Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-10 / 257. (4106.) szám
WLjBT 1 XV. évf. 257. (4106) szám ■ Kedd • 1936 november 10 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, IL emelet •Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. A kulturális költségvetés számtengeréből —yf— Furcsa foglalkozás a halászat. Van, akinek halálosan unalmas mártogatni a horgot a vízbe, százszor hiábavalóan, mig végre egy öngyilkosjelölt megrezegteti a pedrőt, de szenvedélyévé nőhet annak, aki ismeri a halak természetrajzát s tudja, mit akar kifogni, aszerint válogatja meg a csalit s szinte biztosra megy. Ilyen szenvedélyévé nőhet az embernek a halászat egy költségvetés számtengerében is. Mert kétségtelenül tengernek számítható az a közel egymilliárdnyi (pontosan 997,885.000) korona, amelyet a csehszlovák kormányzat az állampolgárok iskoláztatására és népművelésére az 1937. évre előirányzott. Ha meglátjuk a tengert, az első gondolat talán az: apályban van-e vagy dagályban. El kell ismernünk, hogy a csehszlovák kulturális költségvetés évrőí-évre dagad, tavaly óta kereken ötvenmillióval (pontosan (53,118.400 koronával) nőtt. Ez helyes. A lakosság természetes szaporodásával s a kulturális igények fokozódásával egyenes arányban keli sokasodnia az igények kielégítésének. Ám, ha dagad a tenger, a földből, esetleg termőföldből vesz el területeket, s maga ez a szempont is tanulságos stúdiumokra ad lehetőséget. A dagadó számtenger hol terül el — a takarékossági szempont ellenére is — uj földekre s az örökösen munkáló, élő viz, hol vonul vissza a partviszonyok változása, — vagyis az életszükségletek radonalizálódása következtében. • Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a számtenger hullámait, az egyes költségvetési címletek és paragrafusok változásait, azt látjuk, hogy általában a címletek összegei nőttek, ezek egyes paragrafusai viszont fogytak. Legérdekesebb talán az a tény, hogy az iskolai felügyelet ellátmányát erősen kisebbíti a költségvetés. A középiskolák felügyeletét 47 millióról 14 és félmillióra szállítja se (69%!), a főiskolákét tiz és félmillióról hat és eqynegymillió- ra (kb. 40%). Ez mindenesetre a lényegében inaktív adminisztráció racionalizálására mutat, csak — talán mi, magyar kisebbség sajnálkozhatunk ezen, mert az erősen redukált iskolafelügyelet körében még kevesebb reményünk lehet arra, hogy a kisebbségi iskoláztatásunk kisebbségi felügyeletet is nyerjen, ami pedig egyik fontos pontja állandóan hangoztatott követeléseinknek. Kisebbmérvü eltolódásokat tapasztalhatunk a külfölddel való kulturális kapcsolatok egyes címletének paragrafusai közt. Az egész címlet 9,263.000-ről 9,900.000-te nőtt, tehát a többlet 637.000. — Nőtt a címlet körében a szláv világgal és az idegenben élő csehszlovákokkal való kapcsolat fönntartására előirányzott összeg 406.900 koronával, nőtt a másnemzetiségü külfölddel való kapcsolat ellátmánya is 380.200 koronával, fogyott a középiskolák körébe tartozó ilyen külföldi kapcsolat előirányzata 150.100 koronával. — Ez talán nem lenne föltűnő. Az ilyen költségvetési tételek — valószínűleg — a való élethez alkalmazkodnak s a gyakorlatilag beigazolt szükségletekhez. Csak ott kezd föltűnő lenni a dolog, ha a részleteket nézzük. Nem tudom például megérteni, hogy a románokkal való kulturális kapcsolatra szánt összeg miért szökött 567.300-ról 32.700 koronával 600.000-re, egymagában, mikor a német, angolszász és minden egyéb nemzettel való kulturális kapcsolatra együttesen csak 579.000 korona jutott. Úgy látszik, a kisantantpolitika (a Jugoszláviával való kapcsolat a szintén erősen emelkedő tendenciájú szláv világgal való kapcsolat körébe van utalva) a kulturális költség- vetésbe is beleszólt. Ha emellett azt látjuk, hogy az egész (szlávon és románon kivüleső) kultur- világgal való szellemi kapcsolat fönntartására „csak." 579.000 korona esik, nem lehet nehéz a valószinüségszámitás, hogy mi juthat a legközelebbi s a legszélesebb határsávon szomszédos Magyarországgal való kulturális kapcsolatok fönntartására, holott a történelmi múlt közössége s a magyar nyelvterületnekCsehszlovákia területébe való benyulása talán indokolttá tenné, hogy ez a viszonylat is külön paragrafust kapjon a külföldi vonatkozások címletében. A többi költségvetési címlet az évről-évre Gránáteso, bombazápor, gépiegyvertüz Tovább folynak a harcok Madrid uccáin Hétfőn réssel Francé tüzérsége bombázni kezdte a várost ■ • Százezer kormánykatona védi Madridat • ■ A felkelők uj taktikája: minden oidairől bekerítik a spanyol fővárost Madrid, november 9. A spanyol főváros még mindig ellenáll a támadóknak. A különböző madridi frontokról érkezett jelentések egyöntetűen megállapítják, hogy a kormány haderőinek ellenállása hétfőn reggelig sehol sem tört meg. A nacionalisták átcsoportosítják haderőiket, hogy kevésbé megerősített helyekről támadják meg a fővárost. A madridi főhadiszállás jelentése szerint a nacionalista csapatok kiürítették Getafe melletti állásaikat és az osztagaikat északra vezényelték, Baodilla dél Monté vidékére, bizonyára azzal a szándékkal, hogy elvágják az Escorialból Madridba vezető utat és északról hatoljanak be a fővárosba. Ezen a vidékén a k ormánycsapatok nem rendelkeznek kiépített állásokkal. A madridi élet alig különbözik a rendes mindennapi élettől. Este ugyan a kávéházak korán zárnak, de félnyolcig tömve vannak és a lakosság nyugodtan üldögél az uccákon. A polgárok megszokták a gránátok zaját s nem félnek többé a bombáktól. A felkelők leginkább a munkásnegyedeket bombázzák, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy ott pánikot keltsenek. Több gránát nem robbant fel és az United Press jelentése szerint egy-két fel nem robbant lövedékben papírdarab volt a következő felirattal; — Tüzér vagyok, de biztosi tlak benneteket, hogy egyetlen gránát sem fog felrobbanni, amelyet az én ágyúmból lövünk ki. A bombázás ellenére a főváros forgalma alig kisebb, ipint a rendes napokon. Az uccákon csak a rengeteg katonai autó tűnik fel, amelyek össze-vissza szállítják a katonákat. A kiürített elővárosok lakosságát a belső kerületekben helyezték el az iskolákban és más középületekben. Meg a fényüzési cikkeket árusító üzletek is megszokott növekedő tendenciát mutatja. A középiskoláké 6,845.000-rel 187,020.000-re nőtt, a tanítóképzőké 215.000-rel. 19,378.000-re, a szakiskoláké 5,138.000-rel 112,900.000-re a főiskoláké 5,481.200-zal . 142,731.300-ra. — Szlovén- szkó és Kárpátalja ezekben a tekintetekben mostoha elbánásban részesül. A szlovenszkói tanítóképzés paragrafusa például csak 10.100 koronával nőtt, a kárpátaljai viszont 2754 koronával fogyott! Amíg tehát e paragrafusnál az országos arányszám 1.1% növekedést mutat, szlovenszkói viszonylatban ez csak 0.2%-ot tesz ki. mig Kárpátalján, amint kimutattam, a fogyatkozás százaléka közel — 0.7 %! A költségvetések, mint fontos címleteket egyes iskolákig menő részletességgel tárgyalták azelőtt a középiskolák, tanítóképzők és szakiskolák tételeit Már az 1936. évi költségvetés is elhagyta ezt a korrekt eljárást s csak a címletek végösszegét tüntette föl. Ezidén is ugyanez történt. Nem hiszem, hogy a kormányt takarékos- sági szempontok vezették volna ebben, hiszen egy közel milliárdos költségvetéshez viszonyítva igazán morzsányi tétel lehet annak a nyolc-tiz oldalnak nyomtatási költsége, amire ráfért volna a részletes kimutatás, igy a nemzeti kisebbségek nem ellenőrizhetik a pontos számadatokból, mennyi jut az ő iskoláztatásukra a hatalmas számoszlopokból s hogy vájjon megkapja-e -— a mi esetünkben — a magyar nemzeti kisebbség minden egyes cimlet számarányának megfelelő százalékát, országos viszonylatban a 4.8 %- ot, Szlovenszkó viszonylatában a 17.5%-ot és Kárpátalja viszonylatában a 15.4 %-ot. Szép tétel s az évek óta megszokott sablóntól nyitva vaunak s a közönség rendszeresen vásárol bennük. A kirakatokat fehér papírszalagokkal ragasztották át, hogy védjék az üveget a robbanó bombák légnyomásától. Az élelmiszer fogy, a drágaság nő és az üzletek előtti frontok egyre hosszabbodnak. Elsősorban szén, kávé, cukor és tojás hiányzik. Az p-Wilf napokban hatalmas kecske- és birkanyájakat tereltek a fővárosba s ezzel néhány napra biztosították Madrid élelmezését. A szovielnagykövet kitartásra biztatja Madrid népét Rosenberg szovjetnagykövet vasárnap Valenciából visszatért Madridba és részt vett azon az emlékünnepélyen, amelyet a. szovjetorosz forradalom 19. évfordulóján a nagy színházban tartottak, Rosenberg is beszélt és tolmácsolta a szovjetköztársaság üdvözletéit s kitartásra szólította föl á spanyol proletárokat. La Passioná- ria kommunista képviselőnő megköszönte Rosenberg szavait és dicsőítette Szovjetoroszor- szágot. • Folyik a támadás Az Avillából érkezett jelentés szerint a nacionalisták folytatják összpontosított támadásukat Madrid ellen. A Madridból Valenciába vezető utat Franco csapatai megszállták és igy a főváros körülkerítése teljessé vált. Nacionalista részről négy hadosztály vesz részt a támadásban, mig a várost körülbelül százezerfőnyi kb tűnőén fölszerelt milidacsapatok védik. Miért menekült Valenciába a kormányi Valencia, november 9. A népfront kormánya a városba érkezett és azonnal kiáltvánnyal fordult a lakossághoz. A kiáltvány szerint a kormány nehéz szívvel szánta rá magát a menekülésre, de az erőösszpontositás szempontjából föltétlenül szükségesnek mutatkozott, hogy távozzék Madridból. Nemzetközi kérdések is közrejátszottak a szökésnél A nacionalisták el akarták fogni * törvényes kormányt, hogy igy megkönnyítsék kormányuk elismerését. Franco tábornok repülőgépei röpcédulákat dobtak Madridba. A tábornok kijelenti, hogyha Madrid nem adja meg magát, a várost katonai célpontnak fogják tekinteni. A lakosság hagyja el a sztratégiailag fontos helyeket, mert hétfőn reggel megkezdődik a város bombázása. A követségek és a kórházak épületeit Franco kimélni óhajtja. A hétfőn délben érkezett jelentések szerint Madrid bombázása hétfőn reggel 8 órakor megkezdődött. 3—400 ágyú működik, köztük sok nehéz üteg. A bombák óriási károkat okoztak a városban és rengeteg házat fölgyujtotíak. London, november 9. Az angol lapok telefonon érintkezésbe lépitek Forbes madridi brit ügyvivővel, aki a következőkben vázolörvendetesen eltérő a 8. címlet 2. paragrafusa, amely kereken egymillió koronát vesz föl az állás nélkül maradt intelligencia (végzett főiskolások, szakiskolások és középiskolások) segélyezésére. Helyesebh volna ugyan az ilyenek számára munkaalkalmat teremteni, mert a munka- nélküliek segélyezése általában csak szociálisnak képzelt segítség s nem valódi szociális gondoskodás s igen sokszor visszaélésekre ad módot, de mindegy. Szép, hogy az elproletarizálódott középosztály ügye is szivére feküdt a kormánynak. Minket csak az érdekelne ennél a kérdésnél, hogy at az állásnélküli intelligencia, amelynek elhelyezkedése a legproblematikusabb a mai viszonyok között, a magyar intelligens fiatalság fog-e és milyen arányban részesülni ebben az egymilliócskában. Ha itt is fölállítjuk a számarány szerint való kulcsot, 48.000 korona illetné meg a magyar kisebbséget. Ha havi 300 koronás segélyezést képzelünk el, mint minimumot egy intelligens, tehát nem csupán a fizikai lét- fönntartásért élő, de esetleg valami elhelyező- dés érdekében való szellemi táplálékra is igényt tartó fiatalság számára, — tizenhárom kisebbségi sorsban élő fiatal emberről kellene a kormányhatalomnak gondoskodnia. Mi ez az állás nélkül lézengő magyar végzettek százaihoz? És vájjon a tizenhárom közül is hány lesz a szerencsés? Még csak a müvészetpártolásról essék egykét szó. Az irodalom tétele nem változott, maradt a régi 565.000 korona. Hogy ebből a kisebbségi magyar irodalom semmit nem kap, — azt megszoktuk. A színészet pártolása 5 és félmillióval 18,280.000 koronára emelkedett Ennek 4.8 százaléka 877.440 korona lenne! Micsoda magyar színi kultúrával büszkélkedhetnék Csehszlovákia — amely egyébiránt is nem nélkülözheti a magyar szinmüirodalmat, hiszen a Pesten bemutatott darabok tekintélyes száma állandóan műsoron van a csehszlovák színpadokon —, ha ennek a ránk eső összegnek —- legyünk szerények — csak a felét fordítanák a magyar színészetre, esetleg belföldi termésű magyar színdarabok íratására! A zene — internacionális. Szavunk sem lelet hozzá, hogy ennek tétele 201.100 koronával 5,583.700-ra nőtt. Mégis! Ahogy Bartók és Kodály népdalgyűjtése és ezek tudományos földolgozása nem szorítkozott kizárólag a magyar népzenére, de tudatosan s az összehasonlító zenei folklór érdekében kiterjedt a szlovák, morva és cseh népzenei költésre is, milyen nemes gesztus volna csehszlovák részről a „látogatás" viszonzása abban a formában, hogy ebből a zenei tételből juttatnának — mondjuk a SzMKE-nek, vagy a Magyar Dalosszövetségnek — egy szerény, kerek summácskát, hogy megvalósíthassák elméletileg régen megfogalmazott programpontjukat, — az államfordulat után keletkezett magyar népi dallamok összegyűjtését! Csak a pénztelenségünk az oka, hogy ezt a munkát — eltekintve cgy-egy önkéntes, szórványos vállalkozástól — szisztematikusan nem hajtottuk végre! Végezetül is kérdem: Nem érdekes stúdium ülni a számtenger partján s ismerve a számhalacskák természetrajzát, kipécézni közülük egyet-egyet, amelyet lehet persze, a „zavarosból"? a a helyzetet: — Az angol követség épületében kétszáz ingói alattvaló talált menedéket. Az elmnlt Az angol követ: „Minden percben várluk Francoék bevonulását"
