Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-29 / 295. (4144.) szám

XV. évf. 295. (4144) szám * KgcM ■ 1936 december 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. 6 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • O TELEFON: 3 0 3 -1 1. • ® SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRRHfl. A valódi semlegesség Angol-francia Jegyzék Berlinben, Rómában és Moszkvában a spanyol benemavatkozás biztosítására Rt „önkéntesek** kiküldése ellen • Olaszország helyesli az angol-francia tervet ■ Súlyos harcok a Manzanaresznél A madridi kormány leloglalt egy német hajót Berlin, december 28. Francois Poncet francia nagykövet és Sir Eric Phipps angol nagykövet megjelentek a német külügyminisztériumban és két, lényegileg egyforma jegyzéket nyújtottak át a spanyolországi benemeavatkozás kérdésé­ben. Anglia és Franciaország ugyanilyen diplo­máciai lépést tett Rómában, Lissabonban és Moszkvában. A Reuter-iroda értesülése szerint az angol fővárosban feszülten várják Róma és Berlin vá­laszát a semlegességi jegyzékre. A nyugati ha­talmak felszólitották a birodalmat és Olasz­országot, hogy az eddiginél hathatósabb mér­tékben támogassa Anglia és Franciaország tö­rekvéseit a semlegesség fenntartásánál. Ugyan­akkor a jegyzékek azt kívánták, hogy Német­ország és Olaszország, valamint Oroszország megállapodást kössön a további önkéntesek to­borzásának meggátlására. Franciaország és Anglia nem akarja feladni eddigi semlegességi politikáját, de nem tett javaslatot Németország­nak a gazdasági együttműködés kiépítésére ab­ban a reményben, hogy e kedvezmény fejében Németország megszűnik Frankóékat támogatni. Az olasz-angol kibékülés következményei A Rómából érkezett jelentés szerint Olasz­ország rendkívül kedvezően fogadta a francia és az angol lépést és hajlandó részt venni a sem­legesség megszilárdi fásában. Olaszország a leg­utóbbi időben azért közeledik a londoni és a párisi szemponthoz, mert biztosra veszi, hogy Franciaország és Anglia a közeljövőben de facto elismeri az uj abesszíniái helyzetet s ezenkívül az olasz-angol szerződés megkötésével Róma földközi tengeri érdekei is biztosíttatnak. Olasz­ország szívesen venné, hogy ha Németország, Anglia és Franciaország között a viszony meg­javulna, ami természetesen nem azt jelentené, hogy az Olaszországot Németországhoz fűző a szálak meglazulnának. Tankcsata Madridban tóttá a Coruna-utat és meggátolta azt, hogy a nacionalisták ezen a vidéken előnyomuljanak. Pozuelo Humora és Arabaca fölött vasárnap A „Pálos** kalandja lilbaoban Berlin, december 28. Hivatalos jelentés sze­rint a spanyol kormányhadihajók Bilbao köze­lében lefoglalták az „Oldenburg“ portugál-német hajóstársaság tulajdonát alkotó „Palos“ nevű német gőzöst és Bilbaóba vitték. A hajó útban volt Hamburgból egy spanyol kikötőbe és fe­délzetén nem volt hadianyag. Londoni politikai körökben nyugtalanságot keltett a német hajó lefoglalásának híre. A Ber­linből érkezett jelentések ugyanis arról számol­nak be, hogy a birodalmi kormány a ,,Palos“ el­fogásának hírére hadihajókat akar küldeni az északspanyol vizekre, igy elsősorban az „Ad- miral Scheer“ és „Deutschland“ páncélosokat, nemzeti bombavető-repülőgépek jelentek meg és bombázták a kormánycsapatok állásait. Visszavert támadás Avila, december 28. A madridi fronton a kor­mány osztagai a jobbszárnyon meglepetéssze- rü támadást kezdtek. A kormánycsapatok élén Varela tábornok állt. A támadókat a naciona­lista tüzérség visszaverte és a roham összeom­lott még mielőtt a nacionalista gyalogság az ütközetbe avatkozhatott volna, Fantöm-haiök Valencia, december 28. A spanyol kormány meglepetést keltő hivatalos jelentést adott ki, amely közli, hogy egy repülőgép és egy hadi­hajó nyolc nappal ezelőtt bombázta a francia­spanyol határon fekvő Port Bou kikötőt. A valenciai kormány szerint a nacionalista repülő­gép nem Mallorca szigetén szállt föl, hanem Szardíniában. A hadihajó sem volt spanyol jár­mű, hanem külföldi. A repülőgépet Verdi olasz hadnagy vezette, aki a Szardíniában állomásozó IV. olasz repülőosztag tagja. Madridból érkezett jelentés szerint vasárnap este a spanyol fővárosban elkobozták a nacio­nalista munkáskonföderáció lapját. a „Köln“ cirkálót és két torpedóflotillát. A né­met hajóraj a szó szoros értelmében blokád alá akarja venni Bilbao kikötőjét és a spanyol kor­mányt arra kényszeríteni, hogy a ,,Palosu-t ra­kományával együtt kiadja. Zamora két fia Valenciában Valencia, december 28. Zamora volt spanyol köztársasági elnök két fia vasárnap este autón Valenciába érkezett és belépett a kormánymili- ciába. A lakosság Zamora két fiát nagy lelkese­déssel fogadta. A Caballaro-kormány propa- gandaminisztere szerint a két fiú Spanyolország­Karácsony után (sp) Prága, december 28. Szokatlanul békés volt ez a karácsony; nem tudjuk, a véletlenen múlt s a sajtó vá­ratlanul szelid hangján, amely mintha né­hány bizakodó napot kívánt volna ajándé­kozni a közvéleménynek, de eltagadhatat- lan, hogy különleges izgalom és feszültség nélkül gondolhattunk ebben az esztendőben a betlehemi pásztorokra, s az ünneplés mö­gött nem volt annyi félelem és rezignáció, mint az elmúlt években. Előkerestük a ta­valyi, a két- és három év előtti karácsonyi újságokat —■ s elégedetten állapíthattuk meg, hogy több nyugtalanság vibrált so­raikban, mint ma. Négy év előtt a német nemzeti szocializmus forradalmi készülődé­sei aggasztottak, három év előtt a szélső­ségek megerősödése okozott mindenfelé belső feszültséget és vezetett szigorú ellen­intézkedésekhez, két év előtt a versenyfegy­verkezés vett iramot, tavaly az olasz-abesz- szin konfliktus vészes kibontakozását vár­tuk, — s mindig biztosra vettük, hogy az elkövetkező év meghozza a feszültség ki­robbanását. Évekig minden karácsony „utolsó békés karácsony** volt elképzelé­seinkben, talán most bíztunk először abban, hogy mégís-mégis megjavul a helyzet. Le­het, hogy ez a bizalom csak beletörődés és a tapasztalat következménye. Ha eddig so­hasem jött H a baj, amit vártunk és biztos­ra vettünk, most sem történhet baj, gondol­tuk s jó szerencsénk, amely csodálatoskép­pen nem hagyott el az elmúlt évek legkriti­kusabb pillanataiban sem, tovább fog hatni és kiegyensúlyozza sorsunkat. A karácsonyi jobb hangulatot kétségtele­nül a gazdasági válság enyhülése befolyá­solta. A krízis itt van, az emberiséget nem bocsátották el egészségesen a válság jár­ványkórházából, de a nyavalya nem gyil­kos többé, beletörődtünk, immunissá vál­tunk. Az elmúlt karácsonyokról beszámoló újságok nem győznek sopánkodni a válság felett, kiemelik karácsony szegénységét, nyomorát, reménytelenségét. Ezidén, leg­alább egyes helyeken, másként volt. A prá­gai kereskedők egyöntetűen megállapítot­ták, hogy évek óta nem volt oly jó az üz­letmenet, mint most, sőt az egyik nagy cég tulajdonosa szerint húsz év óta most csinál­ta a legjobb boltokat. Ugyanilyen hírek ér­keznek Budapestről s egész Magyarország­ról, sőt a nyugati államokból is. Anglia re­kord-karácsonyt jelent, Amerika a prospe­ritás visszatérését, Olaszország boldogsá­got, Németország megelégedést. Európa fájó pontja egyedül Spanyolország maradt s mint a Szentatya karácsonyi üzenetében kiemelte: az emberiség szomorúan és szé­gyenkezve tekint a spanyolországi szenve­désekre. Sajnos, a köztársaságban sem volt minde­nütt egyformán kiegyensúlyozott kará­csony. Az ünnepekre Prágából a szélrózsa minden irányában elutaztak barátaink és is­merőseink s amikor most visszatértek, so­kukhoz kérdést intéztünk tapasztalataikról. Minél messzebb jártak délkeletre és keletre a köztársaságban, annál szomorúbb híreket hoztak. Szlovenszkó és különösen Ruszin- szkó kereskedői és iparosai korántsem ál­líthatnak ki oly kedvező bizonyítványt 1936 karácsonyának, mint a prágaiak. A vásárlási kedv a keleti részeken még nem 'tért vissza, a forgalom továbbra is nyomott és kis keretek között mozog. A krízis eny­hülésének bizalmat adó jeleit arrafelé még nem vették észre, — remélni merészeljük, Madrid, december 28. Vasárnap délután hat nehéz nacionalista tank megkísérelte, hogy át­keljen a Manzanares folyón és benyomuljon Madrid belvárosába. A tanktámadás akkor kö­vetkezett be, amikor Franco gyalogsága vissza­szorította a Király-hid kormánypárti helyőrsé­gét és átkelt a hídon. Amikor a nehéz tankok, gépfegyvereikből tüzelve, lassan átgördültek a hídon és benyomultaka Casa dél Moroba, a kor- mánymilicia megtámadta őket és dinamitbom- báikkal, valamint kézigránátaikkal visszavonu­lásra kényszeritette a tankokat. Fordulás köz­ben két tank a Király-hid előtt összeütközött, áttörte a híd korlátját és belezuhant a folyóba. A kormánycsapatok kihasználták ezt az ered­ményt és erélyes ellentámadásukkal visszave­tették a nacionalistákat a folyó túlsó partjára. A kormánycsapatok állítólag a Moncola- parktól nyugatra is támadásba mentek át és megjavították állásaikat. A milicia megtiszti­hogy 1937 karácsonya Szlovenszkón és Kárpátalján már ugyanúgy a visszatért jó­lét előjele lesz, mint 1936-ban Prágában. Ami közvetlen környezetünkben történik, szorosan összefügg a világeseményekkel. Ha Európában-tényleg kibontakozás támad, ak­kor a gazdasági helyzet is megenyhül, ha nem, az eljövendő karácsony nem jelenthet újabb határkövet az egészségesedés utján. A lapok most karácsonykor bizakodva ír­tak a világhelyzetről. Miből mentették op­timizmusukat? Ez az optimizmus minden­esetre relatív, mert nem az abszolút javulás kézenfogható adataiból meríti érveit, hanem csak azért meri szavát hallatni, mert az ag­godalommal várt bonyodalmak nem követ­keztek be. A karácsonyt megelőző hetekben úgy látszott, hogy a spanyol krízist, amely augusztusban és novemberben világfelfor­dulással fenyegetett, sikerük végleg elszi­getelni az ibériai félszigetre s az eddig far­kasszemet néző hatalmak mintha némi kö­zeledést mutattak volna egymáshoz. Az első jel Olaszország magatartása volt. Ró­ma megegyezett Londonnal, ami azt jelenti, hogy Anglia elismeri Olaszország abesszi- niai és földközitengeri érdekeit, de ellen­szolgáltatás fejében Mussolini átmenetileg ismét szakit „dinamikus'* politikájával és át­megy a békét őrző hatalmak táborába. Leg­először is érdektelenséget jelent be Spanyol- országban és nem erőlteti Franco győzel­mét. Ha igy lesz, akkor. Németország sem támogathatja túlzott mértékben a spanyol nacionalistákat és . kénytelen másfajta meg­oldást keresni. A szovjetet kivül-belü'l kelle­metlen helyzetbe sodorta a spanyol problé­ma, ,,békebarátságának" presztízsét Nyu­gaton alaposan megtépázta Caballero nyílt támogatása, úgy hogy Moszkvának sem esne rosszul, ha a visszavonulás aranyhid- ján átkelve újból elfoglalhatná régi tisztes helyét a genfi békehatalmasságok között. Nem csoda, ha az általános spanyol-csö­mörben már a német-orosz kiegyezés lehe­tőségéről beszélnek. Spanyolországban megmerevedtek a frontok s bármily le­hetetlennek hangzik is — az angolok ismét bízni kezdenek a spanyol ellenfelek kibéki- tésében, az ötvenszázalékos kompromisz- szumban, ami azt jelentené, hogy ismét a Zamora-féle spanyol köztársasági rend tér­ne vissza Madridba, demokráciával, jobb- és baloldallal, Gil Robles-szel, Azanával, az 1932-es spanyol törvényekkel. Ha igy történne, Európát tényleg nem fenyegetné közvetlen konfliktus és kará­csony ígéretei nem vezetnének csalódáshoz. De a spanyol kibékülés ma még nagyon a jövő zenéjének látszik és nem valószínű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom