Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-25 / 270. (4119.) szám

1936 november 25, szerda. 'PRXCAT-A^AGS’ARHIRTiAP 3 Tovább tart a bombázás Ég a madridi királyi palota Pozícióharcok az egyetemi városban ■ ■ Egy telles orosz ezred a madridi fronton? • • • Franco hadihalókat épít Madrid, november 24. A nacionalista csapa­toknál lévő amerikai újságírók szerint Franco tüzérsége hétfőn egész nap bombázta Madrid nyugati részét és többek között fölgyujtotta az öreg királyi palota balszárnyát is. Annak elle­nére, hogy egész délután esett az eső, a Mon- tana-kaszámya tovább égett és az American telefonépületből is stirü füstfelhők gomolyogtak elő. A népfront csapatai ellentámadást intéztek az egyetemi városban lévő nemzeti csapatok el­len, de támadásaik egymásután összeomlottak. A filozófiai fakultás épületében tűz ütött ki. A madridi milida az egyetemi város legnagyobb részét kiürítette. A Casa dél Velasquest a kor­mány tüzérsége tovább bombázta. A leghevesebb küzdelem hétfőn tombolt és több óráig tartott, amíg a nacionalisták megál­lották előretolt pozícióikban. A kormánycsapa­tok a legnagyobb sietséggel tartalékosokat ve­tettek a harcba és Madrid más kerületeiből automobilokon átszállították a legénységet a ve­szélyeztetett északi városba, A madridiak fe'entése A kormánycsapatoknál lévő amerikai újság­írók szerint Franco csapatai az elmúlt huszon­négy óráhan kétszer támadták meg a milícia jobb- és balszárnyát. A Casa dél Campoból és a királyi palota környékén lévő parkból heves gépíegyvertüz hallatszott. A Gran Via és a Puerta dél Sol vidékén több nehézgránát becsa­pott. A nacionalista ütegek, főleg az egyetemi várost bombázták, ahol 30.C00 kormánykatona küzd Franco hadserege ellen. A bombázás este 1 22 órakor elérte tetőpontját. A polgári lakosság a tüzérségi tüzelés megkezdése után a pincékbe és a földalatti vasút alagutjaiba menekült. Idő­közben a város kiürítési munkálatai tovább foly­nak. A polgári lakosság több száz magánauto­mobilon és autóbuszon megkezdte a kivonulást a városból. A várost védő bizottság célja az, Ijhogy a polgári lakosság nagy részét, körülbelül 3—400.000 embert Madrid elhagyására bírja, 3230 orosz katona Paris, november 24. Az Echo de Paris érte­sülése szerint tizenkét nappal ezelőtt egy teljes orosz ezred érkezett Madridba. Háromezer orosz katona ezredessel és valamennyi tisztjével és altisztjével. Ez az ezred azonnal beavatkozott a küzdelembe és föl tartóztatta Francoék roha­mait. A Maiin értesülése szerint a szovjet to­vább folytatja a spanyol baloldali kormány meg­segítését. A fegyver-, muníció- és tankszállitmá- nyok egyre sűrűbben érkeznek Barcelonába s ugyanakkor a legénység paríraszállitása is meg­kezdődött. A lőszerszálliíó hajókat orosz hadi­hajók kisérik. A fe’5:e'§': ni cWéla Paris november 24. Az Echo de Paris érte- sülése szerint a Coruna tartományban lévő For­róiban a közel jövőben a spanyol nemzetiek | vizreboceátják a fölkelő flotta legújabb egyse- J gát: a Baleares nevű cirkálót, amely ugyanabba | az osztályba tartozik, mint a Carrarias és az | Almiraníe Cervera. Ezenkívül a hajógyárban néhány tengeralattjárót építenek. A fölkelők re­mélik, hogy flottájuk egy-két hónap múlva elég erős lesz ahoz, hogy blokád alá vegye a föld­közitengeri spanyol kikötőket. 70 hatott esy biomon ház alatt Madrid, november 24. Az elmúlt napok fo­lyamán a föllteiők egyik bombája a Szent Bar-, nát-ucca közelében lévő nyomdába esett és azt csaknem teljesen elpusztította. A romok alól ed­dig hetven holttestet takarítottak el, de nem le­hetetlen, hegy még 30—40 halott van az épület pincéjében, Argiia tovább 'ár?ya’ Francival London, november 24. Nagy-Britannia kormánya arra kérte Franco tábornokot, hogy figyelmeztesse hadihajóit Edén kül­ügyminiszter hétfői alsóházi nyilatkozatára, amelyben Edén kijelenti, hogy sem a mad­ridi, sem a bargód kormányt nem ismeri el hadviselő feliek, igy tehát nem áll joguk­ban semleges hajókat nyit tengeren á-ku­tatni. Edén nyilatkozatának hivatalos szövegét el­küldték a buzgóéi kormánynak. A hendayed brit nagyitövet utasítást köpet , hogy újból interve­niáljon Franco tábornoknál a barcelonai semle­ges zóna ügyében. Befejezték a költségvetés bizottsági tárgyalását Heves összecsapások a szeszértékesitési társaság ötszáz milliós iövetie me körűi ■ Szerdán szavazás Prága, november 24. A költségvetési bizott­ság tegnap esti ütésén Remes képviselő a legfelső számviteli ellenőrző hivatal költség- vetésének szakelőadója szerepében megálla­pította e hivatal pártatlanságát és független­ségét s ama nézetének adott kifejezést, hogy azt műszaki hivatalnokokkal is el kell látni. A pénzügyi tárca részletes vitájában dr. §tűla (cseh nemzeti egyesülés) bejelentette, hogy az előadónak a gazdasági helyzet javulá­sát illető optimizmusát nem osztja, mert Prága öt év óta 16 ezer munkanélkülit kénytelen ellátni s e szám nem csökkent lé­nyegesen. A szesztársaság 5§§ milliós haszna Chalupa (cseh szociáldemokrata) hosszú beszédében mindenek előtt visszautasította a községi vigalmi adó ter­vezett 50 százalékos emelését, mert az a többi adó csökkenését vonná maga után. Kevesebb volna a mulatság, kevesebb volna a szeszfogyasztás. A szónok részletesen fog­lalkozott a szeszgazdálkodás mai módszerei­vel és a szeszértékesités államosítását kö­vetelte. Egyebek között ezeket mondotta: Az 1920-ban megválasztott képviselők működé sí idejébe esik a ezeszgazdálkodás megái lap i tás a s most e képviselőket terheli a kötelesség, hogy a tapasztalatlan demokrácia által a tág lel­kiismeretű bürokrácia részvételével és a bomladozó Ausztria korrupciós módszereit bevezető urak vezetésével elkövetett hibá­kat jóvátegyék. Amióta a szeszértékesités magántársaság ke­zében van, azóta az állam évenkint legalább 100 milliót veszít. Szégyelnünk kell magun­kat, hogy nem értünk el odáig, ahová más ál­lamok jutattak. Németországban, Lengyelor­szágban a szeszmonopólium már régen meg­van. A szesz előállítási költségét 4 koronára becsülik. Ez tulmagas becslés. Az élvezeti szesznél elég a gazdasági szeszfőzőben 3.60, az ipád szeszifőzőben 2.70 korona. Ezzel szem­ben az értékesítési ár kicsinyben liberen- kint 40 korona, nagyban 37.50 korona. A nye­reségből a kereskedelem 8.50—11 koronát kap s az állam 25 koronát. A mezőgazdasági szeszgyárak 25 százalékkal drágábban állít­ják elő a szeszt, minit az ipari szeszfőzők. A szesz előállítási és eladási árát a szesz-szindi­kátus állapítja meg s ez önmaga érdekei el­len nem cselekszik. A termelés és értékesí­tés teljesen monopóliisztikus, de egyoldalú érdekekkel. A szesz hektoliterjének árát 1040 koronára srófolták fel, noha 880 korona teljesen elég, volna. A szeszérfcékesitő társaság úgynevezett pol­gári haszna 500 millió korona. Sajnos, ez nem aiz utolsó állami ajándék a szeszfőzőknek. A szeszértékesitési apparátus is túlságosan van kifejlesztve elnökök, igazgatók, főigaz­gatók fő és vezértitkárok, tanácsosok, stb. Összesen mintegy hatvan személy s ezek közül 56 teljesen jelentőség nélküli, mert valójában mintegy 4 személy diktál. A pénzügyminiszter elrendelte-e már a szesz- értékesiíő társaság gazdálkodásának revddeá- lását és hogy tartotlak-e revíziót s milyen eredménnyel? Ha a munkástól megkérdik, hol vette a kunyhója építéséhez a néhány ezer koronát, úgy miért volna illetlen és igazságtalan megkérdezni a szeszértékesitő társaság ve­zetőitől, hogy hol vették a milliókat nagy­birtokok vásárlására. Nem igaz, hogy a sízeszértékesités az állam kezében passzív volna: a szeszlbenzin elegy 500 ezer hektoliter szesz fogyasztását bizto­sítja, ami önmagában elég a stabilitás megőr­zéséhez. A szeszgazdálkodás fontos erkölcsi kérdés is, mert lehetővé teszik titkos, korrupciós alapok létesítését, melyek felhasználása terjeszti a korrupció mételyét. Ez pedig közéletünk nyílt sebe. Tapatasztalatlan demokráciánkat lelkiisme­retlen bürokrata vezette ahhoz az állapot­hoz, amelyben ma a szeszgazdálkiodás van. Hogyan lehetséges, hogy akadjon egy ki­váló politikus, aki nemcsak életét, egész­ségét, hanem egész vagyonát is feláldozta a köztársaságnak s ugyanakkor ugyanazon politikai pártiban akadnak oly emberek, akik parazita módon gazdagodnak a köz­érdek sérelmére. A szónok felvilágosítást követel a pénzügy­minisztériumtól, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak szövetkeze­tének, mely 35 milliós házat vet* s amely évekint 6 milliót szed be csak tagdíjak­ból, miért, milyen címen engedtek el több tízmillió adótartozást? Bergmann (nemzeti szocialista) szintén hely­teleníti az előadó túlzott optimizmusát a gaz­dasági helyisét javulását illetően. Polach (cseh szociáldemokrata) utal aTra; hogy a dohány jövedék tiszta nyeresége öt év alatt teljes 20 százalékkal esett. Schütz (német - keresztény szocialista) felpana­szolja, hogy a dohányjövedék német munká­sokat és hivatalnokokat nem alkalmaz. A sz'oveRtTköi bsn’.ok furíő'a A ma reggel folytatott ülésen dr. Pruzin- sky (szlovák néppárti) a hitelkérdés kap­csán megállapítja, hogy rövid lejáratú hitel ugyan van, de nincs hosszúlejáratú és nincs ipari hileL Az 5700 milliós bankjegyforga­lom a hitealap számára nagyon kiesd. E téren nálunk még mindig tart a defláció. Jegyban­kunk hitelpolitikája deflációs és konzervatív politika. A szónok megemlékezik a szloven- szkói pénzügyekben várt bankfúziókról szó­ló hírekről, melyek szerint a Slovenská Ban­ka a Tatrafbanka s egyesek szerint a beszter­cebányai Národmá Banka egyesülne. Ha a szlovenszkói bankügyekben bizonyos eltolódások mutatkoznak, az ellen nem le­het semmit felhozni. Az olcsó hitel érdeké­ben Szlovenszkón reorganizálandó a bank­ügy. De egyben megfontolandó az is, hogy azok az emberek, akik eddig kereskedel­mi bankokban vettek fel néphiteit, azt a jö­vőben is megkaphassák és gondoskodni kell a fúziókkal sújtott bankhivatalnokok­ról is s különösen fontos, hogy a változások a nemzetgazdasági szempontok figyelembe­vételével történjenek. Nem szabad beavat­kozni a pártpolitikának, mert ebben az esetben különösen az ellenzéki pártokhoz tartozók érdekei megrövidülést szenved­nének. Aki frígyli a szlovenszkói „föllendülést" Rosche (szudótanémeit párti) tévesnek tart­ja Brdilik ama nézetéit, hogy a cukor adó csök­kentésiével ennek fogyasztása emelhető volna és hogy a müzsinadó emelése is könnyen el­viselhető. A cukro t egy e s műnk anélküli családo k-* bán egyáltalán nem ismerik, a müzsir az egyetlen értékes tápanyag a legszegényebb munkanélküli családban is. A pénzügyminiszternek meg kellene állapí­tani a magángazdaság eladósodottságát, mely az 1934. évi 70.4 milliárdról biztosan fel- emelkedett 80—90 miilliárdra. Vagyis a ma­gán- és államadósságok összege 136 milliárd körül van, ami évi 7 milliárd korona kama­tot igényel s mindezt a magángazdaságnak kell előteremtenie. Az önkormányzati pótadók 1929 óta 1.5 nnil- Liárdou konszolidálódtak, tényleg azonban a történelmi országokban csökkentek, Szloven­szkón eimetkedtek a beállott föllendülés miatt. Jelenleg tehát tipikusan történelmi or­szágibeli válság van. Ostry (cseh iparos) a szövetkezetek adó­kedvezményei ellen beszél. Gazdálkodás a licótvárí állami szeszfőzőben Kopriva (kommunista) szerint a válság­években 10 ezer dohánytőzsdés szűnt meg. Rémes (szociáldemokrata) szerint helye­sebb volna a költségvetés tárgyalásánál elő­ször a bevételi tételekkel foglalkozni, s csak azután a kiadásokkal. Az adófizetők áldo­zatainak is vannak határai s ezeket nem | szabad túllépni. Hosszabb beszédben fejte- i geti a szeszmonopólium, illetve az állami 'szeszértékesités szükségességét s a mai szeszgazdálkodási rendszer megszüntetését követeli. I Az úgynevezett kis-szesztörvény parla­menti tárgyalásakor nagy munkába ke­rülj míg a lipótvári (Leopoldov) állami szeszgyárnak sikerült megfelelő kontin­genst biztosítani, hogy a szeszfőző üzeme meg ne álljon. A szeszfőzőt bérbeadíák és tapasztalatok hiányában a bruttó be­vétel 12 százalékában állapították meg a bért. A bérlő kívánságára a bért leszállí­tották 10 százalékra. Revízió után megál­lapították, hogy a bér egyáltalán nem áll arányban a nyereséggel és hogy a bruttó- bevétel 25 százalékát is könnyűszerrel fi­zethetné. A szónok felvilágosítást kér a minisztertől, hogy a bérleti szerződés ma hogy fest. Egy páműsysr politizál Florek (szlovák néppárti) a szlovenszkói adóhivatalok túlkapásait példákkal világítja meg és azt kérdi a pénzügyminisztertől, megengedhetőnek tartja-e, hogy a pénzügyőr hivatali egyenruhájában pártpolitikai gyűlésen szónokoljon? Krémén (agrár) a hitelkamatláb újabb 1 százalékos leszállítását sürgeti és a szesz­gazdálkodást védi. Majd Horák, a legfelső számviteli ellen­őrző hivatal elnöke ismerteti az idei októberi állami bevételeket. Vége a vitának A bizottság a költségvetés részletes vitáját este hat órakor befejezte. Kalfus pénzügyminiszter tett miéig néhány megjegyzést. Beszédéiben különöisen részlete­sen foglalkoziGibt a szeszgazdálkodás kérdésé­vel. Rámutatott arra? hogy az 1922-ik évi szeszgazdálkodiási törvény szerint a szeszér- tékesitő társaság négy évenként köteles je­lentést tenni a nemzetgyűlés mindkét házá­nak a gazdálkodás eredményéről. A pénzügy­minisztérium megállapítása szerint ezeket a jelentéseket a társaság szabályszerűen el jut­tatta a nemzetgyűléshez . . . Chalupa közbeszól: 13 éve vagyok képvise­lő, de még egyetlenegy ilyen jelentést sem láttam! Holnap a bizottság valószínűleg meghall­gatja még a főelőadó zárszavát és utána meg­ejtik a szavazást Mivel a szavazás tételenkint történik, bosszú ideig fog tartani. «i Az uj „Daladier-vonar P á r i s, november 24. A francia kor­mány elhatározta, hogy a német-francia határon levő Maginot-vonalat a belga ha­tár mentén egészen a tengerpartig kiépíti. Az uj erődvonalat Daladicr-vonalnak fog­ják nevezni, mert elsősorban a hadügymi­niszter érdeme, hogy megvalósult Az erő­dítési munka hatmilliárd franciá frankba fog kerűink A Ma ginot-vonal megvédésére 175.000 ember szükséges, az uj Daladier- vonaléra 100.000 ember, úgy hogy a hatal­mas erődövet 275.000 katona jól megvéd­heti

Next

/
Oldalképek
Tartalom