Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-01 / 275. (4124.) szám
1936 december 1, kedd. 3 Az egyesült párt parlamenti klubja a békés megegyezés biztató jeleit látja a kisebbségi kérdések európai visszhangjában Prága, november 30. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt, valamint a szepesi német párt parlamenti klubja dr. Szüllő Géza elnökletével hétfőn délelőtt a parlamenti klubhelyiségben ülést tartott. Az ülésen az egyesült pártnak csaknem valamennyi törvényhozója jelen volt. Szüllő Géza az ülést megnyitva, meleg szavakkal emlékezett meg az elhunyt Mayer Imre prelátus, komáromi apátplébánosról, a párt nagyértékü tagjáról, akinek emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. A parlamenti klüb ezután foglalkozott a költségvetéi vitában résztvevő szónokok kijelölésével és elhatározta, hogy a ruszin- szkói autonómia tekintetében az egyesült párt egyöntetű véleményét kifejező nyilatkozatot dr. Korláth Endre képviselő fogja a parlamentijen előadni. A parlamenti klub Szüllő Géza előterjesztése alapján részletesen megvitatta a mai kül- és belpolitikai helyzetet. Élénk tetszéssel vették tudomásul a kisebbségi jogok elismerésére és javítására vonatkozó angol külügyminiszteri nyilatkozatot s az európai sajtó felfigyelését, amelyben a békés megegyezés biztató jeleit látják. [rozta, hogy a kongresszus minél nagyobb fénye és sikere érdekében a párt szervei részéről is megteszik az előkészületeket. Korláth az Igazi autonómiát követeli Kárpátalja számára Magyar beszéddel kezdődőit meg a képviselfiház költségvetési vitája » A rutzintzkői tervezetek bírálata • Kárpátalja ragaszkodik a saint-germaini Ígéretek teljesítéséhez Prága, november 80. A képviselőház ma délután három órakor ült össze, hogy az 1937. évi állami költségvetés vitáját megkezdje. Hodza miniszterelnökön kívül a miniszterek e^y .részét a trencsénteplici gyógyfürdő részvénytársaságba fektetik s ezáltal az állaim részesedést vállal e/bíbem a fürdőiben. talmi elképzeléseibe a ruszin autonómia éppen úgy nem Illik bele, mint a szlovák autonómia, a legfantasztikusabb vádakkal és ürügyekkel igyekeznek törekvéseinket disz* kreditálni s különösen bennünket magyarokat úgy föltüntetni, mint akik ez autonómiákat kizárólag a célból találtuk fel, hogy segítségükkel az egész köztársaság épületét fölrobbantsuk. Egy nagyvonalú szlovák politika nem nézheti ferde szemmel a ruszin autonómia becsületes megvalósításának sürgetését, hiszen ha Kárpátalja autonómiáját megvalósítják, nem késhet tovább a szlovenszkói autonómia sem. A tervezet hibái A leghatározottabban tiltakozunk minden oly cselekvés ellen, amely Podkarpatszká Rusz autonómiájának kérdését mellékvágányra akarja terelni. Ilyen manőver a koalíciós pártok tervezete, amelyben a törvényhozási, de még csak a közigazgatási autonómiáról és ezek szerveinek, elsősorban a podkarpatszkáruszi törvényhozó testületnek megszervezéséről szó sincsen. A szónok részletesen birálja a tervezetet, azt homályosnak tartja s szerinte abból csak az derül ki, hogy Kárpátalja élén kormányzó fog ál- lani, akit a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök nevez ki, ellenben nincs kimondva, hogy a kormányzó a ruszin 6zojmnak is felelős. A tervezetben nyoma sincs a békeszerződés ama pontjának, hogy Kárpátalja képviselői nem vehetnek részt a prágai parlamentben olyan ügyek tárgyalásánál, amelyek Podkarpatszká Rusz autonómiáját érintik. Ez a pont már az alkotmánytörvénybe is hiányosan és hézagosán került be, de a mostani tervezetből szándékosan kihagyták. E rendelkezés értelmében a kormányzó nem vehet részt a prágai kormányzat minisztertanácsain autonóm ügyekben. A kisebbségi szerződés világosan kimondta, hogy a szerződést egészében be kell cikkelyezni a törvények közé és törvénnyel nem lehet megváltoztatni. A becikkelyezés megtörtént, de az alkotmánytörvény már megváltoztatta a kisebbségi szerződést, amikor megcsonkítva iktatta be, a jelenlegi autonómiatervezet egyszerűen megsemmisíti a kisebbségi szerződés eme pontját. Rendeleti utón? A tervezetet rendeleti utón akarják életbeléptetni. A szónok ezzel szemben kimutatja, hogy a fölhatalmazás! törvényeknek semmi közük nincs Kárpátalja önkormányzatához. A kormányzó hatáskörének körülírásában az a végső kikötés, hogy mint végső közigazgatási fórum határoz a hatályban lévő törvények, rendeletek keretében nyelvi és vallási ügyekben, amennyiben a döntés nincs a kormány részére fönntartva. Ha a kormány a maga részére tartja fönn a végső döntést, akkor a kormányzónak közigazgatási kérdésekben semmi szava nincs. közül csak Neöas mérnök népjóléti és Kalfus pénzügyminiszter hallgatta végig Remei főelőadó beszédéi A képviselői padsorokban Is nagyon gyéren voltak jelen tlörvényihoízék. Rames képviselő sajnálkozását fejezte ki, hogy az úgynevezett tárcaközi észrevételezési eljárás számos kitűnő törvénytervezet sírját jelenti. A minisztériumok egyszerűen elszabotálják a nekik nem tetsző törvénytervezeteket olyképpen, hogyr nem válaszolnak a szakm imiszté- rimmok kérdéseire. A pénzügyi törvény ismertetésénél az előadó közölte, hogy a pénzügyi bírságpénzekből létesített alap Az előadó egyébként kifogásolta, hogy a költségvetés áttekintése hiányos. Érdemiben a költségvetés politikai kompromisszum eredménye s abban a takarékosság nem érvényesül úgy, mint kellene. Ennek bizonyítéka, hogy az állami kiadások mindössze 300 ezer koronával kisebbek, mint a kedvező 1929. év zárszámadásának kiadásai. A főelőadó beszéde Után nyomban megkezdték az általános vitát, melyben elsőnek dr. Korláth Endre képviselő, a kárpátaljai magyarság vezére szólalt fel. Korláth Endre beszéde A költségvetésben a köztársaság megalakulása óta eltelt tizenkilencedik esztendőben is hiába kerestem Podkarpatská Rus autonómiájának gyakorlati bevezetését — kezdte beszédét Korláth. — Ezért pártunk nevében ünnepélyesen kijelentem, hogy a csehszlovák kormányzat az 1919. év szeptember 19-én St. Germaine en Layeban a szövetséges és társult főhatalmakkal kötött nemzetközi szerződést még 18 év óta sem tartotta szükségesnek. Podkarpatská Rus autonómiáját illetően betartani és most is, a tizenkilencedik évben olyan autonómiát akar bevezetni, amely a kétoldalú szerződésben kötelezett autonómiának csak Potemkin- mása. Ez ellen kénytelen vagyok ünnepélyesen megismételni a parlamentben a 18 év alatt oly sokszor hangsúlyozott tiltakozásomat. Rámutatok arra, hogy a csehszlovák kormány az, amely a kétoldalú nemzetközi kisebbségi szerződést a valóságban egyoldalúan megszegte, dacára annak, hogy formálisan e kétoldalú szerződést törvénytárába becikkelyezte és ha megcsonkítva is, de alkotmánytörvényébe iktatta. — E súlyos megállapításom után a jelen költségvetést ebből a szempontból kívánom taglalni. Az autonómia jelentősége magyar szempontból A szónok ezután idézi a békeszerződésnek a kárpátaljai autonómiára vonatkozó pontjait és a Millerand-féle kísérő iratot, melyre mint jogforrásra többizben hivatkozott. Utal az 1922 március 23-án Podkarpatská Rus valamennyi pártja által aláirt deklarációra, nemkülönben a kárpátaljai nemzetek ama közös parlamenti megnyilatkozására, amelyben leszegezték, hogy a podkarpatská rusi határkérdés megoldatlan s hogy ennek elintézése az autonóm ruszin terület tartománygyülésének és a prágai parlamentnek hatáskörébe fog tartozni, de kívánták, hogy addig is a ruszinlakta kelet- szlovenszkói területet közigazgatásilag Kárpátaljához csatolják. Ez az elintézetlen kérdés azonban nemcsak a ruszin népet, de a magyarságot is érinti, mert Kárpátalját területi autonómia illeti meg. Közel 150 ezer azoknak a magyaroknak a száma, akiknek nevében kötelességének tartja az autonómia kérdését felszínen tartani. Nekünk magyaroknak jól felfogott érdekünk szempontjából nem lebet közömbös — úgymond , hogy a prágai kormány céltudatos következetességgel elsorvasztja a Kárpátoktól délre élő ruszinok, magyarok gazdasági és kulturális erejét. Mi ittélő magyarok is érezzük e terület ru- szinnyelvü többségére nehezedő nyomást. A különbség csak az, hogy ez ránk magyarokra hatványozottabb mértékben nehezedik. A rutzintzkói ét szlovenszkói autonómia — Azok a prágai körök, amelyeknek haA kormányzó jogköre Kifogásolja, hogy a népakaratot kihagyják a kormányzó kinevezésénél, amikor csak a kormány és nem a szojm előterjesztésére fog történni a kinevezése, Arról sincs szó a tervezetben, hogy a kormányzó a szojm előtt is letegye a fogadalmat. A kormányzó csak fölfelé lesz felelős, lefelé nem. A kormányzót, mint állami tisztviselőt iktatták be az állami költségvetésbe. Ha valóban függetleníteni akarták volna és az autonómiát akarták volna e területen érvényre juttatni, akkor csak azt tehették volna, hogy a kormányzót az autonóm testület költségvetése fizesse és a szojm megalakításáig a mai tartománygyülés- nek legyen felelős. A kormányzói hatalom jogkörére jelentene valamit az a rendelkezés, hogy a kormányzó átveszi az országos elnök hatáskörét, de ez csak látszat, mert egy későbbi pont kimondja, hogy az országos elnöki szerep valójában az országos alelnök hatáskörébe megy át. Körülbelül az jellemzi a kormányzó hatáskörét, hogy joga van mindenről tudni, de nincs joga döntő és végleges intézkedéseket tenni. Figyelembevéve azt a módot, ahogy az országos választmány megalakulása történik, a gyakorlatban az lenne a helyzet, hogy a kormányzótanács 12 tagja közül e tagok kétharmadrésze a kormányzattól közvetlenül függő emberekből állana. A iLeghatórazofetahlbain és legünnepélyesebiben .ki jelenítem, hogy mindéin olyan törvény javaslattal ebemben, amely a kisebbségi szerződésben a podlkairpatezkairuszi autonóm terület egész népességének javára, tékáit a mi javunkra is biztosított jogok kiijáitsziáisáit célozza, ia legélesebb harcot tfgjnk tföUvemmi. Másfelől eleve tiltakozunk az ellen, hogy ezt a kérdést az alkotmányjog s az idevonaitko- zóan vállalt nemzetközi kötelezettségek megsértésével kormányrendeletek utján szabá- lyoztassék és Podkarpatszka Rusz autonómiájának kérdése a prágai kormány centra- lisztikus, diszkrecionális hatalmának süllyesz- . tőjébe kerüljön. A kormányzói javaslatok és a népsz'ivetség A szónok a továbbiakban követeli, hogy az állami költségvetésben tüntessék ki a Kárpátalját érintő kiadásokat és bevételekéit, hogy így kitűnjön, hogy igazié az az állítás, hogy az állam ráfizet Kárpátaljára, 1928-ban Beregszászon tartott beszédében tószegezbe, hogy körülbelül egymilliárd az az összeg, amellyel Kárpátalja megrövidült Ha a kormány e költség vetési küllőnké zelést nem valósítja meg, azt azért teszi, mert e területre nincs ráfizetése. A költségvetési javaslatban az autonómiára való törekvésnek semmi komi oly jelét nem látja. Mert nem vehetem komoly lépésnek azt, — mondja a szónok, — hogy Kárpátalja fővárosában építettek egy nagy házat, hogy mutogathassák, „íme ebben a házban lesz Podkarpatszka Rusz autonómiája" és nem vehetem komolyan, hogy a kormányzói tisztséget ne lehessen annyira szemmeiiláfhatóan szinekuirának tekinteni, amelynek hatásköre egyáltalán nincs s felállítanak ugyan egy irodát, amelyre el akarnak pocsékolni csaknem félmilliót, hogy a kormányzó azt mondhassa, hogy dolgozik és hogy a kormányzat azt mondhassa, ime itt a megvalósított autonómia, vállalt kötelességünket teljesítettük. Meg vagyok győződve, hogy a nemzetek szövetsége, amelynek garanciája alá helyezték Podkarpatszka Rusz autonómiáját, nem fogja saját komolyságát kockáztatni arra, hogy az autonómia ilyennemü bevezetését a prágai kormányzat részéről teljesítésképpen fogadja el. Miért maradt el a törvényekből az sHUmőmla-záradéka? A kormány az első években legalább azzal méltányolta Kárpátalja autonómiáját, hogy a közigazgatást, községi választásokat, a kulturális és felekezti dolgokat szabályozó törvények végére odatette, hogy „ez a törvény Podkar- patszka Rusz területén csak addig hatályos, amig az autonóm törvényhozás másként nem intézkedik". Később a kormány ezt a záradékot gyérebben használta, ma már néhány éve nem tartotta szükségesnek az ,,autonómia“-zóradék beiktatását. Ezzel is leplezetlenül kifejezésre juttatta, A klubelnök végül bejelentette, hogy a legközelebbi eucharisztikus világkongresszus Budapesten fogják tartani. A klub elhatá
