Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-29 / 274. (4123.) szám
Jugoszlávia is M»ar§rsiág (sp) Prága, november 28. Horthy Miklós olaszországi' útját politikailag kellőképpen előkészítette a bécsi há- romhatalmr értekezlet s a magyar kormányzó utazásának nem is volt más politikai jelentősége, csak annyi, hogy tündöklő pompával megpecsételte és szimbolizálta a teljes megértést és az olasz-magyar barátságot, amit az államférfiak kiépítettek és az érdekelt népek örömmel tudomásul vettek. A kormányzói utazás politikailag nagyjelentőségű tette Jugoszlávia meglátogatása volt, amint azt a világsajtó már megállapította. Két évvel a marseillei gyilkosság után a magyar kormányzó átutazott azon az országon, amelyről Európa meg volt győződve, hogy Magyarország legnagyobb ellensége és „sohasem felejti el a marseillei napokat." Legalábbis így állította be Jugoszláviát a világon az a propaganda, amely fogadatlan prókátorként Jugoszlávia ügyeit „képviselni" szokta mindenfelé, a nevében beszél, mintha erre felhatalmazása volna, pedig csak a kártyát keveri. Államfők nem szoktak meglátogatni olyan országokat, amelyektől áthidalhatatlan ellentétek választják el, átutazni sem szoktak területükön, különösen, ha más, sőt rövidebb ut is kínálkozik az utazásra, mint ebben az esetben az Ausztrián át vezető közvetlen útvonal. Megtörténik, hogy államférfiak vagy uralkodók kénytelenek olyan országokon áthaladni, amelyeket nem szivesen érintenek. Ilyenkor némán, lehetőleg az éj leple alatt teszik meg az utat, de Horthy Miklós nyilatkozott s illetékes jugoszláv személyek fogadták a határállomáson. Horthy horvátul beszélt, folyékonyan és szivesen s visz- szaemlékezett azokra az időkre, amikor a délszláv nép körében élt az adriai tenger partjain. így nem szokás „ellenséges" országokban beszélni, azokban, amelyeket tudj’ Isten, miféle „ördögi tervekkel" pusztulásba óhajtanak sodorni, mint Marseille után a magyarokról egy bizonyos propaganda állította. Szemmelláthatóan a jugoszláv nép is belátta az elmúlt két év alatt, hogy tévedett, amikor felült a Magyarországot okoló agitációnak és Horthy Miklós szívélyes fogadtatásával tanujelét adta megváltozott véleményének. A rehabilitáció megtörtént mindkét részről, Magyarország a kormányzó utjával azt bizonyította be, hogy nem neheztel és nincsenek délszláv- ellenes szándékai, Jugoszlávia a fogadtatással dokumentálta, hogy nem tulajdonit többé fontosságot a marseillei félreértéseknek. Jugoszlávia a közelmúltban egyébként is többször tanujelét adta már, hogy régi. vad magyarellenes politikáján igyekszik enyhíteni. így például éppen az elmúlt hetekben hatálytalanította a hírhedt névelemzési rendeletet, amely annakidején annyi keservet okozott a magyar kisebbségnek és szerb iskolába kényszeritette a legjobb magyarok, gyermekeit is. A jugoszláviai magyarság legnagyobb szívfájdalmát orvosolták, a rendelet megszüntetésével, nem csoda, ha a kisebbség örömmel vette tudomásul s most már remélni merészeli, hogy hamarosan más nyomasztó rendszabályok is megszűnnek s a közel félmilliós magyarság fellélegezhetik. A helyzet enyhülésének jelei le- tagadhatatlanok. A magyar és a délszláv| nép sokban, hasonló; egyformán hévül, egy-l Nemzetközi bonyodalmak a spanyothéfdésben Caballero sianStcf élt a$ követel Róma és Berlin ellem Franc’a és angol (anécs ellenére a néps’Svefstg Csízt hívását kéri ■ Súlyos harcok Talaverénál és Asiarigkan ■ • Uj taktika? ■ • Ansol aggodalmak A villa, november 28. A hideg téli időjárás ellenére a nacionalisták hadi tevékenysége tovább tart a madridi fronton. Franeo tüzérsége egész nap bombázta a népfront állásait cs a repülőgépek is működtek. A gyalogság Madrid északnyugati részétől a déli pályaudvarig sok helyen ismét néhány száz méterrel előretolta pozícióját. Abban a városrészben, ahol a Montana kaszárnya áll és az egyetemi városban Varela osztagai elég jelentős eredményeket értek el. Az egyetemi várost végleg megtisztották népmilicla géip- fegyveréészkeitöl és a napokig tartó házról- házra menő harc után az egyetemi város ma teljesen a nemzetiek birtokában van és kiindulási pontja lehet a további előnyomulásnak. A nemzetiek főhadiszállásáról érkezett jelentések szerint amint az időjárás kedvezőbbé válik, a nemzeti csapatok megkezdik a döntő offenzívat Madrid elfoglalására. Az offenziva több napig fog tartani, mert egyetlen rohammal lehetetlen Madridot elfoglalni. A Franco-csapatok most olyan állásokat igyekeznek kiépíteni, ahonnét végleg visszaszoríthatják a kormánycsapatokat, amelyek kénytelenek lesznek vagy kiiiriteni Madridot vagy felőrlődni az uccai harcokban. Az ashiriai kormányofretnlva Madrid, november 28. Asturiában két nap óta elkeseredett ütközet tombol. Sok helyen vad közelharcokra került a sor. Mindkét fél számos tankot vonultatott föl. A tüzérség órák hosszat szakadatlanul működött és a dombok lankáin heves g pfegyvertüz tombolt. A levegőben többször összeütköztek az ellenséges légi flották. Az asturiai bányamunkások ismét dinamitot használnak közelharcaikban. A népfront csapatai Valduppot támadták meg és 300 nehéz gránátot lőttek a falura. A pergőtűz után támadásba mentek át. de a nacionalisták az első rohamot fültartóztatták. Sok bányamunkás eldobta fegyverét és régi fegyverével, kéz'grátákkal és dinamittal harcolt. Az első roham után úgy látszott, hogy a népfront kénytelen lesz visszavonulni. A délután folyamán azonban .a túlerőben lévő csapatok uj támadást indítottak a nacionalisták állásai ellen és állítólag sikerült Valduppot elfoglalni. A bányamunkások levegőbe röpítették a faluban lévő hidakat. Gradonál Aranda tábornok csapatai íeltartózíaíták az asturiaiak előnyomulását. Grado egy része állítólag lángokban áll. A Monté Sirnero lankái egyelőre a nacionalisták kezében vannak. Éjszaka szünetelt a harc s hajnalban a nacionalisták ellentámadásba mentek át anélkül, hogy visszaszoríthatták volna a népfront csapatait. Eddig 2580 pc'glri hatott Madridon Madrid, november 28. A Havas-ügynökf-éq értesülése szerint a város ostroma óta Madridban 2500 polgári személy a bombázás áldozata lett, mig 3000 megsebesült. A tsán.a elismerte a horgost kormányt Tirana, november 28. Hivatalos jelentés szerint Albánia elismerte a Franco-kormányt. Franeo goitCai Madrid, november 28. A külföldi megfigyelők Madrid huszonkétnapos ostroma után megállapítják, hogy az a taktika, amit a fölkelők eddig alkalmaztak, nem vált be. Franeo csapatai ékalakban támadnak és így akarják áttörni a kor- mánycsapaíok frontját, miközben nem igen * törődnek a hátvéd biztosításával. Az oftenzivák sorra csődöt mondottak, mert a kormánycsapa- íok már kitünően raeg vannak szervezve és elég hadianyaggal rendelkeznek. A felkelők hátvédjének hiánya lehetővé tette a madridi csapatoknak, hogy Talavera de la Reina alatt rendkívül veszélyes akcióba kezdjenek az ék-alakban elő- nyomuló nacionalisták háta mögött. A milicia több osztaga Aranjuezíől Talaveráig jutott el annak ellenére, hogy a fölkelők repülőgépei bombázták motorizált osztagaikat. Nem lehetetlen, hogy a fölkelők most kénytelenek lesznek megváltoztatni taktikájukat és gondoskodni a hátvéd megszervezéséről. Az egyetemi városban megfigyelhető csapaímozdulatokból arra lehet következtetni, hogy Franeo a légionáriusok és formán temperamentumos és kj-kitörő, de egyforma gyorsan tud lecsillapodni is és könnyen megtalálja az utat egymáshoz, mint a történelem, a XIX. század nagy félreértéséig, számtalanszor igazolja. Ha ma- gyar-jugoszláv kérdésekre gondolunk, lebegjen a Zrínyiek szelleme felettünk, —■ s igy tesz Horthy Miklós, a horvátok kitűnő ismerője és barátja, aki a legnehezebb időkben, már tiz év előtt, 1926 augusztusában, a híres mohácsi beszédben is utalt a ma- gyar-jugoszláv történelmi sorsközösségre. De az aktualitásokra áttérve; mit jelent általános középeurópai szempontból a váratlan jugoszláviai átutazás? Mindenekelőtt egy nagy félreértést, illetve egy szántszándékkal téves beállítást oszlat el. Bizonyos középeurópai körök váltig hangoztatják, hogy minden középeurópai közeledésnek Magyarország a kerékkötője, mert Magyarország az, amely ridegen elzárkózik és nem hajlandó felengedni merevségéből. A jugoszláv-magyar viszony alakulása ennek a beállításnak az ellenkezőjét bizonyítja. A magyar hálás nép s a vele szemben tanúsított legkisebb előzékenységet is százszorosán visszafizeti, gyakran eltülzottan és elhamarkodva. Amint valaki csak enyhén érezteti, hogy akár a legcsekélyebb mértékben hajlandó tiszteletben tartani a magyarság érdekeit, siet örömmel üdvözölni és hajlandó közeledni. Számtalan példát tudnánk felhozni e Í magyar termeszei jgazoiasara d^ar a mi szlovenszkói életünkből is, amikor az első megértő gesztusra bizalmat előlegeztünk, nagy és komoly bizalmat s csak később vettük észre, hogy a bizalomhoz fűzött remények nem teljesedtek. A magyarok állandó kiegyezési hajlandóságát igazolja a jugoszláv-magyar viszony fejlődése, nemcsak a magyar kormányzó útja és szavai, hanem a pesti közvélemény és sajtó magatartása is, amely szokatlanul jugoszlávbarát. Nem a magyarok „akadályozzák meg a középeurópai közeledést", hanem mások, akik a legcsekélyebbekben sem számolnak a magyar érdekekkel, még a legprimitivekkel sem. Végtelenül jellemző és elszomorító például, ami ezen a téren az állítólagos magyar fegyverkezés körül történt a legutóbbi napokban a prágai sajtóban. Magyarország a szerződéstiszteletnek valóban csodálatos példáját adta, amikor partnereivel ellentétben nem vezette be önhatalmúan a kötelező katonai szolgálatot, hanem kijelentette, hogy a célt nemzetközi jóváhagyással kívánja elérni. Annakidején Krcfta is elismerte a magyar magatartás korrektségét. De milyen álláspontot foglalt el több prágai lap, amint észrevette, hogy Magyarország legális utón, de az eddigieknél erélyesebben törekszik az egyenjogúságra? Kijelenti, ha a magyar fegyverkezés megkezdődik, súlyos represszáliákkal fognak élni. A lapok szerint hatálytalanítják a kisebbségi szerződéseket. Elszomorító, hogy a prágai sajtó épp akkor ennyire intranzi- gens, amikor magyar ügyről van szó, amikor Magyarország legálisan kívánja megtenni azt, amit a németek és az osztrákok illegálisan megtettek. Miért nem fenyegetőztek a Venkov és más lapok akkor represszáliákkal. amikor a németek és az osztrákok cselekedtek, miért nem feleltek akkor a kisebbségi megkötések felmondásával? Miért teszik ezt csak most, ha Magyarország mozdul meg? Miért csak a magyarokkal szemben ennyire rigorózusak? Az ilyenek akadályozzák meg, hogy Magyarország közeledjen, semmi más. Az ilyenek, amelyek Magyarország életérdekeit. Ausztria és Németország érdekeinél is kevesebbre becsülik. Amint és ahol a magyarság észreveszi, hogy jó szándékkal áll szemben, azonnal hálásan felfigyel, ismétlem, néha nagyobb bizalommal, mint indokolt volna. A jugoszláv-magyar viszonyban most bizalmi légkör keletkezett. A délszíávokon múlik, hogy a kedvező lélektani pillanatot el ne szalasszák és a magyar igényeknek legalább némi respektálásával, a kisebbségek helyzetének megenyhitésével tartóssá és szilárddá építsék ki a közeledést és ne lökjék vissza az állapotokat az idegenkedésnek ama fertőjébe, amelyben két év előtt voltak. f Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ura 2'- Ki * Ha; Kis Magyarok Lapja (4123) szám » Vasárnap • 1936 november 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVeTTSzkÓÍ és rUSZUTSzkÓl mCLPljarság ulicel2, II. emelet. » Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Ké. » ... 0,7 Prága I!., Panská ulice 12, III. emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. TJOLltlK.CU 7TQ.JJll.Cipi Q ® TELEFON: 3 0 3 - 1 1. & ® Egyes sxácn éra 1.20 K2, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfi.
