Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-12 / 284. (4133.) szám
1936 december 12, szombat. 3 Krofta külügyminiszter Magyarország fegyverkezési egyenioguságáról Interjú a Novostiban - - - A középeurópai harcok Zágráb, december 11. A Novosti nevű hor- vát lap munkatársa beszélgetést folytatott Krofta csehszlovák külügyminiszterrel, aki nyilatkozott az aktuális külpolitikai kérdésekről. Krofta mindenekelőtt megállapította, hogy Csehszlovákia csak eddigi hagyományos külpolitikáját követheti amelyet az ország történelmi és földrajzi helyzete indokolttá tesz. Csehszlovákia a kis antanttal és Franciaországgal a lehető legjobb viszonyban akar élni. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy milyen a viszony a kisantant és a római blokk államai között, Krofta a következőket válaszolta: — Középeurópáíban a kisantant hármas csoportja mellett egy másik hármas csoport létezik, a római blokk államai. A két csoport viszonyának nagy jelentősége van az európai fejlődés szempontjából. A római jegyzőkönyv bécsi konferenciája kétoldali szerződéseket ajánl a blokk egyes államainak a kisantant egyes államaival. Ez nem tökéletes megoldás, de mégis elég kedvező. A következő kérdés Magyarország fegyverkezési egyenjogúságára vonatkozott. — A bécsi konferencia Magyarország fegyverkezési egyenrangúságának kérdését is tárgyalta. Olaszország és Ausztria elismerték a magyar egyenjogúságot. A kisan’tant-álla- mok gyakran kifejezték készségüket arra vonatkozólag, hogy hajlandók ezen kérdésről tárgyalni, ha megfelelő garanciákat kapnak, hogy a magyar fegyverkezés nem ellenük irányul. Az interjú további folyamán Krofta a szabályos német-csehszlovák viszonyról nyilatkozott, majd a kisantant gazdasági együttműködésének eredményeit taglalta. Megállapította, hogy a krízis ellenére a gazdasági együttműködés kedvezően alakul és Csehszlovákia Jugoszláviából 1935-ben már 362 millió Ké értékű árut hozott be, inig az elmúlt évben csak 200 millió értéküt. A német-csehszlovák viszony Krofta ezután a német-csehszlovák viszonyról nyilatkozott Kijelentette, hogy a viszony kezdetben jó volt, de amióta a német propaganda Csehszlovákiát mint a bolsevizmus Európa felé irányuló kapuját állítja be, azóta kisebb zavarok álltak be. A külügyminiszter ezután megcáfolja a német propaganda érveit. A csehszlovák-orosz szerződés deffenziv jellegű és szó sincs arról, hogy szovjetorosz tisztek működnek Csehszlovákiában, vagy orosz katonai repülőterek létesültek. A magyar kultúra Jussát követelte Palor a szenátusban Hetven magyar község kapna magyar iskolát, ha végrehajtanák a kisebbségi iskolákról szóló törvényt ■ Hiányzik hét magyar gimnázium és három tanítóképző Franké: Annyit vagyok hajlandó adni a magyaroknak, mint például a szlovákoknak Prága, december 11. Jelentettük, hogy dr. Pajor Miklós, az egyesült párt szenátora tegnap a szenátus költségvetési bizottságában az iskolaügyi tárca büdzséjének megvitatása kapcsán hosszabb beszédet mondott. Beszédében mindenekelőtt dr, Zeman főelőadónak az általános vita végén elmondott zárszavára reflektált. Zeman ugyanis azt állította, hogy a csehszlovákiai magyarság jobban el van látva iskolákkal, mint a magyarországi magyar lakosság, amennyiben Csehszlovákiában 778 lakosra, Magyarországon pedig 1273 lakosra jut egy iskola. Hajtsák végre a kisebbségi iskolákról szóló törvényt — Nincs ugyan tudomásom arról — mondta erre válaszul Pajor szenátor, — hogy Magyar- országon hány lakosra jut egy-egy iskola, de tudom, hogy ott hatályos az a kormányrendelet, hogy minden tanuló számára külön osztály létesítendő és fel kell tételeznem, hogy a számbelileg esetleg kisebb iskolában is ösz- szesen annyi osztály van megszervezve, amennyi a törvényes előírásnak megfelel. Arról is van tudomásom, hogy Magyarországon háromfajta iskolatípus van, a.|( úgynevezett A, B és C típus. Az A típus tisztára nemzetiségi nyelvű. A B tipusu iskola az úgynevezett vegyes iskola, vagyis amennyiben kisebbségi nyelven és államnyelven tanítanak. A C tipusu végül a teljesen magyar tannyelvű, kötelező kisebbségi nyelvű tantárggyal. A törvény szerint minden község maga határozza meg, milyen tipusu iskolát kíván. Úgy gondolom, ennél liberálisabb intézkedés nehezen képzelhető el. Nekünk is van liberális szellemű törvényünk: az 1919/189. számú, amely azt írja elő, hogy ahol ■40 kisebbségi anyanyelvű tanuló van, ott kisebbségi iskola szervezendő. Ámde e törvény végrehajtását Szlovenszkón felfüggesztették, jól tudjuk, azért, mert Szlovenszkón mintegy 70 olyan község van, ahol e törvény értelmében magyar tannyelvű iskolát kellene szervezni, mivel ott negyvennél több a magyar tannyelvű iskolakötelesek száma. A magyar iskoiaügy részesedése a költségvetésben A hivatalos statisztika adatait alapul véve a magyar kisebbséghez tartozók száma a köztársaság összlakosságának az 5 százaléka. Az 1935. évi állami költségvetés még megállapította, legalább részben, hogy az iskolai kiadásokból mennyit fordítottak magyar iskolákra s akkor megállapítottuk, hogv a magyar középiskolákra a középiskolai ősz- szes kiadásokból 2.8 százalék esett, vagyis a hiányunk 2 százalék, a tanítóképző intézetekre 1,1 százalék jutott, vagyis a hiány 4 százalék, a szakiskolákra 1.3 százalék jutott, vagyis a hiány 3.7 százalék volt, a főiskolákra fordított 140 millióból pedig semmi sem jutott. Az 1935. évben ez a hiány, helyesebben megrövidítés összesen mintegy 17 millió koronát tett ki s bár a későbbi költségvetések még eny- nyire se mutatják ki a magyarság kulturális szükségleteire fordított összegeket, de mert ismételt kéréseinkre sem tettek eleget uj iskolák szervezésére irányuló indokolt s jogos kérelmeinknek, ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy a jelenlegi hiány, illetve a magyar kultúra megró viditése a jövő évben meghaladja a 18 millió koronát. A most tárgyalt költségvetés már csak azt állapítja meg, hogy mennyi a létező magyar iskola. Tiz magyar középiskola hiányzik — A költségvetés indokolása szerint 311 kö-Sbár százalékszerüen 15 járna, vagyis zépiskola van, ebből nyolc a magyar tannyelvű, J hét középiskolánk hiányzik. Tanítóképző inDel Vayo vádbeszéde Genfben Németország és Olaszország ellen „Spanyolországban nemzetközi háború diihing" Géni, december 11. A népszövetségi tanács nyilvános ülésén pénteken délelőtt dél Vayo spanyol külügyminiszter elmondotta vádbeszédéit Németország és Olaszország ellen. A valenciai kormány külügyminisztere megái lapította, hogy a felkelők kimerítő katonai segítséget kaptak a külföldről, amit az angol fehérkönyv is elismert. Spanyol földön tulajdonképpen nemzetközi háború dühöng. Németország és Olaszország a demokrata Spanyolországot akarja megverni hogy a Baleárokat és más flottatámaszokat birtokába vehesse. Spanyolország után a többi demokratikus állam kerül sorra. A valenciai kormány csak azért fordult a népszövetségi tanácshoz mert a burgosi kormány elismerése az általános békét veszélyezteti Nyugat- európában. Del Vayo sajnálattal állapítja meg, hogy Genfben nincs képviselve valamennyi tanácstag, ami a tanács határozatát eleve megnehezíti. A külügyminiszter szerint Í néin felel meg a valóságnak, hogy Spanyol- országban a kommunizmus harcol a fasizmusI sal, mert a fasizmus támadta meg a spanyol demokráciát. — A népszövetségi tanács délután öt órakor kezdődő ülésén megkezdte a spanyol kérdés részletes vitáját. Jelentéktelen harcok Madrid körül Fracco megadásra szóiitja fel a fővárost Madrid, december 11. Az elmúlt éjszakán a Madrid körüli frontokon nyugalom uralkodott, miután csütörtökön a nacionalisták megkísérelték, hogy szükebbre vonják a Madrid körüli gyűrűt és több helyen áttörjék a kormánycsapa- tok vonalait, A madridi hivatalos jelentések szerint a kormánycsapatok a támadókat mindenütt visszaverték. A Coruna-ut mentén heves harcok dühöngtek, úgyszintén a Casa dél Campo környékén, az egyetemi városban és az estre- madurai utón. A főváros délnyugati részét a nacionalista tüzérség bombázta. A nacionalista repülőgépek több ezer röpcédulát dobtak Madridra és fölszólították a várost, hogy adja meg magát. Egy francia újságíró hősi halála Madrid, december 11. Louis de la Pree, a Paris Soir munkatársa, aki azon a repülőgépen utazott, amelyet a nacionalisták lelőttek, a madridi francia kórházban belehalt sérüléseibe. De la Pree 34 éves volt és négy gyermek atyja. A harmadik francia újságíró, aki a spanyol polgárháborúba® életét vesztette* tézet 97 van, magyar tannyelvű csak kettő, noha 5 járna, vagyis hárommal kevesebb van. Ezek, Pozsonyban egy női tanítóképző intézet s ugyancsak Pozsonyban a csehszlovák tanítóképző mellett működő párhuzamos magyar tanítóképző, ez azonban csak minden második évben vesz fel 40 elsőéves növendéket, bár évenként 250 a jelentkező. A keietszlovenszkói tanító- képzőintézet — Már évek hosszú sora óta követelünk egy magyar tannyelvű tanítóképző intézetet Keletszlovenszkóra, e jogos kívánságunkat azonban mindmáig nem teljesítették, bár 1935-ben hétezer szülő aláírásával ellátott memorandumot terjesztettünk az iskolaügyi miniszter ur elé. Rozoga épületek-— Hivatalosan is meg,állapították már, hogy az az épület, amelyben a kassai magyar tannyelvű reálgimnázium nyert elhelyezést, középiskola céljaira egyáltalán nem felel meg. A kassai küldöttségnek a miniszter ur megígérte, hogy a dolog gondját viseli. Köszönöm e kijelentését s ígérete beváltását várjuk. ■— Ez alkalommal szeretném egyben felhívni a miniszter ur figyelmét a pozsonyi állami magyar reálgimnázium súlyos helyzetére is. A mi- miniszter ur legutóbbi pozsonyi látogatása alkalmával személyesen meggyőződhetett arról, hogy ez az intézet mai elhelyezése mellett nem felel meg sem a higiénikus, sem a pedagógiai követelményeknek, de nem válhatik dicsőségére a demokrácia kulturápolásának sem. A pozsonyi állami magyar reálgimnázium évek óta a német reálgimnáziummal együtt egy régi iskolaépületben van, amelyet mindössze legfeljebb tiz osztály számára építettek. Ma pedig közel másfélezer diák szorong a szűk épületben s a tanítás kora reggeltől késő estig folyik benne. Már régebben elhatározták, hogy a helyzetet olymódon javítják meg, hogy a magyar reál- gimnáziumot a törvényszék volt Kecske-uccai épületében helyezik el. Ezt a régi épületet azonban az uj célnak megfelelően át kell építeni. Az átalakítási munkák terveit az országos hivatal illetékes ügyosztálya már elkészítette s csupán a közmunkaügyi minisztérium jóváhagyása várat magára s ezzel kapcsolatban az átalakítási munkákhoz szükséges összegeknek a költségvetésbe való behelyezése. Az elmúlt esztendőben tudomásom szerint 400.000 koronát szántak az adaptációs munkákra, de ezt az összeget nem merítették ki. A Kecske-uccai épületből még nem költözött ki az ügyészség és az országos hivatal műszaki osztálya. Biztosra vehető azonban, hogy ezek az intézmények ez év végéig kiürítik az épületet, úgyhogy a jövő év elején feltétlenül meg lehet már kezdeni az átalakítási munkálatokat. Pártom nevében indítványozom tehát, hogy az adaptációs munkák céljaira legalább 1 millió koronát állítsanak be a -költségvetésbe, hogy az építkezés halasztást ne szenvedjen és a pozsonyi magyar reálgimnázium a jövő iskolaév kezdetén már teljesen átköltözhessen az uj helyiségekbe. Léva, Rozsnyó, Unsvár — Évek hosszú sora óta követeljük Léva, Rozsnyó és Ungvár számára a magyar tannyelvű középiskolát, az évenként megismételt kérvényeinket azonban vagy nem intézik el sehogyan, vagy elutasítják indokolás nélkül. És az 1937. évi állami költségvetésből se tűnik ki, hogy az említett városokban a magyar középiskola megszervezéséről gondoskodás történnék. Mennyi az összes szakiskola, a költségvetésből meg nem állapítható, a magyarságnak van 7, ebből három magánjellegű egyéves kereskedelmi tanfolyam. Pedig éppen a kereskedelmi és az ipari szakiskolákkal .kárpótolhatná, vagy legalább is kellene kárpótolnia a kormánynak a magyarságot a középiskolákért. A német nyelv oktatása — A pozsonyi és a kassai reálgimnáziumok mellett működő szülők szövetségei ismételten kérték a német nyelv kötelező tanításának bevezetését azzal a helyes indokolással, hogy erre a nyelvre elsősorban van szüksége az ifjúságnak az életben, ami kitűnik abból is, hogy a szlovák tannyelvű gimnáziumokban a német nyelv kötelező tantárgy s ezzel is elismerte a kormány a magyar szülők kérelmének indokolt voltát. — A költségvetés a diákjóléti intézményekre 10 milliót, a művészetek istápolására 31 milliót s a népmüvelődésre 2 milliót irányoz elő. Ezekből a címletekből a magyarság csak morzsákat kapott. ötszázalékos arányos részesedésre igénye van s ezt követeli is. eSraosrlfisi határ — Sok szó esik az ezeréves szlovák elnyomatásról és az etnográfiai határok erőszakos eltolásáról. Kevés történelmi tudás is elegendő annak meg- állapítására,, hogy a magyar nemzet évszázadokon át különféle elnyomatás alatt állott s hogy a nyugati kultúrákat századokon át saját testével védte, kulturális szabadsgát csak 1840 körül nyerte vissza s azóta kezdte fejleszteni az oktatást, de nem érintette sem * felekezeti, sem a községi
