Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-20 / 291. (4140.) szám
i <PKACÍAI-/ V\aGVARH IRLAK Í.X Jo UwvUHj/vi vwuaiüttp* polgárok akarják békergetni őket, beker- getni e sötét filiszterek, akik előtt a szellem a legnagyobb rossz, ami valaha volt, gyilkos betegség és ,.individualizmus". Una- muno után André Gide is eljött s Thomas Mann esedékes. Lassan-lassan mindenki eljön s a másik parton talán csak a vörös hadsereg marad, Vorosilov bombái és szuronyai, Tuchacsevszky aranysujtásos kozákjai a csodálatos szablyálkkal, amelyek évszázadok óta híresek arról, hogy senkinek sem kegyelmeznek. Marad a nagyság és az elhivatottság pátoszával * felnevelt orosz nép, egy széditően erős birodalom, amely újra felépiti Dzsingiszkán milliós hadseregét és jön — jön az André Gidek és Unamunok európai agyvelejét kiloccsantani. Akik tisztán és elfogulatlanul közelednek a szociális eszme felé és hisznek az igazi, a hatékony humanizmusban, ideáljukat ma Gidenél és a nyugati demokrácia tisztaságánál keresik, nem másutt. S nem engedik magukat az ellenvégletbe szorítani, hiába akarják kierőszakolni a moszkvai átkok. Mennyire divatos most, a mi szűk szlo- venszkói viszonyaink között is „árulónak", ,/elvtagadónak", „érdekhajhászónak" bélyegezni azokat, akik hajdan becsületesen közeledtek a szocialista eszmékhez, mert fiatalok és hívők voltak, de megtorpadtak, amikor látták, micsoda bűnös hazugsággá torzul a kivitel. Kórusban üvölti a másik oldal, mely nem meggyőződésből, hanem érdekből vagy a hiúság és megbántottság ressentiment-jéből kovácsolódott, hogy gazember, aki megváltoztatja nézetét. Ha valaki — tegyük fel — a kapitalista tanokból a kommunizmus felé fejlődik, ünneplik és „megtértnek" nevezik, ha a fejlődés ellentétes s valaki, aki hajdan lelkes és bizó volt, a csalódások után kritikát merészel mondani, Göbbels módszereinél százszorta brutálisabb eszközökkel kivánják torkába fojtani bíráló szavait és változásának megindokolását. Nos, az „árulok" jól érzik magukat ott, ahol Gide és Unamuno a sorstársaik és a szellem szabadsága nem politikai frázis, hanem valóság. Gide könyvét tulajdonképpen részletezni kellene, hadd lássa ország-világ, mit tapasztalt a tiszta európaiasság vezérszelleme Oroszországban. Mit idézzünk? Az egész könyv egyetlen vád, egyetlen érv. Elmondjuk, hogy mit neve Gide a „complexe de supériorité“-nek, a fölényeskedés komplexu-| mának, amit a szovjetifjuságba beneveltek? S Idézzük, hogy ez a fiatalság mindent büsz-1 kén a legjobbnak tart, amit Szovjetoroszor-i szágban építettek s nem hiszi el, hogy má-j! sutt is van hasonló, sőt jobb, mint amilyen jj a komisz orosz utak, a tökéletlen szállodák, I az elakadó autók? Egy gyerek gúnyosan „hazug franciának" nevezte Gidet,. mert azt merte állítani, hogy Párisban is van földalatti vasút. Elmondjuk, hogy az ifjúság nem tanul idegen nyelvet, mert „az orosz a legtökéletesebb és minden más felesleges".! Mintha az alexandriai könyvtár felégetésé-1 nek legendájánál hallottuk volna már az| ilyesféle beállítást: a könyvtárt fel kell | égetni, mert vagy benne van az, ami a] koránban van, s akkor felesleges, vagy! nincs benne s akkor bűnös. Csak fel ne ébredjen az orosz nép a képzelt tökéletesség e potemkini álmából! Gide megállapítja, hogy az orosz munkás lusta s a francia félannyi idő alatt eredményesebben dolgozik. A szovjetsovinizmus jelei égbekiáltók, se múltat, se szellemet, se mást nem ismer el az orosz „kommunizmus", amit annakidején már Madách megálmodott. Beszéljünk a hatóságok és a nép szörnyű talpnyalásá- a ról, a soha nem tapasztalt keleti bizantiniz- musról, amely Sztálint körülveszi s amelybe az iró minduntalan beleütközött s kénytelen volt megállapítani, hogy az orosz ma a legszolgaibb és legalázatosabb nép, amelyet valaha ismert? Nem engedték meg, hogy! egy táviratban ,,Ön"-nek szólítsa Sztálint,! mert Sztálin nagy és hatalmas, őt hivatalo- * san állandó epitheton ornans-szal kell illet-1 ni, mint hajdan a császárokat. Beszéljünk * Gide ama megállapításáról, hogy az orosz nép hamis boldogságát három, csepett sem reális tényező alapozza meg: a remény, a gyerekes hit és a tudatlanság? Mintha régi és lenézett korszakokban hallottunk volna már e három tényezőről. Plzer dologról beszélhetnénk. A könyvet olvasni kell. Az olvasó szemében a szovjet szellemi s erkölcsi értelme fokozatosan tűnni fog s Oroszországból végül nem marad más, mint félelmetes, barbár katonai hatalmasság, egy harcra doppingolt, illúziókba ringatott nép, ugyanaz, ami a török birodalom volt hitével és hadseregével 1550 körül. Az egyesült párt végrehajtóbizottságának zsolnai ülése TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ I. OLDALON. pedig ma a nemzet szervezete, képviselői a nemzet és törekvéseinek a képviselői. Az egyesült párt pedig ragaszkodik programjához, azokhoz az erkölcsi és gyakorlati elvekhez, amelyek ebből folynak. Egy jól szervezett tábor ereje és átütő képessége attól függ, milyen hűséggel képviselik vezérei azt a programot, amellyel a pártot megalkották. Programunk elvi alapjáról tehát nem térhetünk le. Ezt tudomásul kell vennie mindenkinek, aki tiszta szándékkal és becsületes céllal kívánja munkálni az állam belpolitikai konszolidációját. Belső revízió — Tudjuk, hogy ez a program revízióját jelenti az eddigi csehszlovák belpolitikának, de az élet haladó szelleme is belső revíziót sürget, mely éppen a demokrácia elvéből vezethető le, nem ellentétes az alkotmánytörvénnyel s feltételezi a köztársaság nemzeteinek egyenrangúságát. Henueti elv a közélet minden síkján —■ Programunkat a keresztény erkölcsi életelveken nyugvó nemzeti gondolat határozza meg s ez a program részünkre kötelezettséget jelent. Azt a kötelezettséget, hogy a nemzeti gondolat nemzetmegtartó elveit minden fórumon, a közélet minden rendű és rangú síkján érvényre juttassuk. Határozott formában kívánjuk hangsúlyozni, hogy nemcsak a politikában, de a kulturális élet síkján is kizárólag azt a munkát tekintjük a kisebbségi magyarság érdekében valónak, mely a nemzeti gondolat vezéreszméjét is vállalja. Vegye tudomásul mindenki, hogy a magyar kultúra csarnoka is szent hely, melybe csak úgy léphet be a kulturmunkás, ha előbb az idegen eszme- áramlatok által felkötött saruját megoldja és kint hagyja a küszöb előtt. A gazdasági életben is szükség van azon vezérelv hangsúlyozására, hogy csak az a gazdasági vállalkozás — legyen az egyéni vagy szervezeti — tekinthető értéknek, mely a nemzeti kollektivum érdekeit is szemmel tartja és közvetve szolgálja. Vállaljuk az egységes nemzeti közvélemény kialakításának feladatát, a demokrácia és szociális felelősségérzet mindenkori szemmeltartásával * nyilvánvaló, hogy ezt a munkát nemcsak a párt keretein belül, hanem annak korlátain túl az egész közélet mezején ki akarjuk teljesíteni. — E pár mondatba sűrített elveknek alapján dolgozott az elnökség eddig s ha az országos végrehajtó bizottság tisztelt tagjai is egyetértenek velünk — fogunk dolgozni a jövőben is. Isten áldását kérem mai munkánkra. Jaross Andor nagy lelkesedéssel fogadott megnyitója után Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, a párt országos • ügyvezető elnöke emelkedett szólásra. Beszámolójában a következőket mondotta: Esterházy í*§yvez@t£-eüiiSfe traszéée — Alakuló kongresszusunk és ugyanakkor tartott pártvezetőségi ülésünk óta az országos végrehajtó bizottságot azért hívtuk most össze, mert a junius 21-én kimondott egyesülés gyakorlati megvalósítása ma már annyira előrehaladt, hogy az erre vonatkozó munkálatokat rövidesen befejezhetjük. A helyi szervezetek túlnyomó részében már megtörtént a két pártnak egybeolvadása, ahol ez a földrajzi vagy helyi viszonyok miatt még be nem következhetett, ott januárban történik az meg és ugyanakkor megalakulnak majd az egyesült párt járási és körzeti vezetőségei is. Legutoljára marad a kerületi vezetőségek megalakítása. Pártunk országos elnöksége augusztus 29-én tartott ülést, amelyen az elnökség megadta az egyesítésre és a további szervezkedésre vonatkozó utasításait és letárgyalta a legfontosabb pártkérdéseket. Miért keli ellenzékben maradni? — Amint akkor pártunk országos elnöksége leszögezte, úgy most is leszögezhetjük azt, hogy pártunk ellenzéki magatartásában semmilyen változás nem állott be és nem is álhat be. A bizottság tagjai bizonyára figyelemmel kisérték a költségvetés tárgyalását a képviselőházban és most a szenátusban. Mi, törvényhozók még a költségvetés egybeállítása előtt felhívtuk az illetékes miniszterek figyelmét arra, hogy a magyarság különböző szervezetei és intézményei részére megfelelő összegeket állíttassanak be a költségvetésbe. A költ- S ségvetés egybeállításánál a betekintés jo-| gát szintén kértük. De hiába. — Az a mostoha bánásmód, amelyet az| itteni magyarság irányában évek óta tapasztalunk, amelyet mindig szóvá teszünk és amelynek orvoslását állandóan kívánjuk, éppúgy fönnáll most, mint évekkel ezelőtt. A költségvetés tárgyalásakor minden költ-1 ségvetési csoport megvitatása során a rész-i letekre kiterjedően mutattuk ki, miként szo-S ritanak minket háttérbe. Kimutattuk azt is. I mennyire sérti ez az itt annyira hirdetett! demokratikus egyenlőséget. Száraz adatokkal, számokkal cáfoltuk meg itteni propaganda-szerveknek a külföldön terjesztett azon reklámizü állításait, hogy Csehszlovákiában a kisebbségek többet kapnak, mint amennyi őket megilleti. Az „aktivista** magyarok —■ Természetes, hogy ez az eljárásunk és magatartásunk nem kellemes a kormánynak, amely most uj eszközökhöz folyamodik az úgynevezett aktivista magyarok felvonultatásával és megszólaltatásával. Nem akarok most ezzel bővebben foglalkozni, mert bizom abban, hogy tömegeink józanságukkal és ítélőképességükkel gyorsan rájön-! nek arra, hogy az, aki egy csehszlovák kaarmánypárteak keretében a kormány kegyelméből magyar kodba t, milyen értéket jelent a mi magyar nemzeti céljaink szempontjából. Az egyesült pírt és a magyartág — A mi egyesült pártunkban tömörült magyarságot joggal tekinthetjük a tradícióihoz hü magyar nemzeti érzés megtestesítőjének és ama magyar gondolat megszemé- Pyesitőjének, amely büszke öntudattal és rendületlen hittel követeli jogait, követeli az egyenlőséget minden ittélő nemzet fiával és követeli boldogulásának minden előfeltételét. Követeli ezt azért, mert ehhez Istenadta természeti joga van. Az egyesült párt szlovák és német hívei — Természetes, hogy őslakos szlovák és német testvéreinknek helyzetét és viszonyait ugyanebből a szempontból fogjuk föl és ezzel kapcsolatban örömmel állapíthatom meg, hogy az országos keresztényszociaKsta párt szlovák és német tagjai éppoly hűséggel csatlakoztak az egyesült párthoz, mint aminő hűséget tanúsítottak az átalakulás óta az országos keresztényszo- ciaüsta párt iránt. — Hűségűket hűséggel viszonozzuk és biztosíthatjuk őket, hogy tőlük soha el nem szakadunk, őket magunktól eltávolütani vagy elidegeníteni nem engedjük. — Mi itt, a Kárpátok ölében egyazon talajból nőttünk ki és ha az a nyelv, amely- lyel Istenünkhöz fohászkodunk és amellyel egymáshoz szólunk, más és más is, a szív és a gondolat azonban egy, mert itt a szlovák, a német, a ruszin épp úgy meg akar maradni szlováknak, németnek és ruszinnak, mint a magyar magyarnak. — Gazdasági léren Is úgy egybe vagyunk forrva, hogy azoknak a mesterséges válaszfalaknak, amelyeket itt az őslakosok különböző nemzetei közé akarnak emelni, a kijózanodásnak már megindult folyamatában feltétlenül le kell dőlniök. Európa és a kisebbségi kérdés — Tudomásul vesszük azt, hogy Európának közvéleménye újabban mind nagyobb figyelmet szentel a megoldatlan kisebbségi kérdésnek és ma már a legkomolyabb nemzetközi fórumok a kisebbségi kérdéssel nem úgy foglalkoznak, mint valamilyen szükséges rosszal, hanem keresik a megoldás módozatait. Győzött végre az a belátás, hogy Európában nem lehet igazi béke, amig a kisebbségi kérdést igazságosan meg nem oldják. — Minket az európai közvéleménynek a kisebbségek irányában való kedvező megváltozása sohasem fog kizökkenteni higgadtságunkból, mi megmaradunk azon az utón, amelyen elindultunk, megmaradunk a törvény alapján, nem engedünk semmit jogainkból és változatlan kitartással és elszántsággal fogunk küzdeni igazságunkért* A pártegyesülés fokozta a nemzeti öntudatot — Sokszor banálisán hangzik az a mondás, hogy egyesülésben az erő. A mi esetünkre azonban ezt már mint élő és ható valóságot alkalmazhatjuk. Mi, akik állandó érintkezésben vagyunk pártunk minden rendű és rangú tagjával, a legtávolabbi vidékek legelrejtettebb falujával, örömmel és elégtétellel tapasztaljuk, hogy pártjaink egyesülése mindenütt fokozta a nemzeti öntudatot es az igazságunk győzelmébe vetett hitet. — Hiába állítják tehát ellenfeleink, hogy pártunkban különböző irányok küzdenek egymással, ezt cáfolni is felesleges, mert mindennap tapasztalhatjuk, hogy a nagy cél érdekében mily szívesen helyezik itt isr ott is háttérbe a mi önzetlen harcosaink az ő különleges egyéni szempontjaikat. Nem is lehetséges ez másképp. Nemzeti eszme, keresztény fölfogás, szociális igazság és demokrácia — Pártunk pilléreiül fogadta el a nemzeti eszmét, a keresztény vallás erkölcsi felfogást, a szociális igazságot és a demokráciát, —- Ezekre a pillérekre csak olyan párt- épitmény helyezhető, amelyben az Isten, a nemzet és a felebaráti szeretet az eszmény, — Ezeknél tökéletesebbet nem lehet találni és ezek elejét vészit annak, hogy pártunkban olyan irányok burjánozzanak föl, amelyek akár a jobboldatiság, akár a bal- oldaliság eszmevilágába volnának sorolhatók. Ha mi, akik magyarok vagyunk, mindenkor elsősorban voltunk, vagyunk és leszünk keresztény magyarok, ez sohasem jelentheti azt, hogy el akarnánk különülni az itteni szlovák, német, ruszin w KimTrETTr-i -nak vizét issza, Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is. ■ és többi nem-magyar sorstestvértől. Mi velük egy családot akarunk mindig alkotni és azt akarjuk, hogy itt Szloven- szkón a sikvidékek magyarja épp oly otthon érezze magát egy szinmagyar községben, mint a hegyes vidékeken szlovák vagy német községben, vagy Ruszinszkó- b3n ruszin testvéreink között és viszont ők is úgy érezzék magukat a magyerok közötti — És ha mi magyarok hangsúlyozzuk a mi keresztény mi voltunkat, akkor következetesen ragaszkodunk ahhoz az évezredes keresztény tradícióhoz, amely örökségként szállott reánk arról a nagy és szent királyról. akinek emlékét két év múlva az egész világ a legméltóbb keretek között készül megünnepelni. — Néhány nap előtt Szepsiben voltam, ott avattuk föl pártunknak első zászlaját, melyet gondolatban most magasra emelek és ezen makulátlan hófehérsége és reményt hirdető zöldje mellől lelkem szent meggyőződésével hirdetem minden - magyar és őslakos testvéremnek, hogy csak ilyen zászló mögött lehet a helyetek, mert ez vezet igazságunk gyözelméhezl Aiz onaziáigoe vé^Pdiajtó <biizioitt$!% nagy lelik esc- .déascil éa Ikiöwöíiobteil (fogaidba & (kát ibaáziáanoilót.
