Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-17 / 288. (4137.) szám
1936 december 17, csütörtök. 3 krofta és Bethlen a Duna-medence sorskérdéseiröl A csehszlovák külügyminiszter a prágai nagyiparosok klubjában, a volt magyar miniszterelnök pedig az olasz Külpoiitikai Intézetben tartott előadást Milánó, december 16. Gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnök kedden este előadást tartott Milánóiban a Duna völgy poblémá- 3 áról. Az előadást a volt magyar miniszterelnök az olasz Külpolitikai Intézetben tartotta meg nyolcszáz főnyi, előkelő hallgatóság előtt s az olasz külügyi államtitkár jelenlétéiben. Bethlen beszéde elején Aaisizitria~régi és jelenlegi különleges helyzetéről szólt. Hogy Ausztria fontos szerepét továbbra is betölthesse a Dunamcdencében — mondotta gróf Bethlen István — annak első feltétele, hogy függetlensége megmaradjon, de úgy Németország, mint a Dunaimedence többi államai felé baráti kapcsolatai legyenek. Nem kívánatos aiz a törekvés, hogy Ausztriáit esetleges némotellenes blokkba sodorják, sem az, hogy baráti kapcsolatait meglazítsa Magyarország felé. Ezzel csak Ausztria közvetítő szerepét tennék lehetetlenné. Különleges helyzetének további fenntartáséihoz szükséges a római paktum nemzeteivel és Németországgal való baráti együttműködés. Németország du na völgyi lehetőségeiről a volt magyar miniszterelnök egyebek között ezeket mondta: — Németország azon szándékának, hogy uralmát a Dunamedence népeire — mint a multiban — a Habsburgok utján most újra kiterjessze, mindörökre rége van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Duname- demcében való további befolyása megszűnjön. Németországnak az az egyetlen érdeke, hogy a Dunamedencében ellene irányuló alakulásokat lehetetlenné tegye. Már Bismarck felismerte a szláv gyűrűvel körülvett magyarság töintíénieilmii jelentőségét. Ez kell, hogy most Olaszország álláspontja is volt, amelyet Milánó polgármestere adott a volt magyar mimisz tér elnök tiszteletére. Középeurópa gazdasági problémái Prága, december 16. D %. Krótta külügyminiszter tegnap este a nagyiparosok klubjában német nyelvű előadást -tartott Köizépeu-rópa államainak gazdasági problémáiról. Az egész kérdéskomiplexuimot természetesen csehszlovák néziőszögbő-1 göngyölítette fel a külügyminiszter, aki főleg azokkal a gyakorlati lehetőségekké,1 foglalkozott előadásában, amelyek a közéipeurópai államok együttműködéséit gazdasági téren biztositanák. Csehszlovákia — mondotta a külügyiminiszter — mindig állást foglalt a középeurópai államok tisztán gazdasági természetű együttműködése mellett. Ennek a gondolatnak gyakorlati ímegva- lósitása sajnos olyan időszakra esik, mikor a gazdaságii krízis tetőpontját érte el. Ezen az utón az első lépés a kisantant- államok állandó gazdasági tanácsának meg- la-kitása volt, ezt követte az úgynevezett római jegyzőkönyv, amelyben Olaszország Ausztria és Magyarország bilaterális kereskedelmi szerződések révén kölcsönös gazdasági engedmények révén szorosabb kapcsolatba léptek egymással. Németország ebben az időiben kTiringszerző- dések segítségével igyekezett közép- és kelet európai államokból pótolni nyersanyag- készletének egyre fokozódó hiányait. Ennek következtéiben az árnivó különböző ánukate- góriákban olyan magasra szökött, -hogy a többi államok ezeket az árukat nem voltak képesek vásárolni többé. Egyes területeknek a fokoztt indusztrializá- lása nem hozta meg az életszínvonalnak várt általános emelkedését, ellenben a mezőgazda- sági lakosság vásárlóerejét gyengítette. A k úsa-nitanitá’] faunok áru cserei org-allmáv a 1 kapcsolatiban kijelentette a küiiügyiminiiszter, hogy elsőrangú fontossággal bír, hogy Csehszlovákia -a jövőben állandó felvevő piaca legyen a másik két partner mezőgazdasági terményeinek. Az októberben alakított gazdasági központ foglalkozik köizliekiedéspolitilkaii, ádegeriforgiailmii, továbbá jogi kérdéseikkel, amelyek azt célozzák, hogy az érdekelt államok gazdasági együ.titimü- fcödése mennél zavartalanabb tegyen. Kroifta szerint ezeket a problémákat a prefiereniciiális -egy-eziméiiiyek elitemére sem .sikerült a római blokkon belül rembezmi. Nagy jelentőséget tulajdonit dr. Krofta azoknak a törekvéseknek, amelyek a két gazdasági blokkot természetszerűleg Németországgal együtt közös munkára akarják összekapcsolni. Ebben az irányban bizonyos kérdések gyakorlati megoldásával már történtek lépések. A külügyminiszter kijelentette, hogy a szankciók által meg-zavart gazdasági kapcsolatokat Olaszországgal ásómét sikerült fokozatosan kiépíteni Jó medeirben folynak a Németországgal folytatott tárgyalások is az áru cserei orga- loim fokozására vonatkozóan. Krofta előadását azzal fejezte be, hogy a középeiuirópai államok, amelyeknek gazdasági érdekközösségét már a történelem bebizonyitotta, meg kellene-, hogy egyezzenék -egy úgynevezett minimális programban. Ebből -a szempontból kitűnő kiindulási pontot szolgáltat Bodza miniszterelnök programja, amelyet tavasszal h-ozta-k nyilvánosságra,. A (mUekiml&i fontos gazdasági tényező, mert kávét már négy év óta csak a csehszlovák gyártmányok ellenében lehet behozni. A (mé tevéséetása bizalom dolga! A Meinl Gyula cég a kávét a legelsőrangúbb ültetvényekről hozatja be és kitűnő kávékeverékeivel világhírre tett szert. tegyen. Németországnak nem lehet szándéka a Dunamedencében kizárólagos hegemóniára törekednie, ha pedig ezt mégis megkísérelné, úgy Olaszország érdeke, hogy itt erős Magyar- ország álljon őrt. Itt kapcsolódik bele Oroszország a Dumam-eden- oébe, -amely most cselekvő politikusként kezd jelentkezni. Optimista az, aki a pánszláv gondolatot már a múlt feladott álláspontjának tartja. Újra fidéilieidhetneik a régi orosz szláv aspirációk, amelyek Magyarországra., díe Romániára is mint neimsziáv állaimra komoly veszélyt jelentemének. A Dunavölgyében lévő államok problémája csak úgy oldható meg gyökeresen, ha sürgősen megteremtik annak előfeltételét, hogy az ezen a területen levő népek önállóan élhessenek és ne kényszerüljenek súrlódásaikban a szomszédos nagyhatalmak segítségét igénybe venni. Az egész jövő attól függ, hogy sike-l rül-e a Dunamedencét úgy kiépíteni, hogy azl ottélő népek egymással kezetfogva, megállhassanak az idők viharában. Mindez egyik legfőbb érdeke Ola-sz-oirs zúgnak is. Végül Bethlen István giróif a Magyarország és Olaszország között fennálló mély barátság vázolásával fejezte be beszédét, amelyet hosz- sziamtartó tetszésnyilvánítás követett-. Az előadás tubám kétszázteirfitékes vacsora A költségvetési vita epilógusa a mentelmi bizottságban Prága, december 16. A képvis-előh-áz mentelmi bizottsága ma délelőtt tartott ülésén mindenek előtt S;clhulcz Ignác képviselő ama kérelmével (foglalkozott, hogy Esterházy képviselőt részesítse a Ház dorgálásban november 10-én a költségvetési vita során tartott beszédének egyes szerinte sértő kitételei miatt. Dr. Holota János képviselő azt javasolta, hogy az ügy tárgyalását napolják el s a bizottság idézze meg Esterházy képviselőt s hívja fel nyilatkozattételre. A bizottság többsége Holota e javaslatát elvetette •s Esterházy képviselő dorgálásban, való részesítését javasolja. Az ügy előadója Bekánek iiparo-s- képviselő. —■' A bizottság azután különféle ki- sebb-nagyobb deliktumok cimé-n a kiadatást javasolta Knö-cM, dr. KöUner, Elfog, Kü-n-zl, Bö'hm, dr. NeuiwirtJh, Frank, Liebl, dr. Fencik képviselők eseteiben. — Dr. Rosche képviselő azt javasolta, hogy a bizottság állapítson meg bizonyos irányelveket a mentelmi ügyek intézéséhez. Dr. Holota képviselő annak megállapítását követelte, hogy a tavalyi választás óta mennyi esetben adtak ki kormánypárti és mennyi esetben ellenzéki képviselőt, továbbá, hogy a bizottsági elnök terjesszen be statisztikát, hogy hány esetben történt, a kiadatás hivatalból üldözendő cselekmények s mennyi esetben magánvádra üldözendő bűncselekmények miatt.-— Dubioky bizottsági elnök bejelentette, hogy Rosche és Holota javaslataihoz a házelnökséggel való tárgyalása iután foglal állást. „Nem céltudatos irányitó gazdálkodás az oly rendszer, amikor az államhatalom csak az egyik termelőosztályra fekszik rá“ F0ssy Kálmán szenátusi beszédében tárgyilagos kritikában részesítette a kormány egyoldalú gazdaságpolitikáját Prága, december 16. Jelentettük, hogy az állami költségvetés szenátusi vitájában Füssy Kálmán, egyesült pártunk szenátora alapos bírálatban részesítette a kormány gazdaságpolitikáját. Füssy Kálmán közérdekű beszédét alább ismertetjük. Javuit-e a gazdasági helyzet? A szónok mindenekelőtt szembeszáll a miniszterelnöknek a gazdasági helyzet javulásáról szóló optimista megállapításaival. Tudomásom van arról, — mondotta, — hogy már a képviselőházi költségvetési vita előtt kérték a koalíciós pártok klubelnökeit, hogy felszólalásaikban térjenek ki a szónokok a gazdasági helyzefcjavulás megállapitására és hogy különösen némedaktia vidéken is javul a gazdasági helyzet és hogy Szlovenszkón és Kárpátalján már egyáltalán nincs is gazdasági válság. De a koalíciós szónok urak — az idejében szállított anyag ellenére — sem dicsérték agyon a gazdasági javulást, ezért kellett kiállania magának a miniszterelnök urnák és az egyes miniszter uraknak, hogy ők kíséreljék meg elhitetni a javulást. — Bennünket természetesen elsősorban Szlo— A miniszter ur eltévesztette -a szerepét. Úgy beszél, mint egy ellenzéki törvényhozó, akinek a koalíciós urak azt szokták felhánytor- gatni, hogy „mondjon már valami újabbat is’1 és „ezt már hallottuk". Mert bizony a miniszter ur azt mondotta, hogy a gazdaadósságok rendezése érdekében nálunk még semmi nem történt, noha körülöttünk már 15 állam mind megoldotta ezt a fájó kérdést és hogy az árverések venszkó gazdasági helyzete érdekel s itt meg kell állapítanom, hogy határozottan téved az, aki azt állítja, hogy Szlovenszkón már nincs gazdasági válság, nincs nyomor, hanem hogy ott már a normális viszonyok köszöntöttek be. Pedig Szlovenszkón tagadhatatlanul nagy lendületet vett az iparosítás, építik az uj gyárakat. De hogy a dolog hogyan áll ezzel a szloven- szkói gyáriparral, azt szépen mondta meg a szlovák rádióban november vége táján dr. Zatami ma Szlovenszkón épül, az csak pótlás ahelyett, ami Szlovenszkón egyszer már megvolt, de amit leromboltak a történelmi országok gyáripara kedvéért, de sem az üzemek számát, sem az ott foglalkoztatott munkások számát illetően még nem tartunk ott, ahol az államfordulat idején voltunk, —• Ugyanez a mérnök ur azt is mondotta, hogy az államfordulat után az volt a terv, hogy Szlovenszkót és Kárpátalját elsősorban mező- gazdasági termelésre rendezik be. Nézzük tehát, hogy a kormány miként gondoskodik a mezőgazdaságról. E kérdésben talán nézzük a földművelésügyi miniszter urnák legutóbb a szenátusi költségvetési bizottságban tartott beszédét. halogatását nem tekinthetjük a probléma helyes megoldásának és hogy a kényszeregyességi eljárás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A miniszter ur azután ki is kapott a szocialista lapoktól, hogy nem beszélt ,,koalíciósán". Pedig a földművelésügyi miniszter ur igazat beszélt. A gazdaadósság kérdése máig megoldva nincs, az erre .vonatkozó komoly javaslaton a minisztertanács ül teljes egy éve s tétlenül nézi a gazdaadósságoknak a kamatokkal való gyarapodását. Kell még ehhez egyéb beszéd is? Mondhatunk ehhez valami újabbat? A gabonamonopólium végzetes hibái — Egyenesen szenzációs, amit a földművelésügyi miniszter ur a gabonamonqpólium védelmére, különösen a szlovenszkói búzaárak alacsonyabb voltáról mondott. Szerinte azért van különbség a történelmi országbeli lágy búzák s a szlovenszkói acélos búzák ára között, ez utóbbiak kárára, mert hogy a lisztet még nem vették fel a monopóliumba* Ez teljesen komolytalan beszéd és sehogyan sem illik felelős miniszterhez. — Úgy vélem, hogy ma már a kormány illetékes tagjai is átlátták, hogy az irányított gazdálkodásban túllőttek a célon, amikor a vetés- területek korlátozását vezették be. Ez azért is súlyosan elhibázott lépésnek tekintendő, mert a kormány a vetésfelület korlátozásával egyidejűleg nem gondoskodott megfelelő pótnövények termesztéséről. Mert micsoda terv- gazdálkodás az, ha a búzatermelésre berendezett gazdát arra kényszerítik hivatalosan, hogy a jó áldott földet parlagon hevertesse? — Valljuk be s mondjuk meg nyíltan, hogy nálunk a tervgazdálkodás lényege abban áll, hogy a gazdát különféle zaklatásoknak teszik ki, amelyek értelmét is nehezen lehet kitalálni és hogy még csak halvány kísérlet sem történik az igazi tervgazdálkodás felé. A tervgazdálkodást, az irányított gazdálkodást már hat éve emlegetik s igy volt idő a szükségesek megtételére. Szükséges lett volna pedig a következő: Ki kellett volna építeni a járási gazdasági instruktorok, agronóm mérnökök hálózatát, akik egy vetéskorlátozás esetén meg tudták volna mondani, hogy az illető járásban mit is ültessen hát a'gazda, ha búzát nem vethet. A gazdasági irányítás gazdasági tényezők utkő Péter szlovák mérnök: A miniszter is elismeri, hogy a gazdaadósságok rendezése érdekében még semmi sem lörfént Az ismert Meinl-féle kávékeverékek karácsonyi elárusítása ízléses pléh-dobozokban már 22*- Kc-tól 1/2kg-ért 11*- Kc-tól 1,'4 kg-ért (dobozza! együtt) Meinl Gyula
