Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-17 / 263. (4112.) szám

6 towiapMag^ar-hirla© 1936 november 17, kedd. Htifye* ida A köztársaság nyugati részében derült, hide­gebb időjárás lépett fel. A Kárpátokban felhős és helyenként esős. — Időjóslat: Változékony, Időnként némi csapadékkal, mérsékelt meleg hőmérséklettel. _ HETVENMILLIÓ LAKOSA VAN JAPÁNNAK. Tokiéiból jelentik: A japán statisztikai hivatal köz­lése szerint "Japán lakosainak szánna a mailt év ok­tóber 1-e óta 1,452.000 fővel növekedett. Japánnak a legújabb népezámláláfi szerint 70,258.000 lakosa van. Ebből férfi 35,224.000, nő 35,034.000. Tokiónak 6,085.800, Oszakának 3,101.900 lakosa van. — BABTIZMUS A TARAC VÖLGYÉBEN. Beregszászi tudósítónk jelenti: A Tarac völgyé­ben fekvő községek föl elírni v eal síkosságának kö­rében erősen terjed a babtizmus. Különösen Brusztnxán léptek sokan az ujrakeresztelök tá­borába, álból már gyülekezetét is alkottak. A b&bttzraus terjesztői tömegesen lépt'ók el ezit a vidéket és a babonás nép körében terjesztik „tanaikat". ELÍTÉL TOLVAJCIGÁNY. Pozsonyi szerkesz­tőségünk jelenti: Kovács István 30 éves alsinyá- Tasdii cigány május 25-én kölcsönkérte Szabó Imre kisgazda kerékpárját azzal, hogy fontos családi ügyben a szomszéd faluba kell mennie. Szabó át­adta a kerékpárt a cigánynak, s az Vásáruton el­adta. Ezután ótszökött Magyarországra és Bernec- baráti községben két barátja segítségével ellopta Róth Miklós bérlő három lovát. A tolvajok a lo­vakkal vissza akartak térni Szlovenszkóra, s ak­kor Kovácsot a csehszlovák határőrök elfogták. A cigány megnevezte bűntársait, de azokat még nem sikerült letartóztatni. A pozsonyi kerületi bíróság most tárgyalta az ügyet, s a tolvaj cigányt u^gy havi fogházra Ítélte. Az Ítélte jogerős. xx Gyertyák — a legegyszerűbb és leg­megbízhatóbb fényforrások, A technika minden fejlettsége ellenére, aminek követ­keztében a villanyos áram már a legkisebb faluba is eljut, a gyertyák még távolról sem lettek fölöslegesekké. Nem olthatja-e el hir­telen egy rövidzárlat a villanykörtéket? Gyorsan meggyujtott gyertyák segítenek az ilyen kellemetlen esetekben. De ezenkívül már mind gyakrabban használnak gyertyá­kat esti világításhoz is, mert szelíd fényük hangulatot és meghitt légkört teremt. Ter­mészetesen nem minden gyertya alkalmas egyformán erre a célra. A legkevesebb, amit megkövetelhetünk tőle, hogy ne füstöljön, ne kormozzon, ne csöpögjön és ne terjesz- szen kellemetlen szagot. Egyszóval jó mi­nőségű legyen — amilyen a nemes Apolló gyertya. Társadalmi Elet # A „Pozsony és környéke magyar Iskolái szülői társulatainak szövetsége'* november 17-én. kedden este 6 órai kezdettel tartja az 1935/36.-1 i&k-olai év záró, illetve az 1036/37. iskolai év a'a- kuló ülését. Ezen ülésre a pozsonyi és környéki magyar iskolákat látogató gyermek szüleit és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja- a szövetség vezetőcége. Az ülést a pozsonyi ágostai hitvallású evangélikus elemi iskola dísz­termében (Tolstoj-ucca í. sz.) tartják. # A komáromi Iparoskör kiváló műkedvelő)* gárdáját nemcsak Komáromban, hanem egész Délszlovenszkón ismerik. Régi szokásának megfe- lelőleg újból bemutat, egy szindarabujdonságot ez ősszel is. Ezúttal Erdélyi Mihály operettje: „Cse­rebogár, sárga cserebogár1* kerül színre a Katoli­kus Legényegylet színpadán. Az operettet Krizsán József karnagy vezetésével kiséri a zenekar. A táncokat Korai Juci tanítja be. Az előadást még kétszer megismétlik novemberben # A tornaijai iparoskor bensőséges ünnepség keretében avatta fel uj rádiókészülékét. Az ünne­pélyen a kör valamennyi tagja ott v-olt, ezen­kívül több helybeli kuiture-gyésület is képvisel­tette magát. Kogler János, a kör elnöke kereset­len szavakkal adta át rendeltetésének a rádiót. Az avatást teaestély követte. A jelenlevők az újonnan felszerelt rádió zenéje mellett a késő éjjeli órákig szórakoztak. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVAROTT: Kedd: Csárdás. Szerda: Nincs elvámolni valója? Csütörtök: Nincs elvámolni valója? Péntek: Csavargólány. MUNKÁCSON: Kedd: A néma lovag. Holtai Jenő világsikert aratott vígjáték a. Szerda: A néma lovag. Csütörtök: A néma lovag. Péntek: Csárdás. A szezon nagy sláger-ope­rettje. Szombat d. u.: Emberek a jégtáblán. Olcsó helyárakkal. Szombat este: Csárdás. Opferefct. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA VÁROSI: XI/15—16—17: A vadóc. XI/18: Ne felejts. XI/19—20—21 -—22—23: A budai cukrászda. BIO RÁDIÓ: X3/16—17—18: Suzane Lenox. Xl/19—20—21—22: 90 perc a halál torkában. SziDHÁz-Körrfv-KohimA Budapesti színházak Pokoli színjáték Krasinszhy lengyel költő nagy drámája a Nemzeti Színházban Budapest, november 16. Az elmúlt hét négy bemutatót é$ két fölujitást hozott. Ez a szinpadi tulprodukció mindenesetre örvendetes a közön­ség szórakoztatása és a budapesti színházak életrevalósága nézőpontjából, de nehéz dolog a színházi krónikás ■ nézőpontjából, akinek az a kötelessége, hogy lehetően részletesen és lelki­ismeretesen számoljon be közönségének a szín­házi eseményekről. Igyekezni fogunk ennek a föladatunknak megfelelni és ennek során először a Nemzeti Szinház újdonságáról mondjuk el vé­leményünket. A Nemzeti Szinház a tradicionális lengyel— magyar barátság kihangsulyozására és kimélyi- tésére a lengyel nemzeti ünnep alkalmából szin- rehozta a lengyelek egyik legnagyobb költőjé­nek, Zygmund Napóleon Krasinszky grófnak ,,Nye boska komédia" cimü hatalmas drámai al­kotását, amelynek Szabó Lőrinc, a dráma kon- geniálls fordítója a „Pokoli színjáték" elmet adta. Krasinszky ezt a hatalmas müvet, amelyet az osztrák Franz Theodor Csokor tett megfelelő megrövidités utján szinpadképessé és amelyik ebben a formájában a bécsi Burgszlnházban. a „Népek hangja a drámában" című ciklusban ke­rült szinre, huszonegyéves korában irta. Ez a megállapitás igen fontos a drámai mü elbírálása nézőpontjából, mert a szerző fiatalsága egyúttal nagy mentsége is annak a szertelenségnek és drámaiatlanságnak, amely a műből helyenként kiütközik, — de egyben nagy erénye is, mert benne egy fiatalságában prófétai ihlettel megál­dott költő megnyilatkozását kapjuk. Krasinszky- nak ezt a drámáját a lengyel Ember tragédiájá­nak is szokták mondani, bár — keletkezésének időpontját tekintve — inkább a lengyel Faust­nak volna nevezhető. Amikor ugyanis Krasin­szky ezt a hatalmas müvét megirta, 1883-ban, Goethe halhatatlan költeménye már elkápráz­tatta a világot, mig a mi Madáchunk remeke csak huszonhét esztendővel későbben keletke­zett. Kissé nehéz ebből a huszonhat képre tagolt és lazán összefüggő cselekményből a mü tartal­mára következtetni. Azt hisszük, hogy benne a költő saját meghasonlott, pesszimizmusra hajló lelkének drámáját adja. Úgy érezzük, hogy a darab legszebb jelenetében, amelyben a konzer­vatív és feudális Henryk gróf a lázadó és a né­pet forradalmasító Pankrácy népvezérrel éles és kíméletlen vitát folytat, a költő — önmagával vitatkozik, önmagát marcangolja a világnézetek e rettenetes és öldöklő harcában. És alighanem a helyes utón járunk, ha a dráma és vele a köl­tői cél kicsendülését abban a megállapításban keressük, hogy szeretet nélkül nagyot, szépet és maradandót alkotni nem lehet. Henrvket, aki el­hagyja és az őrületbe kergeti a feleségét, el­hagyja újszülött gyermekét egy fantóm kedvéért és Pankrácyt. aki robespierrei fanatizmussal kergeti a tömeget a forradalomba és halomra öleü az arisztokratákat, — egyformán önzőnek és kegyetlennek alkotta meg a költő, — persze az érzelemnek és az értelemnek két ellentétes pólusán. És ebben t szeretetnélküliségben, eb­ben a kíméletlen önzésben található meg elkerül­hetetlen bukásuk oka és tragédiája. A budapesti Nemzeti Színház az ünnepi alka­lomhoz és a halhatatlan költő emlékéhez méltó előadásban hozta szinre a darabot, amelyet dr. Németh Antal Igazgató túláradó fantáziával, meglepő ötleteinek bravúros megvalósításával, színesen, ötletesen rendezett meg. Értékes segí­tőtársa ebben Horváth János, a nagyvonalú szín­padi képek és korhű jelmezek tervezője és Far­kas Ferenc, aki a hangulatos kísérőzenét össze­állította. A dráma főalakját, Henryk grófot Tá- ray Ferenc játszotta. Külső megjelenésében ki­fogástalanul, az utolsó arisztokrata illúzióját keltve, — de egyébként kissé fáradtan és szín­telenül. Bár el kell ismernünk, hogy voltak pilla­natai, amikor föl tudott emelkedni a drámai len­dület olyan fokára, hogy elhittük és átéreztük a benne dúló szenvedelmek romboló erejét. — Pankrácyt, a népvezért Kiss Ferenc állította elénk. Döbbenetesen nagyot produkált. Olyan lelket megrázó, annyi művészi hitet és igazságot sugárzó, olyan félelmetes, szuggesztiv erőt je­lentő alakítást adott, hogy számunkra, de — úgy hisszük — minden néző számára is felejthe­tetlen élmény marad ez a szereplése. Amint a darab utolsó jelenetében a látomásszerűen meg­jelenő Krisztus előtt haldokolva omlik össze az a márványkeménységü ember, — ez a művészet­nek és átélésnek olyan lenyűgöző megnyilatko­zása, amely a legnagyobb csodálatra késztet. — Rápolthy Anna meggyőzően és mély érzéssel játszotta Henryk feleségét és nagyon tehetséges volt Szeleczky Zita a démon szerepében. Külön kell megemlékeznünk hatásos csontváz-jelmezé­ről, amely hiánytalanul érzékeltette a démont. «— Nagyon jó volt Ungváry Leonardja és Bartos Gyula öreg, hűséges szolgája. — A sok szereplő közül kiemeljük még Lukács Margitot, Várkonyi Zoltánt, Kovács Károlyt, Major Tamást és a kis Dévényi Lacit, aki a gróf kisfiát igen tehetsé­gesen állította elénk. A bemutató díszelőadás, amelyen Horthy Mik­lós kormányzó és családja, a magyar kormány tagjai és egy lengyel küldöttség is megjelent, a nagy külső siker jegyében folyt le. ZÓLYOMI DEZSŐ. A Magyar írás novemberi száma Szitnyay Zoltán hosszabb értekezésben Eurányi Miklósról közöl remek emlékezést. Azt írja, hogy egy ember ment el az életből, aki sokaknak a barátja volt és mégis mindig egyedül maradt. Azt a nagy sikert, amelynek ideje most jött volna el, már nem érte meg. Szitnyay gyönyö­rűen rajzolja meg Surányi emberi és irói por­tréját, sok epizódra emlékszik vissza és ezek mind színessé teszik ezt a pompás rajzot. „Su­rányi müve befejezetlen maradt és emléke úgy fog élni a magyar irodalomtörténetben, mint a csonka torony képe, amely magasabb sok más toronynál, de nem emekedett fel addig a ma­gasságig, amit alapzatának arányai jelöltek ki, egészen fönt a felhők fölött/* Palotai Boris „Ébredés11 cimü novellája hosszabb lélekzetü irás és magán viseli a ma már beérke­zett szlovensz'kói Írónő minden jó irodalmi kvali­tását. Ugyancsak tőle van az „Anyám férjhez megy11 cimü novella, amely remekbe készült irás. — Morvay Gyula két finom verse után Sebesi Ernő „Ferdinkó lenéz a toronyból11 cimü bosz- szabb novellája következük. Sebesi mindig izga­ttam problematikus Író, erőstollu ember, aki, ha egyszer a problémát megragadta, irodalmi, de etikai szempontból is meg tudja oldani. Amellett humor csillog a sorok között és írásmódja mindig egyéni. — Urr Ida két verse következik ezután, PRÁGÁBAN FELFEDEZETT ÁLLÍ­TÓLAGOS RAFFAEL-KÉP („Madonna a gyermekkel"), amelynek eredete és valódisága körül a sajtó­ban s szakkörökben nagy harc dúl. amelyek arról tesznek tanúságot, hogy » Budán pestre elszármazott szlovenszkói költőnő az egy­szerűség felé fejlődik. — Fiedler József „Mária Lujza" cimü novellájában a Napóleon korabeli történelmiét idézi. Megjelenik Oolloredo grófné, Mária Lujza, báró Vécsey Mik lóé, — megjelenik a történelem a maga leszűrt távlati formájában. —i Sebes! Ernőtől négy Heine-versnek szinte tökéle­tes fordítását hozza a Magyar írás, amelyek kő-< zül különösen kitünően sikerült az „Azra11 cimü, annak ellenére, hogy ennek az egyezerének lát­szó, de valójában belsőleg igen komplikált vers­nek a fordítása nem könnyű feladat. — Féja Géza az Irodalmi szemlében Kós Károly „Budai Nagy Antal" cimü darabjáról, Karácsonyi Benő „Napos oldal" cimü regényéről, Barabás Gyula „Szomorú (Uránusz festője" cimü könyvéről szá­mol be. — Dr. Baráth László „A csehszlovákiai magyar mozgalmak meddősége" cimmel közöl hosszabb érdekes tanulmányt. Abból Indul ki, hogy az eddigi kisebbségi mozgalmak meddők maradtak és fejtegeti ennek a meddőségnek aí okait. Ali ez a szomorú tétel úgy az ifjúsági, mint a kimondottan közéleti mozgalmakra. Értekezése végén a következő eredményre jut: „Ha a megoldásnál az egyetemes magyar ér­dek lesz az egyetlen Irányelv, a siker eleve biz­tosítva van. Módosításra, illetve kiegészítésre szorul az Ifjúság követelménye Is, mert nem elég az, ha valaki a kisebbségi sors adottságai­ból meríti világnézetét. Ez könnyen a „kisebb­ségi géniusz" egyoldalú imádatához és légüres térbe való sodródáshoz vezet. Nem lehet jó kisebbségi magyar az, aki minden tetténél nem érzi azt, hogy a nagy magyar népközösség tagja." Nagy Barna „A műalkotás pszichológiája" cimü Írásában érdekes gondolatokra bukkanunk. — Keiler Imre tanulmányt szentelt Bölhm Károly- nak, a legkiválóbb magyar filozófusnak, aki ki­lencven évvel ezelőtt született Besztercebányán és akinek az „Ember és világa" cimü ötkötetes müve még ma is alapvető fontosságú. Keiler igen érdekesen rajzolja meg Böhm Károlyt, aki tulaj­donképpen drámaírónak indult, de megundorodva a színpad és a szinlgazgatás gyakorlati léhaságaitól, és visszarettenve azok­tól a feladatoktól, amelyekkel darabjainak szinrevitele alkalmával nem tudott volna meg­birkózni, drámai müveit megsemmisítette úgy­hogy csak „Az udvari bolond" cimü müve ma­radt meg. Ezzel a müvei foglalkozik behatóan Keiler Imre. — Szalaínai Rezső Máoha cseh költő híres „Máj" cimü versét analizálja behatóan. — Már- tonvölgyi László „Ányos Pál Nyitraelefántom" cimü írása nagy érdeklődésre tarthat számot, igen ■érdekes szlovenszkói irás. — Majd Egri Viktor „Kihalóban a vers az ifjúság ajkán" cimü Írását közli a Magyar írás, amelyet a szerző a pozsonyi rádióban fölolvasott. — A Kritika rovat a Szlo­venszkói Magyar írók Antológiájának, Surányi Miklós Széchenyl-trilógiájának, * Sáfár Katalin .„Mégsem történt semmi" cimü regényének, vala­mint egyéb könyveknek a méltatását hozza. Egri Viktor Csuka Zoltán válogatott verseiről, Sza- latnai a cseh és szlovák költők antológiájáról ir és a vaskos füzetet egy igen okos bírálat fejezi be, amelynek cime „Jegyzetek a pozsonyi mar gyár rádió szeptemberi műsoráról". n. p. (*) Németh Antal Varsóba utazik. Budapest­ről jelentik: Kirasz'mski „Poko-li színjátékénak budapesti ünnepi bemutató járna a lengyel kor­mány a művészeti ügyosztály főnökét küldte 'ki. A lengyel küldött budapesti tartózkodása meg­alapozta a két nemzet színházi kultúrájának kapcsolatait. A látogatás viszonzásaként dr. Né­meth Antal, a budapesti Nemzeti Színház igaz­gatója a lengyelek meghívására még e hónap végén néhány napra Varsóba utazik, hogy a lengyel színházak több sikeres produkcióját végignézze és tárgyaljon a szinlházmüvészeld kapcsolatok megerősítéséről és továbbfejlesz­téséről. (*) Kodály Zoltán nagy sikere a londoni rádió­I ban. Londonból jelent k: Az angol rádió nagy si­kerrel mutata be Kodály Zoltán Te Deumát. A Ti­mes megállapítja, hogy az uj mü nagyon merész, egyéni é« hatásos és lassú részeit mély szépség jel­lemzi. Kiemeli még a hangszerelés finomságát. A Morningpost szerint Kodály müve arányiagos egy­szerűsége mellett olyan ez.vhezezóLó és megható, mint bármely klasszikus remekmű. (*) Vitaest a pozsonyi grafikai kiállításon. Pozsonyiból jelenítik: A pozsonyi Képzőművé­szeti Egyesület nagysikerű szlovák grafikai ki­állításán november 17-én. kedden este fél 9 órai kezdettel vitaestet rendez a kiállító müvéaz- egyesiLlet. A szlovák és magyar művészet köl­csönös problémáit fogják a művészet síkján megvitatni. A kiállított müvek, Bazovsfcy, Bian­ka, F'ulila, Galanda, Majennik alkotásai méltó háttérül szolgálnak majd e vitáihoz. Érdeklődő­ket szívesen lát az Egyesület. A kiállítás to­vábbra is nyitva marad és megtekinthető na­ponként délelőtt 11-töl 12-ig, délután 5-től 7-ig. (*) Bolváry Géza Jubileuma. A világhírű ma­gyar rendező szőkébb körben most jubilált ab­ból az alkalomból, hogy az „Aratás" cimü Paula Wessely-film hehveoötödilk filmje, amelyet Ő rendezett. Ebben a számban a néma-fairnek is ibenmf'Oglaltatnaik és körülbelül a fele esiik a ‘hangosfilmekre. Paula Wessely és Attila Hőt* blger ezüst koszorúval lepték meg Bollváryt, i A naasoMfi mozik müsato t REDOUTE: A császár kénmője, TATRA* A kok brigád. ALFA: Szerelem és hadgyakorlat. ÁTLÓN: Elnökkisasszony (Muráti L.). METROPOLi Inkognltó (G. FröhUch)* URÁNIA: A sátánszdget foglya. LUX: Közjáték (G. Fiöhliűh£

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom