Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-13 / 285. (4134.) szám
^MGAI-yV^AGÍARHIRMD 1936 december 13, vasárnap. December 21-én jelenik meg az egyesült párt uj hivatalos hetilapja, a Barázda—Magyar Néplap Ma jelent meg a hét régi pártlap utolsó száma > Az uj központi pártlap 16 ezer példánnyal kezdi meg pályafutását Prága, december 12. A volt országos kérész- tényszocialista párt pozsonyi hivatalos lapja, a „Magyar Néplap" és a volt magyar nemzeti párt komáromi hivatalos lapja, a „Barázda" mai számaikban meghatódott, ünnepélyes szavakkal jelentik be, hogy a két lap egyesült s karácsony hetében „Barázda—MagyarNéplap" címmel mint az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt pozsonyi központi hivatalos lapja uj életre kel. A „Barázda" — amely tizenhét évfolyamot ért meg — utolsó számában dr. Baranyay József felelős szerkesztő vezetőhelyen szívből jövő, férfias magyar szavakkal búcsúzik az olvasóktól. Tizenhét esztendeig — Írja többek között — szerkesztettem e kedves lapot. Ott voltam a bölcsőjénél és mellette voltam jó és balsorsában. szívós kitartással és igaz, őszinte szeretettel. Igen, végtelen nagy szeretettel szerkesztettem a „Barázda" közel kilencszáz számát. Ez a nagy szeretet mentse azok előtt a hibákat, akik ilyen hibákat találtak. A szeretetért a falu egyszerű népétől hatványozottan kaptam vissza a szeretetet. Ezt hálás szeretettel köszönöm. A kisebbségi magyarság érdeke kívánja, hogy a Barázda Pozsonyba költözzön át. ahol a központi vezetés mindenre kiterjedő figyelme | mellett sokkal jobb lesz, mint eddig volt, kü- fi lönösen az által is, hogy lapunk, a mi kedves Barázdánk egyesülni fog a keresztényszocialista párt volt lapjával, a Magyar Néplappal és igy egészen uj erők is összekapcsolódnak a régi gárdával. A Magyar Néplap utolsó vezércikkében bejelenti, hogy a pártlapok összeolvadásával elér- |j keztünk a magyar erők összefogásának egyik fontos állomásához. Karácsony hetében — úgymond —, mint karácsonyi ajándék, a vidáman zöldelő magyar karácsonyfa alá összeforrva, igaz testvérként jelenik meg a Barázda—Magyar Néplap. Magyar és keresztény lesz ez az egyesitett pártlap, amiként az volt a Barázda is, az volt a Magyar Néplap is és ahogy az egyesült párt programjának is a keresztény erkölcs és krisztusi világnézet az igaz magyarsággal egyetemben egyenlő és szilárd alapját képezi. A Magyar Néplap mögött kereken tiz küzdelmes esztendő áll. Büszkén, megelégedéssel tekintünk vissza erre a tiz esztendőre, amely alatt, mint a keresztény szellemű szociális eszmék elsődleges zászlóhordozói, kemény, sokszor izgalmas, áldozatos, de jó harcát harcoltuk meg az itteni kisebbségi magyarságnak. A Barázda múltja nem kevésbé gazdag munkában, nehéz, de dicsőséges harcban. A két párhuzamosan munkálkodó magyar lap most ime összefog. Eggyé lesz a két hatalmas olvasósereg. Micsoda imoonáló erővé izmosodik ez az összefogás! Prága, de-ceuniber 12. A o&elhszüovák ghaitdisz- tiikiaá hiivatailiiiaik az 1930-ias népszámlálást llwzlő ÖB-as számú kiaidimnyá.nalk 15-ik oídaliám a csehszlovákiai .magyáinság fogyásának okait tárgyalja. Miután m:egáilla|>iti,;ia. hogy 1921-tő.l az 1930-as népszámlálásig a cssihi-zlováikini magyarság az .egész országban 7.8 százalékkal fogyott, a következeikéit mondja: a statisztikai hivatal magyarázata „A ma7yarc.k ezen fogyása ki:' inösen figyel-! mát érdemel. A vaEségban ez a fogyás sokkal l kisebb, mini ahogy az adatokból kitűnik és pe-j dig a következő okoknál fogva: 1. Az utolsó népszámláláskor Szlovenszkón és Kárpátalján az állampolgárság meghatározására nagyobb súlyt fektettek, úgyhogy itt sokkal több idegent mutat (ez a népszámlálási adat), mint tiz évvel ezelőtt. Ez különösen a magyar nemzetiségű eket érinti. 1930-ban igy e nemzetiségűek közül 68.7%-kai több került az idegenekhez (mint volt 1921-ben). Ha most ezt a megmaradt számát a magyaroknak az összes jelenlevő lakosok számához hasonlítjuk, csak 5.5 százalék lesz a fogyás. Hetenkint most már 15—16.000 példányban ontja a rotációs a Barázda—Magyar Néplapot, amelynek minden példánya frissen, erőtől duzza- dón, töretlen harci kedvvel lép, mint a keresztény magyar ügy igaz katonája, ki a világba. Tizenhatezer uj sajtókatona minden héten! . . . De hisszük, hogy rövidesen lesz sokkal több is. Az egyesi tett Barázda—Magyar Néplap első száma december 21-én jelenik meg mint kibővített karácsonyi szám. A lap előfizetése a párttagsági díjjal együtt történik legcélszerűbben a körzeti titkárok utján a helyi szervezet pénztárosának közvetítésével. Előfizetési dij az 1937. évre 30 korona (ebben már benne van a párttagsági dij is), ami negyedévi 7.50 koronás részletekben is befizethető. Az uj központi pártlap Pozsonyban jelenik meg az egyesült párt országos központjának kiadásában. Szerkesztősége és. kiadóhivatala: Pozsony, Ventur-ucca 15. szám I. em. (Telefon 765.) Közvetlen megrendelések, befizetések, reklamációk, valamint a szerkesztőséget illető levelek ! ide cimzendők. 2. A magyarság fogyására hatással volt a zsidó és a cigány nemzetiségnek különválasztása is, akiknél ugyan a nyelv kevésbé karakterisztikus, mint a többi n em z e ti rég ii ek n él. Az 1930-as népszámláláshoz a magyarlak a területen jóval megnagyobbodott a zsidóik és a cigányok szánra, akik azelőtt magyaroknak vallották magukat. Sz’ovenszkó déli részének 23 járásában 1920-ban (?) 26.640 zsidó és 3.088 cigány volt, mig 1930-ban 37.210 zsidó és 18.363 cigány volt (280 százalékos szaporulat). Mindezt összevetve, a magyar nemzetiségűek száma tulajdonképpen változatlan maradt, mert a fogyás körülbelül 15.637 személy, ami 1.98 százalékát teszi az 1920-as (?) számnak. Azonban éppen ez az 1920-as szám nem felel meg egészen a valóságnak. A szlovák lakosság nemzeti öntudata akkor még nem volt olyan szilárd, hogy általában mindenütt érvényre juthatott volna még ott is, ahol a magyar gazdasági fölény érvényesült. Hogy az 1921—30 közti években a magyar nemzetiségűek száma úgyszólván alig változott, ez a tény főleg a szlovák nemzeti öntudat elhaladásával van összefüggésben, amely öntudat éppen Szlovenszkón volt a legjobban elnyomva. Podkarpatszka Húszban a magyarosítás a háború előtt kevésbé volt intenzív s ott a magyar nemzetiségűek tényleges szaporodása, amely az egész lakosságnál 9.5 százalékot tesz ki (?) kevésbé természetes (?). A magyaroknak cseh- és morvaországi jelentékeny szaporodását csak a katonai helyőrségek elhelyezése hozza létre, egyébként a számuk mindkét országban teljesen jelentéktelen. Ezzel szemben Szlovenszkón számuk 17.6, Podkarpatszká Húszban pedig 15.4 százalékot tesz ki. Az egész államban a magyarok száma az 5 százalékot sem éri el.“ A magyarázat ellenőrzése a statisztikai hivatal egyéb adataival Táir&adiaiLmi éliebümik további fejlődéiséuiek: szempontjábóil okvetlen fontos az, (hogy az ösz- szes nemideillvezésünkire álló adatokat fölhasználva, szeimbeiniázzün'k azzal a ténnyel hogy vájjon a magyarság milyen biológiai tulajdonságokat Iho'rd magában. A kérdés az. hogy van-e bennünk aranyi mép- fenratamtó életerő, amennyi a. fennmaixadásurak- hoz okvetlenül szükséges. Eirme' a ikérdésne azokban a statisztikai adatokban találunk ifeiletetet. amelyek számokban fejezik ki mindazon uj életkörülmény hatását, ami 1918 óta befolyásolta a magyarság erejét. Ha fenrarnairadásurakat biztosítani alkarjuk, okvetlen szükséges annak állandó figyelése, hogy 'ezek a;z uj körülmények hol és hogyan hatnak a további létíinkot biztosító kébes&égeiinkre. Sajnálattal 'kel1 ett tudomásul vennünk, hogy 1930-ban teljes 7 08 százalékkal fogytunk. E nagymérvű visszaesés magyarázó okait csak úgy tudjuk megádanitam. ha ap-óJékosan. időbeli sorrendben átvizsgáljuk a kisebbségi sers’-an leé’t éveinket s eljutva az 1930-as nées'mmUqidci évig. összegezve voniuk le a részietekből a tanulságot. Majd tovább menve 1930-tól napjainkig vizsgájuk az adatokat, hozzávetőleges képet alkothatunk magunknak arról, hogy mi vár ránk az 1940-es népszámlálásnál. Fenirnáradásunknak első biztosítéka, a születések minél nagyobb arányszámában van. Ez a nyers szaporulat. Hogy születések száma meghozza nemzett est szám-bed ö vek°déséh. ehhez az is szükséges hogy a halálozási arányszám mennél alacsonyabb legyen. A kettő különbsége fejezi ki a tényleges fenmaradási erőt abszolút számokban és ez a természetes szaporulat. Elsősorban az 1930-ig való népmozgalmi adatokat tárgyaljuk, meg. Sajnos, a nemzetiségek népmozgalmi változásait csali 1925-től mutatja ki a statisztikai hivatal. De a magyar járás általános szaporulatának adataiból nyugodtan levonhatjuk azt a követelést, hogy 1920—24 között aránytalanul mag''c''’1s volt a magyarság szaporodása, mint más nemzeteké. (Folytatjuk.) Délidőben a kémek meghozták az áhított jelentést. Kunimund hada a közelben mozog. Őket nyugat felől lesik. Nagy lesz a rémület, ha északról támadnak rájuk pihenten, fergeteges erővel. A helyzet nem parancsolt több óvatosságot. Minden rejtőzés megakasztotta volna az előnyomulást. Most gyors iram, sodró roham kellett, hogy meglepjék Kunimundot. 9. Kora délután kisebb gyalogososztagot láttak nyugatnak vonulni. Alboin kacagva nézte lovasait, akik nagy hujjával, fejük fölé emelt kelevézzel, megeresztett kantárszárral vágtattak le a dombokról. Le- gyezőalakban fogták körül az osztagot. Ahogy a gepidák közelébe értek, elhajították kelevézüket és pallossal nekimentek az embersürünek. — Levágni mindl — üvöltötte a nyomukban rohanó Alboin. Egy nyíl a lovát érte. A megsebzett mén kínjában két lábára állt és majd levetette. Peredeó ugrott oda és lefékezte a lovat. Egy szemrebbenésre megállt a tusa. — Tovább! — kiáltotta Alboin. Köszönően biccentett Peredeó felé és újra lóra pattant. Hírmondója sem maradt a gepidáknak. Futás közben levágták, aki megiramodni próbált. Alboin néhány halottról lehuzatta a gúnyát. Kémei hamar belebujtak a gepida ruhákba. — Induljatok napkeletnek Baján ebbe. Mondjátok: maholnap beérem a gepidát és megütközünk. Rontson sebtiben Kunimund hátába. Ne legyen ideje eszmélni, • — Meglesz, felséges ur! — tisztelgett a kémek vezetője pallosával. Óvatosságból ruháikat elrejtették a farkasbőrben és azt átvetették a nyeregkápán. Aztán elvágtattak, Alboin egy szusszantásnyi pihenőt engedett embereinek. A gepida gyalogosztagot eleséget szállító rabok követték, őreiket lekaszabolták. Kapóra jött az élelem. Reggel óta egy falást nem haraptak. Izekre szedték a gepidák készletét. Tömlőkben erjesztett kancatejet találtak s megitták az utolsó C8Öppig. Most nekirohantak volna könnyű mámorukban kétannyi hadnak. Veressé gyulladt szemükben a dulás démona lángolt, — Fékezz, testvér uram! — aggódott Helmechis. Alboin szeme izzott és a keze, ahogy a kantárt fogta, csupa sikos izzadság. Nedves a teste is az erőpazarlástól. Fogait összeharapva szólt: — A gyaloghad előtt lovasok járnak. .. Sietnek a főhadhoz. Ha rájuk rontok, gyengítem Kunimund erejét. Szétnézett a könnyű prédától, kumisztól megrészegedett seregen és nagyot kurjantott: — Lóra, emberek! Kijózanítóan hatott a gyors parancs, Percekbe sem telt és nyeregben voltak. Indulás előtt ujjongva és üvöltve vették körül Alboint. így jó, ez a gyors vágta a végeláthatatlan síkon, a roham az idegen földön, I II EGO FOLD —— REGÉNY IRTA: EGRI VIKTOR BBHBBD MÁSODIK KÖNYV ■ ______ 36 ( FOLYTATJUK) ez az igazi harcos élet: harsány hajrá és roham, támadni a tömeggel és kézi tusában szemtől szembe megkeresni az ellent. Vér és préda, idegen asszony csókja, aki elcsititja mind e szörnyű forróságokat. Száguldottak a napfényes, illatos tavaszi réten, amely tele volt sárga és kék virágokkal. Felettük bárányfellegek úsztak a kék derűben villogó égbolton és egy vadgalambcsapat szállt búgva északnak. A patak dobaját elnyomta a selyemfénnyel sarjadzó fü. Alkonyat előtt szél kezdte borzolni a mezőt. Megálltak egy percre. Az élen járó lovasok egyike leszállt és a földre hajtotta fülét. Alboin előre ugratott — Mit mond a föld, Alain? — Erős had tapossa, király — szólt a lovas és nyugatnak mutatott. — Tömören járnak és nagyon iparkodnak ám. Ut is lehet amarra, épített ut — Mennyi emberi Hallgasd még egyszer! Alain megint lapított a fűben. Köröttük egy pisszentés sem hallatszott, egy pata sem mozdult. Alain hosszan neszezett — Tán annyian, mint itt vagyunk — szólt aztán felállva. Alboin három részre osztotta seregét. A középhad mozdulatlan maradt, mig a másik két csapat kirajzott észak és dél felé. Ahogy benyelte őket a fü, megmozdult Alboin a legerősebb középhaddal. Rövidesen meglelték a nyugatnak kígyózó utat. Hatalmas port kavart felette a szél. Hajtotta és lengette végig a mezőn, de gomolygásá- ból nem lehetett olvasni ezren vannak a lovasok vagy kétannyian. Az utón meggyorsult a vágta. Csakhamar beértek néhány kocogó lovast. Akkor már fordult is szembe a gepida had. Hirtelen egymásnak rohantak. Alboint körülvették testőrei. Védték nyíltól és kardcsapástól. Most nem bánta óvatosságukat. Kíméli erejét, mig Kunimundot nem látja. Az ut magasán megállt és nézte a kibontakozó harcot. Sokan voltak a gepidák és elkeseredett dühhel támadtak. Nyugalmat parancsolt magára. Fémesen villogó szeme az alkonyuló eget kémlelte. Mielőtt a sötét beáll, a harcnak el kell dőlnie. Magához intette a kürtöst és a terv szerint gyors takaródét fuvatott. Iszonyú ordítás felelt a jelre. A gepidák biztosnak vélték győzelmüket, A szive szorult, mintha kemény tenyér fogná és szorítaná. Csak sok jó emberét ne veszítse a cselben. Hátrálva rossz fedezettel nehéz védekezni. De már harsantak kétfelől a kürtök és a gepidák fedezetlen szárnyaira rácsaptak Alboin emberei. Bcletapostak az űzők hátába. Estig tartott a dulás. Akkor ellanyhult a harc, A sötétség oltalma alatt megkezdték a gepidák a visszavonulást. A csel sikerült, de Alboin komor maradt és nyomottkedvii. Valami békétlen düh tépte és marcangolta belül. — Hajnalban tudni akarom, milyen árat fizettem! — Kétannyian pusztultak a gepidák, — nyugtatta meg Helmechis, Püistiil-e s alovemzké! Banánig? Irta: VARGA IMRE 8
