Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-03 / 277. (4126.) szám
JA JF I XV. évf. 277. (4126) szám ■ Csütörtök ■ 1936 december 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.— Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. •• SÖRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRAHA. A legkülönösebb idegenforgalom 5000 német, 4000 francia Idegen hadseregek küzdőterévé válik Spanyolország Edén aggodalmai ■ ■ Egyre több „önkéntes" avatkozik a spanyol polgárháborúba ■ ■ A bodiilaí ütközet halottainak nyolcvan százaléka külföldi volt Befejeződött a kétnapos bodiilaí csata (Sp) Prága, december 2. E csöppet sem verőfényes és egyáltalán ttem évadszerü időben ezrével keresik fel Spanyolországot a külföldi turisták, oroszok, németek, olaszok, portugálok, franciák és mások, felkeresik s néha ott maradnak mindörökre. A németek, az olaszok, a portugálok, állítólag inkább az ország nyugati részeit kedvelik, a szép Estremadu- rát, a vadregényes Galíciát, esetleg a Ba- leárok gyönyörűségeit vagy délen Sevilla és Cordoba mediterán pompáját, az oroszok és a franciák többnyire Katalániába járnak és a Földközi tenger gazdag kikötővárosaiba, Valenciába, Alicantéba, Malagába. Néha azután a turisták az ország szivében. Madridban találkozni szoktak, kéjutazók számára egészen furcsa körülmények között, a barrikádokon. A turisták különös podgyászt hoznak magukkal, hátizsákjaikban szalámi helyett lőszer van, batyuikban' nem konzerv, hanem kézigránát és autóik is különösek: .más vidékeken ' tankoknak nevezik e túrakocsikat. Csekélység, ^ hogy autókárjaik másutt a „gépesített osztag" nevét viselik. A jámbor államférfiak nem tulajdonítanak fontosságot a kirándulókat követő repülőgépeknek sem. Bizonyára a luxusutazások uj hóbortja a sok repülőgép, gondolják és vállat vonnak. A turisták és különös turistakellékeik egyre bővebben özönlenek a romantikus földre, özönlenek és hangosak, — olyannyira, hogy az ingerlékeny Edén ma már az asztalra csa- pott s kijelentette, hogy elég a spanyolországi turistáskodásból! Nincs az a szabály, amely megtilthatja, hogy kalandor lelkek önként jelentkezzenek különféle polgárháborúkban és két karukat, sőt életüket odaajándékozzák a küzdő feleknek. Lord Byron ideje óta divatban van ez igy s a londoni semlegességi bizottság sem segíthet rajta. Most mégis megkisérli, mert a spanyolországi „önkéntesek" és „turisták" járványa európai veszedelemmé nőtt. Az oroszok és a franciák kezdték Barcelonában. Augusztusban írunt már francia tartalékos tisztek védték s naponta 80—100 önkéntes lépte át a pireneusi határt, hogy a párisi vörös toborzó központ utasításai szerint elfoglalja helyét valahol a herctéren. A felkelők legfeljebb lőszert kaptak külföldről, a kormány embereket. Később megjelentek az orosz hajók a spanyol kikötőkben, „élelmiszerrel" persze —- és a szovjethadsereg kirándulóival. Három hónap alatt Katalániában az idegenekből pompás dandárokat szerveztek meg, amelyek éppen az utolsó pillanatban érkeztek Madridba, hogy a fővárost megmentsék a baloldali kormány számára. November elején négy-öt napon múlott a város sorsa, ha Francóék csak kissé sietnek, kezükbe kerül az ország kulcsa, de a katalán nemzetközi brigád gyorsabbnak bizonyult. A Madridban járt angol képviselők állapították meg, hogy a fővárost a 15.000 külföldi védte meg s az a hadiszer, amelyet az orosz élelmiszerszállitó hajók hoztak az ibériai félszigetre. Kleber orosz tábornok, a nemzetközi dandárok parancsnoka, személyesen beszélte el az osztagok megszervezését az alsóház tagjainak s a madridi lapok nap-nap után részletesen beszámolnak az orosz szállítmányok megérkezéséről, valószínűleg azért, hogy megnyugtassák a rettegő népet. A hét elején London, december 2. Az alsóház 239 szavazattal 132 ellenében elfogadta azt a törvényjavaslatot , amely megtiltja az angol hajóknak a fegyver- és löszerszállitást a spanyol kikötőkbe. A vita folyamán Edén külügyminiszter beszíédet mondott és javasolta a törvény elfogadását.* A külügyminiszter szerjnt a spanyol polgár bábomhoz hasonló esetekben az angol kormány rendszerint mindkét felet hadviselő félnek szokta elismerni. — Nem lehetetlen — mondotta — hogy a jelenlegi harcokban is szükséges lesz, hogy igy cselekedjünk, Az angol kormány mindeddig neon akarta levonni a helyzetből a végső következtetéseket és törekvése csak az volt, hogy megvédje kereskedelmi tengerészetiét. Az angol kormány remélte, hogy a be-nem-avatkozási szerződést a hatalmak betartják. — Sajnálatos módon azonban néhány hatalom nem tartotta be a megállapodást. Az angol kormány nem tartja helyesnek, hogy egyre több idegen országból érkezett önkéntes avatkozzék a spanyol harcokba. A helyzet igy nyugtalanítóvá válik. Edén a továbbiak folyamán bejelentette, hogy a brit megbízott a semlegességi bizottság csütörtöki ülésén szóvá teszi a Spanyolországba érkezett önkéntesek kérdését. A külügyminiszter ezután visszautasította az ellenzéknek azt a vádját, hogy a kormány a nacionalistákkal rokonszenvezik és kijelentette, hogy Anglia a helyzetet nem Ítélheti meg spanyol szempontból, hanem a, brit érdekeket kell szem előtt tartania, amikor a spanyol állapotokról Ítéletet mond. Nagybritánnia Franciaországgal szoros együttműködésben dolgozik és a két kormány mindent elkövet, hogy harminchat vadonatúj orosz repülőgép parádézott Madrid fölött, hogy bizalmat öntsön az ostromlottakba. A lapok ez alkalommal megint csak nyíltan ünnepelték a segítséget és felsorolták az orosz pilóták neveit is. így történt, hogy Edén ingerülten kifakadt az angol alsóházban az oroszok ellen, akik a németeknél és az olaszoknál nyíltabban és határozottabban avatkoztak be a spanyol polgárháborúba. A londoni semlegességi bizottság százával kapta a hiteles adatokat s végül az oroszok sem tagadták már a támogatást. Nem csoda, ha közben a másik oldalon is megindult a „turistajárás" és Franco toborzóirodákat állított fel Európa minden részén. Elsőnek O’Duffy ir fasisztáiról hallottunk, mint akik Renn, Malraux, Deutsch mintájára Spanyolországba indultak, harcolni, csak éppen a másik részre. Azután a szardíniái, a mallorcai önkéntesekről érkezett jelentés, mig a legutóbbi napokban már valóságos népvándorlássá fajult az önkéntesek özönlése. Cadixba 5000 német turista érkezett, Barcelonába 4000 francia, a Baleárokon az olasz Rossi gróf szervez hadsereget, Madridban Kleber orosz tábormegakadályozza a spanyol konfliktus nemzetközi konfliktussá válását. Mégis megérkeztek a németek London, december 2, Német illetékes körök tegnap ugyan megcáfolták azt a hirt, hogy ötezer német katona Cadixban partra szállt, London, december 2. Jamés képviselő, a Madridat meglátogató angol parlamenti bizottság egyik tagja visszaérkezett Londonba és az alsóházban kijelentette, hogy a spanyol polgárháborút a jelenlegi stádiumban lehetetlen megfékezni. Az ellenfelek között élet-halál harc dúl és minden közvetítés ki van zárvaj. A kormányesapatokat és a felkelőket külföldről állandóan támogatják. James Madridban megszemlélte a nemzetközi dandárt és megállápitótta hogy többnyire oroszokból álló, tényleg elsöoszfályu katonai alakulat, Talavere de la Reina, december 2. A Havas- ügynökség jelentése szerint tegnap éjjel befejeződött a legnagyobb ütközet, amelyet a spanyol ellenfelek a polgárháború kitörése óta vívtak. A harc a hétfőről keddre virradó éjszaka kezdődött, amikor a kormánycsapatok szokatlanul heves tüzérségi előkészítés után Madnok, a német turisták megbízásából pedig Opper porosz tábornok lépett be Franco hadvezetőségébe, mig Opper főnöke Fau- pel tábornok;, német követ lett, — Livornóból három spanyol hajó indult önkéntesekkel megrakva Franco kikötőibe. - hová fajul a veszedelmes turistajárás? A spanyol föld lassan-lassan a föld népeinek küzdőterévé válik s a spanyolok teljesen 'kiszorulnak a polgárháborúból. A minap a madridiak és Francóék egyértelműen megállapították az egyik csata halottairól, hogy 80 százalékban külföldiek voltak: mórok és idegenlé- gíósök Frankóék oldalán, a nemzetközi brigád tagjai az ellenpárton. Ha a londoni semlegességi bizottság hamarosan nem lép közbe, elképzelhető, hogy a spanyol háborúba tízezrével, sőt százezrével avatkoznak be az európai turisták. S mi lesz akkor? Egyik fél sem lesz hajlandó feláldozni kiküldött önkénteseit, s egyre többet fog küldeni, hogy kicsikarja a győzelmet. A támogatás egyre nyíltabb lesz, egyre közelebb jut a nemzetközi bonyodalmakhoz. Francóék uj taktikáján látni, hogy várni akarnak, csak védekezni, amíg a hátuk mögött egy uj százezres hadsereg keletkezik és friss erővel beavatkozik a küzdelembe. Caballero ugyanígy szervez, ugyancsak de valamennyi külföldi újságíró mégis azt közli, hogy az utóbbi napokban rengeteg német érkezett a nemzetiek táborába. A német lapok szerint legfeljebb turistákról lehet sző, de zárt katonai egységek semmiesetre sem indultak Németországból spanyol földre. Ugyanakkor német források azt közük, hogy Barcelonába 4000 francia önkéntes érkezett a katalán hadsereg megerősítésére. amelynek tagjai bátran és vadul küzdenek. Kizárólag ennek a nemzetközi hadosztálynak volt köszönhető, hogy az utolsó pillanatban Madridot sikerült megmenteni. November elején a Barcelonából jött 6000—7000 külföldi katonát Varela tábornok előnyomuló ezredei elé vetették s a nemzetközi dandár három napos küzdelemben visszaszorította a győzelmet biztosra vevő nacionalistákat. Azóta újabb két nemzetközi dandár alakult Spanyolországban s a Madridban küzdő külföldiek számát a nacionalista táborban 15.000 elsőrendűen fölszerelt és fegyelmezett katonára becsülik. rídtól északnyugatra megtámadták a felkelők állásait, A tüzérségi tüzelést gépfegyveríüz követte, majd Pozucla és a Casa dél Campo között a kormánymilicia támadásba ment át. A felkelők lövészárkaiban azonban erős csapatok várták őket és visszaverték a támadást. Délelőtt tiz órakor a kormánycsapatok hét tank kitízezrével várja a külföldi katonákat. Egy szcp napon Madrid uccáin két idegen hadsereg fog küzdeni, a bennszülöttek a csapatok nyelvét sem értik majd, nem ismerik hadigépeiket és taktikájukat. A polgárháború elveszti eredeti értelmét és nem két spanyol politikai klikk összecsapása lesz, hanem két európai hatalmi csoport élet-halálharca, amit senki sem tud többé megkülönböztetni az általános európai háborútól, amelynek hadszíntere véletlenül Spanyol- ország lett. A bennszülöttek kiszorulnak belőle, s tágranyilt, rettegő szemmel csak nézni fogják, ahogy miattuk orosz kozákok ütköznek össze porosz gránátosokkal, francia sansculottok olasz bersaglierikkel, portugál harcosok norvég szocialistákkal, mórok négerekkel, cserkeszek japánokkal. Ez már világkonfliktus volna, ennek nem szabad megtörténnie. A londoni semlegességi bizottság be akarja tiltani a spanyolországi „turistáskodást", az önkéntesek kiküldését. Lehetséges ez? Amíg a terv valóra válik, nem küldik el az érdekelt hatalmak utolsó erősítéseiket is Spanyolországba? Nem találnak ki uj kibúvót az uj rendelkezések alól, vagy nem vetik le egy elszánt pillanatban az álarcot és nyíltan teszik majd azt, amit eddig titokban cselekedtek? Ki tudja, s csak annyi bizonyos, hogy a spanyol krizis egyre európaibb s ennélfogva egyre veszedelmesebb arányokat ölt. A madridi harcok legnagyobb csatája James képviselő: Madridot a nemzetközi dandár védte meg •y.‘ ' " A *.
