a figyelmet, ahol. a tüdőbajösók, a vérbajosok a szülészeti osztállyal együtt vannak elhelyez­ve. Az egészségügyi költségvetést egyébként a tartoimánygyütós megszavazta. a költségvetést. (Lapunk tegnapi számában té­vesen jelentettük, hogy Kontsek György egye­sültpárti képviselő megszavazta a költségvetés egyes tételeit Az egyesült párt sem általános­ságban, sem részleteiben nem fogadja el az or­szágos költségvetést) Salkovszky beszéde további során sürgeti a mező gazda:: ági kamarák meg­alakítását. Ha már működnek a kereskedelmi és ipar­kamarák és a munkások szakszervezetei, szükséges, hogy a mezőgazdáknak is meg legyen a törvényes érdekképviseletük. Hosszabban foglalkozik -a mezőgazdasági szakoktatással, a magyarság részére gazdasági nép- és középiskolákat követel és a m.glevő két magyar földmüvesiskola részére megfe­lelő ösztöndíjakat. Általában nagyon hiányos és fogyatékos a mezőgazdasági továbbképzés. A magyarság pártjai ennek pótlására 1928-ban és 1929- ben mezőgazdasági szaktanfolyamokat lé­tesítettek s közel 4000 fiatal magyar gaz­dának adtak szakszerű kiképzést. Ezeket a tanfolyamokat azonban a ható­ságok 1929-ben betiltották azzal az indokolással, hogy politikai pártok nem foglalkozhatnak mezőgazdasági szak­oktatással. Azóta azonban semmiféle intéz­kedés nem történt abban az irányban, hogy ezeket az igen jól bevált tanfolyamokat áh lami vagy tartományi szervvel pótolták volna. Felemlítette az idei rossz termésered­ményt, amikor Szlovenszkó termésének kö­zel kétharmadrésze megsemmisült. Az egye­sült párt képviselői — úgymond — kellő időben felhívták az illetékes hivatalok fi­gyelmét különösen a korponai, kékkői, pár­kányi és a zselizi Járások katasztrofális ter­méseredményére s kérték, hogy ezeket a já­rásokat inségjárásokká nyilvánítsák, de ez nem történt meg. A vetőmag-akciót egyes helyi pártkori­feusok pártpropagandára használ Iák feli így történt meg Hidvégen, ahol az agrár­párt tagjainak 80 koronáért adták a ve­tőmagot, mig másoknak 135 koronát kel­lett fizetniük ugyanezért a vetőmagért. Rámutatott ezután arra, hogy Szlovenszkó egykor híres lótenyésztése hanyatlóban van. A vetőmagneniesitéssel csupán néhány, magánvállalkozó foglalkozik, burgonyánk mesitő pedig egyáltalában nincsen, jóllehet ez is országos feladatot képez. Részletesen foglalkozik ezután a földreform kérdésével s azokkal a vádakkal, amelyekkel a kormánypárti sajtó a magyar ellenzéket illette, hogy szerintük a magyar pártok akadályozták meg a magyar földműveseket a földigénylésben. A leghatározottabban visszautasítja ezt a vádat s fölolvassa a „Barázda*4 cimü lap 1921-ben megjelent egyik cikkét, amely erélyes hangon követeli a földreform igazságos végrehajtását. A magyarság pártjai tehát már akkor köve­telték, hogy a földreformot igazságosan, a magyarság számarányának és erejének megfe­lelően hajtsák végre. A földreform során azonban egyes párttitkárok és a födhivatal inspektorai a földigénylőknek aszerint osztottak fődet, hogy tagjai voltak-e az agrárpártnak, vagy sem. Magyarlakta területe­ken cseh telepes kolóniákat létesítettek. Huszon­egy ilyen telep létesült. Beszéde végén fölsorolja a számtalan szlovenszkói bajt és nyomorúságot, amelyek orvoslására a kötségvetésben nem lát garanciát, ezért a költségvetést nem fogadja el. Darvas Lili filmje az öngyi.hos bécsi film­producer csődtömegében Becs, december 3. Közöltük, hogy dr. Kraus Eduárd íilmgyáros nyomasztó anyagi helyzete miatt öngyilkosságot követett el. Ma tartották meg az első hitelezői értekezletet dr. Kraus ügyében és ekkor kiderült, hogy a passzívák összege meghaladja az egymillió sillinget. Az aktívák között szerepelnek azok a filmek., amelyek nagy művészi eseményt jelentettek, de amelyek anyagilag a filmproducer össze* omlását okozták. A filmek között szerepelnek Baskircseff Mária, Darvas Lilivel a főszerep­ben, „A maharadzsa fehér asszonya" Isa Mi* randával és egy Rudolf Forster film, amely* nek német címe „Nur ein Komédiánt“. Megtalálták a Nagyszőllős melletti Feketehegy régi alagutjának bejáratát Nagyszőllős, december 2. (Saját tudósítónk­tól.) Weiss Éliás nagyszőllősi. szőlőbirtokos a Feketehegy oldalában egy nyílásra talált és az a gyanúja támadt, hogy az alagutak egyikére bukkant, amelyek a szájhagyomány szerint a Feketehegyet többhelyütt átszelik. Weiss nyom­ban jelentette fölfedezését a hatóságnak és a nagyszőllősi járási hivatal tagjai ki is szálltak a helyszínére. Szabaddá tették a nyílás bejáratát és nagy meglepetésükre egy faragásokkal borított, elég széles folyosó tárult a szemük elé. A folyosó mintegy három méter széles és két méter magas és igy kényelmesen járható. A bi-. zottság lámpavilág mellett haladt előre a bar­langban. amelynek levegője egészen tiszta. Mint­egy huszméternyire jutottak, ekkor viz állta út­jukat. Az egyik vállalkozó szellemű főtisztviselő belegázolt a vízbe és még harminc-negyven mé­ter távolságra jutott el. Ekkor a folyosó derék­szögben elfordult. A tisztviselő tett még néhány lépést, ekkor a viz azonban már oly mély volt, hogy nem haladhatott tovább. A közeli napokban ismét kiszállnak a barlang­ba a hatóság emberei és csónakok segítségével fogiák a barlangot fölkutatni. Hire jár, hogy már többen jártak a barlangban nagyszőllősi és kör­nyékbeli lakosok közül, de nem mertek mélyeb­ben behatolni, mert belülről lövések zaját hallották, Kezdetben a kiváncsi emberek halludnációnak tartották a lövöldözésről szóló híradást, de mi­vel többen megerősítették ezt a hirt, azzal ma­gyarázzák a jelenséget, hogy az alagút össze­köttetésben van a hegy túlsó oldalán lévő kő­bányával, ahol már szintén fölfedeztek egy be­omlott alagutat és mivel a kőbányában állan­dóan robbantanak, a robbanás zaját hallották az ellenkező oldalon behatoló kiváncsiak. Egyébként most egész Nagyszőllős figyelme a barlang felé fordult és megindultak a találgatá­sok, hogy mit lehetne kezdeni a fölfedezett fo­lyosóval. Egyesek azt ajánlják, hogy az állam szélesítse ki a folyosót borpincének és abban légi támadás esetén is kitűnő védelmet találna a lakosság. Salkovszky a magyarság mezőgazdasági követeléseiről 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom