Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-27 / 272. (4121.) szám

I A magyar kise^ség szent joga Xd) A miniszterelnök lapja, a Venkov, tegnapi számában olyan feltünéstkeltő hirt közöl, amely minden kisebbségi magyart rendkívül közelről érint. A lap — amint már megírtuk — külföldi hírforrásokra hi­vatkozva azt írja, hogy a kisantant három állama a kisebbségvédelem kérdésében nagyfontosságu elhatározásra jutott, mert a kisebbségvédelem fenntartását junktimba ál­lította a magyar fegyverkezés kérdésével. A kisantant elhatározta a hírforrás szerint, hogy hajlandó elismerni Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, ha ezzel szemben Magyarország azt az ellenszolgál­tatást adja, hogy deklarációban ünnepélye­sen elismeri a kisantant-államok határait, de amennyiben Magyarország egyoldalúan, a kisantant előzetes megkérdezése és a vele való előzetes megegyezés nélkül valósítaná meg fegyverkezési egyenjogúságát, ezt a kisantant azzal viszonozná, hogy szintén egyoldalúan felfüggesztené vagy megszün­tetné a kisantantállamokban élő magyar ki­sebbségre vonatkozóan a békeszerződés ki­sebbségvédelmi rendelkezéseit. A híradás nagy általánosságban mozog, pontatlan és homályos, mindössze annyit lehet kivenni belőle, hogy az alternatívaként föltételezett intézkedés a magyar kisebbség jogállomá­nyának korlátozását jelentené. Nem kívánunk egy bizonytalan hir tar­talmából hasonlóan bizonytalan következte­téseket levonni, de magához ahhoz a tény­hez hozzá kell szólnunk, hogy ez a hir egy igen komoly lapban, a miniszterelnök lap­jában napvilágot láthatott. Nem tételezzük föl ugyanis, hogy a kisantant külügyminisz­tereinek tanácsa, amely kitűnő jogászokkal rendelkezik, ennyire antijurisztikús ötletet komolyan fölvethetett volna, ellenben szo­morú meglepetés számunkra, hogy a Ven­kov ezt a szörnygondolatot mint komoly le­hetőséget tárgyalja. A Venkov eljárása fö­lött nem lehet hallgatással napirendre tér­nünk. Annál inkább nem hallgathatjuk el, mert egy olyan pártnak a szócsöve csinál itt hangulatot a kisebbségek bizonyos jogai ellen, amely párt a Csömör ja in keresztül a magyar kisebbségi érdekek mentorának sze­reti kijátszani magát. Mindenekelőtt visszaemlékeztetjük a Ven- kovot arra az esetre, amikor Lengyelország egyoldalú elhatározással mentesítette magát a kisebbségvédelmi kötelmek egy része alól. A lengyel külügyminiszter bejelentette Géni­ben, hogy a kisebbségvédelmi kérdésekben nem fog „együttműködni" a népszövetség szerveivel, azaz nem hajlandó elismerni a népszövetség kisebbségvédelmi ellenőrzési jogát és beavatkozását, azaz annullálja ki­sebbségei genfi panaszjogának hatályossá­gát. Emlékezzék vissza a Venkov, hogy en­nél az esetnél Bene§ Ede, az akkori cseh­szlovák külügyminiszter, a köztársaság mai elnöke milyen ünnepélyesen kihangsúlyozta ország-világ előtt, hogy Csehszlovákia a ki­sebbségvédelem kérdésében is ragaszkodik a békeszerződés betűjéhez, mint általában minden nemzetközi megállapodásához. Ez egyébként természetes folyománya is volt a csehszlovák állampolitika mindenkori alap­tételének, mert Csehszlovákia mint sztati­kus állam szükségszerűen ragaszkodik a pá­risi szerződésrendszer minden pontjához. Ezzel az ortodox, konzervatív álláspontjá­val mindig jogi alapon igyekezett maradni, a formai jog fedezékeiben, ezért most tisx­Amikor a volt tengernagy ismét tengerre száll... Az olasz hajóraj tiszteleg Horthy Miklós kormányzó előtt Százötven hadihajó gyakorlata a nápolyi kikötőben ■ • A magyar kormányzó a Zara vezérhajó fedélzetén ■■ A szerdal pohárköszöntők ■■ Teljes összhang a politikában Mussolini bejelentette, hogy tavasszal meglátogatja Budapestet Róma, november 26. Ifi. Viktor Emánuel oltasz király, valamint Horthy Miklós* Magyar- ország kormányzója és felesége, Darányi Kál­mán magyar miniszterelnök, Kánya Kálmán ma­gyar külügyminiszter, Mussolini miniszterelnök s nagyszámú kíséretük csütörtökön reggel fél- nyolc órakor udvari különvonattal Nápolyba utazták, ahol résztvettek a magyar államfő tisz­teletére rendezett flottaparádén. A nápolyi nocákon már szerdán Mussolini alá­írásával a következő falragaszok jelenteik meg: „Nápolyiak! Egy harcban megedzett, mun­kában kipróbáit s régi dicsőséges hagyomá­nyait ápoló nemzet vezére jön közétek. Fogad­játok méltón, forró lelkesedéssel. Annyi szen­vedés után ez a nemzet megérdemli a jobb jövőt, súlyos sebeinek meggyógyitását.“ Az udvari. (küllőinvonat délelőtt 10 órakor futott be a nápolyi pályaudvarra. A királyi váró­tereim beljár,atánál Umberto trónörökös várako­zott a vendégekre. Ott volt az egész városi elöl­járóság Nápoly főkoirmányibiztoöávail, A pálya­udvar előtt a nápolyi helyőrség tábornokai, törzstisztjei és főtisztjei állottak sorfalat, a ki­járattal szemben a testőr csapat, helyezkedett el. A pályaudvartól a kikötőiig zászlókkal és 'Zene­kar óikkal Nápoly helyőrsége sorakozott fél. A tára abszurd ötletnek véljük, ha a Venkov arról ir, hogy a kisantant föladná ezt a jogi alapot és helyette a politikai gesztus ingata­gabb talajára lépne. Mert emlékezzék vissza a Venkov arra az esetre is, amikor a csehszlovák kormány­zat kisebbségvédelmi kötelmeiről volt szó, Curtius német külügyminiszter mennyire ki­hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogállo­mánya és genfi panaszjoga nem korlátozása a csehszlovák szuverénitásnak, hanem szol­galom a szövetséges és társult hatalmakkal szemben a szuverénitás elismeréséért. Tud­juk, hogy a csehszlovák jogtudósok vitatni próbálják, hogy ez szolgalom, hanem azt ál­lítják, hogy a kisebbségvédelemnek válla­lása demokratikus érzületből fakadó önkén­tes fölajánlás volt a csehszlovák állam ré­széről. így annál több erkölcsi tartalma van a kötelemnek s annál több erkölcsi reputá­ció fűződik az önként vállalt kötelem sér­tetlen betartásához! Ez is egyik olyan alap­tétele a csehszlovák állampolitikának, amely egyenesen kizárja a Venkov-féle kisebbség­ellenes retorzió gondolatának lehetőségét. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Magyarország bármily lépése nem hozható sem párhuzamossági, sem megtorlásos kap­csolatba a csehszlovák állam kisebbségjogi kötelmeivel. Hiszen ezeket a kötelmeket a kisantant nem Magyarországgal szemben vállalta, hanem saját volt szövetségeseivel, Nápoly, november 26. A nápolyi kikötőben már hetek óta készülődtek a nagy flottaparádé­ra, amelyet Horthy Miklós kormányzó látogatá­sára rendeznék. A kikötőben már hetek óta gyülekeztek az olasz hadihajók hajóegységei s csütörtökre közel másfélszáz hadihajó várta a magyar vendégeket a Zara és az Ernáiméi Fili- berto vezérhajó parancsnoksága alatt A flotta- parádén ezenkívül hatvan tengeralattjáró és több repülőgép-anyahajó vett részt kordon mögött a kiiköfcöág vezető útvonalon vé­gig óriási 'tömeg felyiezlkjédiett el. Az olasz királyt és magyar vendégeit a ki­rályi váróterem bejáratánál Umberto trón­örökös fogadta a helyi hatóságok legfőbb ve­zetőinek kíséretében. A két államfő a trónörökös üdvözlése után elvo­nult a perronon felállított diszszázad előtt, majd a királyi váróterembe vonultak be. Itt bemutat­ták a trónörökösnek Darányi Kálmán minisz­terelnököt és Kánya Kálmán külügyminisztert, Horthy kormányzónak pedig Nápoly főkor­mánybiztosát. Ezután beszállottak a pályaudvar előtt várakozó autókba és a védő ütegek disz- lövéseinek hangja mellett elindultak a kikötő felé. A tömeg óriási üdvrivalgással és éljenzéssel köszöntötte az államfőket. a nyugati győztes nagyhatalmakkal szem­ben. Magyarország aláírása nem szerepel a kisebbségvédelmi rendelkezéseket tartalma­zó saint-germaini békeszerződésen, éppen azért gondoskodtak a nyugati nagyhatal­mak erről, hogy semmi viszonosság, semmi jogi súrlódási fölület ne lehessen Magyar- ország és szomszédai között. Ezért olyan antijurisztikus a Venkov által említett meg- torlási ötlet. De nézzük belföldi szempontból is. Kifelé a békeszerződés köti Csehszlovákiát a de­mokratikus kisebbségvédelemre. T együk föl, hogy a nemzetközi szerződések válto­zásokon mehetnek keresztül. Igen ám, de befelé az alkotmány köti a kormányzatot s az alkotmánynak integráns részét alkotják a békeszerződésből átvett kisebbségjogi rendelkezések, sőt hozzátehetjük: a cseh­szlovák alkotmány demokratikus mivoltát éppen a kisebbségvédelmi jogok kodifikálá­sa dokumentálja a legbeszédesebben. Az al­kotmány demokratikus szellemének épségét súlyosan érintené, ha ezeket a kisebbségjogi pontokat valaki ki akarná hagyni az alkot­mányból. Bizton reméljük, hogy ez nem tör­ténhetik meg, mert az alkotmány megvál­toztatásához háromötödnyi többség szüksé­ges s erre nem akadna a csehszlovák nem­zetgyűlésben többség. És ha alkotmányos többség nincs rá, akkor más ut-mód sin­csen rá, mert aki más utón próbálkoznia^ Háromnegyedtizenegykor ért ki a menet a kikÖ- tőbe. Itt haditengerészeti motorcsónakba száll­tak s ez vitte a két államfőt a Zara vezérhajóra. Horthy Miklós, az egykori hatalmas monar­chia tengernagya, tizennyolc év után most tette ismét először lábát egy hadihajó feljáró­jára. Amikor a motorcsónak a hatalmas hadi­hajó oldalaihoz ért, a hajó ágyúi huszonegy üdvlövést adtak le. A cirkálón Mussolini, Cavagnari tengernagy, tengerészeti államtitkár és Puzzi tengernagy, a tengeri hadgyakorlat vezetője fogadta és üdvö­zölte az államfőket és a trónörököst. Viktor Ernánuel király meghallgatta a tengernagy je­lentését és parancsot adott a hadgyakorlat meg­kezdésére. A „Rex“ óriáshajó és az „Aurora" jacht Felejthetetlen látvány volt a tengeri kolosz- szusok nagyszerű gyakorlata. A cirkáló után haladt Mussolini jachtja, az Auróra, amelynek fedélzetén Horthy kormányzó felesége, vala­mint Villani Frigyes báró magyar követ és szá­mos magyar és olasz előkelőség volt. Utánuk a Rex nevű tengerjáró gőzös szelte a habokat. Ennek fedélzetén a Rómába érkezett magyar újságírók, a magyar, német, olasz és osztrák rá­diók leadói és az Olaszországba érkezett ma­gyar turistavendégek tartózkodtak. A jacht és a Rex lassan követte a gyakorlatozó hajók útját. alkotmány meg nem tartására, arra le kell, hogy sújtson az. alkotmány épségét, az al­kotmány és az állam demokratikus jellegét fokozottabb mértékben védő rendtörvény. És még egyet. A kisebbségi jogállomány­nak jogalanyai is vannak. A kisebbségek. A németek, magyarok, lengyelek, Szloven- szkón a ruszinok és Kárpátalján a románok. Az alkotmánytörvény és általában minden kisebbségjogi rendelkezéseket tartalmazó törvény és rendelet nem beszél sem az egyik, sem a másik kisebbségről. Jogi lehe­tetlenség még elképzelni is, hogy az alkot­mánytörvény és az alaptörvények közé szá­mító nyelvtörvény számtalan helyén említett „kisebbség" fogalmából egy tollvonással ki lehetne kapcsolni az egyik vagy a másik kisebbséget s ettől elvenni bizonyos jogot, a többitől meg nem. A kisebbségi jogállo­mánynak mi, kisebbségi magyarok is ala­nyai vagyunk és mi az utolsó kis jottáig ra­gaszkodunk ahhoz, amit az alkotmány szá­munkra elvben megadott. Mi Csehszlová­kiának vagyunk a polgárai, a mi jogállomá­nyunk épsége nem függhet tehát semmiféle külső októl, semmiféle külső viszonytól, semmiféle diplomáciai vagy külpolitikai vi­tától. Mi Csehszlovákiának magyar kisebb­ségi polgárai vagyunk, tehát az állam ré­széről csorbítatlanul meg kell kapnunk al­kotmányba iktatott minimális jogainkat: a kisebbségi jogok teljességét. A nápolyi öbölben mjm I XV. évf. 272. (4121) szám ■ PéltfGk ■ 1936 november 27 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II,, Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, A SzloVCnSzltÓÍ CS KUSZÍTISzIcÓÍ 771GLPUCITSQ.f? ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • # ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303*11. • • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KI. r SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRHHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom