Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-16 / 287. (4136.) szám
1936 december 16, szerda* <k«gmMa<Aarhi rlab 7 Remény és kétség között Két kontinens repülőgépei és hajéi kutatnak a déli „halálkanyar“-ban eltűnt Mermoz és társai után Nem erősítették meg a menekülés korai hírét ■ A múlt példái reményt nyújtanak ■ ■ Nem sikerül felderíteni a déli tenger riasztó titkát? A rettentő „halálkanyar" SzmHlzKönWKoLTnRA Budapesti színházak Szakítaninehéz dolog Csathó Kálmán zenés vígjátékét a Magyar Színházban hajóval együtt az eltűnt pilóta és társai után — mindhiába! Nem erősítik meg a menekülés hírét A „Croix-du-Sud“ minden jel szerint végleg eltűnt a tenger hullámaiban. Az egyik távirati iroda azt jelentette Buenos Árrésből szombaton este, hogy az „A1 Cantara" nevű angol gőzös legénysége élve megmentette Mermozt, de sajnos, ezt a hirt nem erősítették meg. A kutatás változatlan eréllyel tovább folyik, de egyre kevesebb reménnyel. Úgy látszik, mintha az elemek összeesküdtek volna, mintha a titokzatos hatalmak újra éreztetni akarnák az emberiséggel, hogy milyen hiábavaló minden törekvés, hogy az ember leigázhassa a természet erőit. Az elrettentő példák azonban nem gátolják meg a vakmerő vállalkozókat abban, hogy tovább folytassák kísérleteiket... A merész vállalkozás valószínűleg végzetes volt számára is. Még nem egészen bizonyos, hogy valóban a hullámsirban lelte halálát társaival együtt, tény azonban, hogy egyik hajó sem talált nyomot és a három vizirepülőgép közül sem tudott egyik sem nyomára bukkanni az eltűnteknek. Az Atlanti óceán déli részének ez a veszedelmes szakasza megőrzi titkát és a „Dél Csillaga" nem tud fölvilágositást adni e titokról. Kétség és remény között Még mindig nincs teljesen kizárva, hogy Mermoz és társai valóban életben vannak. A készülék, amelyen útnak indultak, rendkívül ellentálló, képes arra, hogy napokig, sőt talált hetekig a viz fölött maradjon. Az óceán sivataga óriási és igy nehéz dolog a tengeren hányódó repülőgépet megtalálni. Nincs kizárva, hogy a hullámhegyek között napokig hányódhatik a repülőgép, anélkül, hogy észre- vennék. Azt a föltevést, hogy Mermoz repülőgépét még megtalálhatják, a műk nem egy példája igazolhatja, A múlt biztató példái A világháború alatt például a touloni flotta- állomás egyik vizirepülőgépe, amelyről azt hitték, hogy régen elpusztult, tizenöt napig hányódott a tenger hullámaiban Korzika partvidékein, Pária, december 15. (1MTP.) A repülőkre ismét rossz idők járnak. Alig tiz nappal ezelőtt zuhant le André Japy repülőgépe, úgyszólván közvetlenül a cél előtt és nagy szerencsének mondható, hogy Franciaország és a világ egyik legjobb repülője megmenekült. A japán sziget- tengerben történt eme katasztrófa óta két újabb repülőszerencsétlenség borította gyászba az emberiséget. Croydonban a hollandi utasszállító gép katasztrófája ejtette rémületbe a világot, ugyanakkor pedig világgá repült a hir, hogy Mermoz, az egyik leghíresebb francia repülő, aki Párisból Fokvárosba akart repülni, útközbe eltűnt. Az Atlanti óceán déli részén — nyolcszázkilo- méternyire Dakartól délnyugatra — a „Viíle-de- Santiago-du-Chili" hatalmas vizirepülőgép kutat tíz különböző nemzetiségű repülőgéppel és A Toulouse és Santiago de Chile közötti területen mintegy hatvan repülő lelte eddig halálát. A szeszélyes, dühöngő tenger hullámai elnyelték a legmodernebb és leghatalmasabb készülékeket is, bátor fiatal utasaikkal együtt. És minden esetben az óceán titokzatos pontján — Dakartól nyolcszázkilométernyire és még nagyobb távolságban Brazília pratvidé- kétől — játszódtak le a tragédiák, ezen a rejtélyes területen győztek a dühöngő elemek az emberi haladó szellem és vakmerőség fölött. Jean Mermoz jól ismerte ezt a „halál-kanyart", amikor utolsó útjára indult. Kétizben maga is lezuhant ezen a vidéken — először 1930-ban egy vizirepülőgéppel és akkor az „Arc-en-Ciel" gépen folytatta útját Dakar felé. Ez év februárjában ugyanezen a helyen zuhant a tengerbe az Air Francé egyik vizirepülőgépe és magával ragadta a hullámsirba Mermoz két bajtársát, CoJlenot mechanikust és Barriére mérnököt, Egyik esetben sem lehetett kideríteni, hogy miért mondta föl a motor a szolgálatot. Tragikus véletlenről van szó, vagy pedig valami ismeretlen természeti erő titokzabos hatalmáról, amely az óceán eme pontján összpontosul? Jean Mermoz ki akarta deríteni a titkot. Pillanatnyi habozás nélkül tette kockára életét, hogy utána jövő társainak megmutassa a biztos utat* Budapest, december 15. Szakítani nehéz dolog, de még ennél la nehezebb elhinni, hogy Csathó Kálmán annyira megalkudjék a körülményekkel, hogy megtagadva — nem — elhagyva a magyar fizinmiiiráfiiban elfoglalt előkelő helyét, egy zenés komédia terméketlen területére szálljon alá. Igaz, hogy nem sokat kockáztat vele, mert ezt a nivó- fcülönfbeéget ízléssel és mértéktartással hidalja át ée alapjában véve eléri azt a óéit, amelyet maga elé tűzött; a neveltetés és a mulattatáe célját. De azért mégis fáj, Csathót bohócéipkéban látni-. Ugy- látszik — ée ez a megnyugtató a dologban — hogy ő maga is érezte ezt a ferde helyzetet, mert egy előzetes nyilatkozatában az egyszeri rabbi szavaival magyarázza meg kiruccanását, mondván: „lei- der, történelmi időket élünk!“ — ée ilyenkor az embereknek szüksége van arra, hogy a mindennap állandó izgalmából, súlyos problémaköréből az izgalom- és problémamentes világba meneküljön, ahol még nevetni, mulatni, felejteni lehet. Ezért rmerte“, amint eltévelyedése tudatában mondja, ezt a darabot megirni. Ennyi bűntudat és megbánás láttán meg kell, hogy enyhüljön a szív éa a szigorúság kemény ráncai 'kell, hogy a derű mosolygós fintorává simuljanak. Mert nevetni, mulatni, jóízűen kacagni sokat lehet Csathó Kálmán uj színpadi müvén, amelyet JVA. kék táska*‘ cimü derűs és kedves regényéből írt. A „Szakítani nehéz dolog" életrekelti a regény alakjait, akik azután előttünk játszók le azt a mulatságos, ötletes, fordulatos, kacagtató helyvetekben gazdag bonyodalmat, amely egy a vonatból kidobott kék táska körül támad és amelyik végül is azzal a tanulsággal szolgál, hogy szakítani ugyan nehéz dolog, de azért mégis lehet, még periig hogy úgy mondjam — közm ege légei lés - íe, mert a szakítás uj szerelem ée uj (boldogság útját nyitja meg. Csathó Kálmán nagy érdeme, amit különben ezzel a kiváló Íróval -szemben nem is kellene külön érdemnek feltüntetni és mi is inkább csak a fórumon nyüzsgő s-zindaraibfels-ö- rés’z-készitők okulására állapítjuk meg, — hogy minden, miég a legkényesebb helyzetben is ízléses, finom és úri tud maradni). A másik nagy érdeme, hogy a magyar vidék milliőjét nálánál senki jobban, élethübben és nagyobb szeretettel a színpadon megeleveníteni és minden félszegségóvel és szépségével egyetemben jobban megkedveltéini nem tudja. Ezért van, hogy ,.A szakítani nehéz dolog" tegnapi bemutatóján olyan zajos sikert aratott, amelyben benne van egy hosszú színpadi életnek -minden előfeltétele: vidámság, derű, néhány a cselekménnyel szorosan egybefüggő pattogó ritmusú zeneszám és — nem utolsó sorban — egy kitűnő, -gyorsan perdülő előadás. A Magyar Színház minden művészi ás anyagi készségével a szerző mellé állott. Legjobb erőit mozgósította a siker érdekében, Upor Tibor tervezésében hangulatos, szép színpadról gondoskodott és a zeneezámok -megkomponálását a kitűnő Buday Dénesre hízta, aki Szécsen Mihály verseire néhány igazán fülbemászó dalt szerzett. A szerző maga rendezte darabjának előadását, amelynek a fölényes intelligenciájú és mindig nagy művészi élvezetet nyújtó Cs. Aczé! Ilona, a rokon&zénves és tehetséges -Sennyei Vera, a kaíbinetalakitást axlé Kovtáos Terus, a groteszksé-gében kedves Kiss Manyi, az örömmel viszontlátott, Gömöry Vilma, a kitűnő Bokor -Mária, a derűs Baosányi Paula, a férfiak közül Törzs Jenő, Bilicsi Tivadar, Haijimássy Miklós (akit még sohasem láttunk ilyen jónak), Szigeti Jenő, Pethes Ferenc, Sugár Lajos, Pataki Miklós és Doktor János a szereplői. Csak egészen szerényen jegyezzük meg itt, beszámolónk végén, mig ráakadtak és megmentették utasait. Pedig ez a gép távolról sem volt annyira ellenálló, mint a „Croix-du-Sud". 1925 augusztus 31-én a tengerbe zuhant a „P. N. 7." sanfranciskói repülőgép 3500 kilométernyire az amerikai parttól. Rádióleadója sértetlen maradt, de napokig kutatott utána tizenkét hajó és csak a kilencedik napon találták meg a hányódó gépet, amikor utasai már éppen útnak akartak indulni egy kezdetleges vitorla segítségével a huszonöt kilométer távolságban lévő Kávái sziget felé. 1929 julius 7-én indultak útnak Franco, Gal- larza, Riuz de Aida és Perez spanyol repülők a „Numantia‘‘repülőgépen, hogy átrepüljék az Atlanti óceánt és a start után gépükkel együtt eltűntek. Nyolc nappal későbben akadt rájuk az óceán közepén az „Eagle" nevű gőzhajó és sikerült a gépet és utasait sértetlenül megmenteni. 1931 szeptember 21-én a tengerbe zuhant egy Junkers-repülőgép, amely Liszabonban startolt Rody, Johansen és Verga repülőkkel. Harminchatórás repülés után történt a katasztrófa és hét nappal későbben halászta ki a repülőket a tengerből a „Bel Moira" gőzös Ujskóda közelében. A repülők egész benzinkészletüket — 2990 litert —• a -tengerbe öntötték és ez a tehermentesítés tette lehetővé, hogy a hatalmas szárazföldi repülőgép hét teljes napig a viz fölött tudott maradni. A kutatók erőfeszítései ■ A remény, hogy Mermoz még megmenthető, tehát még mindig indokolt, bármennyire is eredménytelen az eddigi kutatás. Úgy Európa, mint Amerika hatóságai mindent elkövetnek, hogy megmentsék a bátor repülőket. Három vizirepülőgép és egy sereg hajó kutatja át a tengert, a dakari francia íengerészhatóságok minden rendelkezésre álló eszközt a kutatás szolgálatába állítanak. Brazília ugyancsak több hajót küldött ki, amelyek megfelelő szélességi fokok területén keresik a hajótörötteket Két kontinens közvéleménye reménykedik és izgul a kiváló repülők életéért. És még többről van szó: a titok megfejtéséről, amely annyi bátor pilóta életébe került. A pilóták és szakértők izgatottan lesik az eredményt, mert a veszélyes átkelés titkának megfejtését is várják a „Croix-du-Sud“ megmentésétől. hógy Törzs Jenő kissé eltúlozza, a szerepét és ezzel nem tesz jó szolgálatot sem magának, seim a szerZÓLYOMI DEZSŐ. (*) Tamás Lajos előadása az erdélyi irodalomról. Pozsonyiból jelentik: A a Y-MiC A ez- idei első irodalmi estjén Tamás Lajos tartott előadást „Aiz erdélyi magyar irodalmi éleit" elmen. Előadása előtt Farkas Lehel négy eredeti népdalt énekelt Németh István László földolgozásában. A aomgorakiséretet Riehter Magda .zongora művész.nő látta el. A két művészit a köznöség meleg ovációiban részesítette. Taniás előadása első feléiben történelmi -vissza!tekintést nyújtott, majd ismertette az érdélyi magyar kulturális életét. Végül a. leghíresebb érdélyi tudósokkal, Írókkal és költőkkel foglalkozott. Tóth Zsolt több erdélyi iró költeményét szavalta el drámai erővel. Az estet Faiika-s Lehel rekeszt étté be mégy erdélyi népdal eléneklésével. Tamás Lajost a Itö-zönség lelkesen megtapsolta előadásáért. (*) Bécsiben mutatják be Hubay Jenő „A béke himnusza" című uj müvét. Becsből jelentik: Becsben megkezdték a-z előkészületeket egy nagyszabású uj Hubay-mü bemutatására. A kiváló magyar mester legújabb szerzeményének, „A béke himnusza" a címe. Nagy zenekarra, vegyeskarra, két szólistára és orgonára irt hatalmas zenei mü ez, amely Romain Rohand szövegére készült. Hubay és Rohand között Stefan Zweig játszotta a közvetítőt. Rohand boldogan adta meg Hubaynak az engedélyt, hogy zenésit- se meg azt a költeményt, amelyet Hubay a nagy francia Írónak egy, a háború alatt megjelent könyvében fedezett fel. Hubay minden változtatás nélkül dolgozta fel Romain Rohand költeményét. Becsben Hubay müvét német nyelven mutatják be. (*) Tarzan fogsága. Hollywoodból írják, hogy a Metró filmgyárban elkészült az uj Tarzan-film, amelynek címe „Tarzan fogsága". Természetesen a film főszerepeit ismét. Jolhnny Weissimüllér és Maureen O'Sullivam játszók. A Tainzan fóigtsága e -regények Írójának egészen mj 'témáját dolgozza fel, amelyben a kitűnő iró miéig a-z eddigieknél i-s gazdagabb fantáziával viszi uj kalandokon keresiz- tül népszerű főhősét. A szerencséért és a jólétért folytatott kemény küzdelemben a csehszlovák osztálysorsjáték eredményes sorsjegyével ön is nyerhet. Egy ilyen sorsjegy valóra váltotta már tízezrek hő vágyát és reményeit. December 18-án kezdődik a 36. sorsjáték. A közepes nyereményeket ismét megsokszorosították. Főnyeremény 1.000. 000'- KI Jutalom 1.000. 000'- KI Ezt az értékes sorsjegyet már nyolca- dokban is megvásárolhatja osztályonként 15‘- 'Kc-ért. (*) A SzMKE a nyitra-barsi palócfélszigcten. Nyitrai munkatársunk jelenti: A nyitra-barsi palócifélszigeten sorra megalakulnak a SzMKE helyi csoportjai. Vasárnap Csitár községben alakult meg a csoport. A központ részéről dr. Fekete Imre, a nyitrai csoport részéről dr. Pécsi Jenő és Verő Géza vettek részt az alakuló ülésen. Dr. Fekete a SzMKE hivatását, dr. Pécsi a kulturális szervezkedés szükségességét méltatta nívós előadásban. A csoport elnöke Ment István, ügyvezető elnök M. Neusöh Gabriella, alelnökök Balkó János és Hörik Dezső, titkár Dolinszky István, pénztámok Földes! Joachim, ellenőrök Holubicska János és Maga Dezső lettek. Az első kulturelőadást karácsonykor rendezik. (*) Két magyar darab karácsonyi bemutatója Becsben. Bécsiből jelentik: Közvetlenül karácsony előtt Becsben szinrekerül Bús Fekete László „Jean" ciimü hó roiniíe Ivouá sós vígjáték a, amelyet a Deutsohes Volkstiieater mutat be. Egy nappal előbb a Josefstádiber Tlieaterbe-n mutatják be Fodor László „Frett- ségi"-jének németnyelvű fordítását. (*) A százötven éves berlini Schauspiel- hau-g. Berliniből írják: Most ünnepelte Berlin első dirámai színháza, a Schauspielhaius százötven esztendős jubileumát. A színházat „francia színház" -néven imég Nagy Frigye-s építtette. A színház akkori szubvenciója 5000 tallér volt, de díszleteit kölcsönkérhette a királyi operaházitól. A legnagyobb német színészek ezen a színpadon aratták sikereiket. A színház jelenlegi intendánsa Gründgens, aki világhírű név. Göring miniszterelnök ünnepi beszédben leszögezte a nagy siker feltételeit. Az ünnepi előadás, amely GtraJbbe, a félreismert nagy német iró „Don Juan és Faust" cimü drámáját hozta színre, bizonysága vélt annak, hogy az első drámai német: színpad kiváló teljesítményt nyújt. Valószinti, hogy itt fogják szinrehozni legközelebb Madách Tragédiáját. (*) Mistinguett ,,forradalmasítja" a revüt, Párisból jelentik: Mistinguett újságíróknak elmondotta, hogy meg fogja alapítani a meglepetések színházát, amely a revüszinház forradalmasítása lesz. Amerikába megy és ott ki fogja választani a legszebb leányokat és fiukat. Ezek kel Párásban óriási revüt fog játszani és aki a2 előadás után el akar menni, meglepetéssel fogja látni, mi történik pillanatok alatt a színházteremben. Ekkor kezdődik ugyanis a revü éjfél* utáni része az étteremmé átalakított színházban és az elegáns pincérhad mindent fel fog szolgálni, amit kívánnak. Éjfél után sokkal felszabadul- tabb lesz a hangulat. Mistinguett meg van győződve, hogy óriási üzletet fog csinálni ezzel az ötlettel. A ftaaseittfé tucm htusata: ALFA: Emberek uniformisban. ÁTLÓN: Szerencse-gyerekek. METROPOL: A sivatagon át. LUX: A fekete ász. URÁNIA: Szerencse-gyerekek. REDOUTE: Margarita (Gr. Moore). TÁTRA: Mikor lesz a nászéjszakánk? A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT KASSAI MŰSORA Szerda délután: Harangvirág. Olcsó helyárakkal. Szerda este: A néma levente. Csütörtök délután. Gül baba. Csütörtök esté: Hölgyek és urak. Vaszary János vigjáték-ujdonságának bemutatója. Péntek este: Hölgyek és urak. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KO MÁ ROMBAN: Szerda: Pármai ibolya. Csütörtök: Pármai ibolya. Péntek: Nászutazós Budapest—Wien. A KASSAI MOZIK MŰSORA: CAPITOL: A múlt árnyai. (Luise Ulrich.) TIVOLI; Gólem,
