Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-17 / 288. (4137.) szám

i jBl mT I XV. évf. 288. (4137) szám . Csütörtök • 1936 december 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- j r. r. évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓi ÓS rUSZÍnSzkÓÍ TTiagUarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • • •/ R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. pOLltlKQl TlCLpiLQpjCL , Egyes szánt ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki* Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. • « SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. Vissza Oroszországból (*) André Gidet a kommunisták az úgy­nevezett szovjet-rokonszenvezők között az első helyen tartották nyilván, szívesen és sokszor hivatkoztak rá és tagadhatatlan, hogy nem minden eredmény nélkül. Sok európai intellektuell akadt, aki szívesen igazodott André Gide után, már csak szno­bizmusból is. André Gide nagy iró, a szá­zad egyik legérdekesebb irói profilja, az élő francia irók között alig van még kettő, aki olyan mély nyomokat hagyott volna a re­gény formáján és nyelvén, mint ő. A leg­fiatalabb irónemzedéknek, a magyart is ideértve, két nagy stilusélménye volt: Gide és Joyce. Tehát nem lehet közömbös a vi­lágnak, hogy az ilyen formátumú szellemi nagyság hogyan vélekedik az élet dolgai­ról. Nem lehet közömbös, senkinek, aki érzi é világnézetek egyre türelmetlenebbül dö­römbölő követeléseit, hogy melyik oldalon éli André Gide. Ezért jelent sokkal többet André Gide kis könyve, amit oroszországi tapasztalatairól adott ki mint érdekes és kuriózus útleírást. Politikai hitvallást is kell ikeresni benne, aminthogy politikai hitvallás yoltjnár abban a könyvében is, amelyet évelckel ezelőtt Kongóról írt S amely elvitte a kommunizmusig. Külön kellene foglalkoz­ni magával a tüneménnyel, ahogyan egy nagy iró a valósággal való ismerkedés köz­ben politikai állásfoglalások között sodró­dik s végül nem találja helyét, mert hiszen nem is találhatja abban a világban, amely­nek ő minden üres jelszavát élő gondolat­nak vette. André Gideből egy kongói uta­zás csinált kommunistát, mert hiszen köz­vetlen közelről látta a modern kapitalizmus hatalmi- és munka-módszereit ott, ahol ezek a módszerek a legkevesebb álhumanizmus­ba burkolóznak s ahol legigazabban mutat­ják magukat ■— az afrikai gyarmatokon. Amikor Gide a „Voyage au Congo“-t irta, már ötvenhét éves volt, szóval túl a világ­nézeti hevülések korszakán s amikor visz- Szaérkezett útjáról, saját bevallása szerint úgy érezte, hogy többé nem élhet úgy, aho­gyan eddig élt. A ,,L’Immoraliste“ és a „Les Faux-Monnayeurg" írója elkezdett po­litikával foglalkozni, mindenütt ott volt, ahol demonstrálni kellett a szovjet mellett, leveleket irt, manifesztáció'kon szerepelt a neve. egyszóval úgy viselkedett, 'ahogy egy becsületes emberhez illik, aki hisz egy moz­galomban, hisz egy eszmében és hisz a szellem küldetésében. Aztán elutazott Oroszországba, hogy Személyesen is körülnézzen a paradicsom­ban, amire eddig látatlanban esküdött. A „Retour de l’URSS“ ezért a legmegbélyeg- zőbb könyv, amit valaha Oroszországról és a szovjetemberről írtak. Nincsenek ben­ne rémtörténetek, egyszerűen csak az van benne, amit egy nyugateurópai hivő meg­döbbenve kénytelen tudomásul venni az orosz életből. Az van benne, hogy ezt mi európaiak nem igy képzeltük s hogy ebből köszönjük szépen, de nem kérünk, mert ez [Végsőfokon annyit jelentene, hogy Európa maga is Kongóvá változik, gyarmatává sü- lyed egy barbár-rendszernek, amely az em­berből gépet, a nyelvből üresen forgó kerep-' Jőt, az agyvelőből pedig szitát csinál, amin íninden igaz és önálló gondolat megakad s csak a hivatalosan beszajkózott frázisok hullanak át rajta. Mit fognak szólni majd André Gide megállapításaihoz: a polgári in- itellektuellek, akik vakon követték eddig a kávéházi szovjetbölcsek útmutatásait, csak Kina a polgárháború küszöbén Egyetlen puskalövés felboríthatja a Távol Kelet békéjét Vad hírek Csangkaisek sorsáról - 1 marsall állítólag elfogadta a zendülők követeléseit - London Kína elbolsevizálásától fél N a n k i n g, december 16. A központi kormány ma reggel parancsot adott a had­műveletek megkezdésére. A keddi nap fo­lyamán Szinanfut a kormánycsapatok telje­sen bekerítették s a csapatparancsnokok a nankingi parancs vétele után azonnal meg­kezdték az előrenyomulást. Az offenziva közvetlen célja az, hogy Csangkaisek mar­sall^ kiszabadítsák a felkelők kezei közül. Egy katonai repülőgép, amely Szinaníuból délben egy órakor (középeurópai időszá­mítás szerint reggel 6 órakor) Nankingba érkezett, megfigyelte, hogy Csangszuliang hadseregének előőrsei mintegy 15 mérföld- nyire Szinanfutól megütköztek az előrenyo­muló kormánycsapatokkal'. Egy sanghai jelentés szerint Csangszu­liang marsall azzal fenyegette meg a kor­mányt, hogy amennyiben a kormánycsapa­tok megindítják a támadást, az első puska­lövésnél agyonlöveti Csangkaiseket és a többi kezei között levő túszt. volt a kivégzésről'. A lapok figyelmeztetik a közönséget, hogy ne üljön föl a rémhírek­nek, amelyeket börzespekulánsok terjeszte­nek, igen könnyen érthető üzleti okokból. Ebből a körből származott egy nappal előbb az a hir is, hogy Csangkaiseket csapatai ki­szabadították a fogságból. Az általános bi­zonytalanság igy is a spekulánsok malmára hajtja a vizet, az árak Sanghaiban úgyszól­ván, óráról-órára emelkednek és megint bő kereseti alkalom nyílik a lánckereskede- lemre* A Csencsu és Lancsu között közlekedő utasszállító repülőgépet nem indították ma már útnak, úgy hogy az Európát Ázsiával összekötő légi forgalom ezzel egyelőre meg­szűnt, Mr. Donald titokzatos szerepe Csangkaisek ausztráliai tanácsadója, Mr. Donald az United Press sanghai szerkesz­tőségéhez táviratot intézett, amelyben a leg­határozottabban leszögezi, hogy Csangszu- liangnak nincs szándékában a nankingi kor­mány fejét eltenni láb alól, A táviratban azonban olyan közlések is vannak, amelyek igen különös színben tüntetik föl1 Donald szerepét az egész titokzatos ügyben. A táv­irat ugyanis megállapítja, hogy a konflik­tust Szinanfu és Nanking között előrelátha­tólag rövidesen be fogják fejezni, még pe­dig Csangkaisek kapitulációjával'. Donald szerint ugyanis Csangkaisek és Csangszu­liang között megegyezés jön létre oly érte­lemben, hogy a marsall teljesen magáévá teszi Csangszuliang japánellenes követelé­seit. „Amennyiben nem lépnek föl előre nem látott nehézségek, — irja Donald —• vagy pedig a helyzetet Tokio befolyása nem fogja elmérgesiteni, úgy a konfliktus elsimítása néhány napon belül várható. A differenciák Csangkaisek és Csangszuliang között kizárólag politikai természetűek,** Blűcher tábornok Chabarowskba irkáiéit Vad pánikhirek Sanghaiban Sanghai, december 16. Tegnap a késő esti órákban ismét a legfantasztikusabb és a legvadabb hírek keltek szárnyra a felke­lők fogságában levő Csangkaisekkel kapcso­latban. Annak ellenére, hogy a nankingi kormány a legerélyesebben cáfolta azt a hirt, hogy Csangkaiseket a felkelők agyon­lőtték, a városban futótűzként terjedt el1 a marsall kivégzésének hire és valóságos pá­nikot keltett a lakosság körében. A hírek Szerint Csangszuliang marsall rádióbeszédet tartott, amelyben bejelentette, hogy miután Csangkaiseket nem tudta rávenni arra, hogy Japán ellen nyílt támadásba menjen át, úgy a marsallt, mint a kíséretében levő tiszteket éís Csfucsinghuo tábornokot, Hopei volt kormányzóját agyonlövette. Mint utólag ki­derült, Csangszuliang beszédét szóról-szőra felvették s a beszédben egy árva szó sem Sanghai, december 16. Sato japán tengerészeti attasé tegnap fölkereste a kül­ügyminisztérium ázsiai osztályának főnö­két és kijelentette, hogy — noha Kina el­utasította Japánnak egy antikommunista egyezmény aláírására vonatkozó javaslatát —> mégis Tokio reméli, hogy a két ország között ebben a kérdésben csendes megegye­zést sikerül létrehozni. Ugyanekkor rámu­tatott arra a veszélyre, amelyre Csangkaisek fogvatartásával áramlik az egész Távol- Keletre, Ázsia békéjét japán felfogás szerint Kina bolsevizálása katasztrofális helyzetbe sodorná. Sato kijelentette, hogy a japán Kvantung-hadsereg megtette az előkészüle­teket, hogy esetleges meglepetések ne érjék Japánt készületlenül. Nagy feltűnést keltett Tokióban, de Nan­kingban is, hogy Blücher tábornok, a távol­keleti orosz hadsereg parancsnoka repülő­gépen Chabarowskba érkezett. A hangulat rendkívül ideges egész Kínában. A kínai lapok kivétel nélkül a kormány oldalán áll­nak és a legerősebb rendszabályok alkal­mazását követelik a lázadó tábornokkal szemben. A kínai közvélemény ugyanis at­tól tart, hogy amennyiben a konfliktus ki­húzódik, tartani lehet Japán vagy Oroszor­szág beavatkozásától. Japán a nevető harmadik London, december 16. A legújabban ismét föl­merült az a hir, hogy Csangkaisek nincs többé az élők sorában. Angliában ez a hir rendkívüli nyugtalanságot keltett, mert a kínai viszonyokat jólismerő tényezők véleménye szerint Csangkai­azért, mert unos-untalan olyan szellemi nagyságra is lehetett . hivatkozni, mint Gide? Mit szólnak majd, ha olvassák, hogy „soha ilyen mélyre horgasztott fővel nem járt az orosz ember.“ .Vájjon elhiszík-e majd André Gidenek, aki az emberi méltó­ságon esett sérelmek miatt lázadt fel a ka­pitalista társadalmi rend ellen, hogy nincs egyetlen egy politikai vagy társadalmi rendszer a világon, amely jobban, mélyeb­ben, győzelmesebben alázná meg az embert erhberi méltóságában, mint a szovjetrend­szer? S mit szólnak majd, ha André Gide szájából hallják, hogy „nincs még egy or­szág,, Hitler Németországát sem véve ki, ahol a szellem megtörtebb, megfélemlitet- tebb, keményebb igába hajtott s olyan ke­véssé szabad volna, mint Oroszországban." Mii lehe£ - erre felelni? A«t» a mit, éveken keresztül mondott a szovjet, hogy a szabad szellem csak a henye és jóllakott polgári társadalom fényüzési cikke, a forradalmi proletariátusnak semmi szüksége rá, — igen, ezt. „lehet" felelni, de azt nem, amivel újab­ban agitálnak a kommunisták,, hogy egye­dül ők jelentik az európai szellemet. Ök a szellem^ szabadságának utolsó Szent-Győr gy- lovagjaí. Amint ezt a helyiérdekű kommu­nista orgánumok is nap-nap után harsogják lés ítélkeznek elevenek és holtak fölött az ítélkezés jogának olyan pretenzióival, mint­ha valóban a humanizmus felkent apostolai volnának s nem megfizetett ügynökei egy szivegyökeréig szellemellenes politikai rend­szernek. André Gide könyve nemcsak politikai és irodalmi esemény, hanem emberi dokumen­tum, sőt elsősorban az. Emberi dokumen­tum. mert megmutatja, hogy az európai szellem milyen vergődve, mennyire össze­sebezve keresi az igazságot ebben a kor­ban, Aki gondolkozik s utolsó lélegzetvéte­lével is embernek akarja tudni magát, Kon­gó, őserdeje és a szovjet laboratóriuma kö­zött hányódva végül mégis csak kénytelen visszatérni az ezerszer .megvetett polgári Európába, amelynek szellemi . tájai ugyan az „ezüstkor" tompa fényében úsznak, de azért az,-amit szellemi szabadságnak szokás nevezni., .ebben a halk magányban lelhető már csak fel. Az európai ember visszatér Oroszországból — s nemcsak a vaspályán, hanem lélekben is. „Vissza Szovjetoroszor- Szágból", irta könyvé .fölé André Gide s ebben a .címben beismerés, elszámolás és ugylátszik, program is van egy kicsit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom