Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-19 / 290. (4139.) szám
A lengyet külügyi expozé Beik szerint a német-lengyel jóviszony változatlanul fennmarad De Lengyelország nem csatlakozik egyetlen európai ideológiai blokkhoz sem - A gyarmatkérdés * A spanyol és az abesszin probléma Proletárnép és gyarmatok (sp) Prága, december 18. Amióta Mussolini az abesszin háború elején felállította híres elméletét a ,,proletár- hatalmakról" és a „telített-hatalmakról", a finom megállapítás világkarriért futott be s ma ugyanolyan természetes fogalom, mint a „proletár" vagy a „burzsuj" szó. Schacht, a németek gazdasági lángesze, aki nélkül a harmadik birodalom régen elsülyedt volna a Federek és a Strasserek gazdasági dilettantizmusában, egy angol folyóiratban a gazdasági adatok legyőzhetetlen fegyvereivel bizonyítja Mussolini elméletének igazát s megállapítja, hogy ma Németország az egyetlen nagyhatalom, amely még mindig a proletárhatalmak osztályába tartozik s ha nem könnyitenek súlyos helyzetén, elkeseredésében ugyanúgy kétségbeesett fegyverekhez nyúlhat, mint az éhező proletár, akinek minden mindegy és fellázad a xab- szolgatartó burzsujok ellen. Az angol visszhang feltűnően elismerő. Gyarmatokat ugyan senki nem hajlandó adni a németeknek, de hogy Schacht érvelése helyes és megdönthetetlen, senki nem vonja kétségbe s Hoare mintájára bizonyára egész Angliában törni fogják fejüket az emberek, miként lehetne békés utón segíteni a hatalmas államközi szociális kérdésen, miként lehetne megrázkódtatás nélkül eljutni „a nyersanyagok igazságosabb felosztásához". Ma, az államkapitalizmus és az autarkia korában nem hasonlat, hanem valóság, proletárnemzetekről és burzsujnemzetekről beszélni. És éppen Németországban vagy Olaszországban helyes ez, ahol megszületett a „totális állam" s a kormányzat szigorúan vigyáz a kollektivitásra s a megélhetés érdekében a gazdasági kiegyensúlyozásra. Amióta a szabadkereskedelem megszűnt s az állam ellenőrzi és osztja be a gazdasági életet, amióta előre kiszámított és pontosan végrehajtott tervgazdálkodás folyik, amióta a nép és a kormány az autarkia megteremtésére és a védekezni tudás legtökéletesebb megszervezésére fordítja egész figyelmét, amióta kiépültek a szociális institúciók, az államok tényleg egyetlen kollektivumnak, totalitásnak, egy testnek és egy léleknek számíthatnak, ahol vagy valamennyi rétegnek jól megy, vagy egyiknek se, —- avagy a különbségek legalább nem annyira kirívók, mint hajdan voltak. Az államkapitalizmus nemzete tényleg egység s egymás prosperitásától függő rétegekből áll, amelyek életébe az államhatalom szabályozóan és kérlelhetetlenül belenyúl, — tényleg beszélhetünk tehát proletár- vagy burzsujnemzetekről az egységes és egy helyről irányított nemzetek társaságában. A liberalizmus szabadossága megszűnt, a szabad verseny, a szabad érvényesülés is, az állam oszt és vesz, egyensúlyoz és egységesít, a vagyon nem az egyedeké, hanem az állam uj törvények segítségével szabadon rendelkezhet vele, elviheti, másként oszthatja fel, helyesebben hasznosíthatja. A nemzet egyetlen gazdasági test, nem bomolhat ellentétesen fejlődő részekre, az államkapitalizmus megszüntette a gazdasági liberalizmust s igy egyedekből egységet teremtett. Az autarkia a másik tényező, amely proletár- és burzsujhatalmakra osztotta az országokat. A háború előtt szabadon fluktuálhatott a népi és a gazdasági erő a világban. Azok az országok, amelyek szegények volVarsó, december 18. Beck lengyel külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában pénteken részletesen nyilatkozott a külpolitikai helyzetről. Megállapította, hogy az egy év előtt bejelentett külpolitikai alapelvek változatlanul érvényben maradtak. A mai nemzetközi politikát rendkívül nehéz helyzetbe hozza a nemzetközi viszonyok egymással) ellentétes rendszereinek kiépítése. Lengyelország egyetlen politikai doktrínához sem csatlakozik és nem hódol be egyetlen európai blokkrendszernek sem. Az európai modus vivendi azt követeli, hogy Lengyelország együttműködjék valamennyi olyan állammal, amelyhez érdekei fűzik. Az orosz szomszéddal való együttműködés to- tábbra is hasznos gyümölcsöt termel', anélkül, hogy megrázkódtatásoknak vagy komolyabb nézeteltéréseknek volna kitéve. A nyolcadik tanácskongresszuson támadt ellentét elsimult. Lengyelországnak komoly érdekei vannak a Keleti tengeren és ezekre az érdekeire mindig figyelni fog. —- A nyugati szomszédunkkal való viszonyt bizonyos tekintetben nyugtalanította >az az idegesség, amely az itteni és a német közvéleményben keletkezett — folytatta a külügyminiszter. —- Ennek ellenére meg vagyok győződve, hogy az a nagy és bátor elhatározás, amely Németországhoz való viszonyunkat barátságosan rendezte, továbbra is értékes marad és hasznos mindkét állam, sőt az európai politika szempontjából. A lengyel közvélemény el1 fog utasítani minden kívülről jött kísérletet, amely ennek a viszonynak meggyöngitésére irányul. A szövetségek értéke Beck ezután Lengyelország szövetségeseinek1 tak, munkával gazdagodtak, vagy ha ez se ment, kivándorlással segítettek földhözra- gadtságukon. Az országhatár nem jelentett gazdasági határt, ma azt jelenti. A német például legendás szorgalmával pótolni tudta hiányait: nagyszerű ipart létesített és versenyképes árujával mindenfelé jó üzleteket köthetett. Ma? A német szorgalom megtorpad a határokon. Hiábavaló. S a munkabíró nép teljes szorgalmát elkeseredetten és vakon csak a fegyverkezési iparba ölheti, az egyetlen munkatérre, amit meghagytak számára. Mert békeárut a gúnyos világ nem fogad el a németektől. Bekergették az önellátásszerü életbe. S mással a németség önmagát önmagától nem tudja ellátni, sem burgonyával, sem gabonával, sem vajjal — csak fegyverrel. Tehát ezt gyártja a nép a szorgalom legelszántabb furorjával. Kereskedni ma nem lehet. Az ipar, a kivitel, a szegény népek gazdagsága, nem ér semmit. A kivándorlás, amely évszázadok óía egy-egy könnyebbítő érvágás volt a, értékéről beszélt. Utal a francia és a lengyel katonai tárgyalásokra és Rydz-Smigly párisi utazásának visszhangjára. A szövetséges Franciaországgal való szoros együttműködés megtalálja kifejezését minden olyan európai szerződésben, amely a jövőben esedékes. A románlengyel együttműködés is kitűnő, amit különösen Antonescu külügyminiszter és Samsonovici tábornok látogatása fejezett ki. Nagy nyoma- tékfcal utalt Beck a londoni tárgyalásokra is, amelyek közelebb hozzák Lengyelországot Ausztriához. A miniszter ezután a locarnol problémáról nyilatkozott. Az 1925-ös szerződés szerinte inkább megingatta, mint megjavította az európai egyensúlyt. A népszövetségre nem szabad túl nagy feladatokat bízni, mert ezeket nem tudja elintézni és igy az intézményt fölöslegesen megrázkódtatásoknak teszik ki. Beck szerint az abesszin probléma el van intézve. A spanyol polgárháborúról az a véleménye, hogy a nép- szövetségnek nem szabad beavatkoznia ebbe a súlyos és fájdalmas problémába. A londoni semvérbő német, olasz vagy japán testen, ma ugyancsak megszűnt: senki nem enged területére idegen munkást, kereső embert. Mi marad azoknak, akik nem rendelkeznek elég nyersanyaggal, hogy önmaguktól megélhessenek? Mi marad a proletársorsra kényszeritett nemzeteknek, akik tiz éve hiába kísérelték meg a legkülönbözőbb eszközökkel, megengedettekkel és meg nem en- gedettekkel, szerződésekkel, politikai engedményekkel és dömpinggel,- hogy megszerezzék a mindennapi betevő falatot? A kétségbeesés széléről lökte őket vissza az életbe egy-egy elszánt és erőszakos tett: Mandzsúria vagy Abesszínia elfoglalása, a munkaadó fegyverkezés megkezdése. A népek, a németek például, kivetettek maguk közül mindenkit, akik a régi liberalizmus vagyongyüjtő tendenciáival éltek közöttük, nem alkalmazkodtak a nemzet egységéhez és a közös elszánt gonddal nem törődve idegen testként csak személyes érvényesülésüket keresték a gazdasági életen belül, semmi mást. Mi marad az önhibájukon kívül. legességi bizottság a legtöbb, amit az európai hatalmak ebben az ügyben tehetnek. Gyarmatok a zsidó kivándorlás megkönnyítésére Beck ezután Lengyelország gyarmati követeléseiről nyilatkozott. Lengyelország kivándorlási területeket akar biztosítani főleg a zsidó lakosság számára s ezenkívül nyersanyagokat. A zsidó kivándorlás problémáját a miniszter nemcsak palesztinai, hanem általános európai problémának nevezte. A népszövetségi reform kérdésében megemlítette a külügyminiszter, hogy Lengyelország memorandumot küldött ebben az ügyben Genfbe. A danzigi ügyek elemzésénél kijelentette, hogy Danzigban Lengyelország életbevágó érdekéről van szó és épp ezért Lengyelország sohasem engedheti meg, hogy a jelenlegi állapot megváltozzék. Danzig és a népszövetség konfliktusában Lengyelország magára vállalta a közvetítést és a kiegyensúlyozást. proletársorsra ikárháztatottaknak, Európa legszorgalmasabb és legracionálisabb népeinek? Ha a szocialista tanok szerint joga van az éhező proletárnak minden erejét és elszántságát igazságtalan sorsa megjavítására fordítani, „akár fellázadni és a terrort igénybe venni", mondja Marx és Lenin, joga van a proletárnépeknek is betevő fala- tukat követelni s' mindent megkísérelni, hogy a legszörnyübb gondot, a nyomort, a rabszolgaságot, a tehetetlenséget elhárítsák magukról. Schacht számokkal igazolja Németország nyomorát s a birodalom gazdaságpolitikájának emberfölötti erőfeszítéseit a betevő falat békés bizositására. De 1927 óta látja, hogy ez igy nem megy, a mindenfelé keletkező gazdag autar- kiák rendszere — nem a politika — lehetetlenné teszi s a végső bomlás pillanatában jött Hitler uj rendszere, a nagy gazdasági kísérlet, amelyet Schacht, a pompás szakértő, előre kívánt, a nemzet összefogása, az államkapitalizmus, csak ideig-óráig segíthet, annak ellenére, hog-” -a legtökéletesebb -szakértelem és a legteljesebb Antonescu a francia-román viszony megerősítéséről tárgyal Párssöan ■ ■ - Megszűnik a romániai német propaganda? « • ■ Franciaország a Isisantant katonai ereiéről tájékozódik Páris, december 18. Antonescu román külügyminiszter a francia fővárosban tartózkodik, ahol fontos tárgyalásokat folytat. Pénteken Daladier hadügyminiszterrel és Pierre Cot léghajózási miniszterrel tárgyalt, ami azt jelenti, hogy a francia kormány a miniszter párisi tartózkodását ki- tneritő eszmecserére használja föl és nemcsak a politikai kérdéseket akarja tisztázni, hanem Románia és a kisantant katonai erejének kérdését is. A román külügyminiszter Osusky csehszloI vák követet tájékoztatta megbeszélésének eredményéről, majd Lukasiewicz lengyel nagykövettel tárgyalt. Antonescu részt vett a párisi világkiállítás román pavilkmja alapkövének letételénél. A párisi sajtó nagy jelentőséget tulajdonit a román külügyminiszter franciaországi tartózkodásának és azt állítja, hogy Franciaország viszonya Romániához és a kisantanthoz megerősödik a tárgyalások folyamán. Antonescu hazatérése után a romániai német propaganda meggyöngül, vagy teljesen meg fog szűnni. ^vv Ma: Nagy rádió melléklet t 18 oldal. Ara K£ 1.20 Jl|r Tt*] XV. évf. 290. (4139) szám > Szombat ■ 1936 december 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- • ^ ^ Szerkesztőség: Prága II, Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi ÓS rUSZÍnSzkÓÍ 1710.21]Orság Ulicel2, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . . . ° Prága II., Panská ulice 12, Hl. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. pOLltlKai napilapja • • TELEFON: 303-11. •• Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. SÜRGÖNY CÍM: HÍRLAP, P R fl H fl.
