Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-20 / 291. (4140.) szám

1936 december 20, vasárnap. A kormány egyesíti _ . az engedélyezési és devizaeljarast A behozatalnak csak a 30 százalékát szabadítják föl ■ januárban összehívni a nemzetgyűlést? ■ - A nemzeti kisebbségen usire Prága, december 19. A miniszter tan ács teg­nap tartott öltésén egész sor olyan kérdiéssel foglalkozott, amelyek Csehszlovákiának a külfölddel való gazdasága kapcsolataira vonat­kozik, hogy térvényre juttassa azokat az elve­ket, amelyeket a devalvációs törvény indoko­lásában kifejtett. Ez elvek közt első helyen szerepelt a világ­kereskedelem szabaddá tételének gondo­lata, ami Csehszlovákiának mint kiviteli államnak elemi érdeke. Emellett különösen szeim előtt kellett tartani, hogy az áramúit a valutarende- zés kapcsán ne jöjjön lényegesebb hullámzás­ba. E eél elérésében a kormány leghatéko­nyabb eszközének tekintette az engedélye­zési eljárás reformját. A f<3valuták stabilizálása után elesett a beho­zatal szabályozásának valuta-oka, ezért elhatározta az egedélyezés és a devizaeljá­rás egyesítését. Azáltal, hogy a kormány a behozatal enge­délyezését vaiutáris szempontból megszünte­ti, a behozatal olcsóbbá válik. Az egyesitett engedélyezési eljárás a kereskedelmi -mmisz­térium hatáskörébe fog tartozni. Ezekben az ügyekben a minisztérium az elnöki testület meghallgatása után fog dönteni, amely testü­letben a pénzügy, a népjóléti és a külügymi­nisztérium, valamint a csehszlovák nemzeti bank fogja képviseltetni magját. A kormány a 6.750 millió korona értékű összes behozataliból 1 milliárd 970 millió ko­rona értékű áru behozatalának fölszabadi- tását haaryta jóvá. A fölszabadítás tehát az 1985 behozatal 80 százalékát képviseli. rA behozatal fölszabadítása alá az eddig devi­za és engedélyezési eljárás alá tartozott áruk esnek. Tehát nem csupán nyers anyagokra és segédanyagokra vonatkozik, amelyekre a kormány elsősorban fektetett fősulyt, hanem a fél és egész készítményekre, főképpen olyan árukra, amelyeknek a fogyasztásra nagy be­folyásuk van. A kormány e fölszabadításban a külföld felé irányuló gazdasági politika enyhítését látja. A minisztertanács üléséről kiadott hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy a kormány a ke­reskedelmi tárgyalások során hajlandó egész sor kereskedelmi áru behozatalát fölszabadí­tani, ha a számlbajövő államok a csehszlovák áruk kivitelénél hasonló előnyöket nyújtanak. Hogy néhány tengerentúli államból származó áruk behozataláról pontos áttekintést lehes­sen szerezni, a kormány elvben megállapodott abban, hogy néhány áru behozatalánál követelni fogja a származási bizonylatot. A jelentés emeleti leszögezi azt, hogy az ille­tékes csehszlovák hatóságok úgy fognak el­járni, hogy a csehszlovák ipar és kereskede­lem a származási bizonyítvány megkövetelé­se révén kárt ne szenvedjen. Ezenkívül a kor­mány tudomásul vette a kereskedelmi mi­niszter nyilatkozatát, hogy az idegenforgalom szabályozására kidolgo­zott javaslatot még december folyamán mi­niszterközi eljárás alá bocsátja. A kormány végül foglalkozott a személy és teherszál- litás kérdésével és meghagyta az érdekelt minisztéiriumok- nak, hogy aiz ezzel kapcsolatos kérdéseket mielőbb vizsgálják aneg és tegyenek megfe­lelő indítványt. Gazdasági problémák a minisztertanács évzáró ülésén Prága, december 19. Valószínű, hogy kará­csony előtt a minisztertanácsnak lesz még egy ülése hétfőn, vagy kedden s ez volna az év utolsó ülése is. A kormány karácsonyi szünete valószínűleg január közepéig fog tartani. A minisztertanács következő ülésének napi­rendjén főképen határidős, a meghatalmazási törvény alapján kiadott kormányrendeletek ha­tályának meghosszabbítása szerepel. Bizonyosra veszik, hogy a háztatarozási adókedvezményeket meghosszabbítják. A nagyobb problémák közül említést érdemel, hogy a népjóléti minisztérium már régebben kor- mányrendelettervezetet dolgozott ki a kollek­tív szerződések általános, az egész államra ki­terjedő s a lehető legtöbb szakmára vonatkoz­tatott kötelezőségéről, de e rendelet tervezete már hosszabb ideje a miniszterelnökségen nyugszik, tárgyalásához eddig nem fogtak. Ez intézkedés mögé elsősorban a szocialista pár­tok helyezkednek, viszont ezzel szemben az ag­rároknak is megvan a saját követelésük, ez pe­dig a szociális biztosítási törvény 1935. évi no­vellájában a mezőgazdasági munkások bizto­sításánál egy évre nyújtott kedvezmények ha­tályának meghosszabbítása. Ezt viszont a Központi Szociális Biztositó ellenzi, azzal az indokolással, hogy a mezőgazdasági munká­sok e kedvezménye a biztosítás hordozójának, a Központi Szociális Biztosítónak évi 40 mil­lió koronájába kerül, vagyis ez is egy konkrét ajándék, amit a mezőgazdaság kap a szociális biztosítástól. így mondja a Központi Szociális Biztositó. Is­merjük az agrárpárti munkamódszereket* s igy nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a mezőgaz­dasági munkások betegbiztosítási kedvezmé­nyeinek meghosszabbítását keresztülviszik —• ami egyébként; teljesen jogos kívánság (kár, hogy a Központi Szociális Biztosító közelebbről nem indokolja meg, miért kerülne ez a biztosítás 40 milliójába évenként?), de ezzel egyidejűleg számolni kell a kollektív szerződések kötele- ‘ zőségének bevezetésével, mely szocialista kivánság s a mezőgazdasági munkások külön betegbiztosítására vonatkozó követelés között junktim van, miként ez év­ben a munkaközvetítő rendelet és a Gabonatár­A szenvedő, beteg nőket reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüviz 2-3 óra alatt könnyű, lágy bélkiürüléshez se-1 giti és ezáltal igen sok esetben rend­kívül jótékony hatással van a beteg szervekre. A női betegségekre vonat­kozó tudományos irodalom több nagynevű alapvetője írja müveiben, hogy a Ferenc József vízzel elért kitűnő eredményekről saját kísérletei utján is alkalma volt meggyőződést szerezni. Az orvosok ajánlják. saság hatályának meghosszabbítása között volt. E két probléma már a jövő héten is megbe­szélés tárgya lesz a minisztertanácsban, de valószínűnek látszik, hogy a megoldás csak a jövő éy, elején várható, A gyáriparosok szer­vezete egyelőre tiltakozást jelentett be a kollek­tív szerződések általánosan kötelező bevezetése ellen, de figyelembe kell venni, hogy a kormányban eddig éppen a gyáriparnak nincs megfelelő képviselete s igy a tiltakozás nagyon problematikus értékű marad. Úgy értesülünk, hogy a kormány az önkor­mányzati testületek szanálásának kérdését is újból munkaprogramjába veszi föl. Erre kény­szeríti a kormányt az adótisztogatási munkála­tok előrehaladása és mai állapota. Ismeretes, hogy az állami zárszámadások évek óta vezettek 5.5—6.5 milliárd adótartozást. Az idei adó- tiszítígaíási munkával állítólag 4 milliárd adó­tartozást sikerült eltüntetni a föld színéről (egyelőre nem beszélnek arról, hogy a négy- milliárd papirkövetelésből mennyi folyik be tényleg az adókiegyezések után, de ez számunk­ra most nem is fontos). Az állami adók ilyen rendezése az önkormányzati pótadók terén is rendet teremtett, j ennek árát azonban a községek, városok, já­rások és országok adják meg. Eddig ugyanis ezek is hatalmas követeléseket vezettek költségvetéseikben és zárszámadásaik­ban, most ez megszűnik, a költségvetések reáli­sabbakká válnak ugyan, de most azután már odázgatás nélkül gondoskodnia kell a kormány­nak az orvoslásról: a községek és járások pénz­ügyi szanálásáról. Parlament január végén Közöltük már, hogy a nemzetgyűlés mindkét házának s a kormánynak is erős elhatározása a képviselőház és a szenátus január harmadik har­madára való összehívása. Az összehivatás kényszerűségéit úgy sike­rült biztosítani, hogy' a csendörség fegyelmi rendtartásáról szóló képviselőházi határo­zat szenátusi megtárgyalására évek óta megnyujtogatott határidőt ez alkalommal csak Január végéig hosszabbították meg. A szenátus ezek szerint január végéig köteles a csendőrség fegyelmi rendtartásáról szóló képviselőházi határozatot elintézni, ellen­kező esetben a képviselőházi határozat sze­nátusa hozzájárulás nélkül is törvényerőre emelkedik. (A csehszlovák paxiliamenitiaózimius 16 éves börhénetében ez eddig nem fordult elő.) Ezt megakadályozandó a szenátusnak január vége előtt össze kell ülnie, hogy újabb határozattal újabb határidő-meghosszabbítást kérjen és a képviselőházinak is feltétlenül össze kell ül­nie, hogy e kérelem alapján a határidő-imeg- hossizaíbbitást íme gszavazza. Ugyanez a határidő-eljárás vonatkozik a községi választásokról szóló törvénynovel­lára is, mely jelenleg a szenátusban rekedt meg s amely ugyancsak január végéig vol­na elintézendő, különben a képviselő házi határozat alakjában emelkedik törvényerő* re. A közös bizottság No és ha a kéjpviselőház és szenátus azután imáir együtt van, akkor akad számukra egyéb imunka is, noha egyes cseh lapok azt Írják, hogy a törvényhozás számára nincs munka. A polgári törvénykönyv tervezetét a miniszter­tanács már jóváhagyta s valószínű, hogy a ja- nuárvégii üléseken ki is osztják a képviselők­nek s ezzel kapcsolatban a képviselőházi-szenátusi közös bizottságok szervezéséről szóló javaslatot, házszabály- módosítást is el kell intézni, hogy a létesí­tendő bizottság a polgári törvénykönyv ter­vezetét munkába vehesse. A nemzetiségek problémája Az általános politikai kérdések közül erő­sen foglalkoztatta az utóbbi hetekben a poli­tikai közvéleményt a szudétanéimet párt ügye. Pálfordülás észlelhető ne,m a szudétanéimet piárt magatartásában, hanem legnagyobb ■el­lenfelei tábor álban. Ez legmarkánsabban ab­ban jutott kifejezésre, hogy a szocialista sajtó már nem állította be lángszóróit Sechtr agrár szenátor ellen, akinek volt bátorsága kimondani, hogy a szudétanémet párti képviselők és szenáto­rok mögött a németség ama tömegei ál­lanak, amelyek 1929-ben még német szo­ciáldemokrata, német keresztényszocialista és német agrárpárti listával szavaztak, sőt e megállapításra még a szenátusban is mély csend volt a válasz. A másik agrár sze­nátor, Marciba, a költő, pedig egyenesen az alapitó köztársasági elnök szavait idézte, me­lyek szerint oly nagyszámú csoport, amilyen a német kisebbség, tartósan nem szorítható passzi­vitásba, amivel nyilván azt mondotta ki félreérthetetlenül, hogy a szudétanémet párttal igenis tárgyalni kell, mert nélküle a német kérdés nem oldható meg. Mint ahogyan a magyar kisebbség kérdése sem oldható meg az egyesült országos keresz­tényszocialista és magyar nemzeti párt nél­kül. Mondjanak bármit is a cseh pártok disiztma- gyarjai. De különösen figyelmei érdemel,a cseh nációnál izmusáról jól ismert Kiofác szenátor megnyilatkozása is, aki már egyenesen elismeréssel adózott a szudéta­német párti szenátorok véderő bizottsági munkájának. Biztosra vehető, hogy a szudétanéimet párt számbeli ereje sem engedi meg a nemzetisé­gi kérdésnek a napirendről való levételét. Beavatott politikai körökben azt is beszélik], hogy a másik oldalon egy legitUetékesebb személyiség ragaszkodik ahhoz, hogy a rei- chenbergi, érsekujvári és pozsonyi megnyi­latkozások nyomán induljon meg a kisebbségi nemzetek problémáinak átfogó megoldására irányuló munka. Vájjon meghozza ezt a mun­kát az ujeszteindő? (t. j.) A magyar belügyminiszter nemetOiSAgi tapasztalataitól Budapest, december 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Kozma Miklós ma­gyar belügyminiszter csütörtök este érkezett vissza a magyar fővárosba s tegnap a sajtó kép- képviselőinek beszámolt berlini útjáról. — Hangsúlyozni kívánom, — mondotta a mi­niszter többek között, — hogy végtelenül me­leg baráti fogadtatásban volt részünk, amely felejthetetlen lesz mindannyiunk számára. Mind az, amit láttam, óriási fejlődésről tesz tanúsá­got, Azzal a meggyőződéssel jöttem vissza, hogy utam hozzájárul annak a meleg baráti vi­szonynak kimélyitéséhez, amely a két nemzet között fennáll. Majd beszámolt a belügyminiszter azokról a tapasztalatairól, amiket az egészségügyi és szo­ciális berendezések tanulmányozása során szer­zett, A német munkaszolgálattal kapcsolatban megemlékezett azokról az újsághírekről, ame­lyek szerint ő Magyarországon be akarja ve­zetni a kötelező munkaszolgálatot. Ebből csak annyi igaz, hogy egy német újságíró kérdésére kijelentette, hogy a munkaszolgálatot nagyszerű­nek találta, de Magyarországon ezt pénzügyi eszközök hiánya miatt nem lehetne bevezetni, Eszembe sem jutott — mondta a miniszter — hogy kötelezővé tegyem Magyarországon a munkatáborokat, de érintkezést keresek azokkal az ifjúsági csoportokkal és egyesületekkel, ame­lyek eddig is végeztek magánmunkaszolgálatot munkatáborokban s támogatni kívánom őket. Ezután a belügyminiszter ismertette Hitlerrel folytatott ötnegyedórás megbeszélését, majd a német miniszterekkel folytatott megbeszéléseiről számolt be. Nemcsak szakkérdésekről, de bizo­nyos magyar kérdésekről is tájékoztattam a mi­nisztereket, — mondotta Kozma Miklós. — Vé­gül megemlítette, hogy a birodalmi belügyraii- nisztert meghívta Magyarországra s a miniszter a meghívást feleségével együtt elfogadta. — ME0FELLEBBEZTÉK A HlTSZTl KÖZSÉGI VÁLASZTÁST. Huiszti tudósítónk jelenti: A de­cember 6-án lezajlott húsz ti községi választásokat megfellebbezték. A fellebbezés semmi komoly okot nem tudott felhozni, ami a választásokat meg­semmisítheti, de arra alkalmas, hogy a kormány­biztosi uralmat néhány hónappal meghosszabbítsa* ■^T.y/m.MAG'feaR-HIKLCT? 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom