Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-30 / 296. (4145.) szám

2 ^rwmMag^arhihlseí 1936 december 30, szerda. A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA Bethlen Magyarország kilépését javasolja a népszövetségből A volt magyar miniszterelnök feltiinéstkeltő cikke a ro­mániai magyar kisebbség helyzetéről ■■ Bethlen szerint először tárgyalnia kell Magyarországnak a román kormány­nyal és ha ez nem segít, ki kell lépnie a népszövetségből udvarias keleti mosolyt, amely még a meny- nyei birodalom szellemét sugározza, mély és sötét reakció vigyorog ebből a mosoly­ból, de valljuk be: mindegy nekünk s mind­egy valószínűleg Kina ötszázmillió polgá­rának, hogy mi van a mosolyok mögött. Fontos az, hogy nem állnak barrikádok Nanking uccáin, hogy az egyik Csang nem küld tankokat a másik Csang ellen, hogy nem szórnak robbanóbombákat Shanghai házaira s nem árasztják el mérges gázzal a kinai paraszt rizsföldjeit. Az általános fe­szültségben ez az operett vigasztaló mo­mentum volt. biztató jele egy békésebb hol­napnak s külön hangsúlyt, külön nyomaté- kot ad neki, hogy karácsonyra következett be. Karácsonyra, mikor például Madrid fö­lött haláltosztva keringtek a repülők és bőg­tek az ágyuk, a homökzsákos barrikádok mögül kattogtak a gépfegyverek, égtek a templomok és nyirkos iszonyatba merülve hallgattak a lelkek. Kina adott példát az emberiségnek, hogy meg lehet oldani még a legutolsó pillanatban is úgynevezett sors­döntő problémákat gépfegyverek és tankok nélkül is. Igaz, hogy ez a példa nem volt heroikus, legalábbis a mi felfogásunk, a mi életszemléletünk szerint nem, de kérdés, hogy nem heroikusabb dolog-e vállalni egy hálátlan szerepet a történelem és a jelenkor előtt, mint megbolygatni egy dolgozni és élni akaró népnek a nyugalmát? Természetesen majd nyilvánosságra fog kerülni számos, úgynevezett kulisszatitok, hogy mi miért és hogyan történt? Az angol és a francia lapok már közölnek is leleple­zéseket Csangszuliang vállalkozásának hát­teréről, valószínűleg nem eszményi törek­vések inditották el a vállalkozást s nem is eszményi erők szerelték le, — hanem azért államférfiul bölcsesség nélkül mégsem sike­rült volna igy elkerülni a polgárháborút. * Valahol az érvek között mégis csak szóba jj került az a meggondolás is, hogy mi lesz Kinával? Mi lesz a hazával, mi lesz a hall­gató, sötét, riadt néptömeggel, amelynek sorsán keresztülgázol majd a polgárháború tankja. S ez az, ami a kinai operettben em­lítésre és elmélyedésre méltó. S amiből ta­nulni lehetne. Meghalt flrthur Brisbane, Amerika leghíresebb újságírója N’e'wyork, december 29, Meghalt a világ legolva­sottabb újságírója. lArthur Brisbane — aki nem­csak a világ legtöbbet olvasott, hanem legjobban fizetett újságírója is volt — 76 éves korában ezivembóliá'ban meghalt. Brisbane Hearstnek, az amerikai ujságkirálynak volt munkatársa s 39 éven át dolgoztak együtt. Brisbane mindennapos króni­káit valamennyi Heairst-lap közölte, úgyhogy az olvasók milliói olvasták cikkeit. Arthur Brisbane volt a világ egyik legtöbbet olvasó és legtöbbet ol­vasott újságírója, óriási könyvtára nyugodtan fel­vehette a versenyt akármelyik közkönyvtárral. Még amerikai fogalmak szerint is hatalmas vagyont hagyott hátra, amit könnyen megtehetett, mert évi 260.000 dollár fizetése volt. Budapest, december 29. Gróf Bethlen István, Magyarország volt miniszterelnöke a Pesti Napló karácsonyi számában feltü- néstkeltő külpolitikai eszmefuttatást közölt, amelyben megállapítja, hogy Magyarország nemzetközi helyzete az utóbbi időben sok tekintetben megjavult. Azonban szerinte két igen kedvezőtlen jelenség nyugtalanítja a láthatárt. Az egyik az, hogy Magyarország katonailag nincs fölszerelve, a másik pedig az, hogy a romániai magyar kisebbség helyzete egyre súlyosabbá válik. Bethlen rendkívül éles hangon követeli a magyar társadalomtól s a magyar politikai élet ve­zetőitől, hogy a romániai magyarság ügyé­vel foglalkozzanak. A volt miniszterelnök azt ajánlja, hogy lépjenek a magyar kormányférfiak köz- vetPen kapcsolatba a román állam veze­tőivel. — Mindent el kell követni, — irja Bethlen cikkében, — hogy megértéshez jussunk a romá­nokkal, mert célunk valóban nem Európa nyug- talanitása, hanem kizárólag csakis az erdélyi Budapest, december 29. Dr. Váradi Imre, a jugoszláviai magyarság egyik vezető em­bere, a „Magyarország1* szabadkai tudósí­tója előtt nyilatkozott a jugoszláviai ma­gyarság jövendő helyzetéről. Hangoztatta, hogy a Sztojadinovics-kormány nehéz örökséget vett át. Javítani kell egyrészt a gazdasági- helyaetet, másrészt a magyar ki­sebbség bizalmatlanságát is meg akarja szüntetni. A gazdasági helyzet javítása érdekében meg­indultak a közmunkák és számos más körülmény is a javulás útját mutatja, ami pedig a magyar kisebbség jövő helyzetét illeti, a magyarság a községi választásokban való aktív részvételével kilépett abból az önként vállalt passzivitásból, amelyet a múlt kormányzati rendszerekkel szemben helyénvalónak látott. Azok a tárgya­lások, amelyeket a magyar kisebbség a Sztoja­magyarság sorsának biztosítása lehet és ha ezt a román kormány jobb belátása utján tudjuk el­érni, úgy ez sokkal jobb és hasznosabb mód, mint hogyha mindenáron európai ügyet csinál­nánk belőle. Ha azonban ezen az utón nem le­hetne dűlőre jutni, — folytatja Bethlen fejtegeté­seit, — a magyar kormánynak először a nagyhatal­makhoz kellene fordulnia és csak azután a népszövetséghez, lehetőleg úgy, hogy előzete­sen egy tanácstag támogatását biztosítsa. Egy utolsó kísérletet kell a magyar kormány­nak a népszövetséggel tennie és pedig azért, mert a kisebbségek petícióit eddig majdnem min­dig a papírkosárba dobták. Ha a népszövetség most sem emberelné meg magát és föladatát most sem teljesítené, ok­vetlen ki kell lépni a népszövetségből. Bethlen cikke végén azt javasolja, hogy a kérdést nyilvános megvitatás tárgyává kell ten­ni. Minthogy a volt miniszterelnök cikkének és különösen ama javaslatának, hogy Magyaror­szág lépjen ki a népszövetségből, nagy vissz­hangja van a magyar politikai életben, várható, hogy a fölvetett kérdés körül élénk vita fog ki­fejlődni. dinovics-kormánnyal folytatott, a rideg hangu­lat megváltozását és a közéleti feszültség felen­gedését eredményezték. — A magyar közművelődési egyesületek, a nép- és olvasókörök szabadon működhetnek — mondotta dr. Váradi Imre —, a névelemzési rendeletet megszüntették', a magyar gyöngyös­bokréta ünnepélyeket, műkedvelői előadásokat akadálytalanul megtarthattuk, gazdaköröket ala- láthattunk, gyűléseket tarthattunk, a magyar ta­nítókat xeaktiválták, a magyar iskolákat enge­délyezték. Ezeken kívül a kormány komoly igé- •retet tett arra is, hogy a magyar 'kisebbség to­vábbi jogos és reális kérelmeit teljesíteni, sérel­meit pedig orvosolni fogják. Mindezeket az eredményeket néhány hét ala tt érték el. A magyar kisebbség viszonzásul a köz­ségi választásokon a kormány anelllié állott, an­nál inkább, mieint íreméii, hogy a ikultiirális sza­bad haladás erejével gazdaságii helyzetét 'is ja­vítani tudja. Megváltozott a rideg hangulat a maggaKággal sitiin Jugoszláviáján Dr. Váradi Imre érdekes nyilatkozata A cselt néppárt a takarékossági választmány reformját követeli Prága, december 29. A cseh néppárt köz­ponti végrehajtó bizottsága közvetlenül ka­rácsony előtt tartott ülésén egyebek között a parlamenti takarékossági választmánynak a köizmiunkaügyi minisztérium ellen a diulbovai kőolajainoimitó kapcsán intézett támadásaival is foglalkozott s kifogásolta, hogy a választ­mány tárgyalásai kapcsán 'megsértette a köte­les titoktartást. A végrehajtó bizottság ugy látja, hogy a (takarékossági választmány mai összetétele mellett — csak többségi törvény­hozók vannak benne — alkalmas arra, hogy azzal politikai visszaélés történjen. Ezért a néppárt azt követeli, hogy a takarékossági vá­lasztmány alakuljon át rendes parlamenti bi­zottsággá, mely a tlöbbii parlamenti bizottságra hatályos ügyviteli szabályzat szerint tárgyal­na. A cseh néppárti végrehajtó bizottság ezen kiviül állást foglalt a községi állami titkárok kinevezésének terve ellen, mert ez az intéz­mény az önkormányzat teljes ímegsemmisité- sét jelentené. Gandhi megszegte hallgatási fogadalmát London, december 29. Pandát Nehru az indiai nemzetgyűlés ötvenedik ülésszakának megnyi­tása alkalmából Falapomban beszédében hangsú­lyozta, hogy a nemzetgyűlés a leghatározottab­ban elitéli az angol imperializmus indiai megerő­sítésére irányuló kísérleteket. Indiai és angol körökben nagy feltűnést kel­tett, hogy Mahatma Gandhi a nemzetgyűlés he­lyétől nem messze vasárnap több mint tízezer főnyi áhitatoe hallgatóság előtt nagy beszédet mondott. Két év óta most történt meg első Ízben, hogy a Mahatma megszegte hallgatási fogadal­mát. A Mahatma a Reuter iroda munkatársa előtt kijelentései Korán hangsúlyozta, hogy a közeljö­vőben nem akar ismét aktív politikai szerepet y illatod. Ed várd herceg karácsonya Felháborodás Londonban az amerikai gramofonfemezüztet miatt Istentisztelet és ajándékosztás ■ ■ A megszédült bélyeggyűjtők London, december 29. Az angol lapok meg­botránkozással állapítják meg, hogy az Egyesült Államokban élénk kereskedelem folyik a gra­mofonlemezekkel, amelyeken VIII. Edvárd bú­csúbeszédét vették föl. A lapok hangoztatják, hogy Angliában nem történhetett a fölvétel, ha­nem a rádión közvetített beszédet Amerikában rögzítették le gramofonlemezre. Az az angol tár­saság, amely a királyi megnyilatkozásokat van jogosítva gramofonlemezen megörökíteni, meg­előzően kérdést intézett az udvarhoz VIII. Ed­várd búcsúbeszéde tárgyában és azt a választ kapta, hogy ezt a beszédet nem szabad gramo- íonlemezre fölvenni. Amerikában sok ezer le­mezt adnak el naponta és eddig állítólag több, mint háromszázezer le­mez van forgalomban. A lemezek iránti kereslet még egyre növekszik. 1Vindsor hercege prédikált Rács, december 29. A windsori herceg — VIII. Eldvárd volt angol (király — a karáoso- nyti ünnepeket is m enz/estfeldi Rothschiild- kagtiétlyban töltötte. A völit angol király kará­csony első napján Bécsibe ment autón, hogy a bécsi a/ngilikíáín (templomiban istenifezheielen vegyen részit. A windsori herceg az anglikán egyhárz régi ezoíkásáinak [megfelelöem felment a szószékre és először az ujifcosiá­mén tűmből olvasott fel, majd szentbeszédet is mondott. Rné3zil/vett az iistanibteteleio. Sir WaJliford Selby bécsi angol követ is, aki szintén felment a szószékre, ő viszont az ótestamientumot ma- gyaiiiáizila. Az i^tonitíistf tolót u/táu az .wiiindisori I herceg a bécsi angol követségre hajtatott, ahoil .tiszteletére Selby köveit disziabédet adott. Ebéld közben értesült a volt angol király ar­ról hogy sógornőjének, Marina kenti herceg­nőinek kislánya született. A windsori herceg nyomaiban a legmelegebb hangon gratulált becsének és sógornőjének. Ajándékok tömege Enzesfeldben a postaihivatal alig győzte a rengeteg levél- és áruküldemény továbbítását, amelyek a világ minden részéből a herceg címére érkeztek. Mint ismeretes* a bélyeggyűjtők lázas izga­lommal vetették magukat a VIII. Edvárd arc­képével diszitett bélyegekre. Most már a filate- listák nem elégszenek meg ezzel, hanem az en- zesfeldi kastély személyzetének dús jutalmakat ígérnek, ha a volt királynak címzett levelek bo­rítékait megkaphatják. Külön felára van azoknak a borítékoknak, amelyeken Edvárd király portréjával dí­szített bélyegek vannak, de már a windsori hercegnek szólnak. Báró Rotsohild Jenő kénytelen volt személy­zetének azonnali elbocsátás terhe alatt megpa­rancsolni, hogy nyomban semmisítsenek meg minden borítékot, amelyet az enzesfeldi kastély előkelő vendége vagy titkára eldob. Látogatás Bécsben Windsor hieirtcege a karácsony előtti nap is Bicskén járt, számos üzletet keresett fedj nagyon sok aján­AuideU UuMucáUs életébe** — különösen a szlovenszkói kisvárosokéi­ban, — rendszerint az a hiba, hogy vannak hónapok, amikor semmiféle kulturális meg­mozdulás sincsen, viszont a téli szezon kez­detén s aztán különösen a farsangi hetekben, egymást érik az ünnepélyek, kulturesték, sza­badelőadások, színjátékok, teák s táncmulat­ságok. Néha heteken át unatkozik a kisvá­rosi polgár s ilyenkor szokta mondani a ha­gyományos szavakat: „nem történik nálunk semmi— máskor meg szinte fuldoklik a szórakozásokban s azt sem tudja, melyik egyesületben tegyen társadalmi s anyagi kö­telezettségének eleget. A kisvárosi társada­lom összeköttetéseinek szálai sokkal bonyo­lultabbak, mint első tekintetre hinné az em- 9 bér: az összeköttetések ápolása szükséges s igy az a polgár, aki ennek meg akar felelni, I sokszor nem tudja, merre menjen, melyik egyesületet szeresse jobban. A rendező egye- I sületek számára is káros, ha „egymásra ren- j dezmek<(, mert a megfogyatkozott polgárság ■ nem bírja anyagiakkal kellőképpen támogat- I ni a különféle rendezéseket s a termeket sem tölti meg kellőképpen. Minden szlovenszkói | kisvárosban ugyanezek a panaszok hangza- I nak el. Végre ezidén, kora ősszel a komáromi | Jókai Egyesület volt az első, amely próbált ezen az áldatlan helyzeten segíteni, össze­hívta azokat az egyesületeket, amelyek sű­rűbben foglalkoznak kulturesték rendezésé­vel s megbeszélte velük az időbeosztást. Az egyesületek örömmel engedelmeskedtek a hivó szónak s a lehetőség határán belül meg­teremtették az összefogást, amelyet nevez­hetünk egyszerűen fegyverszünetnek is: mert hiszen a sorozatos rendezés nem egyéb, mint harc azért a kevés közönségért, amely min­denütt hajlandó megjelenni s leadni obulusait. A komáromi akció sikerült: egy ilyen fegy- I verszünet megteremtése nem könnyű feladat, í mert hiszen a „jó terminusok“-ra számit min­den rendező egyesület, mig a kevésbé jó ter­minusokat elejti szívesen. Az egyesületek­nek egymással szemben igényeik vannak s fi pusztán udvariasság kérdése, mennyiben ho­norálja egyik egyesület a másik rendezéseit. I Megváltjuk, a fürgébb egyesületek nem szí­vesen mondanak le egy-egy dátumról, de ma- I gyár testvéri jóakarattal mégis sikerült a do­log. A Szilveszter, a húshagyó kedd, a kará­csony, husvét, pünkösd: szabad portyázást terminus maradt, e napokon az egyesületeket nem köti semmi. A többi terminus megbeszé­lés tárgya. A komáromi próbálkozást Szlo- venszkón nyomon követi a többi városok ha­sonlójellegű megbeszélése is. (Legutóbb szá­moltunk be a sikerrel kecsegtető losonci kez­deményezésről is.) „Kulturkoalició“ — mond­hatnánk, amit nem kell félreérteni azonban, mert nem eszmei, hanem pusztán gyakorlati I téren mozog az együttdolgozás. Voltak gya­nakvók, akik azt hitték, hogy a kulturélet J „gieichsohaltolás“ előtt áll s tiltakozni kezd­tek a különféle egyesületek eszmei összehan- I golása ellen... Ott még nem tartunk. Egy­előre ott tartunk, — s ez máris emeletes ered- I mény, — hogy egyik egyesület kímélettel van I a másik iránt, nem rendez nyakló nélkül, I egymásra, egymás ellenére, csak azértis, ha- I nem becsületesen kivárja a másik egyesület kulturestjét, szinielőadását, közgyűlését, ün- \ nepélyét, esetleg táncmulatságát s nem okoz felesleges zavart amúgy is megfogyatkozott J közönségünk erőszakos elhalás zásával. Nincs szó nagy dologról, de már ez is eredmény: a j szlovenszkói ember kezdi megérteni egy­mást ... (se.) dékot vásárolt. Ellátogatott a Diana-füirdőíbe is. ahoil nniegfür- dőtt. Karácsony napján Emelteidből a henceg szívélyes táviratokat küldött Mikllas köztársa­sági elnökinek és Schusohnigg kancellárnak, akik még kairácsony napján rendkívül melegen üdvözölték Windsor hercegét. Karácsony estéjén nagy vacsora vott Roth- sehildéknáil, amelyen báró Rollhschild Jenön és feleségén, Rotlhseihild Kittyin kívül részitvett WincLsor heircege, továbbá az enzesteildi pap. a badenii keirüleibi kapitány és a bademii kierrüleit csendőrséigéneik parancsnoka, egy cseindöralez- r.edes. A heirceg számos ajándéka közüli különösen figyelemreméltóak azok, amelyeket az enzesfeldi gyerekeknek adományozott. A windsori herceg személyes ismerőseit, sokan megostromolják, hogy ajándékokat közvetítse­nek a herceg: számára. Természetes, hogy ezek­nek az ajándékoknak közvetítését senki sem vállalja. Négy .parasztim karácsony estjén sze­renádot. adott a R0thechdId-kasté!ynál. A fiuk odaeurrantak a kastély balkonja alá és egy Schu- bert-dalt énekeltek. Windsor hercege az ének alatt kilépett a balkonra, szívélyes kézmozdulat­tal köszönte meg a figyelmet és az énekeseknek fejenkimt 10 sc'hilli'nget küldött. Windsor hercege Isztambulba utazik? Isztambul, december 29. Széliében hiresztelik itt, hogy a widsoni herceg januárban Isztambulba jön és néhány hetet, a Prinkipo-szigetekon akar tölteni. Azt is .beszélik, hogy Mrs. Simpson, aki (Egyiptomba és Görögországba készül utazni, szintén a Piinkipo-szigetökre fog jönni és ott fog találkozni Windsor hercegével először, mióta & aeroeg a trónról lemondott,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom