Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-08 / 256. (4105.) szám
2 1936 november 8, vasárnap, Olcsóbb lett a lel „Könyvelési művelet" a román valuta értékének megváltoztatására ■ Egy kiló síinarany: 153.333 leibe kerül Bukarest, november 7. A miniszterelnök tegnap tanácskozásra hívta össze Románia gazdasági szakembereit s a konferencia után elhatározta, hogy fölhatalmazza a Román Nemzeti Bankot a lej aranyértékének leszállítására Mig eddig egy kilogram síinarany 111,000 lejbe került, ezentúl 153,333 lejbe fog kerülni. Az ezáltal keletkezett nyereséget a kormány a hadsereg céljaira fogja fölhasználni. A kormány hangsúlyozza, hogy a könyvelési rendszabály nem jelenti a lej leértékelését és a román valuta to-| vábbra is megtartja eddigi értékét. Nincs másról szó, csak arról, hogy a kormány hivatalosan beilleszti a lej értékébe azt a 38 százalékos prémiát, amit eddig hozzácsaptak a vásárlásoknál vagy eladásoknál a lej aranyértékéhez. Az aranyértéket ugyanis eddig sohasem fizették ki, hanem 38 százalékkal kevesebbet! számítottak, mint amennyit a valuta aranyárfolyama jelzett. Ez a 38 százalékos diszázsió most hivatalossá vált. A lej tehát ugyanannyiba fog kerülni, mint eddig, de az árfolyamlapokról eltűnik az a magasabb árfolyam, amely az aranyértéket jelezte s amelyet eddig úgysem fizettek meg, ha valaki lejt vásárolt. A román rendszabály tehát semmi egyéb, mint szankcionálása a tényleges helyzetnek. Nyugalom Romániában Bukarest, noveimiber 7. A román sajtó és a román közvélemény nyugodtan vette tudomásul a román valuta aranyfedezetének átértékelését. A rendszabályt tisztára technikai intézkedésnek minősitik. A tőzsde nyugodt maradt. A lej külföldi árfolyamát az intézkedés nem változtatja meg. Az olasz lapok a bécsi konferencia prasrasstjlról A kisebbségi kérdés • ■ Magyarország ujrafeifegyverzése Róma, november 7. A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: Illetékes olasz politikai körökben élénk érdeklődéssel várják a római jegyzőkönyv államainak küszöbönálló bécsi konferenciáját. Olasz hivatalos körök megcáfolják azt a Rómában elterjedt hirt, hogy Németország és Olaszország elhatározták, hogy a csehszlovákiai és a romániai magyar kisebbségi kérdést népsnavazásisal oldják meg. Ezzel összefüggésben utaknak a közismert olasz állásfoglalásra, amely a magyar kisebbség kérdését nem akarja egyoldalúan megoldani, csupán az érdekelt államok és Magyarország közötti barátságos jj megállapodással. { Rómában hírek terjedtek el, hogy Olaszország és Németország Európa katonai , rendjének megváltoztatását készíti elő. Mindkét állam támogatni fogja a Magyar- ország felfegyverkezésére irányuló törekvéseket. A Habsburgok restaurálására vopat- kozó hírek azáltal erősödtek meg, mert Wiesner, az osztrák legitimisták vezére Rómában volt és tárgyald Mussolinival. Római illetékes körök azon fáradoznak, hogy a Habsburgok Ausztriába való visz- szatérését a hatalmak ismerjék el Ausztria belső ügyének és ne kifogásolják azt. Egy életrevaló gondolat: A magyar balek kdeiméből meg kell teremteni a magyar iskolai alapot! A pozsonyi SzMKE választmányának figyelemreméltó kezdeményezései ínezettségénék a mértékét, ami az európai kultúrát naggyá tette. A versei indították útnak Kosztolányi Szellemét, fiatal versei, amelyekben ott rezeg a századforduló szomorú embereinek minden letörtsége, a francia „ennuie", a német Weltschmerz és az angol spleen, e szelíd és illedelmes versek, amelyeket nagy- gyá és sötétté tesz a határtalan ijedtség, ami minden sorukból kiárad. Olyanok ezek a versek, mint a veszedelmek közé tévedt gyermek tiszta és üde, de a váratlan félelemben kitágult szemei. A veszedelem, amelybe a költő került, a halál tudata volt, a végzeté. Vele barátkozott, vele társalgott harminc évig, színezte, cicomázta, hívogatta, várta, mig eljött. Pontosan úgy jött, ahogy akarta. „Ősz legyen", irta a halálvá- rásban s ősz lett, az elmúlásnak szabályos korszaka. Csendes, szomorú őszi nap szabadította meg hosszú halálvárásának testi és lelki fájdalmaitól. A lira fejezte ki leghübben Kosztolányit, az embert, úgy, ahogy élt, küzdött és szenvedett. De mint a legtöbb nagy költőben, benne is megvolt a vágy, hogy felülemelkedjék énjén és a személyfölöttiség tárgyilagosságával ragadja meg a világot, plasztikusan, örökérvényűen, mint maga a világszellem egy része, kikapcsolva egyéniségét a művészetből, alkotva, formálva, alakítva, mint a görögök szokták. Goethe útja ez a lírából az epika és a tudomány felé, nálunk Babits Mihály útja is, aki szintén a térbe és az időbe állított szobrot kívánt faragni művészetéből, miután sok sejtelmes távlatokkal telt festményben kinyilvánította már a lelkét. Babits és Kosztolányi a regény felé fejlődött a lírából, epikát akart. Kosztolányi elérte, amit kívánt. Ha líráján tulerős talán a nyugati décadence, hatása regényeiben önálló formát teremtett. Ő irta a legtekto- nikusabban felépített, a legzártabb és legjobban formált magyar regényeket. Ilyet kevesen tudnak nálunk, ahol Jókaitól Kemény Zsigmondon és Mikszáthon át Móricz Zsigmondig és Szabó Dezsőig a legnagyobb magyar regényeknek is az az átka, hogy szétfolynak, a pátosz elragadja az irót, az epika alaptörvényeit megvetve túlszárnyalnak az egészséges határokon s lebuknak, mint Ikarosz. A klasszikus európai ,,mesure‘‘-t Kosztolányi, a regényíró, sohase hagyta el. Szóban, színben, stílusban, beosztásban mértéket tudott tartani, szerkeszteni. Tökéletes harmóniában komponálta meg regényeit. Ezek tényleg szobrok vagy architektonikus remekművek, kiegyensúlyozott, görögös vagy a tizenhetedik század francia klasszicizmusának értelmében vett zártvonalu mesterművek. A magyar reoény- irás formai tökéletességei. Nekem kedvenc magyar regényeim. * Akkor, amikor Budapest hangos az iparirodalom termékeinek fulmináns sikereitől és a kolportázs statisztikai adataival mérik az alkotást, kétszeresen fájdalmasan érint Kosztolányi Dezső halála, mert a nagy gárdából eltávozott olyasvalaki, aki nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi irodalomnak is érvényt tudott szerezni. A háboruelőtti Nyugat nagy gárdája bomladozik. Az a gárda, amely nem várt magaslatokra ragadta a magyar irodalmat s amely szug- gesztiv hatásával olyanokat is a magyarsághoz fűzött, akik egyébként kívül esnek a magyar körökön. Nekünk ifjúsági élményünk volt Kosztolányi s a teljes irodalmi garnitúra, amely Petőfi és Arany nyelvének irodalmát uj virágzásra vitte a század elején. A legnagyobb magyar élményünk az ő művészetük és kultúrájuk, letörülhetetlen, kiirthatatlan. ők alakították bennünk a magyar embert, ők neveltek, formáltak. Fáj, hogy lelki mestereink, egyik legnagyobbika most elment, az ifjúságunk szellemi élményeit siratjuk s ahogy egyre többen és egyre sűrűbben távoznak a régi nagyok, egyre biztosabban és egyre riadtabban érezzük, hogy tényleg más korszak készül s más világba, más irodalomba, más kultúrába lépünk. Bethlen milánói előadásé Budapest, november 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Pirellj olasz szenátor az olasz külügyi társaság nevében meghívta gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnököt, hogy tartson előadást a középeurópai helyzetről. Gróf Bethlen István a meghívást elfogadta és december 15-én tartja meg előadását Milánóban „Olaszország és a Dunavölgye" címem Pozsony, november 7. Az SzMKE pozsonyi szervezetének választmánya csütörtökön este tartotta meg november havi rendes ülését a Toldy Kör helyiségében és számos időszerű kérdés megtárgyalása mellett a téli kulturmunka előkészítésével foglalkozott. A választmány tudomásul vette a titkárság vezetésében beállt változást, miszerint a titkári teendők intézését Császár István vette át. Dr. Bicsovszky Kázmér ismertette a pozsonyi színház erkélyéről eltávolított magyar szobrok ügyét. Ligetfalun november 14-én megismétlik a közelmúltban megtartott nagysikerű kulturális előadást, november 15-én pedig a pozsonyi városháza előadótermében lesz kulturest. A választmány megelégedéssel vette tudomásul Fizély Imrének, az iskolaügyi bizottság vezetőjének bejelentését, hogy az iskolai hatóság engedélyezte a Zabosban, Főréven és Dornkap- pelen megnyitásra kerülő magyar iskolák 1—1 osztályát. A választmány hosszabb vitában foglalkozott az egyesület számára szerzendő helyiségek kérdésével. A SzMKE-fiók a tél folyamán egy előadás jövedelmével szándékszik támogatni a komáromi Jókai-szobor alapját. A komáromi ünnepségre dr. Bicsovszky Kázmért küldi ki. Helyesléssel vette tudomásul a kassai összefogást, amely a magyar társadalmi és kul- turegyesületek munkaközösségben való tömörítését szolgálja. A választmány elfogadta Császár István titkár két indítványát, amelyek közül az egyik azt javasolja a központnak, hogy a SzMKE valamennyi fiókja a tél folyamán rendezzen magyar bált s a bál jövedelmének felét szolgáltassák be az elnökségnek magyar iskolaalap létesítése céljából. Az indítványt a választmány fölterjeszti dr. Jankovics Marcell országos elnöknek. A másik indítvány Pozsonyban egy tavaszi magyar képzőművészeti kiállítás rendezését kezdeményezi. A tervet megfelelő előkészítés céljából kiadták a kulturális bizottságnak. Miért nem tanulhatják a szlovenszkói magyar iskolásgyermekek a szlovenszkói helyneveket magyarul is? Mit mond egy polgámskoiás földrajzkönyv? Szlovenszkó, november 7. Három tföldrajzkcnyv keirült a kezünkbe, mini az idei tanév három kötelező polgári .'iskolás tankönyve. Polgári fiú- és leányiskolák számára írták s az első kötet célja: megismertetni a diákkal Szlovenszkói, a másik kettő Európát s a többi világrészeket hozza közel a diákfiu s a d.áklány leikéhez. Túl vagyunk a rekriminációkon, túl azon, hegy minden iskola- könyvet sérelmezzünk s már előre ismerjük az ellenvéleményeket, amelyek hasonló könyvismertetés alkalmával szigorúan felénkszegzödnek s igy csak egyszerűen ismertetni 'kívánjuk a tankönyv némely részét, azzal a kérdéssel: lehetségesnek tartják-e a pedagógusok azt, hogy a tankönyvben lefektetett alapokon megismerhesse a szlovenszkói magyar gyermek saját hazáját? Mit kifogásolunk az egyébként rendesen megirt tankönyvben ? S mit kifogásolnak maguk a tanítók, tanárok, akik lényegében közvetítők a tanAz egyesült párt rimaszombati zászlóbontása Rimaszombat, november 7. (Saját tudósítónktól,) A volt országos keresztényszocialista párt és a volt magyar nemzeti párt rimaszombati helyi szervezetei hétfőn, november 9-én délután hat órakor a Tátra-szálló kistermében tartják meg egységesítő közgyűlésüket, amelyen kimondják az egyesült párt rimaszombati helyi szervezetének megalakulását és megválasztják a helyi szervezet vezetőségét. könyv 6 a tanuló között? Azt, hogy a szlovenszkói réezben legnagyobb véletlenség az, ha a helyneveket, a folyókat, a hegyeket magyarul is megismerheti a tanuló. Csekély kérés, mégis sokat jelent: engedjék meg, hogy a szlovenszkói magyar gyermek a hivatalos szlovák elnevezések mellett magyarul is megtanulhassa, mit jelent magyarul a Duna, vagy a Vág, hogyan hívják magyarul Érsekújvárt vagy Rozsnyót. Vájjon kinek s minek vét vele, ha a szlovenszkói földrajzi elnevezések tekintetében a magyar nevekkel is tisztában van? A tankönyv s a hasonló földrajzi tankönyvek mindegyike elejétől végig egyetlen példatár arra, — hogyan nem szabad magyar anyanyelvű gyermeknek földrajzot tanítani. Mert mit használ, ha a gyermek a következőket tudja: „A Velky 2itny Ostrov alacsony fekvésű s a Veíky Dunaj által alkotott lapospartu sziget. A Maly Dunaj nem hajózható." így vezeti be a tankönyv a Kisduna s a Nagyduna közé fogott Csallóközt, amelynek ősi neve valóban Csallóköz. S a csallóközi gyerek, aki a Negjduna partján lakik, nem szabad, hogy ezt a szót: NAGY- DUNA, iskolai órán használja, noha otthon csak ezt hallja! Valószínűleg elveszítené tájékozedó- k épességét a különböző elnevezések között? Hiszen az érsek újvári gyermek sem használhatja városa sokszor hallott nevét magyarul a földrajzórán, noha a városnak hivatalosan is két neve van, csak éppen a földrajzoktatás veszi el azt a jogot, hogy a város magyar nevét is tanulhassa a gyermek az iskolában. Miért nem szabad ezeket a sorokat: „A Hron a Nizke Tatryban, a Králová Hofa vízválasztó hegy déli oldalán ered." — magyarul is megtanulni? Mennyivel ront a tanuló előmenetelén az, ha véletlenül s mondjuk zárójelben a magyar gyerek, magyar értelmiségének megfelelően Garamot, Alacsony Tátrát, Királyhegyet is olvashat? Pedagógiai szempontból feltétlenül hasznosabb s célszerűbb. A gyerek az egész földrajzkönyvben jóformán egyetlenegy magyar elnevezéssel sem találkozik: érthetetlen marad számára Szlovenszkó, nem tudja megfelelően appercipiálni a tanultakat Miért nem szabad az Ipel-t Ipolynak mondani? Vájjon eszébe fog-e jutni % gyereknek a Márssal társalkodó murányi Vénusz, ha Pilakovo-t hall e Jókai, ha Krásnahorské Pod- hradie-t tanul? Nagy elvétve, amikor maguk a szerzők is úgy gondolják, hogy a gyermeknek nehéz egyszerre annyi hivatalos nevet megtanulni, egy-egy hegység, vagy sziget neve magyarul van. Igen kivételesen. A Szepességet s az Érchegységet megtanulhatja magyarul is a diák, de a Magas Tátra már Vysoké Taitry lett, a Fehér Kárpátok is elveszítették magyar elnevezésüket. A Válinak két ága van: Biely és Ciern# Váh, amely Komérno mellett a Maly Dunajba ömlik. Helyeseljük, amikor megemlékezik arról, hogy egyes jelentős szlovák városok mennyire voltak döntőek a szlovák bul túr életben. Amikor egyes vidékekről szólva, megemlékezik kiváló szlovák férfiakról. Amikor megemlici, hogy a szlovák műveltség központjai hol vannak. De, ha már a Jlaticáról ir, miért nem említi meg, hogy a szlovenszkói magyarság kulturális gócai hol vannak? Komáromról igy ir: „Komárno a szúnyog (Kontár) szláv szótól kapta a nevét. Egy évezreden keresztül a magyarok birtokában volt, akik a várost nagyszerűen megerősítették." Lehet-e egy ősi magyar városról ennyire személytelenül, ennyire hidegen s ennyire távol- állóan imi ? Miért nem Írtak a szerzők a negyvennyolcas Komáromról legalább egy sort ? De hogy is várhatunk a gyermektől akár magyar helyesírást is, amikor Csák Máté is Cák Máté lett a földrajzkönyvben ? A szerzők erről nem tehetnek. Az egyébként kifogástalanul megírt, jó földrajzkönvvön meglátszik, hogy a szerzők kezét a biráló-bizottság s ta1 ári némely referátus fogta, amikor nem Írhatták le a. magyar gyermekek számára ezeket az egyszerű szavakat:' Kárpátok, Kisduna, Alacsony Tátra . . . Fáj ez nekünk ? Fáj! Mert lehet, hogy a tanárok, tanítók az iskolai órán megmondják a. szavak magyar jelentését is, de erre nincsenek kötelezve s a gyermek sem fárad vele. Elég neki egv név. Mi volna a. megoldás ? Egyszerűen az, liogv a hivatalos elnevezések mellett legalább zárójelben a magyar elnevezés is ott legyen. Nincsen s nem is lehet kifogásunk az ellen, hogy a gyermek a szlovenszkói községneveket hivatalos formájában megtanulja. De az i,vázán elemi követelés, hogy a "könnyebb érthetőség, a jobb tanithatás kedvéért legalább megszokott anyanyelvén is tanulhassa a gyermek a szlovenszkói földrajzi elnevezéseket! Hogy a Dunaj-t Dunának, a ?,itn^ Ostrovot Csallóköznek s a Hoimádót Hermádnak is tanulhassa! Kinek vét vele ? Különösen akkor feltűnő a helyzet, amikor a Romániáról szóló fejezetében minden földrajzi nevet magyarul ir s még a városnevek mellé is odateszi zárójelben a ma,gyár elnevezést. Oradea Maré: Nagyvárad, Cluj: Kolozsvár. A szlovenszkói magyar szülő joggal elvárhatja azt, hogy a magyar gyermek a hegységneveket, folyóneveket, városneveket magyarul is megtanulja. (r) # Kíh4iiM.M -nak vizét issza, Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is.
