Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-06 / 254. (4103.) szám

^rköaiAVagíarhirmp 1936 november 6, péntek. A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA Kára nem, csak haszna lehetett volna be­lőle Jugoszláviának. A magyar kérdést te- hát külön l eoszthatta volna Belgrád a hor­vát kér dékáni: alkalma s módja lett volna hozzá, hog, jellöíégoldja, de a szerbek vala­hogyan toi^J vívták a háborút a Száván- tuli világgal és nem megengesztelni akarták politikai ellenfeleiket, hanem le akarták gyűrni őket. E sorok írója néhány év előtt hosszabb időt töltött Jugoszláviában s ak­kor Belgrádtól Szabadkáig és Zágrábig minden zugát bekóborolta az országnak, beszélt is mindenkivel, aki egyik vagy má­sik fronton vezérnek számított. Tanúskod­hat amellett, hogy magyarok és horvátok között semmiféle szerves politikai kapcso­lat nem volt, csak az, amit Belgrád szug- gerált beléjük, egyébként azonban a horvá­tok barátságtalanul, sőt nem egy helyen gyűlölködéssel beszéltek rólunk és szivük szerint „osztrákénak vallották magukat. Belgrád előtt sem volt soha titok, hogy a horvát oppozició legradikálisabb szárnya, a Frank-párt úgynevezett schwarz-gelb mentalitású volt s legalább úgy fújt a ma­gyarokra, mint a szerbekre. Ostobaság volt tehát összeboronálni a magyarokat a hor- vátokkal, egy frontba szorítani őket, csak azért, mert a magyar kérdést nem akarták különválasztani a horvát kérdéstől. A jugo­szláviai magyaroknak nem voltak államjogi követeléseik. Föderalizmus vagy centraliz­mus a gyakorlatban magyar szempontból egyet jelentett volna. Hogy a bürokrácia nyomása honnan jön, Belgrádból vagy Zágrábból, a vajdasági magyar gazda szempontjából olyan mindegy. Voltak azon­ban kulturális, iskolaügyi és szerény gazda­sági követelései a magyarságnak, amik tel­jesíthetők lettek volna, függetlenül attól, hogy hogyan áll a harc a föderalisták és a centralisták között. A diktatúra előtt olyan káosz volt az országban, hogy valóban nem tudta a jobbkéz, hogy mit csinál a bal, a diktatúra meg egyszerűen nem vett tudo­mást a kisebbségekről. Elhanyagolható mennyiségnek vette a magyarságot s en­nek megfelelően bánt vele. Meghagyta puszta fizikai életét, azontúl azonban ku­tyába sem vette, megszüntette nemcsak po­litikai, hanem kulturális önállóságát is s még a látszatnak is csak annyit koncessziót tett, hogy a kormánypártba bevett egy „magyar" képviselőt. Sztojadinovics, ugylátszik, ezzel a kisebb­ségi politikával szakítani akar. Magához kérette a magyarság igazi képviselőit és megkezdte a tárgyalásokat a magyarok is­kolaügyi és kulturális követeléseiről. Egye­lőre még csak a tárgyalásoknál tartanak, de nem lehet vitás, hogyha a nemzetközi helyzet alakulása olyan lesz, mint amilyen­nek ígérkezik, akkor ezekből a tárgyalások­ból komoly hasznot láthat a magyar ki­sebbség. Ugyanekkor a horvátok felé is enyhült Belgrád magatartása s maguk a horvátok is mintha némileg megengeszte- lődtek volna. Egyelőre tehát általános a békehangulat, csak aztán ne kapjanak haj­ba minden jószándék mellett Zágráb és Belgrád bürokratái és ha már hajbakapnak, legalább a magyarokat hagyják ki a játék­ból s vegye végre észre Belgrád, hogy a magyar kérdést teljesen függetlenül az or­szág egyéb akut vagy átmeneti problémái­tól lehet és kell kezelni. Fö'menléssel végződött if. HernyínszStynak Cobrda ev. püspök e! eni becsületsértési pőre Pozsony, november 5. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk tele fonj elentése.) Érdekes bee Sülets értéé i pört tárgyalt ma a pozsonyi büntető járásbíróság. A pör vádlottja dr. Cobrda Vladimír eperjesi evangélikus püspök volt, akit ifj. Hórnyánezky Aladár magán hivatalnok pörölt be becsületsértés címén. Hornyánszky a Duna biztosítótársaság alkalmazottja volt, ahová az evangélikus ezttvét­ség támogatáea révén jutott be. Később azonban a biztosító társasággal differenciái támadtak e Hornvánszkyt elbocsátották állásából. Édesatyja, íd. Hornyánszky Aladár evangélikus teológiai ta­nár emiatt levelet irt Cobnda püspökhöz s magya­rázatot kért tóle. A püspök válasza adott okot ifj. Homyánezkynak arra, hogy Cobrda püepök ellen beesületsértée miatt felje’entést tegyen. A mai tárgyaláson a püspök dr. Trslin ügyvéddel, az ügyvédi kamara elnökével képviseltette ma­gát, ő maga személyesen nem jelent meg. Az ügyvéd azzal védekezett, hogy a püepök csak magáninformációt adott Hornyánszky édeeatyjá- mak, ezt magánlevélben tette, tehát, nem mint hivatalos személy, A bíróság rövid tárgyalá» után a püspököt felmentette a vád alól. Tfj. Hor. nyáuszky fellebbezett. Roosevelt győzelme után Kormányrekonstrukció - 20 millió dolláros fogadások Newyork, november 5. A szavazatok l legújabb összeszámlálása szerint Roosevelti 24,132.791, Landon pedig 14,450.048 sza-| vazatot kapott. Néhány millió szavazat még J hiányzik a végleges szavazatszám megála-1 pitásához. Rocseveit győzelme a leghatalmasabb ^ Newyork-államban vök, ahol nemcsak a köztársaságiakat verte meg az elnök, ha­nem a kommunistákat is. Míg eddig a kom­munista pártnak úgynevezett legális státusa | volt Newyork-államban, most ezt is elvesz­tette, mert a legújabb választáson a párt ftem érte el a legalitáshoz szükséges ötven­ezer szavazatot. I Politikai körökben biztosra veszik, hogy •az amerikai kormányt átszervezik. Farley í postaügyi miniszter január elsején valószi­Í 'nüleg kiválik a jelenlegi kormányból!, de Roper kereskedelemügyi miniszter, Swan- ran tengerészetügyi miniszter, Woodring hadügyminiszter, Miss Perkins munkaügyi miniszter és Cummings igazságügyminisz­ter is lemond. Hadügyminiszter valószínű­leg Laguardia, Newyork polgármestere lesz. Vere ég és ta ál Newyork, november 5. A fogadási iro­dák számításai szerint az elnökválasztás al­’ halmával kötött fogadások körülbelül 20 millió dolláros forgalmat értek el. Ez aleg- j* nagyobb összeg harminc év választási fo- ^ garasainál. A legnagyobb nyereséget egy i newyorki kereskedő érte el, akinek jó tip­li pdését félmillió dollárral jutalmaztak. Kansas Cityben egy Clock nevű volt frontharcos áPdozata lett különös fogadásá­nak. Clock kijelentette, hogy abban az eset­ben, ha Landon nem győz, öngyilkos lesz. Amikor a rádió bemondta Roooevelt győ­zelmét, Clook szó nélkül revolvert fogott I és szivenlőtte magát. Tost László helyettes polgármester kezdeményezésére: A kassai pártok megszavazzák a magyar gimnáziumot és a magyar szlnlldény megint ssecSí tiltását Az egyesült párt ennek ellenében megszavazza a város köitségzeíését * A magyar nyelv ;esa a városi üzemekben Kassa, november 5. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kassa város képviselőtestülete most tartott ülésén Maxort Milán polgármester elnöklete alatt a város jövő évi költségvetését tárgyalta. A városatyák csaknem teljes számban jelentek meg a közgyűlésen. A költségvetést Barcs tanácsos ismertette. Az előirányzat 51,364.170 korona, s erre 46,399.469 korona fedezete van a városnak. A hiányt pőtadóval fedezik* De a pótadó nem lesz magasabb, mint az előző évben. A pótadóból 5,026.200 koronát vesz be a város, tehát valamivel többet, mint amennyi a költség- vetés hiánya. A város jövő évi rendkívüli szük­séglete 29,956.494 korona. Erre 11,335.378 ko­rona fedezete van a városnak. A hiány tehát meghaladja a 18 millió koronát. Elsőnek Ocenásek szólt hozzá a költségvetés­hez a csehszlovák többség nevében. A tisztvise­lők kérdésében is állást foglalt. A csehszlovák többség a csehszlovákok arányszámának meg­felelő számú csehszlovák nemzetiségűt akar al­kalmazni a városi hivatalokban — mondotta Ocenásek —, de nincs elvileg az ellen, hogy megfelelő képzettségű és az államnyelvet biró magyar fiatalemberek is elhelyezkedhessenek a városnál. Utána Tost László polgármesterhelyettes az egyesült országos keresztényszocialista és ma­gyar nemzeti párt nevében szólott hozzá a költ­ségvetéshez. A magyarság álláspontja A helyetfes polgármester beszédében mindenekelőtt megállapítja, hogy a város jelenlegi vezetőségének munkája az utolsó négy esztendő alatt megnyugtató volt, mert a város anyagi helyzete állandóan javuló irányzatot mutat. A teherviselő közönséget megdöbbentheti a városi szükségletek rend­kívül magas összege. A rendes szükséglet 51,364.170, a rend­kívüli 29,956.494 korona, együttvéve 81,320.664 korona. Ezzel szemben a rendes költségvetés fede­zetére 46,399.469 korona áll a város ren­delkezésére, a költségvetés eme részében tehát 4,964.701 korona a hiány, mig a rendkívüli költségvetés szükségletére csak 11,335.378 korona fedezet van, vagyis a hiány 18,621.116 koronát tesz ki. Csak kis megnyugtatás az, hogy a pótadó nem emel­kedik és a házbér után kivetendő adó jö­vőre is 200, az egyéb adók utáni pótadó pedig továbbra is 220 százalékban van elő­irányozva. Minden erőnkkel oda kell hat­nunk, hogy a túlterhelt lakosság helyzetén a lehetőség szerint könnyitsünk. A költség- vetés rendes tételei annyira szilárdak, hogy azokhoz nyúlni nem lehet, de az egyes fe­jezeteknél kisebb változtatásokra előter­jesztéseket kíván tenni a részletes vita so­rán. Kifogásolja, hogy ,a város vagyoni helyzetéről nincs teljes kép, az évek óta sürgetett Vagyonleltár nem készült el. Szin­te hihetetlennek látszik, de tény, hogy a városnak körülbelül 36 ezer katasztrális holdat kitevő erdőbirtoka mellett —- nincs fája, a faraktárak üresek, holott karácsony­kor csak szegényfában 6000 köbméter fát kell szétajándékozni. Az erdőhivatal alig tesz ■<#rfamit s félő, hogy az idén is húsvétikor osztja majd ki a — karácsonyi fasegélyt. A helyettes polgármester szóváteszi a vá­ros értékpapirvagyonának kérdését s azt javasolja, hogy a mintegy hárommillió korona névértékű papirosok, amelyeknek árfolyamértéke mintegy kétmillió, értékesítsék és a* árukból ingatlanokat vásároljanak. A szőlőbirtok jövedelme egyre növekszik s magától kínálkozik a gondolat, nem vol- na-e előnyös a város szőlőbirtoka mellett olcsón újabb területeket venni. Az erdővé­delmi intézkedésekre előirányzott tízezer koronás tételt kevesli. Ajánlja, hogy a tü­zérséget a városon * kívül helyezzék el. A magyar gimnázium épülete Örömmel állapítja meg a szónok, hogy az idén a nyomorban szenvedők segélyezésére a tavalyinál nagyobb összeget vettek tel a költ­ségvetésbe. Az egyesült párt nevében nyoma­tékosan mutat xá a magyar anyanyelvű gyer­mekek iskoláztatásának kassai hiányaira. Ha végignéz képviselőtestület padsorain, a hivata­los népszámlálás adataival szemben meg kell állapítania, hogy a város lakossága által választott képviselő­testületi tagok közt a magyarok többségben vannak. Az egyesük párt 14 tagjához hozzá keld számí­tani 8 magyar anyanyelvű kommunistát, 2 ma- gyarajku szociáldemokratát, a háztulajdonosok szövetségének magyar nemzetiségű képviselőjét és a zsidópárt magyar anyanyelvű és nemzeti­ségű tagját. zö-an varrnak magyarok s igy a 48 választott tag többséget aikoijárc. Ivein tételezhetem tel, úgymond, — hogy ezeket a magyar nemzeti­ségű kép viselői esóiled tagokat nem magyar nemzetiségű váiasztópoigarság küldte voiaa ide és mert ebből nyilvánvaló, hogy a város lakossága még ma is tekintélyes szambán ma­gyar, kell, hogy kulturális téren is aránylago- san részesüljön a magyar kultúra is a költség- vetésből, Kassán már hat szlovák gimnázium működik és csak egy magyar reálgimnázium van s az is egy még 1886-ban épült levegőt­len, tornaterem nélküli épületben van elhe­lyezve. Évek óta harcolunk, hogy ezek a magyar tanu­lók legalább egészségesebb épületben kapja­nak elhelyezést, hogy megszűnjön az a lehetet­len állapot, hogy a magyar szülők egészségi okokból vonakodjanak a magyar intézetbe adni gyermekeiket. Ennek az intézetnek az igénylé­se nemcsak városi érdek, hiszen erre a gimná­ziumra van utalva a nagykaposi, királyhelmccl és szepsi járások színtiszta magyar lakosságá­nak fiatalsága is, sőt ide graviitál az Ung, Zemp­lén, Sáros és Szepes területén elszórtan élő ma­gyar ifjúság is. A rendkivüii költségvetésben van egy ötszázezerkoronás tétel, mint hozzájá­rulás a felépítendő állami gimnázium létesitéisé- re, itt azonban precizirozni kell, hogy a gimnázium magyarnyelvű legyen, mert ez úgy a kassai, mint a vidéken élő ma­gyarságnak elengedhetetlen követelése. Az is­kola építése tulajdonképpen állami feladatot képez, mégis a magyar gimnázium építésére a legnagyobb készséggel megszavazzuk ezt a tételt és az ingyentelket is. Négyhónapos magyar síin idényt! A szónok a továbbiakban a magyar szinüdény igazságosabb beosztásának kérdését fejtegette. Lehetetlen állapot az, — mondotta, — hog> a kassai sziniidény beosztásánál hét hónapot biztosítanak a szlovák és csak három hónapot a magyar színjátszásnak. Számszerűen beigazoltam, hogy a Drasar- szintársulat a rendelkezésére álló idő alatt 65 napot nem játszott s a színházépület ezeken a napokon teljesen sö­téten állott. Ha a szlovák színtársulat a 7 hó­napjából csak ötöt használ fel és kiét hónapon használatlanul hagyja a szinházépüdietet, akkor az egyik felhasználatlan hónapot átengedhe­tik a magyar színtársulatnak. Ily irányú in­dítványát a város tanácsa egyhangúlag ma­gáévá tette, kéri ehhez a képviselőtestület hozzájárulását. Abban a reményben, hogy a közgyűlés úgy a gimnázium, mint a színházi idény kérdésében meghallgatja előterjeszté­sét, bejelenti, hogy párvja nevében a költség­vetést elfogadja a részletes vita alapjául. Dr. Pilát József az egyesült párt részéről ki­fogásolta, hogy a városi közmüvek a polgár- mester utasítására nem fogadják el a magyar be­adványokat. Dr. Pilát József az egyesült párt nevében a következő indítványt terjesztette a közgyűlés elé: „Kassa város képviselőtestülete kimondja, hogy a felekkel történendő írásbeli érintke­zés, szak- és egyéb hirdetmények, hirdetések, Írásbeli rendelkezések, a felek beadványai, szóval a közmüvek minden működésébe eső írásbeli érintkezés, legyen az akár szakkercs- kedelmi, vagy üzemi kérdés; elfogadandó és kiadandó azon a nyelven, amelyen a fél az érintkezést kívánja, vagy amely nyelven be­érkezik. A számlák kiadása pedig éUammyd- vti és magyarnyelvű, tehát lcétnydvü nyom­tatvány legyen* Kassa város képvisdőtcstü­Halmi egymilliót indítványoz a magyar gimnáziumra Utána dr. Halmi Béla bírálta a költségvetést. Kifejtette, hogy a magyar gimnázium mostani épülete szánalmas állapotban van. Az épület egy volt elemi iskola s a szellőzés hiányos, úgy­hogy a tanulók a rossz levegőben egészségüket veszélyeztetik. Indítványozta, hogy határozza el a közgyűlés, hogy építkezési hozzájárulás címén egymillió koro­nát és ingyentdket ajánl fel egy építendő ma­gyar gimnázium részére. Dr. Fankas Zoltán tanácstag is hozzájárult Halmi indítványához. A magyar nyelv romáért lete utasítja tehát a polgármestert, hogy ezen határozat alapján megfelelő intézkedéseket te­gyen s ügyeljen eme határozatok pontos be­tartására," Megszavazzák a kOitségveitst Töibb városatya hozzászólt még a kfifteég- veités tdirgyalldeálhott ée végiül M«xon Milán poí- gánmeisitieír vá laszolt a f elszól állásokra, A közgyűlés általánosságban megszavazta a költségvetést. A 'költségvetés -ellem míin&öeisze a. kommunisták szavaztak. Megszavazta a közgyűlés az uj magyar gim­názium építését és erre a célra 500.000- krro- nát vett fel a város rendkívüli költségveté­sébe. költségve tés részletes vitája, mm délután folyik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom