Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-23 / 293. (4142.) szám

7 1936 december 23, szerda. TOW<3űAUc&AR-HIRIiAB mm fkitonH idd itáskáid A hegyekben mérsékelten meleg, a völgyekben ködös, enyhe idő uralkodik. — Időjárás: To­vábbra Is a jelenlegi időjárás. — ÚJABB LETARTÓZTATÁSOK A „SPA­NYOL" TOBORZÁS MIATT. A P-ofaM List je- lemtii, h-ogy Königgtratzibetn. a spanyol vörösök javára működő itJOlboirtzáis miattit tegnap leitartóz- taittáík Task-a köinzieti kommunista jpáinttitikátrit 'ás K-airlovsky J-óze-elf munkáéit, a tobomzóaikció egyilk teghamgoeabb aíllafcjiáit. Utóbbinak eiiikeirüllt majáit sógorait, egy Seüclhair nevű munkást is ,,beitoibotreztma‘‘ a e/panyol vörös hadseregbe. Se- ÉicJbar máir bárom inát óta ISpanyolomszágban van. — Ug-yaiiiieiz a lap jelenti, hogy ie héten a foíboir zó akció (rendőri. teffieipteiz-ése éltemére is het­ven önkéntes hagyta el Cs-ehszHiováiMáit és pedig iklö'ziöis uitlievélltel. A kommunista önkéntesek Spanyolországba v-alió elutazásuk előtt valósá­gos sorozásnak és alapos orvosi vizsgálatnak vetették magiukat alá. — VÁLASZTÁS A NAGYSZOMBATI ZSIDÓ HITKÖZSÉGBEN. Nagyszombati tu­dósítónk jelenti: A nagyszombati ortodox zsidó hitközség vasárnap tartotta az uj elnökségi és vezetőségi tagok választását. A választáson a hivatalos lista győzött. Elnök lett Mamnheim Adolf. — TŰZ PUSZTÍTOTT KECSÉN, Mátyus- földi tudósítónk jelenti: Kecse községben kigyul­ladt Kolosi János gazda szalmakazla. A lángok átcsaptak a szomszédos lakóházra is s azt is el­hamvasztották. A kár 17.000 korona. Halló, ki beszéli... A pozsonyi „Grenzibote" egyik munkatársa a napokban felhívta egyik magyar ügyfelét, de téves kapcsolás folytán a telefonépitő központ jelentkezett. A magyar hívásra a hivatalból egy férfihang válaszolt: „Ki beszél? Nem va­gyunk Budapesten: Hogy mer maga egv álla­mi hivatallal magyarul beszélni’44 A hivó erre németül, majd csehül kitanitotta a soviniszta hivatalnokot, hogy a telefon üzleti vállalkozás és mindenki tetszés szerinti nyelven telefonál­hat. A türelmetlen ur erre lecsapta a kagylót. A „Grer.zbote44 munkatársa eljárt a táviróigaz- gatóságon, hogy elégtételt szerezzen, de egy­ben vasárnapi számában is nyilvánosságra hoz­ta az épületes incidenst, * F. J. pozsonyi kereskedő egy lakásügyben felhívta dr. S. Zs. ügyvédet, aki elfoglaltsága miatt kurtán válaszolt, majd bucsuzás nélkül letette a kagylót. A kereskedő erre másnap levelet intézett az ügyvédhez és abban azt irta, hogyha személyesen beszélt volna vele, úgy „velősen kitanitotta volna az udvariasság elemi szabályaira'4. Az ügyvéd becsületsértés címén feljelentést tett a kereskedő ellen, akit tegnap a járásbíróságon háromszáz korona fel­tételes pénzbüntetésre Ítéltek. A 158 korona költséget szintén a kereskedő tartozik meg­fizetni. Az elitéit felebbezett. — HATÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK EGY 18 ÉVES KÉMNÖT. Metzből jelenti a Havas-iroda: Az itteni törvényszék a tizennyolcéves Wiesel Helén német származású leányt kémkedés kisérle- téért hatévi fegyházra Ítélte. Ezenkívül a leányt busz esztendőre kitiltották Franciaország területé­ről. — AGYONRUGTA A LÓ. Mátyusföldi tu­dósítónk jelenti: Sebők Gyula 36 éves kécsi gazda tegnap be akarta fogni lovait. Közben az egyik ló olyan erővel rúgta fejbe a gazdát, hogy holtan terült el a földön. Halálát felesége és három kisgyermeke gyászolja. Az eset az egész környéken nagy részvétet keltett. Alkoholisták, akik gyomorhurutban szen­vednek, elvesztett étvágyukat napi kb. 150 gram természetes „Ferenc József44 keserüviz használata folytán gyakran meglepő rövid idő alatt visszanyerik. Az orvosok ajánlják. eo2 — HALÁL FAVÁGÁS KÖZBEN. Mátyus- földi tudósítónk jelenti: Tabánkovics Géza, 50 éves dögös! munkás az egyik gazdánál egy ha­talmas tölgyfát nyesett. Munka közben a mun­kás alatt letört egy száraz ág s a szerencsétlen ember a földre zuhant. Nyakát szegte és azon­nal meghalt. Pojio fzappcrn minden mosáshoz f — ELÁRVEREZTÉK HAILÉ SZELASSZIÉ KINCSEIT. Londonból jelentik: Tegnap árverez­ték el Hailé Szelaeszié volt abesszin császár érték­tárgyait. Az árverésből összesen 2.587 font folyt be. A hírek szerint a mágus nagyon .csalódott az eredmény miatt, mert azt várta, hogy az árverés jóval nagyobb bevétellel fog járni. — AKASZTOTT EMBER A KASSAI ÁL­LOMÁSON. Kassai szerkeszi tőségünk jelenti telefonon: Különös öngyilkosság történt a kassai pályaudvarom. Az állomásépület egyik nyilvános helyén a viztartályra felakasztva találtak egiy idősebb embert. Azonnal orvost hívtak, die az már csak a beállott halált tudta megállapítaná. A rendőrség megállapította, hogy az öngyilkos Síkom Pál 75 éves, piseki származásai magánzó, aki az utóbbi évben PoprádíeiTkán lakott. Az öreg ember néhány nappal ezelőtt utazott Kassára és tegnap miég egy csomagot adott fel a kassai állomásról Poprádlfellkára. Búcsúlevél et nem hagyott hát­ra és igty öngyilkossága okát eddiig nem sike­rült megállapítani, Holnap jelenik meg a Prágai Magyar Hirlap negyvenoldalas karácsonyi száma Ünnepi számunk a csehszlovákiai magyar újságírás nagy eseménye Megilletődött, ünnepi hangulatban jelentjük be Olvasóinknak, a szlovenszkói és kárpátaljai ma­gyarságnak: huszonnégy óra múlva küldjük szét a magyar karácsonyfák alá a Prágai Magyar Hirlap ajándékát, az ünnepi számot. Hetek óta készültünk nagy szeretettel, határ­talan lelkesedéssel s odaadó gondossággal erre az ünnepi számra, amellyel méltó módon akar­juk meghálálni hatalmas Olvasótáborunknak la­punk iránti ragaszkodását, bizalmát és szeretetét. A jólvégzett munka tudatával bocsátjuk holnap útjára karácsonyi számunkat, — hisszük, hogy megelégedést és örömet szerzünk ezzel a szlo- venszkói és kárpátaljai magyarságnak. Ünnepi számunkat, amely a magyar szellemi­ség nagyszerű megnyilatkozása lesz, röviden a következőkben ismertetjük. * Ünnepi cikket írtak: Jaross Andor nemzetgyű­lési képviselő, az egyesült párt elnöke, Dobrán- szky János pápai kamarás, Sörös Béla reformá­tus teológiai igazgató és Csaposs Géza római ka­tolikus plébános. A magasnivóju, érdekesnél-érdekesebb tartal­mú interjúk sorát Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt ügyvezető elnöke nyitja meg, aki a karácsony alkalmából jelentős politikai nyilatkozatot tesz. Nagy föltüaést fog kelteni az egyetemes magyar közvéleményben Szekfü Gyula páratlanul érdekes nyilatkozata. A nagy magyar tudóst Budapestre kiküldött mun­katársunk szólaltatta meg. Ugyancsak nagy szen­zációja lesz a magyar szellemi életnek kiküldött munkatársunk nagyszabású körinterjuja, amely­ben a magyarországi „uj generáció" legkiválóbb képviselői az elmúlt esztendő legjobb könyveiről tesznek vallomást. Úgy a magyar, mint a cseh­szlovák közvéleményt közelről fogja érdekelni Szendy Károlynak, a magyar székesfőváros pol­gármesterének a PMH számára tett nyilatkozata Budapestről és Prágáról. A pompás interjúsoro­zat irodalompolitikai szenzációja Pintér Jenőnek, a nagy magyar irodalomtörténésznek nyilatko­zata a szlovenszkói magyar irodalomról. Számtalan cikkben foglalkozunk a belpo­litika időszerű kérdéseivel. Külpolitikai té­ren lapunk külpolitikai szerkesztője, Szvatlkó Pál éles összefogó szemmel visszapillant az év világpolitikai eseményeire. A tökéletes 'tájékozódást nyújtó, nagyszabású cikken kí­vül érdekes eredeti riport számol be a Távol Kelet izgalmas eseményeiről. Az ühnepi szám irodalmi részében ott ta­láljuk az egyetemes magyar irodalom legjobb neveit. így többek között versekkel Mécs László, Sziklay Ferenc, Falu Tamás, Sebesi Ernő, Tamás Lajos, Ásguthy Erzsébet, Kos- sányi József, Radvanvi Zoltán, Sandner Zol­tán, Dallos István, Pál Miklós, Berkó Sándor, novellákkal Móricz Zsigmond, Csathó Kál­mán, Tamási Áron, Nyirő József, Bibó Lajos, Komáromi János, Farkas István, N. Jaczkó Olga, Szitnyay Zoltán, Szenes Erzsi, Ásguthy Erzsébet, Palotai Boris, Rácz Pál, Dienes Adorján, Szilárd János, Baibay József, Ko­vács Miklós, Undi Imre és mások szerepelnek. Egy élvezetes Roda Roda-irást is hozunk ki­váló fordításban. E számiunkban is folytatjuk Egri Viktor regényét. Ünnepi számunk cikkírói: Hubay Jenő (Mi­kor Joachim József tanítványa voltam és Bralimssal Becsben hangversenyeztem . . .), Mészáros Gyula (A csángó magyarok sorsa), Neubauer Pál (Sokrates munkában), Duka Zólyomi Norbert (Három karácsony), Sándor Imre (Karácsonyi történet), Hungarieus Via- tor (Windsor Bduárd), Kelembéri Sándor (Az ösmagyarok nyomában), Bosódy István (Oap- ri), Zetelaky Mária (3 Casanova), Szombatby Viktor („Én kulturegyleti tag vagy ok44), stb., stb. Gazdag és változatos közgazdasági rova­tunkban találjuk többek között Fiissy Kálmán szenátor és dr. Tömöri János fontos szloven­szkói kérdéseket tárgyaló cikkét. Színesen megirt, érdekes riportok teszik tel­jessé karácsonyi számunkat. Ezek sorából első­sorban a prágai magyarok életéről szóló, nagy­szabású s meglepően érdekes riportra hívjuk fel olvasóközönségünk figyelmét. Budapesti szer­I kesztőségünk részletesen beszámol a budapesti eucharisztikus világkongresszus előkészületei­ről. Elsősorban a pozsonyiak érdeklődésére tart­hat számot Rehorovszky Jenő riportszerü tanul­mánya a nagy pozsonyi pestisjárványról. Érde­kes riportokat írtak még többek között dr. Hu­bay Kálmán, Benedek Károly, Dallos István stb. Ünnepi sportrovatunk fontosabb cikkeit Jel­űnek Ferenc, Kohut Pál, Grusetzky Ferenc és Székely Gy. Levente írták. A rendesnél gazda­gabb az Asszonyok rovata is, amelynek vezető divatcikkét ez alkalommal is Radványi Magda irta. Az ünnepi számnak több melléklete is van: a gyönyörű képmelléklet mellett már most hoz­zuk a következő hét teljes rádióműsorát. Me­leg karácsonyi hangulat árad gyermekmellék- letünk, a Kis Magyarok Lapja karácsonyi szá­mából is, amit a szlovenszkói és kárpátaljai magyar fiuknak és leányoknak karácsonyi aján­dékul küldünk. * Negyvenoldalas számunk holnap, szerdán este jelenik meg Prágában és csütörtökön jut el a szlovenszkói és kárpátaljai olvasókhoz. A példányonként vásárlók 2 koronáért kapják meg a lapelárusitóknál. Rómeót és Júliát teljes egészében vitték filmre Hollywoodban Shakespeare egyenesen Hlmszcenáriumot irt ötfelvonásos darabjaiban, amelyek megszámlálhatatlan jelenetre bomlanak London, eteoeimber. (A PMH alkalmi teveitező- jétől.) Nyöteadük hete, hogy London valósiággail (zarándokol alblb-a ia színháziba, amelyben a Metiro- Goldwyn gyár hollywoodi stúdiójában készült Romeo és Júlia cimü ifiilimat mutatják ibe. (E hé­téin fogják ,a fáiméit Prágában is bemutatni.) Ez a film a lepedő tegelkieiaeireideittébb angol kriti­kusainak is visszaadta azt a hifiét, hogy a fel- ve vő gép néha a legmagasabb művészi feladatok mego.ldásáira iképets, sőt hogy megfelelő kézben olyan önálló művészeteit tud produkálni, mint a festészet, a zene vagy az irodalom. Azok, alkiilk ma élnielk, ennél a filmnél tökéle­tesebb Romeo és Júlia előadást még nem láttak. A tragédia nem mint „drámai mag44 szerepel ebben a filmben, hanem a maga csonkitatlan és átiratlan egészében: mint dráma. Rendkí­vül keveset vágtak a darabból, annak elle­nére, hogy az eredeti darab általában megle­hetősen hosszú és a kis részleteket a mi ko­runkban el is kell hagyni, hogy a mai ember igényeinek megfeleljen. Ez a film nemcsak uj világot vet, hanem egyál­talában olyan dolgokat mutat be, amelyeket a költő csak közvetve, a dialógusokban mondott el és erősen kellett a hallgatónak figyelnie, hogy a merev dikclóból megértse a fejlemé­nyeket. Vannak epizódok, amelyek megrázó erő­vel érvényesülnek ebben a filmben lés eizek éppen azok, amelyek minden színpadi rendezésben el­szürkültek és amelyek fölött elsiiklotit a közön­ség szeme. Kevesen tudják például, hogy miért nem kapja meg Romeo Júliának azt a levelet, ame­lyet Lőrinc barát hoz el neki és amelyben meg­írja, hogy szerelmese két nap múlva fel fog éledni. A film megmutatja, amit a költő egy mondatban intézett el: a futár olyan faluba ér­kezik, ahol kitör a pestis, feltartóztatják és mi­re kiszabadul, Romeo már öngyilkos lett, mert azt hitte, hogy Júlia tényleg meghalt. Az együt­tes hatás az, hogy a darab hallatlanul reálissá válik és tökéletesen éltetne keik Shakespeare mint film- szcenáriumiró Shakespeare darabjának filmre vitelénél ki­derült, bogy a nagy angol író egyenesen filmszcenáriumo- kat irt ötfelvonásos darabjaiban, amelyek szinte megszámlálhatatlan kis jelenetre bom­lanak. A filmen jelenet jelenet után követke­zik, a felvevőgép szinte sohasem marad egy adott helyen: ibekukueskál a Mointague-család szobának min­den zugába, megmutat mindent, ami a darab azonnali megértéséhez szükséges. Az eirkély- jelenetnél kimegy a kertbe, mégpedig egy igazi és nem kulisiszakientbe. A szerelmi jelenet alatt a felhőket mutatja s a virágzó -alnnaiMikait, szó­val valósággal dőzsöl abban, ami film, mint önálló művészetnek monopóliuma: hogy nincs helybeli és időbeli egységhez kötve. Ezt az előnyt semmiféle forgósziinpad nem tudja -le- konikurrálni. Meg aztán a prőfmter plánok, ami­kor teigy indulatot, egy érzést megjátszandó Norma Sbearer és Leslie Howard feje felmerüli és megtölti aiz egész lepedőt-. Ezt. az -arcjátékot j a színházban csak aiz első sorok közönsége lát­hatja, a filmen mindenki. Aki mindezt látja, újra aggódni kezd a szín­ház jövőjéért A színháznak megmarad két ütőkártyája: az irodaimiság és az, hogy élő embert tud adni és természetes lélegzetvételt. Ez a film azonban arra késztet, mintha a szín- előadás volna mesterkélt és elvont. Ez a film még egy fontos Síhakespeare-prohlé- mát old meg, talán a iliegfontosabbak egyikét. Sokat hallottunk amról, hogy Shakespeare! honfitársai neim tisztelték annyira, mint például a mérnetek. Ritkán és rosszul adják és gyakran a külvárosokba szorul. Ezek a íhiirefc többé-fce- vésbé igazak. Angliában Shakespeare nem azért nem mépeíerii, mert aiz angolok intellektusa ala­csony nívón áll, ihamean azért, mert Angliában Shakespeare! e-r-edejtlbein adják, tehát, XVI. szá­zadbeli nyelven, amely elavult. A kontinensen tö'bbó-kevésbé mai költőd nyelven. irt Shakes­peare t adnak. Például Kosztolányi fordítása több élvezetet nyújt az átlag magyar hallgató­nak, mint Shakespeare .eredetije az átlag angol hallgatónak. A film visszaadta Shakespearet az átlagembernek, akinek darabjait irta Ez a fáim a nyelvproblémát is megoldotta .azzal, hogy a szövegkiejtés tökéletes és a ren­dezés nagyszerűen kommentálja a nehezen ért­hető sorokat, ürwing Thalberg, a film rendezője visszaadta Shakespearet az átlagembernek: annak az átlagembernek, aki számára annakidején Shakespeare darabjait irta és akitől az idő később lassacskán elvette. A nézőtéren árult program elmondja a rendezés történetét, amely maga is egész kis regény. Az -eredeti darab filmre alkalma zásánál Shakes- peare-ezakértő végezte a munkáit, a díszleteket és ruháikat olasz reneszánsz-mesterek képeiről másolták. Nagy fegyelem és ízlés jellemzi az egész produkciót, Leslie How.ard művészi -ala­kítása egyenesen bámulatos. Júliát pedig Norma ■Slhearer -egy es pillanatokban a legmagasabb -mű­vészi nívóra emeli. Elsőrangú John Barrymore is, de -a liegilrisebb szerepet is ismert amerikai színész alakítja. (*) (*) Haiczl Kálmán előadása az esztergomi ásatásokról, Érsekujvári tudósítónk jelenti: Rendkívül értékes, érdekes s magas színvonalú tudományos előadást tartott Érsekújvárod; a SzMKE szabadegyetemének keretében dr. Haiczl Kálmán, a kiváló történettudós. Előadá­sában ismertette az esztergomi királyi és püspöki paloták építésének, pusztulásának, majd feltárá­sának történetét. Rendkívüli tájékozottságot árulva el mutatott rá arra, hogy az esztergomi királyi palota eredetileg egyszerű deszkaépit- mény volt, csak Szent István uralmának meg­erősödése után fogtak hozzá a kőpalota építé­séhez, amelyet azután az összes későbbi kirá­lyok díszítettek és nagyobbitottak. 1256-ban a palotát az esztergomi érsekségnek adományoz­ták. A palotában hatalmas termek és folyosók voltak, amelyek közül különösen említésre mél­tó a nagy ebédlőterem, amelyben 100 asztal fért el. A palota, amelyet késő az érseki palota kiegészített, a török ostrom alatt összedőlt. Pál'ffy 1595-ben betemettette az egész palotát s ez mentette meg azután az utókor számára. A palota egyes részei már 1934-ben felszínre ke­rültek, amikor dr. Lépőid prelátus kutatásai alapján megkezdték Lux mérnök vezetésével az ásatásokat. Kéthónapi fáradságos munka után először egy középkori udvarra, majd egy XII. századból való román kápolna portáléjára buk­kantak, majd egymás után hozták felszínre a szebbnél-szebb épületmaradványokat. Remény van rá, hogy 1938-ig az egész palotát sikerül kiásni. Az előadást nagy tetszéssel fogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom