Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-13 / 285. (4134.) szám

3 1^>6 december 13, vasárnap. December 18-án Zsolnán ülést tart ai egyesült párt országos végrehajtóbizottsága Pozsony, december 12, Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt országos végrehajtóbizottsága Zsolnán a Rémi-szállóban december 18-án, pénteken délután fél 2 órakor ülést tart. Az egyesült párt megalakulása után ez lesz az országos végrehajtóbizottság első ülése, amelynek napirendjén Jaross Andor és Es­terházy János pártelnökök beszámolóin kí­vül főleg szervezeti kérdések szerepeidnek. Az ülésre a párt központja a meghívókat már szétküldötte. mmmmmmmammussÉmammmmmmmaaBmamaHmaamBammmaammmmamm 10 ismer bennünket? Irta: Szórabathy Viktor Néhány héttel ezelőtt a „Deutsche Zeitung Bo- hemia“ cikket irt a különböző nemzetek himnu­szairól s nagvon jóltájékozottan közölte, hogy a magyarok két himnuszát, — amelyeket a tüzes magyarok lelkesen énekelni szoktak, — ERKEL és SZÓZAT urak Írták. Az ember egy pillanatra megáll az újságolvasásban s megdörzsöli a sze­mét. Az alaposnak és tájékozottnak ismert német ez egyszer isikét melléfogott s SZÓZAT poéta urra bizta a magyarok himnuszát (talán kifelej­tette, hogy e himnusznak „Vörösmarty'4 a har­cias, zengzetes címe), — aki azonban ismerős a helyzettel, az csöppet sem csodálkozik azon, hogy ezúttal ismét félreismertek, vagy egyszerűen : nem ismertek bennünket s kár volna éppen most fölhánytorgatni a tájékozatlanságot, amikor ezer és egy példa bizonyítja, hogy nem ismernek ben­nünket ma sem. Hogyan ismerhetnének, amikor a rek ámokat Sárga Ferik csinálják, akik az euró­paiak romantika-éhségét csillapítják s akik min­denre inkább alkalmasak, mint arra, hogy elő­nyösen ismertté tegyék a magyar nevet. Ismernek bennünket ? Úgy látszik, még ma sem. S talán azt higyjük, hogy ismerik közelebbről a szlovenszkói magyarságot ? Szerény vélemé­nyem szerint például a szudétanémeíség sokkal kevésbbé érdeklődik a szlovenszkói magyarság iránt, mint a sz.ovenszkói magyarság a szudéta- némeiek, vagy a köztársaság egyéb németjeinek politikai, kulturális és egyéb kérdései iránt. Ti­zennyolc év még nem elegendő arra, hogy ez az érdeklődés kiszéiesbüljön: a nemzetiségek ritkán érnek rá egymással törődni, hiszen mindegyiknek megvan a maga gondja-baja, vagy öröme-ünnepe s az a tény, hogy a magyarok a szlovákokkal (s szepesi németekkel), a csehek pedig a néme­tekkel éltek évszázadok óta együtt, jó előre meg­szabta a köztársaságon belül élő népek egymás iránti érdeklődésének útját. S ha az együttérzés a másik kisebbségi néppel meg is van, ez az együttérzés még nem vezetett a teljes megisme­résre is. A teljes megismerést csak az egymás te­rületén eltöltött hónapok, évek hozzák meg. Ná­lunk még bő, szakszerű könyv a szudétanémetség életéről, életviszonyairól, múltjáról s terveiről alig jelent meg s nem hiszem, hogy Reichenbergben, vagy TepÜtzben szakszerű könyvet adtak volna ki a szlovenszkói magyarság mindennapjáról. Csak az utazgatók, az ide-odahelyezett tisztvise­lők s a messzi földön szolgá ó katonák azok, akik ezt a megismerést keresztüiviszik. Ez édeskevés. Az utazó az üzleteivel törődik, a tisztviselő a bü­rokrácia kerekei között nehezen veszi észre a nemzeti lelket, a katonának pedig egyéb dolga van, mint hogy annak a nemzetiségnek életviszo­nyai iránt tüzetesebben érdeklődjék, ahová a sors vetette. A nagy magyar átlag, amely Észak- csehországban szolgál, sajnos, ma már egyre ke­vésbbé tud németül, a német fiú, aki Délszloven- szkóra kerül, viszont nem tanul meg magyarul, S így történik meg, hogy noha a köztársaság egyes nemzetiségei állandóan hullámzanak: ez a hullámzás csak felszínes. Mélyebb megismerésre nem vezet. Megismerés kevés. Sajnos, ebből következik, hogy a félreismerés annál gyakoribb. Akik Észak- csehországban járnak, azok meglepetéssel hallgat­ják, milyen fogalmaik vannak a tcplifz-schönaui, vagy a gab'onzi polgárnak, nagykereskedőnek vagy ügyvédnek a szlovenszkói magyarokról: a romantika gőzkörében tündöklünk előtte ma is, a pusztai regényesség, a „nyughatatlan magyar" képe, vegyítve egy kis Jókai-romantikával s vi­lágháborús hősiességgel: ez teszi előttük a szlo­venszkói magyart. Talán kétkedve fogadja az olvasó azt a közlésemet, hogy néhány esztendő­vel ezelőtt Leitmeritzben, társaságban egy hiva- íajnokleány azt kérdezte, sátor alatt lakunk-e Szlovenszkón, szőrin ülöm-e meg a lovat s meg­kért, legyek szives megmutatni neki fényképe­met, amely lenge nemzeti viseletben ábrázol. Az illető nem volt egyedül: a társaság helyeselt s a fényképet követelte, amit vajmi bajosan tudtam vo’na előadni, tekintettel arra, hogy sátorban legfeljebb ugyanakkor laktam, amikor a németek is: cserkész-koromban, a tátrai fenyők alatt. Ezt az észleletét több barátom is közölte velem, — nem csoda aztán, ha indián romantikától fütött lázzal a prágai diák pénzt szerez, revolvert vásá­rol, tramp-cipőt csomagol be oldalzsákjába s gyorsan felkeresi a vadregényes Ruszinszkót, ahol még csapatokban járnak a nemzeti viseletű betyárok, ahol különféle vadakra lehet a nyílt ucca során vadászni, ahol se finánc, se hivatal­nok, se vonat, semmi zavaró sincs, kivéve a vég­telen égi csendességet, a keleti regényességet, és mindent, ami ehhez a fogalomhoz csatlakozik. A diák, aki ezt igy elképzelte magának, nem ta­lálta meg a ruszinszkói vadregényt, talált ehe­lyett telefont, rád ót, kellemetlenkedő kalauzt, sáros, szegénv falvakat, bérkocsist éo tilalom­táblát. öngyilkos lett: az újságok hozták fc» hírét. A köztársaság népei még nem nagyon ismerik egymást: mintha láthatatlan, de szi’árd falak vol­nának közénk építve s csak kopogó jelekkel érintkeznénk. Ki ismeri például a Csilizközt ? Martost csak néhány éve fedezték fel újra a „nyilvánosságnak", a nyitravidéki palóc közsé­gekről is csak újabban kezdünk megemlékezni, Az agrárpárt választásokat emleget, de csak a cseh néppártot puhítja Irányítóit kisipart akar Najman miniszter? - Holtponton a gazdaadósság rendezése, ki a felelős érte? Prága, december 12. A költségvetési vitát a szenátusi bizottság is befejezte az elmúlt héten. Bennünket, magyar kisebbséget különösen az érdekel, hogy a dr. Pajor szenátorunk által fölhozott pana­szainkra egyelőre legalább választ kaptunk. E téren ugyanis eddig nem voltunk elkényeztet­az adósságrendezési alapról szóló törvény javaslatát egy év előtt adta át a miniszter- tanácsnak és azóta-----semmi sem történt. Ez pedig a gazdáknak nem sok. E ibejelentiá- sévei a földművelésügyi miniszter a felelősséget áthárította magáról a minisztertanácsra, — ve. Nem a mi föladatunk a miniszteri válaszok érdemi bírálata, de mindenesetre meg kell álla­pitanunk, hogy azokban nem nehéz megtalálni a logikai hiányokat: előadók, miniszterek, amikc/ magyar panaszra, kérdésre kell válaszolniok, többnyire a kérdés mellé beszélnek, ahelyett, hogy határozott ,,igen-igen“-t, vagy „nem-nem“- et mondanának, Gazdaadősságok Érdekes volt Zadlna miniszter megnyilat­kozása, aki beismerte, hogy a garda legna­gyobb bajának orvoslására eddig alig történt valami, vagyis igazolta azt, amit az árverést halogató törvényhez az ellenzék i képviselők évek előtt megjósoltak. De különösen figyel-, ,met érdemel az a beismerése, hogy helyesebben a miniszterelnökre, mert a minisztertanácsi ülések tárgysoroza­tát elsősorban ő állítja össze. Érdekes a fe­lelősség ez áthárítása, különösen azért, mert a miniszterelnök és a földművelésügyi mi­niszter is ugyannak a pártnak a tagja. Párttörvény A belügyminiszter szenátusi beszédében elég határozottan kötötte le magát a politikai pár­tokról szóló törvényjavaslat mellett. A párt fel­oszlatás! törvénynovella indokolásából, tudjuk meg, hogy nemcsak egyszerű regisztrálásról lesz szó, ha­nem a politikai pártok jogi helyzetének teljes szabályozását akarja megoldani a készülő tör­vény. Pedig a politikai párt, e szabadszervezet fogal­milag nehezen egyeztethető össze az irányított­sággal. Irányi’ott gazdaság és a kisipar A cseh kisiparospárt berkeiben nagy megle­petést keltett Najman miniszternek az a bizott­sági bejelentése, amelyben leszögezte, hogy ő határozottan az irányított gazdálkodás hive, de egyidejűleg ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy ez a gazdasági irányítás kiterjesztendő vala­mennyi termelési ágra. Megjegyzendő, hogy ugyanakkor az iparospárt programja félreérthetetlenül mereven állást foglal az irányított gazdálkodás ellen. Ami nem is lehet másként, mert az egyéni ízlésre alapított kis­ipar lényegét, létét ássák alá az irányított, köz­ponti, felsőbb akarat szerint dolgozó — szindi­kátusok, monopóliumok. A miniszteri megnyi­latkozás nem marad következmények nélkül. Agrár-lidák ellentétek A feunis&zák mögött é&áraík tárgyalások folytak ae agrár és a didák 'szövetkezetek között a ga­bonafelvásárlás kérdéséről. Kütöraöseo Morva­ország vitás. Itt nem. tudnak megférni a két­fajta szövetkezetek. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a köztársasági elnök megválasztásának évfordulója alkalmából az agrárok álltai külön­ben nagyon komolyan emlegetett parlamenti választásokat komolyan lelhetne venni, ellenben inkább adhatunk hiteit annak a hirniek, amely szerint az agrárpárti szélesebb körű elnökség a lidiák szövetkezetek kérdésében a „leiben und leben lassan" álláspontjára helyezkedik, vagyis engedi keresethez juttatni az éhes lildálk szövet­kezeteket is. . Horthy kormányzó Jugoszláviába látogat? Budapest, december 12. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A Pester Lloyd genfi levelezőjének távirata szerint a népszövetségi körökben nagy érdeklődéssel fogadták a Petit Párisién cimü francia lapnak azt a hírét, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, a közel jövőben vadászat céljából Jugoszláviába utazik. A lap szerint Jugoszlávia népszövetségi delegátusa kijelentette, hogy véleménye szerint a hír talán valónak fog bizonyulni. Jugoszláv irodalmi est Budapesten Budapest, december 12. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) December 14-én a budapesti Zeneakadémia nagytermében jugo­szláv irodalmi estét tartanak. Az estélyen ven­dégszereplő jugoszláv irók között van Stefano- vics Svetislav, a jugoszláv Pen Klub volt elnö­ke, továbbá Manojlovics Tódor, valamint Po- povics Brankó, a Pen Klub mostani alelnöke és több más neves jugoszláv író. Az Est cimü lap ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy ez­zel az irodalmi esttel a magyar-jugoszláv kultur- közeledés komoly lépéssel jut előbbre és az est hozzájárul a két nép rokonszenvének kimélyi- téséhez. A magyar belügyminiszter látogatása Németoiszágban Berlin, december 12. Kozma Miklós magyar bel­ügyminiszter, aki mint Ismeretes, Frick német bi­rodalmi belügyminiszter vendégeként több nap óta Németországban tartózkodik, pénteken a birodalmi munkaszolgálatban álló német ifjakat látogatta meg a munkaszolgálat otthonában. Itt a magyar min sz'ert Frick birodalmi miniszter és H'erle birodalmi munkavezető fogadta. A magyar vendé­gek megtekintették "a munkaszolgálat szolgálati he­lyeit s a birodalmi munkavezető ismertette előttük a szervezet felépítését és lényegét. A látogatás be­fejeztével Kozma magyar belügyminiszter nagy megelégedésének adott ..kifejezést a látottak fölött. Pénteken este Frick birodalmi miniszter a ma­gyar vendégek tiszteletére lakásán estélyt és foga­dást rendezett. A vacsorán Frick miniszter a ma­gyar—német barátságra és közös munkára ürítette poharát. Kozma Miklós belügyminiszter meleg sza­vakkal köszönte meg a miniszter beszédét, ő is hangoztatta, hogy mostani látogatásának a magyar és a német barátság megerősítése érdekében ko­moly eredménye volt. miután félünk, hogy elveszítjük őket, Áj-falucs- káról ki tud? ... A magyarok két himnuszát ERKEL és SZÓZAT írták. Csodálkozunk s bosszankodunk ezen, S mi ehhez képest a következő kis eset: Néhány héttel ezelőtt a Nagyalföldön jártunk néhányanu — Hát maguk még tudnak magyarul ? — kér­dezte epvik este valamelyik uj ismerősünk s két­kedve nézett végig rajtunk. — Hány magyar él Csehszlovákiában ? Az ember derűsen csodálkozik s megfelel, ahogy tud, f Ki ismer bennünket ? Senki. Még önmagunk •ont. Cipó - harisnya - játékszer Jézuska nálunk tt I l’y vásárol ájftite jjfan

Next

/
Oldalképek
Tartalom