Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-18 / 289. (4138.) szám
1936 december 18, péntek. Megoldás előtt a ventimiglim expresszvonat rejtélye A nizzai szépasszony gyilkosa nyomában ■ Miért ölték meg az életvidám cukrásznőt? ■ Egy veszedelmes szadistát keres a rendőrség A leleplezés előtt eltűnt a bűnügy koronatanúja Eltűnt a bűntény felfedezője gyanusithatók a bűnténnyel. Egy másik utas, aki a szomszédos fülkében utazott, kijelentette, hogy semmiféle gyanús neszt nem hallott Garola asz- szony fülkéjéből. A féltékeny barát Nizzában változatlanul nagy izgalom uralkodik és a lakosság a legnagyobb kíváncsisággal figyeli a nyomozás menetét. Egy idősebb helybeli asszony, aki jóbarátságban volt az áldozattal, elmondta, hogy Garolánénak ismert barátján kivül még egy férfiismerőse volt, akit az asszony havonta egyszer meglátogatott. Ez a fiatalember állítólag rendkívül féltékeny volt és sénki sem tudja, hogy hol él és mi a neve. V Mártin rendőrtanácsos, a nyomozás vezetője állítólag már pontosan tudja a gyilkos nevét és csak azért nem hozza nyilvánosságra, nehogy megszökhessen. A mai napon újból érdekes tanúkihallgatások voltak Nizzában, amelyre négy embert idéztek be és a beavatottak valószínűnek tartják, hogy az uj kihallgatások a tettes személyének kétségtelen megállapításával végződnek. a vasúti kalauz, aki Ventimiglia előtt holtan találta meg fülkéjében a szép Garo Iónét, néhány órával a kihallgatás előtt nyomtalanul eltűnt. A bűnügyben szenzációs meglepetések várhatók. Nizza, december 17. (MTP.) Sajnos, nem él már Sherlock Holmié®, mert azt a titokzatos bűnügyet, amely a 759-es exipreszvonaton játszódott le és amelynek áldozata egy csinos fiatal asszony lett, osaík Oonan Doyile híres regényalakja tudná megfejteni. A Párás—Marseólle-i vonal egyike a legtöbbet — és sajnos majdnem mindig tragikusan szereplő — vasútvonalaknak a francia bűnügyi krónikában. 1933-ban Lyon és Marseille között egy (fantasztikus vakmerőséggel végrehajtott rablótámadás történt a 759. számú expreszvonaton. A rablótámadás alkalmával három utast meggyilkoltak és több százezer frank értékű zsákmányt vittek magukkal a banditák. A rablótámadás végrehajtója, Sarraiuit, MarséiLle-ben gillotin alatt fejezte be életét. 1934 februárjában ugyanezen vasútvonal mentén Díjon közelében megtalálták Prince párisi államiigyész 1 holttestet. A 759-es számú gyorsvonat har ladt keresztül a testén. A tetteseket, akik az államűgyészt eltették láb alól, soha nem sikerült leleplezni. 1935-ben ugyancsak e vasútvonal mentén egy 16 éves fiatal fiun követett el kéjgyilkosságot egy be- iteglelfcü katona. Még ugyanebben az évben egy matróz öngyilkosságot követett el a 759- és expresszvonat pályatestén. Az expresszvonat megrögzött gonosztevője a gyilkos? De egyéb kisebb bűncselekmények is történtek ezen a vonalon napokkal és hetekkel ezelőtt, hogy a szép fiatalasszony áldozatul esett a titokzatos gyilkosságnak. Étppen az apróbb bűncselekmények, — lopások, klofor- mos merényletek — vezették a holtpontra jutott nyomozás irányítóit arra a gondolatra, hogy a gyilkos a vasútvonal rendszeres gonosztevője lehet, Suzanne Garola asszony, aki november közepén utazott Lyoniból Nizzába, nem érkezett meg a fürdőhelyre, ahol édesanyja és tízéves fiacskája várta. A szép fiatal nőt később holta® találták ímeg a gyorsvonat egyik fülkéjében közvetlen az olasz határ közelében, Ventimiglia előtt. Az asszonyt valami erős kábítószerre1! elkálbitották, majd megfojtották. A rendőrségi nyomozás egy hónap óta Máiba fáradozik a tettes felderítésén: rengeteg feltevés, gyanús momentum menüit föl, de meddig egyik sem bizonyult helytállónak. Az ügyben nyomozó vizsgálóbíró most1 mégis azt a biztató kijelentést tette az újságírók előtt, hogy néhány nap múlva biztosan tudni fogják a tettes kilétét. Vagy egy veszedelmes szadista? A legújabb párisi jelentés szerint a rendőrség egy veszedelmes szadistát gyanúsít a bűntény elkövetésével, akit régóta keresnek és akinek letartóztatása a legközelebbi órákban várható. Eszeráimt bebizonyosodott az a feltevés, hogy a gonosztevő mieim rablás! szándékkal követte ell a gyilkosságot és csak azért vette magához az asszony készpénzét, hogy így rablógyiilkosság látszatát keltse*. A Cóte d'Azur szépasszonya A titokzatos gyilkosság áldozata Nizza és Cannes egyik legismertebb sziépasszonya volt. Mindkét fürdőhelyen cukrászdája volt, amely köizpontja volt az előkelő idegenek társaságának. Gazdag angolok, amerikaiak, a touloni tengerész tisztek, samremoi olaszok és keleiteuiró- paii amis ztok rátáik tartó ztak a ..Madame de Sé- vignjé“ cukrászda vendégei közé. Suzamne Gia- Tolanaik sok barátja és ismerőse volt, csak arról nem tud senki, hogy ellensége lett volna. A titokzatos őszülő lérli Az asszony barátjával együtt tizennégy napot töltött Parisban, majd ez. a férfi, André Allardy elkísérte a nőt Lyonig. Itt rövid időt töltöttek barátaik társaságában, majd az asszony egyedül folytatta útját a Cote d‘Azur felé. Az egyik utitársa látta, hogy három-négytagú társaság kisérte ki a pályaudvarra, akiktől vidáman búcsúzott e szavakkal: ,,Az ünnepekre gyertek Nizzába!" Ugyanez az utitárs, aki a szomszédfülkében tartózkodott, később kiment a folyosóra cigarettázni és ekkor egy magas, őszülő, elegáns urra lett fi' gyelmes, aki az asszony fülkéje előtt állt. Ezt a férfit látta később a kalauz is* aki Marseille után újból ellenőrizni akarta a jegyeket. Az ur arra kérte a kalauzt, hogy hagyja aludni a hölgyet, mire a kalauz tovább ment. Közvetlenül a határ előtt a kalauz fel akarta költeni az asz- szonyt és ekkor látta nagy megdöbbenésére, hogy a nő halott. A holttest kabáttal volt letakarva, szájába zsebkendőt gyömöszölt, kezét és lábát összekötözte a gyilkos, Marseille és Toulon között A rendőrség hamarosan megállapította, hogy az asszonytól csak a nála volt készpénzt, mintegy 1500 frankot raboltak el, de mintegy 10.000 frank értékű ékszereit nem bántották. A gonosztévő egy üres bőröndöt hagyott hátra, ezenkívül egy ,,M" jelzésű zsebkendőt találtak a fülkében. Megtalálták a kicsiny üveget is, amelyben a kábítószer maradványai voltak. Az orvosok megállapították, hogy a kábítószer rendkívül gyorsan és brutálisan hatott. A vizsgálat megállapította, hogy a gyilkosság Marseille és Toulon között történt. Jelentkeztek tanuk, akik azt állították, hogy öt részeg matróz ment keresztül a kocsin, amelyben Garola asszony utazott. Kiderült azonban, hogy a matrózok Marseille előtt kiszállottak és igy nem Páris, december 17. A tervbevett tanúkihallgatást, amelynek során fontos szembesítésekre került volna a sor, nem lehetett megtartani, mert Helyreigazítás Lapunk december 11-1 számában „Nagy üzletet csapott Szlovenszkón képhamisitványokkal egy budapesti kőművesmester" dm alatt megjelent lőcsei tudósítással kapcsolatban Szécsí József a sajtótörvényre való hivatkozással a következő helyreigazítást küldte be: „1. Nem igaz az, hogy kőművesmester vagyok, ellenben igaz az, hogy tájképfestő vagyok. •— 2. Nem igaz az, hogy szélhámoskódom, ellenben igaz az, hogy művészi értékű festményekkel tisztességes módon kereskedem. — 3. Nem igaz az, hogy olajfestményeket csempésztem be Magyarországról, ellenben igaz Hollywood, december közepe. (A FMiH alkalmi munkatársától.) Upton Sinclair, az amerikai felső tízezer alvilágának 'kíméletlen leletplezője, „rabszolgamunkádnak neivezle azt, ami Hollywoodban történik, olyan rabszolgamunkának, amely még az ókorban is annak számított volna. Kifizetődik-e ez a rabszolgaság? A hollywoodi hatalmasságok meg vannak-e elégedve azzal, amit teremtettek ée amit elértek és nyugodt magánéletet élnek-e? Warnerék, Zukorék, Mayerek, szóval a hollywoodi íilmlhatalmasságok alig szoktak beszélni magánéletükről, már csak azért sem, mert nincs magánéletük. Az egyik hollywoodi íilmíhatalmas- ság imóst kivételt tett: W Ml iám Fox — aki egyezer a hollywodi filmipar királya volt, név, amely az egész világon jól csengett — mindent kifecsegett, elárulta a kulisszatitkokat. Azt mondta, hogy ezt szinte megtorlásképpen és jogos felháborodásában cselekedte. Száz kopó hajszolta Foxot, de az öreg róka félig-meddig épbőrrel menekült meg, most azonban elmondta a maga esetét a Wallstreet- tel és a mewyorki üzérekkel. Mivel maga nem tudta könyvbe foglalni regényes életét, olyan emberhez fordult, aki ehhez úgy ért, mint Fox a filmhez. Upton Sinclair szenzációs témához jut Wiliiam Fox jól választotta meg #*t, akire áteaz, hogy a festményeket legális utón hoztam be és az erre vonatkozó vámot is megfizettem. — 4. Nem igaz az, hogy a festményeket hamisítottam, még kevésbé igaz az, hogy a festményekre jónevü magyarországi és szlovenszkói festőművészek neveit írtam alá, ellenben igaz az, hogy csupa eredeti festménnyel foglalkoztam. — 5. Nem igaz az, hogy az általam eladott festmények értéktelen hamisítványok voltak, ellenben igaz az, hogy azok eredeti festmények voltak. — 6. Nem igaz az, hogy engem bárki is letartóztatott volna és hogy már át is adtak a bíróságnak, ellenben igaz az, hogy szabadon járok- kelek, ellenem semminemű eljárás folyamatban nincsen. — Minden állításomat az egyidejűleg beadott sajtóperben majd bíróság előtt fogom bebizonyítani." tének megírását bizza: Upton Sinclair-hez fordult, tehát ahhoz aa Íróhoz, aki két évtized óta kíméletlen módon támadja a Wallstreet urait és „Pos- vány“ című könyvében maradéktalanul felfedte a csikágói vágóhidak összes galádságát.. Az ő kis kaliforniai házikójába zarándokolt el Wiliiam Fox, az egykori filmkirály, aki huszonöt évi Hlinitevékenysége alatt nem kevesebb, mint hétszázötven filmet gyártott. Meginterjuvoltatta magát, de Sinclair olyan alaposan készítette ezt az interjúit, hogy több hónapot vett igénybe. Az a könyv, amit most Sinclair megirt, nem más, mint az amerikai kapitalizmus kizsákmányoló hadjáratának hiteles története. A történet elmondja, hogy egy eszes és tehetséges fiatalembernek hogyan sikerül betörni a Wall- streetbe és hogyan kell neki több évtizeden keresztül megküzdenie az iparlovagokkal, a tőkésekkel és a bankosokkal, akik csak a leggyalázato- ealbb trükkökkel és megszegett becsületszavakkal arra törnek, hogy megfosszák élete eredményétől. Fox értett hozzá, hogy ellenfeleivel ugy-ahogy elbánjon és a maga számára még mindig nagy vagyont biztosítson. Előkelő magánember ő ima, aki golfozik és másoknak engedi át a filmgyártást. Két tucat hatalmassággal veszi föl a küzdelmet abban a könyvben, amit Sinclair róla irt. Fox hiteles aktákkal ás dokumentumokkal asdeátt «, nagy amerikai írónak, úgyhogy Sinclair kön) re nem közönséges regény. Többek között a következő személyek lépnek fel név szerint ebben a könyvbe: Hoower elnök, Henry Ford, a nagy cinikus olyan maszkban, amelyben a világ nem ismeri, ifj. Rockefeller, a puritán erkölcscsősz, Zukor Adolf, Louis Mayer filmvezér, továbbá Dillon, Wiggin és Stuart bankárok és egyéb vezető politikusok és fináncnagyságok. Ezektől az emberektől százezer ée millió munkás élete függ, úgyhogy ez a tőzsderegény, amely egyben a filmvilág regénye is lesz, érdekfeezitöbb, mint az összes detektivtörténet. Humor a Wallstreet árnyékában A könyvnek azonban humoros részéi, sőt heroikus fejezetei is vannak. Wiliiam Fox, a kis energikus zsidó fiú, aki cent nélkül zsebében indult útnak és fantasztikus karriert csinált, úgy kereste meg az első dollárokat, hogy egy szabóm ülheiybm kapott munkát. Esetről esetre egy -társával a legsötétebb lebujokban kabaréelőadásokafc rendezeti és ez a társ Cliff Gordon volt, aki később az Északamerikai Egyesült Államok leghíresebb német színésze lett. Mikor Fox megtakarította az első ötszáz dollárt, tragikomikus vállalkozásba fektette bele az egészet: egy amerikai tengernagy ünnepélyes bevonulása alkalmával elárusító bódékat állíttatott fel és alkalmazottai kifliket és ennivalókat árusították. Sajnos, egy vihar az összes bedét megsemmisítette, a tömeg' ujjongva vetette rá magát Wiliiam* Fox romjaira és zsákmányul ejtette a kifliket, a hurkákat és a szalámikat. Ezután egy szalómbám, ahol élőképeket mutatlak be, Foxnak nagyszerű ötlete támadt. Azonnal kibérelte az első emeleten levő nagytermet, és élőképekkel próbálkozott meg. Persze arról megtéléd- kezett, hogy az első emeletre senki sem megy fel. Ezért bűvészmutatványokkal lepte ímeg az uccát és igv csalogatta fel az embereket bűvészei révén az első emeletre. Ebből a szalonból alakult ki később a világhírű Fox-filmtársaság, mozik, filmkölcsönzők és Szabadalmak világkonszernje. Hihetetlennek hangzik, de valóban igy volt: Fox-társaságának 1914- ben 272.401 dollár volt a jövedelme. Egy évvel később ez már 6 millió dollárt tett ki. Fox mini forgatókönyvek Írója és mint rendező A filmkirály pályája kezdetén az összes filmkéziratot maga irta és ő készítette a forgató könyveket. Felesége végezte a titkári és dramaturgi munkákat. Reggeli tíztől éjjeli háromig dolgoztak szinte egyfolytában. Néha szinte elháríthatatlan akadályokkal kellett megküzdenie, de Fox mindennel megbirkózott. Sohasem engedte meg, hogy egy váltóját óvatolják és amikor egyszer erre majdnem eor került, úgy tört be egy híres bankár ma- gándolgozóezobájába, hogy ez a szolgákkal kidobatta őt. Másnap ugyanez a bankár magához hivatta és nagy összeget adott neki kölcsön, éspedig azzal a nnegokolással, hogy bízik abban az emberiben, akinek olyan fontos, hogy ne óvatolják meg a váltóját. Egyébként Fox maga építette mozijait és még arra is ráért, hogy az építkezésekre felügyeljen. Sinclair könyvéiben Fox önmagát is a jupiter- lámpák fényébe helyezi és kíméletlenül elmondja mindazt, aminek elkövetésére őt az amerikai szokások és a Wallstreet kényszevitette. Sinclair parodizáló előszót irt a regényhez, amely ezekkel a mondatokkal kezdődik: „A szerencse, a küzdelem ée a győzelem melodrámája ez a könyv, Egy szegény fiú milliókat és hatalmat küzd ki magának, de a hatalmasságok el akarják tiporni. Korszakalkotó párviadal! Gigantikus élet! Minden korok leghallatlanabb filmmüve: egy amerikai Mm- király élete. Elsőrangú szereposztás: vezető politikusok és pénzmágnásiok, valamint tizmilüárd dollár gázéi. Egyben egy hű asszoiiyi lélek szerelmi története. Jöjjetek, vegyétek és olvassátok el!‘: (*) Kosztolányi-emlékhangversenyt rendeznek Budapesten. Budapestről írják: A La Fontaine Akadémia január 10-én, vasárnap délelőtt rendezi a Zeneakadémián Sipőcz Jenő főpolgármester fővédnöksége alatt Kos zt ólán yi -emlé k - hangversenyét, ame'ynek jövedelméből az elhunyt nagy költő n< vére műfordítói alapítványt létesít. (*) Barabás Pál nagysikerű bemutatója a budapesti Nemzeti Színházban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Nemzeti Színházban ma délelőtt volt 'Barabás Pál fiatal magyar író „Pénz, pénz, ,pénz“ című darabjának sajtábemiutatója. A bárom! elvonásé s komédia sokszor ihaihotán, sokszor környékéin keresztiül vetíti a néző szemre elé a mai élét keresztmetezetét, hogy a pénz mindennél többét ér. A dbralb főhőse Linus, egy bank napidijasa, aki egy alkalommal magántele- íonüzen é tét várva, a hivatalos órákon túl marad a bankban, amikor már mindenki elment Ekkor véletlenül bejön a vállalat vezérigazgatója s látva az egyediül szorgalmas embert, kiemeli harmineesztendős munkaköréből, agyafúrt üzletet biz ró, de Limai® esze jól dolgozik és a darab végén ő lesz a 'vezérigazgató. A bohózat tele van érdekes jelenetekkel és ebből kifolyólag pompás kabin etfigu rákkal. Felvonult a vezérigazgató, a bankigazgató és gépírónője, akit főnöke állandóan ostromol, a negyvenipengős sz/ükségmunkás, a munkál kereső szép nők egész sora, akiknek mindig más és más ajánlatot tesznek, de munkát sohasem adinak. Linust Makláry Zoltán, a vezérigazgatót Csontos Gyula játisza. A rendezésben és disZleteizés'ben a Nemzeti Színház, ismét mjat produkált. A darabnak e lőre Iá lka- iám nagyaiera iköaíta^sikere lm. Wiliiam Fox, az amerikai filmkirály, Upton Sinclair utján leleplezi a newyorki Wallstreet kulisszatitkait Hogyan fesik egy amerikai filmkarrier és egy „bukás" ? ■ Elkeseredett küzdelem a newyorki bankhataimasságokkal 7
