Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-25 / 294. (4143.) szám

1936 december 25, péntek. ‘TRXGAI •A\mÓ’AR- Hl RLAP HHBBHUHHaMUHHHKflHHOKafiH 15 értök szerint háromszáz méterre kellene Iclurni az említett dombháton, hogy elérjék a szénréteget. Ami eddig felezőire ke­rült a ezónböl, az mind a föld közvetlen felszíne alatt talált vékonyabb ér volt. Vájjon akad-e majd vállalkozó, aki ezt a kínosét hajlandó lesz felhozni a töltszéki dombhát mélyéből?.., Az Eperjes szomszédságban fekvő Sebesbe Hemes község mellett egyesek viszont petróleumról tud­nak. Ezt a feltevést eddig még nem lehetett ellen­őrizni, de a valóezinüsége megvan már csak azért te, merthiszen a szomszédos Galíciában tudvalévőén igen gazdag petróleum-mezők terülnek el. Nincsen kizárva, hogy azok a föld mélyében egész Sebeskellemeisig húzódnak. Ezzel kapcsolatban ér­dekes megemlíteni, hegy a háború előtt a magyar kormány Zboró vidékén végeztetett fúrásokat éve­kig petróleum után, de az eredmény negatív volt- Ez azonban még nem zárja ki a eebeekelíemesi pet­róleum-lelet valószínűségét, melyet érdemes volna megvizsgálni és ha igaznak bizonyul, szintén hoz­zákezdeni a feltárásához. (k. s.) Valutaelméleti tévtanok alkonya Prága, december 23. A közelmúlt hetekben 1 végrehajtott devalváció, mely a csehszlovák korona ' történetében a második volt, tisztára a külkereske- i delem érdekében történt. Mégis számos emberben '• azt a reményt keltette, hogy a korona aranyéríóké- ] nek leszállítása következtében több lesz a pénz, j mellyel a nyomasztó adósságok kifizethetők és uj < vállalkozások kezdhetők. Komoly kormánypárti és ; ellenzéki közgazdász-politikusok körében is számos I hive vau e tévhitnek, amelyet csak bizalmas be- < szélgetések során neveztek saját nevén, de nyilvá- j nos gyűlésen, lapok hasábjain csak kerülgették s 1 ez az infláció. i A devalváció a pénzegység nemesfémtartalmá­nak csökkentése. Inllácionistáknak nevezték el , Amerikában azokat a politikusokat, akik a papir- j pénznek, mint csereeszköznek a szükségletet meg­haladó mértékben való kiadását követelték. Az inflációnál emellett egyáltalán nem szükséges kel­lék, hogy a pénzegység aranytartalmát törvénye­sen leszállítsák. Az inflációt rendesen azok kivan- t jak, akik normális időkben hitelbe épített házukat inflációs időben egy ökör árával fizették meg. És 1 közismert az a mese is, hogy a tékozló örökös az i inflációs világban a borospalackok és dugók érté­kesítéséből vagyonra tett szert, a takarékos társ­örökös pedig egészben maradt örökrészéből — cipőzsinórt vett. „Olajat kell tölteni a lámpába** — „A vállalkozási kedvet uj pénzekkel tettre kell ösztökélni** mondják az infláció liivei. Kinek, mi az előnye az inflációból? Az áru drá- gul, a munkabér emelkedik. A pénzegység arany- ' tartalmának változatlanul maradása mellett a drá­gulás nem lesz egyenletes, hanem nagyobb lesz azoknál az áruknál, amelyek az infláció folytán na: gyobb pénzekkel rendelkező személyek részéről nagyobb keresletnek örvendenek. Ilyen személy a bankár, kinek kezén sok pénz fordul meg s az, akinek kezében a nagy keresletnek örvendő tárgy van. Ilyen tárgy mindenkoron az arany, ezüst diszmü és az élelmiszer — ha ebben a közszük­ségleti cikkben hiány mutatkozik. (Ma élelmiszer- hiány nincs, s már csak ezért sem remélhető a gaz­da adósságainak egy tehén árával való rendezése.) Az erős külkereskedelmi kapcsolatokkal rendel­kező államban a fizetőeszközök átmeneti megnö­velése átmeneti drágulást sem idéz elő, mert a pénz visszaáramlik a bankokba s ott fekszik föl- használatlanul. A papírpénznek a szükségleten felül való növelése a hitellel nem rendelkező állam­ban meggyorsítja az elértéktelenedést. Ezt látjuk a francia aszignatáknál. Három év alatt 45 milliárd névértékű aszignatát adtak ki, mig a forgalomnak alig négy milliárdra volt szüksége. Mint minden árunak, melyben nagy a kínálat, a papircédulák értéke is esett (itt látjuk tisztán, hogy a devalvá­ciónál az államhatalom csökkenti az aranytartal­mat, emellett a fizetőeszközök megszaporitásáról szó sincs, az inflációnál a folyamat legvégén a ke- reslet-kinálat törvénye alapján következik be a le­értékelés). A váratlan nyereségek és keresetek, s általában a pénzérték bizonytalansága a társadalmi osztá­lyok legtöbbjében könnyelműséget, fényűzést, pa­zarlást szül. Goethe Mefisztója a Faustban papír­pénzt csinál, amikor a császárnak pénzre van szüksége s az okos udvari „bolond'* a pénzt nyom­ban ingatlanra cseréli be, de a fényűzés, jókedv annyira emelkedik, hogy Faust a klasszikus Wal- purgis-éjszakát idézi föl, mig az egész széjjcl- puffad. Hogy az infláció mennyire alkalmatlan módszer alapos, tartós gazdasági üzemek létesítésére, azt a háborút követő években több államban is láthat­tuk. Aránylag rövid volt a papirpénzáradat, rövid, tiszavirágéletiik volt az inflációs időkben alapított vállalkozásoknak is. Egy másik valutám tévtan a munka pénz fogalma, amit a szocialisták hirdetnek. E földi ja­vakban csak annak van joga részesedni, aki dolgo­zik s aki dolgozik, az munkautalványokat kap munkájáért. Ha valóban használható munkapénz- bizonylatokat akarnánk, úgy azokon fel kellene tüntetni, hogy mennyi kenyeret, vajat, inget, cipőt, nadrágot, kilométer vasúti és villanyosutazást, mennyi orvosi segélyt, lakóhelyiséget kaphatunk tiz vagy száz munkaóráért. Noha ez a tan Szovjet- oroszországban teljesen megbukott, mégis vannak védelmezői, különösen azok körében, akik a pénzt, az aranyat önmagában való rossznak tekintik s ezért nem is akarják látni. Pedig nem is kell a pénzt látni. A mai fejlett bankügy módot ad a pénznélküli forgalomra, utal­ványokkal, átutalásokkal s egyszerű átkönyvelé­sekkel a postatakarékpénztárban, vagy akár más „ h^Tpémf-argaloiTi a legUbebb n’é’t'-krc 1 korlátozható, sőt kiküszöbölhető. De az arany, ezüst vagy akár a nemesfém fedezettel biró papírpénz nemcsak csereeszköz, hanem értékmérő is. A hosz- szuság egy méter hosszú rúddal, a terület egy négyzetméter területű négyzettel, a súly egy 1 kilo- giramos nehezékkel mérhető, az érték pedig csak értékkel mérhető. Vagyis az értéket jelentő dolog ára csakis értékkel biró dologgal való összehason­lítással állapítható meg. Ráírhatjuk a száz munka- órás tanúsítványra: értéke egy ökör? Milyen le­gyen az az ökör? Háromszáz, vagy négyszázötven kilós? És a szénbányász egy munkaórája egyen­értékű az erdőőr egy vagy hány munkaórájával? A munka ezerfélesége s a javak, közszükségleti cikkek és fényűző tárgyak százezer-félesége figye­lembevételévei munkahelyünkre, bevásárláshoz, ká­véházba, színháziba könytárakat kitevő összebason-1 litó táblázatokat kellene magunkkal hurcolnunk, hogy be ne csapjanak. A buzavaluta tökéletlenségeit éppen a válság­években mérlegelhettük, amikor teli gabonaraktá rákért se lehetett kapni kellő ellenértéket. Éppen azért, mert fölöslegek voltak e közszükségleti cikkben. A válság elején jelentkeztek azon elmélet hirde­tői, hogy a pénz, a bankjegy nem értékmérő, nem az árucsere kiegyenlítő eszköze, hanem utalvány, mely arra jogosít, hogy az állami javakból egy bi zonyos hányadot kiszolgáltassanak nekem, annyit, amennyi utalványom van. Ez az elképzelés, annak idején bár komoly lapok közgazdasági rovataiban is helyet kapott, merőben laikus gondolat s aki kitermelte, nem volt tisztában a pénz fogalmával. Azt mondják, hogy a háború előtti liberális köz- gazdasági rendszernek vége, hogy e régi közgaz­daság haldoklik s helyét az irányított tervgazdál­kodásnak engedi át. A gazdasági válság éveiben sok volt a kísérlet és bajos volna ma azt jósolni, hogy e kísérletekből ma marad meg tartós beren­dezkedésnek és tűnik el nyomtalanul, de különö­sen hogyan fog festeni a jövő gazdasági berendez­kedése. Egy azonban bizonyos: a legnagyobb gaz­dasági reformokra és újításokra törekvő állam­férfiak az egész világon, valamennyi államban, nemcsak óvatosak a valutakérdésekben, hanem mondjuk meg nyíltan: a haladók szemében egészen maradiak, sőt mereven ragaszkodnak a liberális közgazdasági rendszereknek és tanításoknak a valutákra, a pénzre vonatkozó törvényeihez, sőt egyenesen idegenkednek a valutagazdálkcdas „irányításától**. Dr. TÖMÖRI JÁNOS. A kamarai központ a forgalmiadótörvény novelli- záiásának tervbevett módja ellen foglalt állást A novella hátrányos az adófizetőkre Prága, december 23. Jelentette a PMH, hogy a pénzügyminisztérium a forgalmi és fényűzési adótörvényhez novellát dolgozott ki. A novella főbb előírásait lapunk hasábjain ismertettük. A kamarai központ már állást foglalt a kérdésben. A kamarai központ állásfoglalásában kifogást emel az ellen, hogy a minisztérium a novellából ki akarja hagyni az érvényes törvény 20. parag­rafusának ama előírását, amely szerint a befize­tések előbb a folyó adószámlára könyvelendők el és csak azután következik a hátrálék. Amint ismeretes, a novella éppen ennek az ellenkezőjét akarja bevezetni s igy az adófizetőket megfosz­tanák az évek hosszú során kiharcolt előnytől. A kamarai központ ragaszkodik az előbbi elő­írás változatlanul hagyásához. Ami a késedelmi kamatnak — vágy ahogy a novella nevezi el —, a késedelmi kamatnak 6-ról 8 százalékra való fölemelését illeti, ezt a kamara mindenképen, de az előbb említett 20. paragrafus előírásainak megszüntetése esetén pedig fokozott mértékben igazságtalannak tartja, mert ebben az esetben nőni fognak a hátrálékok és nagyobb lesz a ké­sedelmi illetékfizetési kötelezettség. (—) Megállapították a szárított takarmány- répa árát. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a földművelésügyi minisztérium hirdetmé­nyét, amellyel a minisztérium a szárított takar­mányrépa árát mázsánként frankó, gyári állo­más 70 koronában, állapítja meg. (—) 66.5 millió pengőre emelkedett Magyar- ország kiviteltöbblete. Budapestről jelentik: A gazdasági év első öt hónapjában a kiviteli több­let 66.5 millióra emelkedett. A tavalyi (1935/36) gazdasági év első öt hónapja alatt a kiviteli többlet csak 37.5 millió volt. A kivitel értéke összesen 242.3 millió volt (tavaly 214.1), a be­hozatalé az idén 175.7 (176.6), vagyis mig a kivitel értéke 13 százalékkal emelkedett, a be­hozatalát sikerült a tavalyi szinten megtartani. (—) Tiz év óta idén volt a legkisbb a világ búzatermése. Newyorkból jelentik: A nemzet­közi gabonapiacokon megindult hosszmozgalom a rossz terméseredményekkel magyarázható. A washingtoni földművelésügyi minisztérium most tette közzé a világ 1936. éivi búzatermeléséről szóló statisztikát. A 'kimutatás szerint a világ búzatermése ebben az évben mindössze 4233 bushel volt, ami rekordszeriien alacsony termés­nek számit. Ilyen rossz termés 1926 óta nem volt a világon. (—) Csehszlovákiában véglegesen megalakítot­ták az amerikai gyapotfonó üzemek kartelljét. A csehszlovákiai amerikai gyaipotíonó üzemek teg­napi plenáris ülésén megállapították, hogy a kartell megalakítása mellett az összes gyapotfonó üzemek 97 százaléka foglalt állást, tehát a kartell végle­gesen megalakult. A kartell működését már decem­ber líl-ién megkezdte és január 3-ig a kontingens 30 százalékát szabadították föl. Valószín ütitek tart­ják, hogy a kartellen kívül maradt két tizem szin­tén csatlakozik. (—) Drágult a takarmánynövények ára a Vágvölgyében. Tudási1 bánik jelenti: A takar­mánynövények iránt a Vágvűígy ében az utób­bi időben nagy kereslet indult meg s ennek folytán az óraik emelkedtek. Az áireimelkedlés 5—1)1 százalék között imozog. (—) Emelkedtek a faárak Nyugatszloven- szkón. Tudósítónk jelenti: A PMH jelenítette, hogy a fiaárak országszerte emelkedtek. Nyu- ga tszloveinszkón az épüíetéa ára az utóbbi idő­ben 3—5, a buíonfa ára pedig 7 százalékkal pwklkedetf (—) A munkaadói konföderáció a kollektív szerződésekről szóló törvény novellája ellen. A munkaadói konföderáció tegnap foglalkozott a kollektív szerződésekre vonatkozó törvény novellizálásának kérdésével és a novellatervezet ellen foglalt állást. A konföderáció hangsúlyoz­za, hogy a novellizálás nem hajtható végre anél­kül, hogy ezáltal ne veszélyeztetnék a tőkében gyönge, kisebb és középvállalatokat. A novella törvényerőre emelése esetén — a konföderáció véleménye szerint — a 'kis- és középvállalatok kénytelenek lesznek a munkások, illetve az al­kalmazottak létszámát csökkenteni. (—) Novemberben emelkedett a gépkocsi-elhelye­zés. Novemberben összesen 795 uj gépkocsit és 353 motorkerékpárt jelentettek be. A gépkocsiknál úgy a imultévii novemberi, '.mint az idei októberi adatokkal szemben emelkedés észlelhető, a motor- kerékpároknál azonban az ez-évi októberi adatokkal szemben csökkenés tapasztalható. Októberben ugyanis 779 gépkocsit és 499 kerékpárt adtak el, mig a múlt év novemberében 490 gépkocsit- Ós 2,00 kerékpárt. A tizenegy hónap alatt összesen 10.055 gépkocsi került eladásra a múlt évi 8750-cel szem­ben, az idén tehát 1296 uj gépkocsival többet ad­tak el. A jövöév’i gépkocsielhely-ezést a szakértők 10 százalékkal magasabbra becsülik. (—) Országos hivataili hirdetményeik. A szloveaiszlkói Kxia/jinisky Vési Imikben eg|ész se­reg hirdetimiéiny jelenít meg. így 389. szám alatt az országos elnök 385,702/10/36. számra hirdet- irméinye jelenít meg, amely a:á alkalmazottak­nak a betegség, rokkantság és aiz aggkori biz­tosítás esetére természetbeni járandóságaik­nak értékelését szabályozza. — 390. szám alatt az országos elnök 534.078/1936/10. számra hir­detménye jelent :meg, amely a nyugdijbiizto- sitásra vonatkozóan szabályozza az alkalma­zottak természetbeni járandóságát. — 400. szám alatt az országos hivatal 398.186/1936. szám alatt megjelent hirdetménye a szódavíz és a limonádé vizsgálatával kapcsolatos költ­ségek fedezéséire vonatkozó utasítást tartal­mazza. — A 402. szám alatt megjelent 403.025/15/1986. számra oirszá|g]os hivatali hir­detmény elrendeli a gazdasági álliat'áliliomiány- nak tenyésztési alkalmassági szempontból va­ló összeírását. — A Krajinsky Vesitnik ezenkí­vül tartalmazza a sziovenszkói országos vásá- •mk "határidejét. . > . - ■ „Jog szerint iétezik-e a Csehszlovák Gabonatársasági' Prága, december 23. A „Ceské Slovo" fenti cím alatt azt Írja, hogy a kereskedelmi törvé­nyek 211. §-a értelmében részvénytársaságról, mint olyanról nem lehet szó addig, amig nem történt meg a jóváhagyás és a kereskedelmi lajstromba való bejegyzés. „A Csehszlovák Ga­bonatársaság prágai részvénytársaság tulajdon­képpen jogilag nem létezik'", mert a Csehszlovák Gabonatársaságot a kereskedelmi lajstromba mindezidedg nem jegyezték be. A lap azt írja, hogy ezen a téren rendet kell teremteni, mert utólagos bejegyzést kieszközölni a jogszabályok megsértése nélkül lehetetlen, mert a kereskedel­mi bíróságnak ezt a bejegyzést meg kell tagad­nia. Ezért azonnal meg kell változtatni a Gabo­natársaság alapszabályait, hogy legalább a jövő­ben jogállapot következzék be, nem pedig lehe­tetlen provizórium. Jövedéki büntetőjog Prága-, december -23. Most jelent meg Ba­rinkká Jánosnak, a sziovenszkói vezérpénzügy- igiazgalóság nyugalmazott jövedéki ellenőré­nek „Jövedéki büntetőjog" című könyve. A 496 sűrűn nyomtatott oldalon megjelent könyv közvetlenül a szerzőméi, Barímka Jánosnál rendelhető meg Pöstyémben (Park 10.). Ára fűzve 50, vásaonköfésben pedig 58 korona. Kár, hogy a könyv nem magyar nyelven je- ilemt meg, miért a magyar közönség már régóta hiányát éinzi ilyen fontos [Útmutatónak. A szer­ző, akinek neve a pénzügyi szakirodalom te­rén nem ismeretlen, négy részben csoportod sitva tárja elénk a hatalmas joganyagot. Az első, az alaki rész, behatóan ismerteti a bün­tetőjog aiapeiiveit, különös tekintettel a jöve­déki kihágások fogalmára, Isnuenteti a pénz­ügyi törvények alkalmazásának terjedelmét, a büntetések nemeit és az azokért vaÜJó személyi és dologi kezességet, valamint a büntetés és a kezesség eléivülését. A második, az anyagi rész, ismerteti a Szlovenszkón és Kárpátalján érvényes adókra, vámokra, bélyeg- és jogille- té keikre, valamint az államegye darusításra vo­natkozó törvények és szabályok általános és különséges anyagi büntető rendelkezéseit. A könyv harmadik része az összes ima érvény­ben lévő egyenes adók idevágó rendelkezéseit tartalmazza. A negyedik rész a gyakorlatban szükséges számos irásimiimtát közli, .mig a szak­szerűen összeállított tartalomjegyzékben nem­csak a szakember, hanem a laikus is könnyen megtalálja azokat a tudnivalókat, amelyekre a rendeletiek szövevényes labirintusában szük­sége van. xx Az egész világon ismerik a DistoP-t. Számtalan gazda állatállományát mentette meg a pusztulástól. A Distol biztos hatású gyógyszere a mételybetegségnek. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. A hivatalos lap jelentése szerint Szlovenszkón és Kárpátalján negyvenkilenc mezőgazdasági kényszeregyessléget indítottak, ezek közül ki­lenc a pozsonyi, egy a besztercebányai, húsz a kassai, tizenhat a beregszászi, három pedig a ihuszti kerületi bíróság körzetébe esik. (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon a német márka 1.50 koronával gyöngült, a lí­ra 2, a francia frank és a svájci frank 1 ko­ronával javult. (_) Nagy a kereslet a nyugatszíovenszkói törköly pálinkában. Tudósítónk jelenti: A sző­lőtermelők a törkölypál inka-főzést már bevé­gezték. A törköly iránt a kereslet nagy. 45—65 százalékos pálinkáért literenként 22— 28 koronát kínálnak, ami 5—6 százalékos ár­emelkedést jelent. Mit kapunk b valutákért? Mit fizetünk a valutákért? Prága, december 23. 100 pengőért 581.— 100 pengőért 584. — 100 schilllngért 538.50 100 schillingért 541.50 100 lengy. zlotyért 538.50 100 lengy. zlotyért 541.50 100 román leiért 17.47 100 román leiért 17.77 100 német márkáért 705.50 100 német márkáért 709.50 100 ezüstmárkáért 795.— 100 ezüstmárkáért 805.— 100 dinárért 63.05 100 dinárért 63.45 100 olasz Uráért 149.50 100 olasz líráért 150.60 100 svájci frankért 656.50 100 svájci frankért 659.50 100 franc, frankéri 133.45 100 franc, frankért 134.05 100 Belgáért 483.- IflO Belgáért 485.­100 hol!, forintért 1557.— 100 hol. forintért 1563. — 1 angol fontért 140.— 1 angol fontért 141 1 tuner.-dollárért - 28-.60 1-amer.-dollárért 23.70 | DEMETER ZOLTÁN ezelőtt Cser Béla. Gépgyár és vasöntöde Uzhorod'Ungvár • Telefon 358 ||| i Speciális szivóáázáenerátor gyártás 1 H ________________tcherautőh, autóbuszok, személyautfik, traktorok restére j|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom