Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-18 / 289. (4138.) szám

1936 december 18, péntek. Megoldás előtt a ventimiglim expresszvonat rejtélye A nizzai szépasszony gyilkosa nyomában ■ Miért ölték meg az élet­vidám cukrásznőt? ■ Egy veszedelmes szadistát keres a rendőrség A leleplezés előtt eltűnt a bűnügy koronatanúja Eltűnt a bűntény felfedezője gyanusithatók a bűnténnyel. Egy másik utas, aki a szomszédos fülkében utazott, kijelentette, hogy semmiféle gyanús neszt nem hallott Garola asz- szony fülkéjéből. A féltékeny barát Nizzában változatlanul nagy izgalom uralko­dik és a lakosság a legnagyobb kíváncsisággal figyeli a nyomozás menetét. Egy idősebb hely­beli asszony, aki jóbarátságban volt az áldozat­tal, elmondta, hogy Garolánénak ismert barát­ján kivül még egy férfiismerőse volt, akit az asszony havonta egyszer meglátogatott. Ez a fiatalember állítólag rendkívül féltékeny volt és sénki sem tudja, hogy hol él és mi a neve. V Mártin rendőrtanácsos, a nyomozás vezetője állítólag már pontosan tudja a gyilkos nevét és csak azért nem hozza nyilvánosságra, nehogy megszök­hessen. A mai napon újból érdekes tanúkihallgatások voltak Nizzában, amelyre négy embert idéztek be és a beavatottak valószínűnek tartják, hogy az uj kihallgatások a tettes személyének kétség­telen megállapításával végződnek. a vasúti kalauz, aki Ventimiglia előtt holtan ta­lálta meg fülkéjében a szép Garo Iónét, néhány órával a kihallgatás előtt nyomtalanul eltűnt. A bűnügyben szenzációs meglepetések várhatók. Nizza, december 17. (MTP.) Sajnos, nem él már Sherlock Holmié®, mert azt a titokzatos bűnügyet, amely a 759-es exipreszvonaton ját­szódott le és amelynek áldozata egy csinos fiatal asszony lett, osaík Oonan Doyile híres regényalakja tudná megfejteni. A Párás—Marseólle-i vonal egyike a legtöb­bet — és sajnos majdnem mindig tragikusan szereplő — vasútvonalaknak a francia bűn­ügyi krónikában. 1933-ban Lyon és Marseille között egy (fantasztikus vakmerőséggel vég­rehajtott rablótámadás történt a 759. számú expreszvonaton. A rablótámadás alkalmával három utast meggyilkoltak és több százezer frank értékű zsákmányt vittek magukkal a banditák. A rablótámadás végrehajtója, Sarraiuit, MarséiLle-ben gillotin alatt fejezte be életét. 1934 februárjában ugyanezen vasútvonal mentén Díjon közelé­ben megtalálták Prince párisi államiigyész 1 holttestet. A 759-es számú gyorsvonat har ladt keresztül a testén. A tetteseket, akik az államűgyészt eltették láb alól, soha nem sikerült leleplezni. 1935-ben ugyancsak e vasútvonal mentén egy 16 éves fiatal fiun követett el kéjgyilkosságot egy be- iteglelfcü katona. Még ugyanebben az évben egy matróz öngyilkosságot követett el a 759- és expresszvonat pályatestén. Az expresszvonat megrögzött gonosztevője a gyilkos? De egyéb kisebb bűncselekmények is tör­téntek ezen a vonalon napokkal és hetekkel ezelőtt, hogy a szép fiatalasszony áldozatul esett a titokzatos gyilkosságnak. Étppen az ap­róbb bűncselekmények, — lopások, klofor- mos merényletek — vezették a holtpontra ju­tott nyomozás irányítóit arra a gondolatra, hogy a gyilkos a vasútvonal rendszeres go­nosztevője lehet, Suzanne Garola asszony, aki november kö­zepén utazott Lyoniból Nizzába, nem érkezett meg a fürdőhelyre, ahol édesanyja és tízéves fiacskája várta. A szép fiatal nőt később holta® találták ímeg a gyorsvonat egyik fülkéjében közvetlen az olasz határ közelében, Ventimiglia előtt. Az asszonyt valami erős kábítószerre1! elkálbitották, majd megfojtották. A rendőrségi nyomozás egy hónap óta Máiba fáradozik a tettes felderítésén: rengeteg feltevés, gyanús momentum menüit föl, de meddig egyik sem bizonyult helytállónak. Az ügyben nyomozó vizsgálóbíró most1 mégis azt a biztató kijelentést tette az újságírók előtt, hogy néhány nap múlva biztosan tudni fogják a tettes kilétét. Vagy egy veszedelmes szadista? A legújabb párisi jelentés szerint a rendőrség egy veszedelmes szadistát gyanúsít a bűntény elkövetésével, akit régóta keresnek és akinek letartóztatása a legközelebbi órákban vár­ható. Eszeráimt bebizonyosodott az a feltevés, hogy a gonosztevő mieim rablás! szándékkal követte ell a gyilkosságot és csak azért vette magához az asszony készpénzét, hogy így rablógyiilkosság látszatát keltse*. A Cóte d'Azur szépasszonya A titokzatos gyilkosság áldozata Nizza és Cannes egyik legismertebb sziépasszonya volt. Mindkét fürdőhelyen cukrászdája volt, amely köizpontja volt az előkelő idegenek társaságá­nak. Gazdag angolok, amerikaiak, a touloni tengerész tisztek, samremoi olaszok és keleiteuiró- paii amis ztok rátáik tartó ztak a ..Madame de Sé- vignjé“ cukrászda vendégei közé. Suzamne Gia- Tolanaik sok barátja és ismerőse volt, csak ar­ról nem tud senki, hogy ellensége lett volna. A titokzatos őszülő lérli Az asszony barátjával együtt tizennégy napot töltött Parisban, majd ez. a férfi, André Allardy elkísérte a nőt Lyonig. Itt rövid időt töltöttek barátaik társaságában, majd az asszony egyedül folytatta útját a Cote d‘Azur felé. Az egyik utitársa látta, hogy három-négytagú társaság kisérte ki a pályaudvarra, akiktől vidáman búcsúzott e szavakkal: ,,Az ünnepekre gyertek Nizzá­ba!" Ugyanez az utitárs, aki a szomszéd­fülkében tartózkodott, később kiment a fo­lyosóra cigarettázni és ekkor egy magas, őszülő, elegáns urra lett fi' gyelmes, aki az asszony fülkéje előtt állt. Ezt a férfit látta később a kalauz is* aki Marseille után újból ellenőrizni akarta a jegyeket. Az ur arra kérte a kalauzt, hogy hagyja aludni a hölgyet, mire a ka­lauz tovább ment. Közvetlenül a határ előtt a kalauz fel akarta költeni az asz- szonyt és ekkor látta nagy megdöbbené­sére, hogy a nő halott. A holttest kabát­tal volt letakarva, szájába zsebkendőt gyömöszölt, kezét és lábát összekötözte a gyilkos, Marseille és Toulon között A rendőrség hamarosan megállapította, hogy az asszonytól csak a nála volt készpénzt, mint­egy 1500 frankot raboltak el, de mintegy 10.000 frank értékű ékszereit nem bántották. A gonosz­tévő egy üres bőröndöt hagyott hátra, ezenkívül egy ,,M" jelzésű zsebkendőt találtak a fülkében. Megtalálták a kicsiny üveget is, amelyben a kábítószer maradványai voltak. Az orvosok megállapították, hogy a kábítószer rendkívül gyorsan és brutálisan hatott. A vizsgálat megállapította, hogy a gyilkos­ság Marseille és Toulon között történt. Jelent­keztek tanuk, akik azt állították, hogy öt részeg matróz ment keresztül a kocsin, amelyben Ga­rola asszony utazott. Kiderült azonban, hogy a matrózok Marseille előtt kiszállottak és igy nem Páris, december 17. A tervbevett tanúkihallga­tást, amelynek során fontos szembesítésekre ke­rült volna a sor, nem lehetett megtartani, mert Helyreigazítás Lapunk december 11-1 számában „Nagy üzle­tet csapott Szlovenszkón képhamisitványokkal egy budapesti kőművesmester" dm alatt meg­jelent lőcsei tudósítással kapcsolatban Szécsí József a sajtótörvényre való hivatkozással a kö­vetkező helyreigazítást küldte be: „1. Nem igaz az, hogy kőművesmester va­gyok, ellenben igaz az, hogy tájképfestő va­gyok. •— 2. Nem igaz az, hogy szélhámoskó­dom, ellenben igaz az, hogy művészi értékű festményekkel tisztességes módon kereskedem. — 3. Nem igaz az, hogy olajfestményeket csempésztem be Magyarországról, ellenben igaz Hollywood, december közepe. (A FMiH alkalmi munkatársától.) Upton Sinclair, az amerikai felső tízezer alvilágának 'kíméletlen leletplezője, „rab­szolgamunkádnak neivezle azt, ami Hollywoodban történik, olyan rabszolgamunkának, amely még az ókorban is annak számított volna. Kifizetődik-e ez a rabszolgaság? A hollywoodi hatalmasságok meg vannak-e elégedve azzal, amit teremtettek ée amit elértek és nyugodt magánéletet élnek-e? Warnerék, Zukorék, Mayerek, szóval a holly­woodi íilmlhatalmasságok alig szoktak beszélni magánéletükről, már csak azért sem, mert nincs magánéletük. Az egyik hollywoodi íilmíhatalmas- ság imóst kivételt tett: W Ml iám Fox — aki egy­ezer a hollywodi filmipar királya volt, név, amely az egész világon jól csengett — mindent kifecse­gett, elárulta a kulisszatitkokat. Azt mondta, hogy ezt szinte megtorlásképpen és jogos felháborodásá­ban cselekedte. Száz kopó hajszolta Foxot, de az öreg róka félig-meddig épbőrrel menekült meg, most azonban elmondta a maga esetét a Wallstreet- tel és a mewyorki üzérekkel. Mivel maga nem tudta könyvbe foglalni regényes életét, olyan em­berhez fordult, aki ehhez úgy ért, mint Fox a filmhez. Upton Sinclair szenzációs témához jut Wiliiam Fox jól választotta meg #*t, akire áte­az, hogy a festményeket legális utón hoztam be és az erre vonatkozó vámot is megfizettem. — 4. Nem igaz az, hogy a festményeket hamisítot­tam, még kevésbé igaz az, hogy a festményekre jónevü magyarországi és szlovenszkói festőmű­vészek neveit írtam alá, ellenben igaz az, hogy csupa eredeti festménnyel foglalkoztam. — 5. Nem igaz az, hogy az általam eladott festmé­nyek értéktelen hamisítványok voltak, ellenben igaz az, hogy azok eredeti festmények voltak. — 6. Nem igaz az, hogy engem bárki is letar­tóztatott volna és hogy már át is adtak a bíró­ságnak, ellenben igaz az, hogy szabadon járok- kelek, ellenem semminemű eljárás folyamatban nincsen. — Minden állításomat az egyidejűleg beadott sajtóperben majd bíróság előtt fogom bebizonyítani." tének megírását bizza: Upton Sinclair-hez fordult, tehát ahhoz aa Íróhoz, aki két évtized óta kímélet­len módon támadja a Wallstreet urait és „Pos- vány“ című könyvében maradéktalanul felfedte a csikágói vágóhidak összes galádságát.. Az ő kis kaliforniai házikójába zarándokolt el Wiliiam Fox, az egykori filmkirály, aki huszon­öt évi Hlinitevékenysége alatt nem kevesebb, mint hétszázötven filmet gyártott. Meginterjuvoltatta magát, de Sinclair olyan alaposan készítette ezt az interjúit, hogy több hónapot vett igénybe. Az a könyv, amit most Sinclair megirt, nem más, mint az amerikai kapitalizmus kizsákmányoló hadjáratának hiteles története. A történet elmondja, hogy egy eszes és tehetséges fiatalembernek hogyan sikerül betörni a Wall- streetbe és hogyan kell neki több évtizeden ke­resztül megküzdenie az iparlovagokkal, a tőkések­kel és a bankosokkal, akik csak a leggyalázato- ealbb trükkökkel és megszegett becsületszavakkal arra törnek, hogy megfosszák élete eredményétől. Fox értett hozzá, hogy ellenfeleivel ugy-ahogy el­bánjon és a maga számára még mindig nagy va­gyont biztosítson. Előkelő magánember ő ima, aki golfozik és másoknak engedi át a filmgyártást. Két tucat hatalmassággal veszi föl a küzdelmet abban a könyvben, amit Sinclair róla irt. Fox hi­teles aktákkal ás dokumentumokkal asdeátt «, nagy amerikai írónak, úgyhogy Sinclair kön) re nem közönséges regény. Többek között a követ­kező személyek lépnek fel név szerint ebben a könyvbe: Hoower elnök, Henry Ford, a nagy cinikus olyan maszkban, amelyben a világ nem ismeri, ifj. Rockefeller, a puritán erkölcscsősz, Zukor Adolf, Louis Mayer filmvezér, továbbá Dillon, Wiggin és Stuart bankárok és egyéb ve­zető politikusok és fináncnagyságok. Ezektől az emberektől százezer ée millió munkás élete függ, úgyhogy ez a tőzsderegény, amely egy­ben a filmvilág regénye is lesz, érdekfeezitöbb, mint az összes detektivtörténet. Humor a Wallstreet árnyékában A könyvnek azonban humoros részéi, sőt heroi­kus fejezetei is vannak. Wiliiam Fox, a kis ener­gikus zsidó fiú, aki cent nélkül zsebében indult út­nak és fantasztikus karriert csinált, úgy kereste meg az első dollárokat, hogy egy szabóm ülheiybm kapott munkát. Esetről esetre egy -társával a leg­sötétebb lebujokban kabaréelőadásokafc rendezeti és ez a társ Cliff Gordon volt, aki később az Észak­amerikai Egyesült Államok leghíresebb német színésze lett. Mikor Fox megtakarította az első öt­száz dollárt, tragikomikus vállalkozásba fektette bele az egészet: egy amerikai tengernagy ünne­pélyes bevonulása alkalmával elárusító bódékat állíttatott fel és alkalmazottai kifliket és ennivaló­kat árusították. Sajnos, egy vihar az összes bedét megsemmisítette, a tömeg' ujjongva vetette rá ma­gát Wiliiam* Fox romjaira és zsákmányul ejtette a kifliket, a hurkákat és a szalámikat. Ezután egy szalómbám, ahol élőképeket mutatlak be, Foxnak nagyszerű ötlete támadt. Azonnal ki­bérelte az első emeleten levő nagytermet, és élő­képekkel próbálkozott meg. Persze arról megtéléd- kezett, hogy az első emeletre senki sem megy fel. Ezért bűvészmutatványokkal lepte ímeg az uccát és igv csalogatta fel az embereket bűvészei révén az első emeletre. Ebből a szalonból alakult ki később a világhírű Fox-filmtársaság, mozik, filmkölcsönzők és Sza­badalmak világkonszernje. Hihetetlennek hang­zik, de valóban igy volt: Fox-társaságának 1914- ben 272.401 dollár volt a jövedelme. Egy évvel később ez már 6 millió dollárt tett ki. Fox mini forgatókönyvek Írója és mint rendező A filmkirály pályája kezdetén az összes film­kéziratot maga irta és ő készítette a forgató köny­veket. Felesége végezte a titkári és dramaturgi munkákat. Reggeli tíztől éjjeli háromig dolgoztak szinte egyfolytában. Néha szinte elháríthatatlan akadályokkal kellett megküzdenie, de Fox minden­nel megbirkózott. Sohasem engedte meg, hogy egy váltóját óvatolják és amikor egyszer erre majd­nem eor került, úgy tört be egy híres bankár ma- gándolgozóezobájába, hogy ez a szolgákkal kido­batta őt. Másnap ugyanez a bankár magához hi­vatta és nagy összeget adott neki kölcsön, éspedig azzal a nnegokolással, hogy bízik abban az ember­iben, akinek olyan fontos, hogy ne óvatolják meg a váltóját. Egyébként Fox maga építette mozijait és még arra is ráért, hogy az építkezésekre fel­ügyeljen. Sinclair könyvéiben Fox önmagát is a jupiter- lámpák fényébe helyezi és kíméletlenül elmondja mindazt, aminek elkövetésére őt az amerikai szo­kások és a Wallstreet kényszevitette. Sinclair parodizáló előszót irt a regényhez, amely ezekkel a mondatokkal kezdődik: „A szerencse, a küzde­lem ée a győzelem melodrámája ez a könyv, Egy szegény fiú milliókat és hatalmat küzd ki magá­nak, de a hatalmasságok el akarják tiporni. Kor­szakalkotó párviadal! Gigantikus élet! Minden ko­rok leghallatlanabb filmmüve: egy amerikai Mm- király élete. Elsőrangú szereposztás: vezető poli­tikusok és pénzmágnásiok, valamint tizmilüárd dollár gázéi. Egyben egy hű asszoiiyi lélek szerel­mi története. Jöjjetek, vegyétek és olvassátok el!‘: (*) Kosztolányi-emlékhangversenyt rendez­nek Budapesten. Budapestről írják: A La Fon­taine Akadémia január 10-én, vasárnap délelőtt rendezi a Zeneakadémián Sipőcz Jenő főpolgár­mester fővédnöksége alatt Kos zt ólán yi -emlé k - hangversenyét, ame'ynek jövedelméből az el­hunyt nagy költő n< vére műfordítói alapítványt létesít. (*) Barabás Pál nagysikerű bemutatója a budapesti Nemzeti Színházban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Nem­zeti Színházban ma délelőtt volt 'Barabás Pál fiatal magyar író „Pénz, pénz, ,pénz“ című da­rabjának sajtábemiutatója. A bárom! elvonásé s komédia sokszor ihaihotán, sokszor környé­kéin keresztiül vetíti a néző szemre elé a mai élét keresztmetezetét, hogy a pénz mindennél többét ér. A dbralb főhőse Linus, egy bank napidijasa, aki egy alkalommal magántele- íonüzen é tét várva, a hivatalos órákon túl ma­rad a bankban, amikor már mindenki elment Ekkor véletlenül bejön a vállalat vezérigaz­gatója s látva az egyediül szorgalmas embert, kiemeli harmineesztendős munkaköréből, agyafúrt üzletet biz ró, de Limai® esze jól dol­gozik és a darab végén ő lesz a 'vezérigazgató. A bohózat tele van érdekes jelenetekkel és ebből kifolyólag pompás kabin etfigu rákkal. Felvonult a vezérigazgató, a bankigazgató és gépírónője, akit főnöke állandóan ostromol, a negyvenipengős sz/ükségmunkás, a munkál kereső szép nők egész sora, akiknek mindig más és más ajánlatot tesznek, de munkát so­hasem adinak. Linust Makláry Zoltán, a ve­zérigazgatót Csontos Gyula játisza. A rende­zésben és disZleteizés'ben a Nemzeti Színház, ismét mjat produkált. A darabnak e lőre Iá lka- iám nagyaiera iköaíta^sikere lm. Wiliiam Fox, az amerikai filmkirály, Upton Sinclair utján leleplezi a newyorki Wallstreet kulisszatitkait Hogyan fesik egy amerikai filmkarrier és egy „bukás" ? ■ Elkeseredett küzdelem a newyorki bankhataimasságokkal 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom