Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-27 / 272. (4121.) szám
I A magyar kise^ség szent joga Xd) A miniszterelnök lapja, a Venkov, tegnapi számában olyan feltünéstkeltő hirt közöl, amely minden kisebbségi magyart rendkívül közelről érint. A lap — amint már megírtuk — külföldi hírforrásokra hivatkozva azt írja, hogy a kisantant három állama a kisebbségvédelem kérdésében nagyfontosságu elhatározásra jutott, mert a kisebbségvédelem fenntartását junktimba állította a magyar fegyverkezés kérdésével. A kisantant elhatározta a hírforrás szerint, hogy hajlandó elismerni Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, ha ezzel szemben Magyarország azt az ellenszolgáltatást adja, hogy deklarációban ünnepélyesen elismeri a kisantant-államok határait, de amennyiben Magyarország egyoldalúan, a kisantant előzetes megkérdezése és a vele való előzetes megegyezés nélkül valósítaná meg fegyverkezési egyenjogúságát, ezt a kisantant azzal viszonozná, hogy szintén egyoldalúan felfüggesztené vagy megszüntetné a kisantantállamokban élő magyar kisebbségre vonatkozóan a békeszerződés kisebbségvédelmi rendelkezéseit. A híradás nagy általánosságban mozog, pontatlan és homályos, mindössze annyit lehet kivenni belőle, hogy az alternatívaként föltételezett intézkedés a magyar kisebbség jogállományának korlátozását jelentené. Nem kívánunk egy bizonytalan hir tartalmából hasonlóan bizonytalan következtetéseket levonni, de magához ahhoz a tényhez hozzá kell szólnunk, hogy ez a hir egy igen komoly lapban, a miniszterelnök lapjában napvilágot láthatott. Nem tételezzük föl ugyanis, hogy a kisantant külügyminisztereinek tanácsa, amely kitűnő jogászokkal rendelkezik, ennyire antijurisztikús ötletet komolyan fölvethetett volna, ellenben szomorú meglepetés számunkra, hogy a Venkov ezt a szörnygondolatot mint komoly lehetőséget tárgyalja. A Venkov eljárása fölött nem lehet hallgatással napirendre térnünk. Annál inkább nem hallgathatjuk el, mert egy olyan pártnak a szócsöve csinál itt hangulatot a kisebbségek bizonyos jogai ellen, amely párt a Csömör ja in keresztül a magyar kisebbségi érdekek mentorának szereti kijátszani magát. Mindenekelőtt visszaemlékeztetjük a Ven- kovot arra az esetre, amikor Lengyelország egyoldalú elhatározással mentesítette magát a kisebbségvédelmi kötelmek egy része alól. A lengyel külügyminiszter bejelentette Géniben, hogy a kisebbségvédelmi kérdésekben nem fog „együttműködni" a népszövetség szerveivel, azaz nem hajlandó elismerni a népszövetség kisebbségvédelmi ellenőrzési jogát és beavatkozását, azaz annullálja kisebbségei genfi panaszjogának hatályosságát. Emlékezzék vissza a Venkov, hogy ennél az esetnél Bene§ Ede, az akkori csehszlovák külügyminiszter, a köztársaság mai elnöke milyen ünnepélyesen kihangsúlyozta ország-világ előtt, hogy Csehszlovákia a kisebbségvédelem kérdésében is ragaszkodik a békeszerződés betűjéhez, mint általában minden nemzetközi megállapodásához. Ez egyébként természetes folyománya is volt a csehszlovák állampolitika mindenkori alaptételének, mert Csehszlovákia mint sztatikus állam szükségszerűen ragaszkodik a párisi szerződésrendszer minden pontjához. Ezzel az ortodox, konzervatív álláspontjával mindig jogi alapon igyekezett maradni, a formai jog fedezékeiben, ezért most tisxAmikor a volt tengernagy ismét tengerre száll... Az olasz hajóraj tiszteleg Horthy Miklós kormányzó előtt Százötven hadihajó gyakorlata a nápolyi kikötőben ■ • A magyar kormányzó a Zara vezérhajó fedélzetén ■■ A szerdal pohárköszöntők ■■ Teljes összhang a politikában Mussolini bejelentette, hogy tavasszal meglátogatja Budapestet Róma, november 26. Ifi. Viktor Emánuel oltasz király, valamint Horthy Miklós* Magyar- ország kormányzója és felesége, Darányi Kálmán magyar miniszterelnök, Kánya Kálmán magyar külügyminiszter, Mussolini miniszterelnök s nagyszámú kíséretük csütörtökön reggel fél- nyolc órakor udvari különvonattal Nápolyba utazták, ahol résztvettek a magyar államfő tiszteletére rendezett flottaparádén. A nápolyi nocákon már szerdán Mussolini aláírásával a következő falragaszok jelenteik meg: „Nápolyiak! Egy harcban megedzett, munkában kipróbáit s régi dicsőséges hagyományait ápoló nemzet vezére jön közétek. Fogadjátok méltón, forró lelkesedéssel. Annyi szenvedés után ez a nemzet megérdemli a jobb jövőt, súlyos sebeinek meggyógyitását.“ Az udvari. (küllőinvonat délelőtt 10 órakor futott be a nápolyi pályaudvarra. A királyi várótereim beljár,atánál Umberto trónörökös várakozott a vendégekre. Ott volt az egész városi elöljáróság Nápoly főkoirmányibiztoöávail, A pályaudvar előtt a nápolyi helyőrség tábornokai, törzstisztjei és főtisztjei állottak sorfalat, a kijárattal szemben a testőr csapat, helyezkedett el. A pályaudvartól a kikötőiig zászlókkal és 'Zenekar óikkal Nápoly helyőrsége sorakozott fél. A tára abszurd ötletnek véljük, ha a Venkov arról ir, hogy a kisantant föladná ezt a jogi alapot és helyette a politikai gesztus ingatagabb talajára lépne. Mert emlékezzék vissza a Venkov arra az esetre is, amikor a csehszlovák kormányzat kisebbségvédelmi kötelmeiről volt szó, Curtius német külügyminiszter mennyire kihangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogállománya és genfi panaszjoga nem korlátozása a csehszlovák szuverénitásnak, hanem szolgalom a szövetséges és társult hatalmakkal szemben a szuverénitás elismeréséért. Tudjuk, hogy a csehszlovák jogtudósok vitatni próbálják, hogy ez szolgalom, hanem azt állítják, hogy a kisebbségvédelemnek vállalása demokratikus érzületből fakadó önkéntes fölajánlás volt a csehszlovák állam részéről. így annál több erkölcsi tartalma van a kötelemnek s annál több erkölcsi reputáció fűződik az önként vállalt kötelem sértetlen betartásához! Ez is egyik olyan alaptétele a csehszlovák állampolitikának, amely egyenesen kizárja a Venkov-féle kisebbségellenes retorzió gondolatának lehetőségét. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Magyarország bármily lépése nem hozható sem párhuzamossági, sem megtorlásos kapcsolatba a csehszlovák állam kisebbségjogi kötelmeivel. Hiszen ezeket a kötelmeket a kisantant nem Magyarországgal szemben vállalta, hanem saját volt szövetségeseivel, Nápoly, november 26. A nápolyi kikötőben már hetek óta készülődtek a nagy flottaparádéra, amelyet Horthy Miklós kormányzó látogatására rendeznék. A kikötőben már hetek óta gyülekeztek az olasz hadihajók hajóegységei s csütörtökre közel másfélszáz hadihajó várta a magyar vendégeket a Zara és az Ernáiméi Fili- berto vezérhajó parancsnoksága alatt A flotta- parádén ezenkívül hatvan tengeralattjáró és több repülőgép-anyahajó vett részt kordon mögött a kiiköfcöág vezető útvonalon végig óriási 'tömeg felyiezlkjédiett el. Az olasz királyt és magyar vendégeit a királyi váróterem bejáratánál Umberto trónörökös fogadta a helyi hatóságok legfőbb vezetőinek kíséretében. A két államfő a trónörökös üdvözlése után elvonult a perronon felállított diszszázad előtt, majd a királyi váróterembe vonultak be. Itt bemutatták a trónörökösnek Darányi Kálmán miniszterelnököt és Kánya Kálmán külügyminisztert, Horthy kormányzónak pedig Nápoly főkormánybiztosát. Ezután beszállottak a pályaudvar előtt várakozó autókba és a védő ütegek disz- lövéseinek hangja mellett elindultak a kikötő felé. A tömeg óriási üdvrivalgással és éljenzéssel köszöntötte az államfőket. a nyugati győztes nagyhatalmakkal szemben. Magyarország aláírása nem szerepel a kisebbségvédelmi rendelkezéseket tartalmazó saint-germaini békeszerződésen, éppen azért gondoskodtak a nyugati nagyhatalmak erről, hogy semmi viszonosság, semmi jogi súrlódási fölület ne lehessen Magyar- ország és szomszédai között. Ezért olyan antijurisztikus a Venkov által említett meg- torlási ötlet. De nézzük belföldi szempontból is. Kifelé a békeszerződés köti Csehszlovákiát a demokratikus kisebbségvédelemre. T együk föl, hogy a nemzetközi szerződések változásokon mehetnek keresztül. Igen ám, de befelé az alkotmány köti a kormányzatot s az alkotmánynak integráns részét alkotják a békeszerződésből átvett kisebbségjogi rendelkezések, sőt hozzátehetjük: a csehszlovák alkotmány demokratikus mivoltát éppen a kisebbségvédelmi jogok kodifikálása dokumentálja a legbeszédesebben. Az alkotmány demokratikus szellemének épségét súlyosan érintené, ha ezeket a kisebbségjogi pontokat valaki ki akarná hagyni az alkotmányból. Bizton reméljük, hogy ez nem történhetik meg, mert az alkotmány megváltoztatásához háromötödnyi többség szükséges s erre nem akadna a csehszlovák nemzetgyűlésben többség. És ha alkotmányos többség nincs rá, akkor más ut-mód sincsen rá, mert aki más utón próbálkoznia^ Háromnegyedtizenegykor ért ki a menet a kikÖ- tőbe. Itt haditengerészeti motorcsónakba szálltak s ez vitte a két államfőt a Zara vezérhajóra. Horthy Miklós, az egykori hatalmas monarchia tengernagya, tizennyolc év után most tette ismét először lábát egy hadihajó feljárójára. Amikor a motorcsónak a hatalmas hadihajó oldalaihoz ért, a hajó ágyúi huszonegy üdvlövést adtak le. A cirkálón Mussolini, Cavagnari tengernagy, tengerészeti államtitkár és Puzzi tengernagy, a tengeri hadgyakorlat vezetője fogadta és üdvözölte az államfőket és a trónörököst. Viktor Ernánuel király meghallgatta a tengernagy jelentését és parancsot adott a hadgyakorlat megkezdésére. A „Rex“ óriáshajó és az „Aurora" jacht Felejthetetlen látvány volt a tengeri kolosz- szusok nagyszerű gyakorlata. A cirkáló után haladt Mussolini jachtja, az Auróra, amelynek fedélzetén Horthy kormányzó felesége, valamint Villani Frigyes báró magyar követ és számos magyar és olasz előkelőség volt. Utánuk a Rex nevű tengerjáró gőzös szelte a habokat. Ennek fedélzetén a Rómába érkezett magyar újságírók, a magyar, német, olasz és osztrák rádiók leadói és az Olaszországba érkezett magyar turistavendégek tartózkodtak. A jacht és a Rex lassan követte a gyakorlatozó hajók útját. alkotmány meg nem tartására, arra le kell, hogy sújtson az. alkotmány épségét, az alkotmány és az állam demokratikus jellegét fokozottabb mértékben védő rendtörvény. És még egyet. A kisebbségi jogállománynak jogalanyai is vannak. A kisebbségek. A németek, magyarok, lengyelek, Szloven- szkón a ruszinok és Kárpátalján a románok. Az alkotmánytörvény és általában minden kisebbségjogi rendelkezéseket tartalmazó törvény és rendelet nem beszél sem az egyik, sem a másik kisebbségről. Jogi lehetetlenség még elképzelni is, hogy az alkotmánytörvény és az alaptörvények közé számító nyelvtörvény számtalan helyén említett „kisebbség" fogalmából egy tollvonással ki lehetne kapcsolni az egyik vagy a másik kisebbséget s ettől elvenni bizonyos jogot, a többitől meg nem. A kisebbségi jogállománynak mi, kisebbségi magyarok is alanyai vagyunk és mi az utolsó kis jottáig ragaszkodunk ahhoz, amit az alkotmány számunkra elvben megadott. Mi Csehszlovákiának vagyunk a polgárai, a mi jogállományunk épsége nem függhet tehát semmiféle külső októl, semmiféle külső viszonytól, semmiféle diplomáciai vagy külpolitikai vitától. Mi Csehszlovákiának magyar kisebbségi polgárai vagyunk, tehát az állam részéről csorbítatlanul meg kell kapnunk alkotmányba iktatott minimális jogainkat: a kisebbségi jogok teljességét. A nápolyi öbölben mjm I XV. évf. 272. (4121) szám ■ PéltfGk ■ 1936 november 27 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II,, Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, A SzloVCnSzltÓÍ CS KUSZÍTISzIcÓÍ 771GLPUCITSQ.f? ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • # ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303*11. • • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KI. r SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRHHfl.
