Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-25 / 294. (4143.) szám
26 •&RyGAlMA<AAR-HIRLAr 1936 december 25, péntek* SzmHÁzKönVttKobTURA:. Miképen látja a szlovenszkoi magyar irodalom helyzetét és problémáit az irodalomtörténet hivatott munkása? Pintér Jenő beszél a szlovenszkoi magyar irodalomról ■■ A magyarországi olvasók a szlovák írók iránt is érdeklődnek Budapest december hó. (Bujd&pesli ki. Erdélyben már joíbíb a helyzet e téren is, mint a Helikon legutóbbi színműpályázata mutatta, amely mennyiségileg és minőségileg is meglepő nagy sikerrel járt. — Nemcsak a könyvek, hanem a folyóiratok révén is terjednek a szlovenszkoi magyar írókra vonatkozó ismereteink, bár — sajnos — a szlovenszkói magyarság kitűnő folyóiratai, a Magyar írás és a Minerva nem örvendenek olyan nagy elterjedtségnek, mint ahogy azt megérdemlik. A folyóiratnak sokkal nagyobb a jelentősége, mint ahogy azt a köztudat véli. A tudomány és irodalom is elsősorban bennük él és lélekzik. A folyóiratokkal sűrűbben kopogtat be az iró az olvasóhoz, mint a könyvekkel, hasábjai tájékoztatnak minden szellemi megmozdulásról. Ezért fontos a folyóirat támogatása. Nélküle életképes szellemi fejlődés a szlovenszkói magyarság körében sem képzelhető el. Mert a szlovenszkói magyar folyóiratoknak is az a hivatásuk, mint általában a folyóiratoké: közönséget nevelnek és megtartják ezt a közönséget az irodalom szere- tetében, amennyiben folyton élesztik benne az irodalmi érdeklődés tiüzét, igy tehát megóvjuk a szélesebb rétegeket az irodalomtól való elszakadástól. — Az irodalomtörténész jólesően állapítja meg azt is, hogy a szlovenszkói magyar irodalom sok uj színnel gazdagította az egyetemes magyar irodalmat. Olyan írók is kibontakozhattak, akik régebben talán nem találták volna meg az őket megillető érvényesülést. Pedig nehéz a helyzetűk, mert emberemlékezet óta nem volt oly gazdag virágzásban irodalmunk, mint most, amikor az utóbbi húsz év alatt kiemelkedő tehetségek nagy száma jelentkezett a magyar’ irodalmi életiben. — A szlovenszkói magyar irodalom propagálásában a könyveken és folyóiratokon kívül igen nagy szerepet játszik a könyvnapok intézménye és azok a Magyarországon rendezett kisebbségi matinék és irodalmi estélyek, amelyeken kisebbségi írók vagy maguk szerepelnek, vagy pedig kiváló alkotásaikat jó előadók ismertetik. A könwnap a legnagyobb propagátora a kisebbségi magyar irodalomnak is. Ez alkalommal szabadjon egy eszmét felvetnem a szlovenszkói magyar irodalom szervezői felé a könynapi propagandával kacsolatbam: Igen kívánatos lenne, — és megfelelő könyvsikert is lehetne elérni egy ilyen kiadvánnyal, — ha hivatott szerkesztő munkájában almanaohszerü feldolgozást nyerne az egész szlovenszkói magyar szellemi élet. Ez az almanach többek között ismertetné az összes jelentősebb írók életrajzát, közölné fényképüket, egybefoglalná az eddig Szloven- szkón és Kárpátalján megjelent összes magyar könyveket, ismertetné a szlovenszkói magyar hírlapirodalmat, folyóiratokat, stib. Egy ilyen könyv nagyszerű könyvnapi újdonság számiba menne és én biztos vagyok erkölcsi és anyagi sikere felől. szerkesztőségünktől.) Nem publicisztikai szólam, hanem élő valóság, hogy másfél évtizedes kezdeti tapogatózás, erőfeszítés, kísérletezés után a szlovenszkói magyar irodalom „beérkezett", vagyis eljutott arra a helyre az egyetemes magyar szellemi életben, amelyben már értékeit felismerték és jelentőségét kellőképen méltányolják. Ennek a hosszú és fáradságos útnak sok állomása van, most azonban csak a befejezett tényt vegyük tudomásul és szólaltassuk meg az irodalmi alkotások hivatott elbírálóját, a magyar irodalomtörténészt, mondja el ő a véleményét, ítéletét a szolvenszkói irodalom helyzetéről és a magyarság szellemi életében való jelentőségéről. Pintér Jenő főigazgató, a hétkötetes nagy magyar irodalmi enciklopédia tudós szerzője, már hivatásánál fogva is igazi barátja a kisebbségi magyar irodalomnak, amelynek egész területét behatóan ismeri. Érdeklődését, szeretetét minden alkalommal kimutatja. Ott van a kisebbségi írók estélyein, ott van a könyvsátorokban, elolvas minden kisebbségi szerzőtől való munkát, tanulmányozza folyóiratainkat, tehát rajta tartja ujját a kisebbségi literatura lüktető vérerein. — Az irodalom modern értelmezése: az egy nyelven írók szellemi közössége, — kezdi nyilatkozatát Pintér Jenő. — A magyar irodalomnak már voltak korszakai, amikor az irodalmi élet eseményei nem a régi Magyarország egész területén játszódtak le, hanem csak egyes vidékekre korlátozódtak. Most azt ■látjuk, hogy a magyar irodalom eseményei szintén nem egy országban játszódtak le, hanem irodalmunknak öt tűzhelye van, mert Magyarországon és a há-rom klsantant- orsaágon kívül Amerikában is tetemes számú magyarság él és igen jelentékeny "az amerikai magyar irodalom is. A magyar irodalomtörténet nem szorit- kozhatik a pusztán Magyarország területén élő irók munkásságának feldolgozására, mert az egész magyarság szellemi életének képét kell megadnia. Amikor azonban az irodalomtörténész mint kortárs nyúl a jelenlegi, mondjuk, élő irodalomhoz, igen nehéz dolga van, mert az élő irodalom történetét megírni, kortársak irodalmi alkotásairól helytálló értékítéletet mondani a legnehezebb feladatok egyike. A kortárssal szemben ugyanis minden ember többé-ke- vésbó elfogult, hiába törekszik pártatlanságra. Évtizedek óta dolgozom a jelenkor magyar irodalmán és hétkötetes irodalomtörténetemen kívül kéziratban már fel van dolgozva a legújabb magyar irodalom története is, amelynek anyaga a század első három évtizedének irodalmát foglalja össze és ezt 1900-tól 1985-ig vezettem. Természetes, hogy ebben, a két vaskos kötetet kitevő anyagban kellő teret biztosítottam az utódállamok magyar Íróinak is. Objektiven meg kell állapítanom, — ez az irodalomtörténész Ítélete, — hogy az erdélyiek után fajsuly szerint és számban is a szlovenszkói magyar irók következnek. — Nemcsak az irodalomtörténet és kritika ex asse, hanem a magyar közvéleimétjy, az irodalmat szeretők és pártolók nagy közössége is behatóan érdeklődik és kellőképen értékeli is az utódállamok magyar Íróinak munkásságát és töibbé-kevésbé ismeri is a jelentősebb alkotásokat. Itt meg kell állapítanom azt is, boigy ez az érdeklődés nem kolátozódik pusztán az utódállamok magyar irodalmára, hanem a magyar közönség figyelemmel kiséri a szlovák irodalmat is, amelyet egyre jobban ismer megfelelő fordítások révén. Természetes, hogy az irodalomtörténet lényeges módszere a kölcsönhatások vizsgálata. Kétkötetes müveimben példáiul magam is végigkísértem a régi Magyarország nem magyarnyelvű irodalmának fejlődését, mert az egymás irodalmának kölcsönös megismerése közelviszi a lelkeket egymáshoz és csak segíthet a lelkek megnyugvásának. — A szlovenszkói irók között a legismertebb Mécs László neve, de rajta kívül is Ismer és emleget számos más kiváló tehetséget úgy a próza, mint a költészet terén. Meglepetéssel állapítja meg azonban, hogy a szlovenszkói magyar szinmüirodalom gyermekcipőkiben jár, de ennek a beavatottak okát is tudják adni. Ahol nincs magasra fejlett színpadi kultúra, ahol a színház vándorlásra kényszerül és a legnehezebb viszonyok közölt tengeti életét, ott a szinmüirodaiom nőm ie fejlődhetik A Magyar Minerva karácsonyi száma A Magyar Minerva most megjelent decemberi •száma ismét fokozott mértékben igazolja, hogy a Vin. évfolyamába llépő folyóirat nemes szépirodalmi és kiultoirpolitikai küldetést teljesít s ezt a rendeltetését a leghivatottabb irók is elismerik azáltal, hogy legjobb alkotásaikat bocsátják a Magyar Minerva rendelkezésére. A 40 oldalas karácsonyi számot Reményi József clevelandi egyetemi tanárnak Henry Dávid Tho- reauról szóló tartalmas tanulmánya nyitja meg, amelyben a folyóirat kiváló amerikai miumkatársa életihói és mégis színes képet rajzolt a francia származású nagy északamerikai természetimádóról, aki Emerson barátja volt s aki az amerikai irodalom egyik legérdekesebb alkotásában, a „Wal- den or life in the woods“ cimü könyvében kivételes szépséggel tudta megérzékeltetni azt az örömöt, amit a természet nyújt a ki nem fáradt embernek. Reményi József írása mellett nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Farkas Geizának „A vég felé” cimü bölcseleti értekezése is. A szorosan vett szépirodalmi részben ezúttal két uj iró mutatkozik be a szlovenszkói magyar olvasóköz ön ségnek. Az egyik, Fenyves Mária (De r- zsenye) I. C. Hronskynak, a Turócszentmártonban élő kiváló szlovák elbeszélőnek „Mézeskalács- sziv“ cimü kedves elbeszélését ültette át ügyesen magyarra, a másik, Kvakovszky Lenke ('Beregszász) „Vak művész beszélgetése Istennel” cimü finom veretű első költeményével kelt kellemes meglepetést. A szépirodalmi részben Tamás Mihálynak „A cégjegyző nr” cimü, művészi tökéletességgel megirt kis novelláját kell még kiemelnünk, mig Bérűé Mária (Isten fogságából), Mécs László (Zsurfiluk a báliban), Takáts Gyula (A kétezeréves költő tanácsa) éé üty. Wimbergér Ainia (Bölcső előtt) karácsonyra költői termésük legjavával ajándékozták meg a magyar olvasóközönséget. T. Hallósy Márta ebben a számban továbbfolytatja vége felé közeledő s nagy érdeklődéssel várt „Csöndes lázadás” cimü regényét. Az állandó rovatok közül a „Magyarosan“-t és az „Irodalmi szemlé‘‘-t emeljük ki. Utóbbiban Mezei Gábor Lajt'ha Edgárnak „Japán tegnap, ma és holnap” cimü könyvéről ir, Pozsonyi Frigyes pedig Brandemstein Bélának „Az ember a mindenségijén” cimü kötetét méltatja. Farkas Geiza G. A. Gedatnak „A bumeráng vi&Szaröppeu” cimü kötetét ismerteti. * A dr. Reinel János szerkesztésében havonkint megjelenő folyóirat előfizetési ára félévre 15, egész évre 30 korona. Egyes szám ára 3 korona, mely összeg bélyegben ,js beküldhető a kiadóhivatal címére (Pozsony, Segner-ucca 3), ahonnan kívánságra készséggel szolgálnak esekklappal is. Uj egészéves előfizetők Íi2 könyv közül választandó könyvjutalmat kapnak. Egyes számok Pozsonyban a Stampfel- és Szent József-könyvkeres- kedéeben, valamint Weiss M. ujeágüzletében kaphatók. (*) Az Etnlber Tragédiájának harmadik német kiadása. Madách Imre halhatatlan drámája Mohácsy Jenő nagyszerű német fordításában most érte meg harmadik kiadását. Az uj kiadást Buday György huszonhárom fametszetével illusztrálták. (*) Jordán Miklós festőművész jubileuma. Most lesz huszonöt éve, hogy Jordán Miklós festőművész művészi tevékenységét megkezdte és Sáros magyarsága szeretetteljes ünnepre készül ez alkalomból, Eperjesen született és már tizennyolcéves korában Szinyey Merse Pálhoz került További tanulmányait Budapesten végezte. Gyakran szerepelt a nyilvánosság előtt, 1921-ben rendezte Eperjesen első kollektív kiállítását szép sikerrel. Rákövetkező évben Brocky Károly „Jézus és a szamáriai asszony" cimü, tűzvészben elpusztult híres képének kitűnő másolatával volt nagy sikere. Azóta munkásságát főképpen az egyházmüvészetnek szenteli. A Szerzefcház falaira huszonhárom nagy falfestményt festett és az eperjesi körzetben ötvenkét templomot festettek az ő tervei szerint. Van húsz kisebb-nagyobb oltárképe. Ezenkívül restaurációval foglalkozott, kiváló eredménnyel. 1930-ban egyházmegyei festőnek nevezték ki. Budapesti tárlatakon ismételt sikerei voltak és ezeket impresszionista tájképeivel aratta, mert gazdag színlátása, könnyed ecsetvezetése táj- festőnek predesztinálják. Igen kedveltek az arcképei is. A művészt alkotóereje teljességében éri a szép jubileum, amelyet barátai és tisztelői rendeznek számára. (Ny. T. K.) (*) Száz évvel ezelőtt született a „Csak egy kislány" zeneszerzője. Száz évvel ezelőtt született Horpácson Szentirmay Elemér, a „Csak egy kislány..a „Hullámzó Balaton tetején" és sok más népszerű magyar dal szerzője. Fiatalságát dunántúli nagybirtokán töltötte, később azonban vármegyei állást vállalt. Aztán Budaipestre költözött és csaknem kizárólag, csárdásokat és hallgatókat ;rt. Zenei pályafutására döntő befolyást gyakorolt Blahánéval való megismerkedése. A „nemzet csalogánya" diadalra vitte Szentirmay nótáit. Blaháné befolyása alatt népies stílusú dalokat komponált. A nép ajkán Szentirmay melódiái annyiban módosultak, hogy a moll-tonalitás egyházi hangnemmé alakult át és a Szentirmay idejében jellegzetesen magyarnak tartott bővített másodlépések eltűntek, az egész dallam keményebb karaktert nyert. Autodidakta létére csak a dallamokat komponálta és helyette mások végezték a harmonizálást és a hangszerelést. Egyes dallamoknál már nehéz megállapítani, hogy melyik származik tőle és melyik munkatársai kezéből. Talpig ur volt és lelkes apostola a magyar zenének. (*) Merle Oberon gondjai elszálltait, Merle Oberon máról-holnapra tűnt Bel a VII. Henrikben. Korda Sándor fedezte fel és erre Hollywood azonnal kölcsönkérte, öt évre a Metróhoz szerződött és a gyár arra kötelezte magát, hogy öt év alatt harmincmillió koronát fizet Merle Oberonnak. Ezenkívül kétmillió koronát kapott egy olyan szerepért, amelyet el sem játszott. Jelenleg Londonban játszik Kordánál és partnere Charles Laughton a Claudius-filmben. A VIII. Henrikben Laughton játszotta a főszerepet és Merle Oberon Boleyn Annát. Most Merle Oberon földbe kerekedet Laughtonnák és az ő neve áll előtérben. Hir szerint Kordától még többet kap, mint Hollywoodban* Mécs László-melléklet egy francia folyóiratban Prága, december 83. A Guy Chaetei, Noéd Joamdert, Guy Lawaud és Raymoad SdhwaJb szar- ikeeztásébeai meg jelenő Yggdiraeild cdmli Jbullletán ■ménénél de la ipoéeie en Francé ért. TÉiteiangert4 (■tehát a firandaonsaági s a külföldi ikől ráesettel foglalkozó havi folyókat) legutóbbi számát teL- jesen Paul Cianidiel-naik, a totolükus misztika nagy francia költőjének szenteli Páni Clauded több kása mellett Danius Müíhaud és ■mások foglalkoznak ClaudeA-JaiL, a folyóirat áldandó mek- •lékjeiét pedig erauttal Mécs Lászlónak, a káváé ■magyar katolikus papködtőtnak versei és méltatása foglalják el Mécs László költészetéről maga a folyóirat egyik szerkesztője, Guy Chasbel itr magvas tanulmányt, amelyben a francia kö- zöojjségnek elmondja Mécs László életrajzát és finom költői portréval szolgál. A cikk írója megállapítja, hogy Mécs László szavalatait a legnagyobb Lelkesedés fogadja mindenütt és azt mondja, hogy ennek titka a szdveikhez intézett egyenes szózat magnótizmusa. Méltatja Mécs László szavaiéi képességeit, amelyek szerinte rendkívüliek. Ha Mécs befejez egy szavalatot, a terem vibrál a lelkesedéstől és az ovációk maguktól kirobbannak. Mécs László lánggal ég és ezt a lángot a hallgatóságban is fel tudja gyújtani. A hétköznapi élettel és a kis emberekkel folytonos kontaktusban van, jól ismerd a Jel- keket, amelyek uj és nagyobbszerü életre kéknek verseiben. Missziót érez a földön az élet szentségével szemben. Verselnek technikája újszerű és eddigiedé ismeretlen. Egyik verséiben a második strófa gyors és hatalmas crescendo, egy asszony szavai tömören hangzanak, de Mécs ért hozzá, hogy időiméntéklben ott lassítsa őket, ahol szüksége van rá. Kevésbé tetszene nekünk, ha nem maradna verseiben ennyire emberi, mint amilyen. Ember marad, aká semmit sem takar el, főként semmit az örök küzdelemből. — Ezután öt verse következik francia nyelven, amelyeket Guy Öhastel, Raymond 'Schwab és Mol- nos-Müller Lipát fordított franciára. — A folyóirat ugyanebben a számában Kosztolányi Dezsőről, a nemrégiben elhunyt nagy magyar köi- törőil meleghangú megemlékezést közök Szlovenszkó történelmi múltja a pőstyéni múzeumban Pöstyén, december 23. (IA PMH tudósítójától.) A pőstyéni múzeum, amelyet Winter Imre fürdőigazgató alapított, ma már kultúrál.® tényezője Szlovenezkónak. A hallatlanul érdekes és gazdag anyagú múzeumot Winter igazgató kalauzolásával meglátogatni tanulság és élvezet egyben. A múzeum a Vágvölgy egész kultúráját őrzi, ott Látható a népművészet, a természeti különlegességek, a fauna és a flóra. Számos korszerű tárgyat hordott össze nagy tudással Winter Imre a százötvené vés török hódoltság korából, nevezetesen Pöstyén, Gal- góc, Nvitra és Érsekújvár vidékéről. Itt láthatók Bethlen Gábor, Rákóczi György, valamint Manss- feld és. Tlhorsteneon 6vód tábornokok régi meisza tel. A muzeum féltve őrzött kincse Comeniue első, négy nyelven irt enciklopédiájának eredeti példánya 1675-ből, amely a lőcei nyomdában készült, lí. Rákóczi szabadságharcának egyik központja a Szomolánytól Pöstyénben át Csejte felé vonuló vidék volt. Az akkori hadműveletekről eredeti okmányokat tár elénk a pőstyéni muzeum, főként Trémesén és Temetvény várainak lövetéséről és arról a három hónapon keresztül tartó halotti torról, amelyet I. Rákóczi György halála alkalmával rendeztek. Itt láthatók többek között a legérdekesebb Beethoven-relikviák, valamint gróf Gvadányinak „A peleekei nótárits” szerzőjének 1787-ben irt ver- seskönyve. Gvadányi ebben a müvében többek között versekbe foglalta a pőstyéni kúrát is. Ebben a müvében vígan használ olyan kifejezéseket, amelyek finnyás fülek elszömyüiködését idézik elő. A muzeum egyik nagy érdekessége a néprajzi gyűjtemény és amellett a Vágvölgy faunája és flórája, amely nagy szaktudással van összeválogatva. (*) Párisban mérsékelt, Londonban kitűnő a sziniidény. Budapestről jelentik: Roboz Imre szánigazgató Párisban és Londonban járt és vissz aj övét elmondotta, hogy Párisban az idén is meglehetősen mérsékelt a szezon, ellenben a londoni színházak valóságos konjunktúrának örvendenek. Az uj Bergner-produkdóra például eddig több mint 100.00 font sterling ára jegyet adtak el elővételben. Bergmemek Londonban grandiózus sikere van. Legérdekesebb élménye Roboznak Korda Sándor volt. Korda neve és munkája az angol filmgyártásban egyenesen döntő. (*) Mit keresnek a filmcsillagok mellék esen. A filmcsillagok nagyon sokat keresnek mellékesen. Fényképüket mindenféle reklámcikkre és hirdetésekben használják fel és a cégeknek ezt meg kell fizetniök. A legjobb mellékfoglalkozásuk azonban a rádiószereplés. Eddle Camtor minden héten egy órán keresztül szerepel a rá- dióbah és ezért hetenként 15.000 dollárt kap. Grace Moore fellépésenként 2500 dollárt kap az amerikai rádióvállalatoktól, Clark Gabié Mar- lene Dietricchel együtt lép fel és fejenként 5000 dollárt kapnak. Lawrence Tibbet. a világhírű baritonista 2500 dollárt kap fellépésenként, Joan Crawfordnak 3500, Claudette Coíbertnek 5000 dollárt nyújtanak ét tisztletedijképcn. Viszont sztárnak kell lennie annak, aki az ilyen ősszeget kapja. Vannak Hollywoodban olyan színészek is, akik rádiófcllépésenként őt dollárt kapnak. A rádióstúdiókban csak akkor lehet keresni Amerikában, ha a filmmütcrmekbcn sztároknak bizonyultak « színészek.
