Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-08 / 256. (4105.) szám

2 1936 november 8, vasárnap, Olcsóbb lett a lel „Könyvelési művelet" a román valuta értékének meg­változtatására ■ Egy kiló síinarany: 153.333 leibe kerül Bukarest, november 7. A miniszterelnök teg­nap tanácskozásra hívta össze Románia gazda­sági szakembereit s a konferencia után elhatá­rozta, hogy fölhatalmazza a Román Nemzeti Bankot a lej aranyértékének leszállítására Mig eddig egy kilogram síinarany 111,000 lejbe ke­rült, ezentúl 153,333 lejbe fog kerülni. Az ezál­tal keletkezett nyereséget a kormány a hadsereg céljaira fogja fölhasználni. A kormány hangsú­lyozza, hogy a könyvelési rendszabály nem je­lenti a lej leértékelését és a román valuta to-| vábbra is megtartja eddigi értékét. Nincs másról szó, csak arról, hogy a kormány hivatalosan beilleszti a lej értékébe azt a 38 százalékos prémiát, amit eddig hozzácsaptak a vásárlásoknál vagy eladásoknál a lej aranyérté­kéhez. Az aranyértéket ugyanis eddig sohasem fizették ki, hanem 38 százalékkal kevesebbet! számítottak, mint amennyit a valuta aranyárfo­lyama jelzett. Ez a 38 százalékos diszázsió most hivatalossá vált. A lej tehát ugyanannyiba fog kerülni, mint eddig, de az árfolyamlapokról el­tűnik az a magasabb árfolyam, amely az arany­értéket jelezte s amelyet eddig úgysem fizettek meg, ha valaki lejt vásárolt. A román rendsza­bály tehát semmi egyéb, mint szankcionálása a tényleges helyzetnek. Nyugalom Romániában Bukarest, noveimiber 7. A román sajtó és a román közvélemény nyugodtan vette tudomásul a román valuta aranyfedezetének átértékelését. A rendszabályt tisztára technikai intézkedésnek minősitik. A tőzsde nyugodt maradt. A lej kül­földi árfolyamát az intézkedés nem változtatja meg. Az olasz lapok a bécsi konferencia prasrasstjlról A kisebbségi kérdés • ■ Magyarország ujrafeifegyverzése Róma, november 7. A Csehszlovák Sajtó­iroda jelenti: Illetékes olasz politikai körök­ben élénk érdeklődéssel várják a római jegyzőkönyv államainak küszöbönálló bécsi konferenciáját. Olasz hivatalos körök meg­cáfolják azt a Rómában elterjedt hirt, hogy Németország és Olaszország elhatározták, hogy a csehszlovákiai és a romániai magyar kisebbségi kérdést népsnavazásisal oldják meg. Ezzel összefüggésben utaknak a köz­ismert olasz állásfoglalásra, amely a ma­gyar kisebbség kérdését nem akarja egyol­dalúan megoldani, csupán az érdekelt álla­mok és Magyarország közötti barátságos jj megállapodással. { Rómában hírek terjedtek el, hogy Olasz­ország és Németország Európa katonai , rendjének megváltoztatását készíti elő. Mindkét állam támogatni fogja a Magyar- ország felfegyverkezésére irányuló törekvé­seket. A Habsburgok restaurálására vopat- kozó hírek azáltal erősödtek meg, mert Wiesner, az osztrák legitimisták vezére Rómában volt és tárgyald Mussolinival. Római illetékes körök azon fáradoznak, hogy a Habsburgok Ausztriába való visz- szatérését a hatalmak ismerjék el Ausztria belső ügyének és ne kifogásolják azt. Egy életrevaló gondolat: A magyar balek kdeiméből meg kell teremteni a magyar iskolai alapot! A pozsonyi SzMKE választmányának figyelemreméltó kezdeményezései ínezettségénék a mértékét, ami az európai kultúrát naggyá tette. A versei indították útnak Kosztolányi Szellemét, fiatal versei, amelyekben ott re­zeg a századforduló szomorú embereinek minden letörtsége, a francia „ennuie", a német Weltschmerz és az angol spleen, e szelíd és illedelmes versek, amelyeket nagy- gyá és sötétté tesz a határtalan ijedtség, ami minden sorukból kiárad. Olyanok ezek a versek, mint a veszedelmek közé tévedt gyermek tiszta és üde, de a váratlan féle­lemben kitágult szemei. A veszedelem, amelybe a költő került, a halál tudata volt, a végzeté. Vele barátkozott, vele társalgott harminc évig, színezte, cicomázta, hívo­gatta, várta, mig eljött. Pontosan úgy jött, ahogy akarta. „Ősz legyen", irta a halálvá- rásban s ősz lett, az elmúlásnak szabályos korszaka. Csendes, szomorú őszi nap sza­badította meg hosszú halálvárásának testi és lelki fájdalmaitól. A lira fejezte ki leghübben Kosztolányit, az embert, úgy, ahogy élt, küzdött és szen­vedett. De mint a legtöbb nagy költőben, benne is megvolt a vágy, hogy felülemel­kedjék énjén és a személyfölöttiség tárgyi­lagosságával ragadja meg a világot, plasz­tikusan, örökérvényűen, mint maga a világ­szellem egy része, kikapcsolva egyéniségét a művészetből, alkotva, formálva, alakítva, mint a görögök szokták. Goethe útja ez a lírából az epika és a tudomány felé, nálunk Babits Mihály útja is, aki szintén a térbe és az időbe állított szobrot kívánt faragni művészetéből, miután sok sejtelmes távla­tokkal telt festményben kinyilvánította már a lelkét. Babits és Kosztolányi a regény felé fejlődött a lírából, epikát akart. Kosztolányi elérte, amit kívánt. Ha líráján tulerős talán a nyugati décadence, hatása regényeiben önálló formát teremtett. Ő irta a legtekto- nikusabban felépített, a legzártabb és leg­jobban formált magyar regényeket. Ilyet kevesen tudnak nálunk, ahol Jókaitól Ke­mény Zsigmondon és Mikszáthon át Mó­ricz Zsigmondig és Szabó Dezsőig a legna­gyobb magyar regényeknek is az az átka, hogy szétfolynak, a pátosz elragadja az irót, az epika alaptörvényeit megvetve túl­szárnyalnak az egészséges határokon s le­buknak, mint Ikarosz. A klasszikus európai ,,mesure‘‘-t Kosztolányi, a regényíró, soha­se hagyta el. Szóban, színben, stílusban, be­osztásban mértéket tudott tartani, szerkesz­teni. Tökéletes harmóniában komponálta meg regényeit. Ezek tényleg szobrok vagy architektonikus remekművek, kiegyensúlyo­zott, görögös vagy a tizenhetedik század francia klasszicizmusának értelmében vett zártvonalu mesterművek. A magyar reoény- irás formai tökéletességei. Nekem kedvenc magyar regényeim. * Akkor, amikor Budapest hangos az ipar­irodalom termékeinek fulmináns sikereitől és a kolportázs statisztikai adataival mérik az alkotást, kétszeresen fájdalmasan érint Kosztolányi Dezső halála, mert a nagy gár­dából eltávozott olyasvalaki, aki nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi irodalomnak is érvényt tudott szerezni. A háboruelőtti Nyugat nagy gárdája bomladozik. Az a gárda, amely nem várt magaslatokra ra­gadta a magyar irodalmat s amely szug- gesztiv hatásával olyanokat is a magyar­sághoz fűzött, akik egyébként kívül esnek a magyar körökön. Nekünk ifjúsági élmé­nyünk volt Kosztolányi s a teljes irodalmi garnitúra, amely Petőfi és Arany nyelvé­nek irodalmát uj virágzásra vitte a század elején. A legnagyobb magyar élményünk az ő művészetük és kultúrájuk, letörülhetetlen, kiirthatatlan. ők alakították bennünk a ma­gyar embert, ők neveltek, formáltak. Fáj, hogy lelki mestereink, egyik legnagyobbika most elment, az ifjúságunk szellemi élmé­nyeit siratjuk s ahogy egyre többen és egy­re sűrűbben távoznak a régi nagyok, egyre biztosabban és egyre riadtabban érezzük, hogy tényleg más korszak készül s más vi­lágba, más irodalomba, más kultúrába lé­pünk. Bethlen milánói előadásé Budapest, november 7. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Pirellj olasz szenátor az olasz külügyi társaság nevében meghívta gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnököt, hogy tartson előadást a középeurópai helyzetről. Gróf Bethlen Ist­ván a meghívást elfogadta és december 15-én tartja meg előadását Milánóban „Olaszország és a Dunavölgye" címem Pozsony, november 7. Az SzMKE pozsonyi szervezetének választmánya csütörtökön este tartotta meg november havi rendes ülését a Toldy Kör helyiségében és számos időszerű kér­dés megtárgyalása mellett a téli kulturmunka előkészítésével foglalkozott. A választmány tu­domásul vette a titkárság vezetésében beállt változást, miszerint a titkári teendők intézését Császár István vette át. Dr. Bicsovszky Kázmér ismertette a pozsonyi színház erkélyéről eltávo­lított magyar szobrok ügyét. Ligetfalun novem­ber 14-én megismétlik a közelmúltban megtar­tott nagysikerű kulturális előadást, november 15-én pedig a pozsonyi városháza előadótermében lesz kulturest. A választmány megelégedéssel vette tudomásul Fizély Imrének, az iskolaügyi bizottság vezető­jének bejelentését, hogy az iskolai hatóság en­gedélyezte a Zabosban, Főréven és Dornkap- pelen megnyitásra kerülő magyar iskolák 1—1 osztályát. A választmány hosszabb vitában fog­lalkozott az egyesület számára szerzendő helyi­ségek kérdésével. A SzMKE-fiók a tél folya­mán egy előadás jövedelmével szándékszik tá­mogatni a komáromi Jókai-szobor alapját. A komáromi ünnepségre dr. Bicsovszky Kázmért küldi ki. Helyesléssel vette tudomásul a kassai összefogást, amely a magyar társadalmi és kul- turegyesületek munkaközösségben való tömörí­tését szolgálja. A választmány elfogadta Császár István tit­kár két indítványát, amelyek közül az egyik azt javasolja a központnak, hogy a SzMKE valamennyi fiókja a tél folyamán rendezzen magyar bált s a bál jövedelmének felét szol­gáltassák be az elnökségnek magyar iskola­alap létesítése céljából. Az indítványt a választmány fölterjeszti dr. Jankovics Marcell országos elnöknek. A másik indítvány Pozsonyban egy tavaszi magyar képzőművészeti kiállítás rendezését kezdeményezi. A tervet megfelelő előkészítés céljából kiadták a kulturális bizottságnak. Miért nem tanulhatják a szlovenszkói magyar iskolásgyermekek a szlovenszkói helyneveket magyarul is? Mit mond egy polgámskoiás földrajzkönyv? Szlovenszkó, november 7. Három tföldrajzkcnyv keirült a kezünkbe, mini az idei tanév három köte­lező polgári .'iskolás tankönyve. Polgári fiú- és leányiskolák számára írták s az első kötet célja: megismertetni a diákkal Szlovenszkói, a másik kettő Európát s a többi világrészeket hozza közel a diákfiu s a d.áklány leikéhez. Túl vagyunk a rekriminációkon, túl azon, hegy minden iskola- könyvet sérelmezzünk s már előre ismerjük az ellenvéleményeket, amelyek hasonló könyvismerte­tés alkalmával szigorúan felénkszegzödnek s igy csak egyszerűen ismertetni 'kívánjuk a tankönyv némely részét, azzal a kérdéssel: lehetségesnek tartják-e a pedagógusok azt, hogy a tankönyvben lefektetett alapokon megismer­hesse a szlovenszkói magyar gyermek saját hazáját? Mit kifogásolunk az egyébként rendesen megirt tankönyvben ? S mit kifogásolnak maguk a taní­tók, tanárok, akik lényegében közvetítők a tan­Az egyesült párt rimaszombati zászlóbontása Rimaszombat, november 7. (Saját tudósítónk­tól,) A volt országos keresztényszocialista párt és a volt magyar nemzeti párt rimaszombati he­lyi szervezetei hétfőn, november 9-én délután hat órakor a Tátra-szálló kistermében tartják meg egységesítő közgyűlésüket, amelyen ki­mondják az egyesült párt rimaszombati helyi szervezetének megalakulását és megválasztják a helyi szervezet vezetőségét. könyv 6 a tanuló között? Azt, hogy a szlovenszkói réezben legnagyobb véletlenség az, ha a helyneveket, a folyókat, a hegyeket magyarul is megismerheti a tanuló. Csekély kérés, mégis sokat jelent: engedjék meg, hogy a szlovenszkói magyar gyermek a hivatalos szlovák elnevezések mellett magyarul is megtanul­hassa, mit jelent magyarul a Duna, vagy a Vág, hogyan hívják magyarul Érsekújvárt vagy Rozs­nyót. Vájjon kinek s minek vét vele, ha a szlovenszkói földrajzi elnevezések tekintetében a magyar ne­vekkel is tisztában van? A tankönyv s a hasonló földrajzi tankönyvek mindegyike elejétől végig egyetlen példatár arra, — hogyan nem szabad magyar anyanyelvű gyer­meknek földrajzot tanítani. Mert mit használ, ha a gyermek a következőket tudja: „A Velky 2itny Ostrov alacsony fekvésű s a Veíky Dunaj által alkotott lapospartu sziget. A Maly Dunaj nem hajózható." így vezeti be a tankönyv a Kisduna s a Nagyduna közé fogott Csallóközt, amelynek ősi neve valóban Csallóköz. S a csallóközi gyerek, aki a Negjduna partján lakik, nem szabad, hogy ezt a szót: NAGY- DUNA, iskolai órán használja, noha otthon csak ezt hallja! Valószínűleg elveszítené tájékozedó- k épességét a különböző elnevezések között? Hiszen az érsek újvári gyermek sem használhatja városa sokszor hallott nevét magyarul a földrajzórán, noha a városnak hivatalosan is két neve van, csak éppen a földrajzoktatás veszi el azt a jogot, hogy a vá­ros magyar nevét is tanulhassa a gyermek az isko­lában. Miért nem szabad ezeket a sorokat: „A Hron a Nizke Tatryban, a Králová Hofa víz­választó hegy déli oldalán ered." — magyarul is megtanulni? Mennyivel ront a tanu­ló előmenetelén az, ha véletlenül s mondjuk záró­jelben a magyar gyerek, magyar értelmiségének megfelelően Garamot, Alacsony Tátrát, Király­hegyet is olvashat? Pedagógiai szempontból feltét­lenül hasznosabb s célszerűbb. A gyerek az egész földrajzkönyvben jóformán egyetlenegy magyar el­nevezéssel sem találkozik: érthetetlen marad szá­mára Szlovenszkó, nem tudja megfelelően apper­cipiálni a tanultakat Miért nem szabad az Ipel-t Ipolynak mondani? Vájjon eszébe fog-e jutni % gye­reknek a Márssal társalkodó murányi Vénusz, ha Pilakovo-t hall e Jókai, ha Krásnahorské Pod- hradie-t tanul? Nagy elvétve, amikor maguk a szerzők is úgy gondolják, hogy a gyermeknek nehéz egyszerre annyi hivatalos nevet megtanulni, egy-egy hegység, vagy sziget neve magyarul van. Igen kivételesen. A Szepességet s az Érchegységet megtanulhatja magyarul is a diák, de a Magas Tátra már Vysoké Taitry lett, a Fehér Kárpátok is elveszítették ma­gyar elnevezésüket. A Válinak két ága van: Biely és Ciern# Váh, amely Komérno mellett a Maly Dunajba ömlik. Helyeseljük, amikor megemlékezik arról, hogy egyes jelentős szlovák városok mennyire voltak döntőek a szlovák bul túr életben. Amikor egyes vidékekről szólva, megemlékezik kiváló szlovák férfiakról. Amikor megemlici, hogy a szlovák mű­veltség központjai hol vannak. De, ha már a Jlaticáról ir, miért nem említi meg, hogy a szlovenszkói magyarság kulturális gócai hol vannak? Komáromról igy ir: „Komárno a szúnyog (Kontár) szláv szótól kapta a nevét. Egy évezreden keresztül a magyarok birtokában volt, akik a várost nagyszerűen meg­erősítették." Lehet-e egy ősi magyar városról ennyire sze­mélytelenül, ennyire hidegen s ennyire távol- állóan imi ? Miért nem Írtak a szerzők a negy­vennyolcas Komáromról legalább egy sort ? De hogy is várhatunk a gyermektől akár magyar helyesírást is, amikor Csák Máté is Cák Máté lett a földrajzkönyvben ? A szerzők erről nem tehetnek. Az egyébként kifogástalanul megírt, jó földrajzkönvvön meg­látszik, hogy a szerzők kezét a biráló-bizottság s ta1 ári némely referátus fogta, amikor nem Ír­hatták le a. magyar gyermekek számára ezeket az egyszerű szavakat:' Kárpátok, Kisduna, Ala­csony Tátra . . . Fáj ez nekünk ? Fáj! Mert lehet, hogy a taná­rok, tanítók az iskolai órán megmondják a. sza­vak magyar jelentését is, de erre nincsenek kö­telezve s a gyermek sem fárad vele. Elég neki egv név. Mi volna a. megoldás ? Egyszerűen az, liogv a hivatalos elnevezések mellett legalább zárójelben a magyar elnevezés is ott legyen. Nincsen s nem is lehet kifogásunk az ellen, hogy a gyermek a szlovenszkói községneveket hivata­los formájában megtanulja. De az i,vázán elemi követelés, hogy a "könnyebb érthetőség, a jobb tanithatás kedvéért legalább megszokott anya­nyelvén is tanulhassa a gyermek a szlovenszkói földrajzi elnevezéseket! Hogy a Dunaj-t Dunának, a ?,itn^ Ostrovot Csallóköznek s a Hoimádót Her­mádnak is tanulhassa! Kinek vét vele ? Különösen akkor feltűnő a helyzet, amikor a Romániáról szóló fejezetében minden földrajzi nevet magyarul ir s még a városnevek mellé is odateszi zárójelben a ma,gyár elnevezést. Oradea Maré: Nagyvárad, Cluj: Kolozsvár. A szlovenszkói magyar szülő joggal elvárhatja azt, hogy a magyar gyermek a hegységneveket, folyóneveket, városneveket magyarul is megta­nulja. (r) # Kíh4iiM.M -nak vizét issza, Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom