Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-13 / 285. (4134.) szám
t>ragai-Ma<Aarhirlai> 17 1936 december 13, vasárnap. EGY DIKTÁTOR — FEKETÉBEN Császárságod kap Amerika San Domingo korlátlan ura november 30-án elfoglalja az aranydiszes elefánt- csont császári trónust ■ Miért gyűlöli Trujillo Mussolinit ■ Nero nyomdokain... Pourí-au-Prince, deiceimiber (MTP.) Az amerikai elnökválasztás izgalmai elterelték a közönség figyelmét egy igazi amerikai szenzációról, ami rendes körülmények között az amerikai lapoknak kiváló csemege lett volna. Arról van szó, hogy San Dóm ingóban visszaállítják a császárságot, még pedig nem holmi modern és liberalizmussal felihigitott állapotban, hanem a négyszáz év előtti minta szerint. Rafael Leonidas Trujillo y Moll na tábornok, hivatalos eimén „elnök, generalisszimusz, legfőbb tanító, nemzeti jóit evő és a dominikai köztársaság meg- mentője“ az abszolutisztikus monarchia ösz- szes belső és külső formád szerint akarja berendezni császárságát. A tábornokot, elnököt, nemzeti jóltevöt és legfőbb tanítót november 30-án ünnepélyes keretek között a szenátus és a kamara San Domingo örökös császárává proklamálja és Trujillo elfoglalja az arannyal gazdagon díszített elefántcsonttrónt, amelyen valamikor San Domingo nagy nemzeti hőse. Thous- saint I/Ouverure, a négerszabaditó trónolt. A trónon a kis szigetországnak még három nemzeti hőse követte a (négerszabaditó uralkodót: Jacques Dassalines, Henri Ghristophe és Faustin Soulouige. A fekete országnak a köztársaság túlságosan szabad formája nem felel meg, mert. unos-untalan zendülések ráz- k adtatják még és ha akad egy erős kéz a köz- társasági elnökök között, az siet a trónra kapaszkodni, mert ott mégis inkább érzi magát biztonságban. sziklarengetegbe vetették magukat. Ezek a I sziklaoduk már a franciák és spanyolok kor-1 Államvagyon — Mindettől eltekintve Trujillo haladiószellemü és felvilágosult gondolkozásai ember s például egész Középamerikában az ő országában élvezik a legtöbb politikai jogot a nők. Egy párisi egyetemet végzett mulattnő például a közélelmezési miniszter. Azt az ígéretét, hogy San Domingot százszor szebben fogja felépíteni, valóraválthatta anélkül, hogy uj Nero módjára a várost fel kelleti volna perzselnie. Segítségére jött a természet, mert két évvel ezelőtt egy hihetetlen erejű orkán úgyszólván az egész várost rom- badöntötte. Itt volt az alkalom', hogy Trujillo megmutassa, mit tud. Meg is mutatta. A romokat elhordatta, a néhány még épségben maradt öreg házat lebontatta és ma San Domingo nyílegyenes, széles aszfaltozott és parkírozott uccái mentén Ízléses, modern fehér köházak sorakoznak. Ma San Domingo, az egykori piszkos kikötőváros egyike Középamerika legtisztább s legmodernebb városainak. A régi városból nem maradit meg semmi, még a neve sem, amit pedig 1496-ban maga Kolumbus adott neki. A parlament 1986 elején ugyanis a várost ujjá- terem'tőjéiől dudád Trujillonak nevezte eí. Trujillo mindamellett nem tartozik a puritán uralkodók sprába s nem feledkezett meg y magáról sem. Az ország jövedelmi forrása, a j I mámyzása idején is menedékül szolgáltak a szökevény néger rabszolgáknak.- házikezelésben cukor-, hús-, rum-, dohány- és sóeladós egy társaság kezében van, a társaságnak pedig momopolisztikus jogai vannak. A társaság személyes tulajdona az uralkodónak, akinek csak bankbetétjeit 10 millió aranydollárra becsülik. Ilyen körülmények között könnyű megérteni, hogy Trujillo szerény töredékét kapja az államkasszából fizetés gyanánt annak, amit elődjei vettek fel. Ez a nemes gesztus annak ellenére, hogy . mindenki - ismeri a diktátor magánüzleteit, nem tévesztette el a hatást és ma alig van ellenzéke Trujillonak. A nép, a kormány, a parlament, a hadsereg mögötte áll és az elragadtatás az országban olyan nagy, hogy Leynado alélnök palotájának homlokzatáról a következő felírást lövetik a neon- betűk az éjszakába: „Isten és Trujilo.<< A nagy mumus: Mussolini Persze a nagy népszerűség azért nem vakítja el a diktátort, aki a hatatómkonzerválás- nak biztosabb és szilárdabb módszereit is kultiválja. Például a hadseregben és a köz- igazgatásban minden fontosabb poszton az ő emberei állnak, nem ritkán rokonai és nagyszámú törvényes és. törvénytelen gyermekei. A hét éves Ramfis Trujillot például nemrégiben ezredesnek nevezte ki és elrendelte, hogy mindenütt rangjának megillető tisztelettel bánjanak vele. Trujillonak egy eszményképe és egy halálos ellensége van — s ez egyszemélyiden Mussolini. A Duce éveken keresztül Trujillo szemében a legnagyobb ember volt, — aztán történt valami, ami a diktátor zsebére ment és érzelmei gyökeresen megváltoztak. Barletta olasz konzul vonakodott az ő tulajdonában lévő „Oompania Dimnican Tabaoot“ az államilag ellenőrzött, tehát Trujillo személyes tulajdonát képező „Compania anonima Toba- ealerának" eladni, — amire Trujillo nőm teketóriázott sokat, hanem elfogatta a konzult és az erödszerii oxamai várbörtönbe záratta. A konzul abban a toronyiban raboskodott, ahova négyszáz év előtt Izabella királynő parancsára a kegyvesztett Kolumbusf zárták. Washington érdektelenséget jelentett be San Domingo ügyeivel szemben, úgyhogy Trujillo. mikor egy olasz páncélos megjelent a kikötőben, kénytelen volt a konzult sürü bocsánatkérések között szabadon engedni. A következő napon a szenátus üdvözlő táviratot küldött a diktátornak, amiért „állam- férfiúi bölcsességgel megmentette az országot egy háborútól, jóllehet ugyanúgy megverte volna Mussolinit, mint- ahogy Toussiant T/Oeuvertuire legyőzte Napóleont.” Ezzel azonban nem érte be a túlságosan lelkes szenátus, hanem egy másik táviratot is küldtek Stockholmba és követelték, hogy a Nobel-bék©dijat adják Trujillonak. Stockholm nem válaszolt a sürgönyre, Trujillo nem kapta meg a Nobel-dijat, de Mussolini neve azóta vörös posztó San Domingában. Az se,in lehetetlen, hogy sértett önérzetét akarja kire porolni a császárrá koronázással. Eddig ugyanis mindenben hűséges másolója volt a Ducenek. s büszke volt rá, hogy diktátor és nem császár. Most meggondolta magát. Egy császár mégiscsak több, mint egy diktátor, gondolja, mégha nem is nagyobb az ország 50 ezer négyzetkilométernél és alattvalóinak száma alig haladja meg az egymilliót. A tudomány műhelyéből Hogyan fedezte fel a kozmikus sugarakat Hess professzor, az 1936^os fizikai Nobel-dij nyertese A kivágó osztrák tudós nyilatkozik a kozmikus sugarakról ■ Pfccaírd sztratossféra-repülése óta tud csak a nagyközönség a kozmikus sugarakról ■ A világmindenség egyik nagy titka A PMH munküiársátót Julius Cézár és Nero „utóda** Mostanában láttunk néhány schnelsieder-al- kotmányt születni, de azért meg kell állapítani, hogy az uj san-doimingoi alkotmány rekordidő alatt készült el, — nem egészen öt hónap alatt. A császár tudja, hogy miért siet. Egyik elődje, Ulysses Heureux is kacsingatott a császári trónnal, de három nappal a koronázás előtt megbuktatták. A fekete uralkodó az egyik legutolsó szenátusi beszédében a következő meglepő kijelentést tette; „Én nem vagyok második Március Antonius, de úgy gondolatban, mint elhatározásban Julius Cézár akarok lenni. Sőt második Nérónak is nevezhetném magam, mert egy pillanatig sem vonakodnék felgyújtani San Domingot, hogy ezerszer szebben újjáépítsem . . S ezek nem üres szavak, mert Trujilloban valóban vaunak nagy uralkodói és államférfiul képességek. Annikor 1930-ban, amikor néhány száz fekete harcossal és vagy húsz gépfegyverrel megdöntötte a gyönge és bizonytalan 'köztársasági kormányt, az országban leírhatatlan rendetlenség uralkodott. Félig diktatúra. félig anarchia állapotában volt az ország, Trujillo kiirta a választásokat, visszaállította a parlamentet, a sajtószabadságot, megtisztogatta a gyanús elemektől a hihetetlenül élkormmpálódott közigazgatást, lenyomta az adókat és egy olyan munkaprogramot dolgozott ki, amely máról-holnapra megszabadította az országot a munkanélküliség gondjától. Hogy ezeket a mindemkénpen rokonszenves és elismerést érdemlő tényeket milyen csomagolásban kapja a külföld s hogy a hivatalos saijtófcoízmetikai eljárások micsoda szépséghibákat tüntettek el, nem lehet tudni, egy bizonyos, hogy a kis szigetország két év óta teljesen adósságmentes. „Tilos a forradalom* Az uj diktátor első parancsa ez: Tilos a forradalom. Trujillo elég sok tapaztalattal rendelkezik, hogy tudja mit ér az írott parancs, ha nincs elég hatalom a háta mögött, ami súlyt adna szavának. Első dolga volt tehát, amikor uralomra került. hogy az Egyesült Államokból páncélautókat és tankokat rendelt s a saját maga számára építtetett egy minden technikai fnrfanggal felszerelt várat. Középkori mintára készült erőditményszerü épület Trujillo palotája, Szabályszerű felvonó híddal, amit éjszaka felhúznak, nappal pedig 800 főnyi válogatott harcosokból álló test- őrség őrzi a bejáratot. A második gesztusa már offenzív volt, — 2000 politikai ellenfele ellen adott ki elfogatási parancsot. Ezek tudták, hogy Trujillo nem viccel s hány at-hom lók menekültek az országból. Egy részük kellő időben külföldre szökött, a többiek pedig az ország belsejét boritó uttalan Becs, december 12. Dr. Viktor F. Hess innsbrucki egyetemi tanár, aki az 1936-os fizikai Nobel-dijat megkapta, egyike a legkiválóbb fizikusoknak. Ö fedezte fel a kozmikus sugarakat. A kiváló osztrák tudós abból az alkalomból, hogy megkapta a Nobel-dijat, tudományos eredményeiről és munkájáról nyilatkozott. Nyilatkozatából a következőket közöljük: A kozmikus sugarak hatása — Annák ellenére, hogy a kozmikus sugarak felfedezése huszonhárom évvel ezelőtt történt, a nagyközönség még csak nagyon keveset, talán azt is merném mondani, hogy majdnem semmit sem tud erről a korszakalkotó felfedezésről. A nagyközönség érdeklődését Piccard sztratoszféra-repülése hívta fel először a kozmikus sugarakra. Először ebből az alkalomból hallott valamit a közönség a kozmikus sugarakról, amelyeknek segítségével a fizikai kutatás uj és eddig járhatatlan területeit sikerült megnyitni. Az utolsó tiz évben a világnak valamennyi nagy fizikusa lázasan dolgozott a kozmikus sugarak hatásának és alkalmazásának kérdésén és nagy eredményeket sikerült elérni. A kozmikus sugarak két tulajdonsága hívta ki a legtöbb elismerést és figyelmet: az egyik a hihetetlen áthatoló képesség, a másik pedig az, hogy roppant gyorsan terjednek egészen fantasztikus magasságokban. így például megállapítottuk, hogy a kozmikus sugarak éppen olyan könnyen keresztülhatolnak a kétszáz méter mély vizen, mint a hetven méter vastag márvány- vagy a húsz méter vastag bádoglapon. Ezek szerint tehát a kozmikus sugarak áthatolóképessége lényegesen felülmúlja a rádiumét, sőt még a gammasug arakénál is húszszor f nagyobb. A kozmikus sugarak elől csak ; száz méter vastagsága sziklafal mögött levő | barlangban találunk menedéket. A kozmikus sugarak származásának titka — Ellentétben a hihetetlen 'áthatolóképességgel a kozmikus sugarak intenzitása roppant csekély. Valószínűnek látszik, hogy bizonyos biológiai hatások kiváltására alkalmas. Ebben az irányban számos tudós lázas kutatásokat végez. Persze a kutatásokat nagyon megnehezíti, hogy a sugarakkal való dolgozás közben az átvizsgált organizmust hosszú ideig izolálni kell. ami meglehetősen nehéz feladat. Mindenesetre néhány év előtt egy svájci tanár az innsbrucki sugárkutató intézet támogatásával kísérleteket végzett a kozmikus sugarakkal s arra a megállapításra jutott, hogy a sugarak a sejtképződésre inkább hatnak gátolóan, mint serkentően. Arra nézve, hogy az állandó sugárzás menynyire befolyásolja az emberi életet, bizonyos kiindulási pontot szolgáltatott volna a statisztika, amit a hegyi lakók átlagos élettartamáról vettünk fel és összehasonlítottuk a völgylakók átlagos élettartamával. Különbség nincs, holott a hegyilakók bizonyosfoku állandó sugárzás hatása alatt élnek. Ami természetes, mert az egészséges életösztön egészen más feltételeket szab a hegyi élet számára s ezen az utón majd csak akkor lehet tovább haladni, hogyha sikerül mesterséges ultrasugarakat előállítani. Majd csak akkor lehet megállapítani, hogy a sugaraknak milyen biológiai hatásuk van. — A kozmikus sugarakról egyelőre csak annyit tudunk, hogy két főjellemvonásük van: a hatalmas áthatolóképesség és a kis intenzitás. Mindaddig, amig mesterségesen nem tudjuk előállítani, a további kutatás roppant nehéz. Annak ellenére, hogy több mint húsz éve állandóan figyelik a kozmikus sugarakat, nem sikerült titkukat megoldani s főleg származásukat boritja sürü homály. Az utóbbi hat évben mindenesetre tapogatózó eredményeket ért el ezen a téren a kutatás, amennyiben egyre komolyabban tartja magát az a feltevés, hogy a kozmikus sugarak eredete összefüggésben van a világűrben lejátszódó fantasztikus erejű katasztrófákkal, csodálatos atomképződési és atomrobbanási folyamatokkal, amiknek mértékéről és lefolyásáról nekünk természetesen fogalmunk sem lehet. Az első tapogatózások ■— A gammasugarakkal végzett kutatás során Th. Wulf jezsuita atya 1910-ben rájött arra, hogy a sugárzás mennél inkább távolodik a földtől, annál kisebb s hogy valamilyen külső hatás befolyásolja bizonyos magasságban az ionizációt. — Ugyanerre az eredményre jutott a viz felszínén és viz alatt végzett kísérletei közben Pacini olasz professzor is. Döntő fordulatot jelentett a sugárkutatás terén dr. Gockel svájci tanár két ballonkisérlete. 1910-ben és 1911-ben két léggömbfelszállásnál megállapította a svájci tudós azt, amit Wulf is konstatált, hogy a magasság növekedésével csökken az ionizáció, de már három kilométer magasságban újabb, csekély emelkedést lehetett megfigyelni. —« Az én kutatásaim alapján sikerült aztán megállapítani, hogy háromezer méteren túl az ionizáció rohamosan növekszik és hogy például ötezer méter magasságban már sokszorosan erősebb a föld .felületén
