Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-29 / 274. (4123.) szám
1936 november 29, vasárnap. 11 SzmHÁzKön^KaMORA\ A nemzeti összefogás jegyében s Oldjuk meg a magyar müvésztársadalom válságát! ■ A magyar képzőművészet foglalkoztatásának kérdése ■ Pozsony, ©o veimbeír 28. Kisebbségi életiünk sokágú, döntő kérdésiéi — legyenek azok akár po- látilkai jellegűek, aikár kulturális vagy szociális természetnek — lassanként a megoldás teirie felé sodródnak. FölösLeges arról vitatkoznunk, hogy a mostani imieginduilás közel két évtizednyi, gyakorta országos jellegű vita elhangzása után történt meg. Ne temessük el a megoldásokat akadémikus megnyilatkozásokkal, ment bármennyire is méltányos az ezekben nejlő jóindulat és ügyszeretet, a meddő vitatkozás uj meg uj sírkő vet jelent az Eszme fölött. Nekünk cselekedetek kellenek. Eredmény! Tizennyolc évi küzködés után gyakorlatilag meg keli oldanunk a ezlovenszkói és kárpátaljai magyar képzőművészet válságát is. Nem aiz egyéni teljesítmény került válságba. Képzőművészeti kiáll Msünkön művészeink bizonyságát szolgáltatták annak, hogy a korszerű művészet színvonalán állnak, fejlődőképesek, tehetségesek, van miunkakedvük és biznak a jövőben. Azonban — legtöbbjüknek snlyos gondot ofcoiz a napi száraz kenyér, amelyet sok esetben nehezebbem keresnek meg, miint az utolsó napszámos. Ez a keserű valóság. Tárlatokon, kiállításokon alig kelnek eil a képele, a szobrok. Magámmegremdelés alig akad. A közönség közömbös. Az iskolákban a művészet ismertetésére és későbbi pártolására, általában a művészet szeretetére nem rakják le az alapokat, ami tagadhatatlanul mulasztás az illetékes tényezők részéről. A magyar társadalom körében eddig egyetlen nagyobbszaibásu megmozdulás nem volt, amely az általános közfigyelmet legalább ideiglenesen a magyar mü- vésakérdásre, annak megoldására központosította volna. A kiállításokat, tárlatokat a gyér- számú és mindenkor ugyanazokból álló müvé- . szetrajongókon kívül nem látogatják. És senki sem törődik azzal, hogy a Ma szellemi arisztokráciája, a művész miből és hogyan ék Mindemre elhangzik a kérdés: Mi a megoldás? Miit tegyünk? Képzőművészeink kiállításain a magyar közönség jelenjen meg tömegesem, ezzel is kifejezve együttérzését nemzeti kultúránk ezen olyannyira fontos tényezőjével. Egyesületeink, testületetek, asztaltársaságaink, sőt egyedetek fejtIsék ki a legnagyobb propagandát tagjaik, baráti körük keretében. Vigyék oda a családok a gyermekeiket is, hogy beléjük csöpögtessék a művészet iránti érdeklődést. Szeretnénk nagyabb számban ott látni tanítóinkat, tanárainkat, tisztviselőinket, sőt a munkásréteget is. A legtöbb magánlakásban értéktelen olajnyomatokat, vagy színes reprodukciókat akasztanak a faira, mely diszmek egyetlen esetleges értéke a ,ykép“ kerete. Közönségünk ezen értéktelen és Ízléstelen nyomatok helyett vásároljon művészi alkotásokat, amelyek általában véve a legtöbbször nem drágábbak, mint a jóformáin minden uccuban ezerszámra kapható nyomatok. Karácsonyra, újévre., névnapi és születési ajándéknak sokkal ízlésesebb és egyúttal jobb befektetés is, ha az illető valamelyik művészünk képét, vagy szobrát veszi meg, esetleg portrét rendel nála. Magyar hivatalaink, vállalataink, intézetetek (pénzintézetek, ármeintesitők, nagyobb kereskedelmi vagy ipari vállalatok etib.) rendeljék vagy vegyék meg magyar művészeink alkotásait. Magyar községetek határozzák el, hogy évente legalább egy képet vagy szobrot szereznek be magyar művészeinktől. Kulturális egyesületetek, kaszinóink és a csak némileg is tehetősebb S'zMKEdüófcjatek mutassanak ugyané tekintetben jó példát. Szabormüveknél, hadi emlékeiknél, művészi sinemiékekinél a létesítők a mi magyar művészeink részére írják ki a pályázatot! , Teimplomfesté&aknél, reprezentatív épületek művészi disiziáiésénél — eltekintve a hivatásos templomfestőfctői —- elsősorban a mi festőművészetek jöjjenek tekintetbe. Templomi-, fcál- váiriás- és emlékszobrok megrendelésénél ne mellőzzék a mi szobrászainkat! Különösein nagy szolgálatokat tehet e téren a magyar papság, amelytől nem vitatható el, hogy nemzeti kultúránk ügye szivén fekszik. Tagadhatatlan azonban, hogy művészeinktől művészi színvonalat várunk el munkáiban. Művészetükkel is nemzeti (kultúránk ügyét szolgálják. Bízom a magyar önsegélyben, amiely ha általános kereteikben mozdul meg, a magyar művészet kérdését is megold,ja. A nemzeti munkának győznie kell! CSÁSZÁR ISTVÁN. Egy színigazgató jubilál... Irta: Kelembéri Sándor Iván Sándor, a kassai, keletsztevenszkói és jelenleg a kárpátaljai magyar színházak igazgatója november 4-én ünnepelte színigazgatói működésének tiz esztendős jub-leumát. A kisebbségi magyarság kulturális életének nevezetes évfordulója ez, amilyenre Faragó Ödönön kívül eddig csak Iván Sándor szó Lgáltatott példát. És mégis: alig vett valaki tudomást róla. A munkácsi színházban, ahol ezidő- szerint játsz.k a társulat, talán telt ház ©em volt november 4-én, talán a színház napi kiadásait sem fedező basezaraportot nyújtott át este a pénztáros- nő ... — A tiz esztendős jubileum egyetlen ajándékaként. Így jubilált nálunk egy kisebbségi magyar színigazgató 1036-ban. * * * Síma volt-e az ut, melyet Iván Sándor és a többi ezlovenszkói és kárpátaljai magyar színigazgatók tettek meg a tiz esztendő alatt? — Aki enre a kérdésre megnyugtató választ keresne, arra hamar rácáfolnának a tiz esztendő eseményei. Iván Sándor 1926-ban még egységes szlovenszkói szinikerii- letel vett át, mint olyan keretet,' amely például a csehszlovák sz ínjátszás esetében is egyedüli lehetőségként képes biztosítani a színházak aránylagossn nyugodtabb életét. Pedig a csehszlovák színjátszás Szicvenszkón nem kizárólagosan a közönség támogatására van utalva... — Ennek a méltányos felismerésnek az útját torlaszolta el sajnálatosan 19i8-ban az a váratlan intézkedés, amely az egységes ezlovenszkói szinikerületet kettéosztotta és ezzel véget vetett a szlovenszkói magyar színjátszás művészi és anyagi rentabilitásának. Ez volt az c%Ő katasztrófa, amely Iván Sándort érte tiz esztendős színigazgatói pályáján. És hat esztendő múlva be következett a második szerencsetknség is. Talán a fokozódó meg nem értés, talán a konkurrencidüs oldalról táplált irigykedés következtében történt, hogy 1934-ben Lonsoncot leszakították a keletszlo- venszkói szinikerület amúgy is sovány testéről és a nyugati kerülethez csatolták. Ezzel az intézkedéssel végképpen életképtelenné tették a keJctezloven- szkói szinikerületet. Végül, (hogy belső csapás tegye még mostohábbá a,z áldatlan külső körülményeket: 1935. áprilisában tűzvész pusztította el Kassán Iván Sándor hatalmas diszletlárát, ruhatárát és könyvtárát, s a nagyértékü felszerelésből semmi sem maradt ímeg. Három súlyos katasztrófa a tiz esztendő alatt: kell-e beszédesebb dokumentum egy kisebbségi magyar színigazgató sorsáról, pályafutásáról...? — Ha 1934. őszén az addig önálló kárpátaljai szinikerület nem siet. Iván Sándor segítségére, a csöppet sem irigyIésreanéltó színigazgató nem érte volna meg a tiz esztendős jubileumát. A tiz esztendő munkájáról Turóezy Gyula, a ozin- ház titkára készített pontos, részletes, mindenre kiférjeszkedő beszámolót, amely egyszer majd nagyon hasznos és jellemző forrásmunkája lesz annak, aki megírja a kisebbségi -magyar színjátszás történetét. Á beszámoló szerint Iván Sándor a tiz esztendős igazgatói működése alatt előadott 435 darabot 3990 előadásban. <A színre került darabek közül 162 volt az operettek, 142 a vígjátékok, 64 a színmüvek és drámák, 5 a klasszikus darabok, 6 a népszínművek, 9 az egyéb daljátékok, 7 az énekes vg- játékok és 40 az e gyűelvon ás os darabok száma. Az eredeti bemutatók listáján 17 darab szeren.pl. r>n •- rettek és prózai darabok vegyesen, közöttük 7 csehszlovák szerzők, 10 pedig szlovenszkui magyar irók munkája. A tiz év alatt nyolc előadás maradt el a közönség részvétlensége miatt. Egy a kassai színházban (A zöld bárány), a többi pedig a vidéki városokban. 1934. március 19-től 30-ig kényszerszünetet tartott Iván Sándor város hiányában. Színigazgatói működését pedig 1926. november 4-én kezdte el Komáromban. A Noszty fiú esete Tóth Marival c. Mikszáth-Harsányi Zeolt-darab előadásával. Az idei jubileumi esztendő társulata ötvenhat tagból áll, akiknek bizonyára ma is pontosan fizetné a gázsit Iván Sándor, ha a jubileum az egységes szlovenszkói szinikerület igazgatói székében találta volna... ★ ★ ★ Csöndesen, ismert szűkszavúságával beszél a jubiláló színigazgató a. tiz esztendőről: — 1928-ig, amig az egységes szlovenszkói sziní- kerülelben játszhattam, jól ment a színház. Azöia minden pénzemet ráfizettem; azt is, amivel kezdtem, azt is, amit 1928-ig gyűjtöttem. A kassai színház régi nívóját továbbra is meg akartam tartani, de a deficit évről-évre súlyosabb lett. Mindig becsületesen igyekeztem dolgozni és a tiz esztendő alatt nem maradtam adósa senkinek. Talán erre vagyok a legbüszkébb ... — Egyébként nemcsak a tízéves igazgatói, -le a harmincöt esztendős színészi jubileumomhoz is ez- idén érkeztem el. 1901 -ben mint színházi karmester kezdtem el Földessy Sándornál, a Vígszínház volt titkáránál a délvidéki városokban ... Egy színigazgató, aki az esztendők óta ismétlődő gázsifizetési nehézségek ellenére néni maradt adóHatalmas méretben lendült fel a hajápolószerek gyártása Otszázhatvan gyár ontja a világon a különböző hajápolószereket — Beszélgetés Jokes mérnökkel, a világhírű Sorela-gyár kémikusával. Prága, 1936. november 28. Érdekes lenne megállapítani, mennyit adnak ki évente különböző hajápolószerek, vizek, porok és kenőcsök propagálására. A hajkultura az utóbbi évek során egyre nagyobb méreteket ölt az egész kulturvilágon és azért elhatároztuk, hogy ezzel kapcsolatban a legnépszerűbb hajápolószer vezetőjét és kémikusát, a SORELA-gyár Jokes Vladimír nevű mérnökét kérdezzük meg. = Hány gyár készít a világon hajápolószereiket? Első kérdésünk az volt, -hogy hány gyár készít a világon különböző hajápolóezert? Jokes mérnök ■a következőket mondotta: — Tudomásom szerint a világon körülbelül 560 gyár foglalkozik hajvizek, hajnövesztőszerek, porok, samponok és kenőcsök gyártásával. A súlyos milliókat elnyelő reklám gyakran csak pillanatnyi sikerhez juttatja a gyárosokat. A csodákban ma nem hisz senki. Ha félben marad a nagyhangú reklám és a. hajápolószer hatása nem kézzelfogható, a szer fogyasztása napról-napra csökken, sőt néha teljesen eltűnik a piacról. = Mennyibe került eddig a Sorela reklám? Hisz mérnök ur abban, hogy a haj újra megnő a kopasz fejen? — A Sorela propagálása szintén milliós összegeket nyelt el. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a propaganda mindig komoly utón maradt. Kezdettől fogva azt hangsúlyoztuk, hogy „ahol nincs, ott ne keress", azaz: ahol nincsenek meg a Ihajgyö'kerek, ott a világon semmiféle hajápoló- szer nem segíthet. A Sorela azon kivételes haj- ápoiószerek közé tartozik, amelynek regeneráló képessége van és a különböző hajbetegségeket, infekciókat kigyógyitja. — Ma már egész külön osztályt létesítettünk azon levelek számára, amelyeket az ország különböző részeiről küldöttek be a Sorela hálás fogyasztói. Azáltal, hogy a. Sorela tökéletesen kitisztítja a fejbőrt és levegőt juttat a pórusokhoz, előmozdítja a hajsejtek tökéletes életét és vérkeringését. A hajmosásnál keletkező hófehér hab behatol a, pórusokba és a Sorela biokémiai anyagai táplálják a hajhagymákat és megerősítik azokat. Száz eset közül 78 esetben megszűnt- a hajhullás. =r Önök azt hirdetik, hogy a Sorela nem tartalmaz szappant, hogy van az, hogy mégis habzik? — Az első pillanatra rejtélyesnek tűnik talán a dolog, azonban nem az. A Sorelának semmi köze sincs- a szappanhoz. A. Sorela kémiai összetétele sem titok azonban. Nem is lenne- értelme a titkolódzásnak, mert hiszen a kémiai analízis minden titkok gyökeréhez vezet-. A Sorelában nagymennyiségű sulfonált alkohol és különböző uj anyagok vannak, amelyeket a 'biokémiai tudomány a hajápolás terén az utóbbi években felfedezett. Az egész keverék maróanyagok és szappan nélkül habzó paszta formájában került forgalomba. = Miért nem habzik a Sorela mindjárt az első mosásnál? — Ez érthető. A Sorela először a haj zsíros váladékait, az izzadságot és egyéb piszkot távolítja el a hajszálakról és hajgyökerekről. A második mosásnál, amikor a fejbőr már tiszta, vakító hófehér habot érünk el. Hosszas kémiai kísérlet után a Sorela habzó tulajdonságát olyan mértékben fokoztam, hogy ma már az első mosásnál is habzik a- Sorela, ha- a haj nem túlságosan zsíros. = Miért lesz a haj a mosás után köny- nyü és fényes? — Ebben rejlik a Sorela legfőbb titka, amely összetételénél fogva eltávolítja a fölösleges zsír és mészréteget, amely szemmel alig láthatóan rakódik le a hajszálakra. Ez a,z ártalmas és leginkább csak mikroszkópon -látható réteg külön* böző szerek használata után marad vissza a ha- jón. Ezek a szerek maróanyagokat (alkáliákat) tartalmaznak, amelyek ártalmasak a haj fejlődésére és fejk-orpa keletkezését idézik elő. A Sorela, többszörös használata után a haj természetesen megpuhul, könnyű, fényes lesz. A SORELA SIKERÉNEK TITKA — Mivel magyarázható a Sorela páratlan sikere? — Hál’ Istennek, mindjárt- kezdetben a dolgok gyökeréhez nyúltunk. Az ujságreklámot praktikus reklámmal egészítettük ki. Áz elmúlt három év során több. mint egv millió próbatubust küldöttünk szét és fogyasztóinkat közvetlen módon győztük meg a Sorela hatásairól. Prágában és az ország többi városaiban Sorela propaganda-hete- ket tartottunk, ahol mindenkinek díjtalanul mutattuk be a haj helyes ápolását. A különböző mintavásárokon modern hajápoló szalonokat állítottunk fel, hol ugyancsak díjtalanul állottunk a nagyközönség rendelkezésére. Hálátlanság tenne elhallgatni, hogy a Sorela mit köszönhet a prágai és Prágán kívüli színházak művészeinek és művésznőinek, valamint a bel- és külföldi filmvilág legelőkelőbb képviselőinek, akik egyéni varázsukkal is sokat használtak a Sorelának. A modern reklám minden módozatát kiaknáztuk nálunk és a. külföldön egyaránt, úgyhogy a Sorela. teljesen gyökeret- vert. Ez az első eset a hajkozmetika terén, amikor egy hajápolószer rövid három év alatt tizenhat külföldi állam piacira tört be igazán kivételes eredménnyel. = Hány tubus Sorclát adtaik cl eddig? — Legalább három milliót. Ausztriában, Jugoszláviában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Svájcban dicsekedhet a Sorela elsőrangú eredménnyel. — Miért hozzák forgalomba a Sorclát tubus formájában? — Meggyőződésem szerint ez a- legegészségesebb, legpraktikusabb és legtakarékosabb megoldás fogyasztóink részére. Egyebekben őszintén állíthatom, hogy a Sorela más formában történő csomagolását eddig még senki nem kivan tá. Hallhatók olyan hangok is, hogy 12.50 Kő talán tulmagas ár egy tubus hajápolószerért. A válaszom erre csak az lehet: tessék, számoljunk együtt. A helyes használat esetén egy tubus Sorela 10—1-2 mosásra elegendő, tehát egy hajmosás körülbelül egy koronába kerül, annak ellenére, hogy annyi egészséges és tápláló biokémiai anyagot tartalmaz, mégsem drágább, mint más készítmény. — Van valami terve a jövőre nézve, mérnök ur? — Elárulhatom, hogy hónapokon át, 'kísérletezek egy uj hajápolószerrel, a prágai Károly- egyetem egvik ismert szaktanárának a közreműködésével. Remélem, rövidesen sokkal többet mondhatok már erről. Jokes mérnök interjúnk végeztével bemutatta az ország különböző tájairól érkezett levelek hatalmas tömegét, valamint az orvosok szakvéleményeit, amelyekből egyaránt ar. a megállapodás csendül ki, hogy a Sorela a modern hajápolás egyik legkiválóbb eszköze, amely egészséges és dús hajkoronát biztosit az emberi kor késő határáig ia.
