Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-22 / 268. (4117.) szám

•qpssHqjuejfBjaq uaqns^onaj 'Bd^tj r. puqapioj OAqaj uaqqaAiara b XSoq '5fBU[BU2SBq IBqlSaOq jjojbjuoÁ UOqBdjB} *UBZS ^BpZBÍÍ B JJ9Z3 'UBqJBS B |3 qaiIp3A|-Apus JííASBqajaq qaaaqazs h ASoq ‘jBqRjn zb Brjuoq jaSuajjBS ubXio jjbiui sazosa SOJJBJ B jjaui ‘íjBUqBpZBS b zoqó jBqopuoS soÁ’ins UBquozu BsBjiJEqBjaq sauuajBdaj A'SbU V -U9pi ZB JUIIU ‘BdpjXlIBUUBlJBl iXuTlE IIOSOJO^ASb^ Í}3UU3J UI9U BJ9 J|9AH is9iuiaied9i e aq wftueite} uoqed|e|U?zs ussqiQqASsN ^BJJBÍiUIOJBq Sp jBqpUZSJp B q^ljaia I8A .pipzs luauBq ‘q^jjasajd uias jjam ‘jpij-ZSIld 91 19 3ZS3J XSa q3U3S3UIJ3l SOUOpfBItl} >fO«í Miq919jnZS9I JS3UU3J. zspga ZB qBjpill maii Ijbiiu A'uBiqppjoq qBpzug b Xüoq ‘uppi ZB jjoa S9UU91PIOZS oq A'io UEqji?ii?H Y itqpuzsip » qiiaia RáQiqts neqifUfg v ■qauaiizsfrsf WlfpgnadBAjöJ -oq mouij sa sajp inAiqpnaJ ucfjn fu?JBÍia ispzpa soqjp loqBSBÁnBinpi qpqjBd vt joqc ‘pq^uiy} qBUBjpiBzs joqjBdoi rSaj Aubui -ojfBi9fBq qqoi UBqqBfn qaSaa ipiailjaqs »6uadeA}OJoq uiouii iqqpqiedQi ;69H-Jjpuop 9ímm II e 3BipBtBq3fam qa^nö* ispijda zy t.b [oqpiqogzoiu piosodBqaqXSa IBPPUB|T1B0 l9j9jSl2S B 99 I94P!M?^QI 919Z9A gipiagizs i<?qo rjjaiiauz sojba b joqoospiiBJj OBg b ‘ipqpjpfinjB qqqj aj az -aqjazs pjq fn zy •jpspJliwfA piq !B?!J9 zb BjjosadBqaq icjjBinpzourzaq najjaASa 9AJR DBqpfBqozspzoítjop /pH J?q*H * ’ÍQ*1!* zb A'goq ‘íjoppxu Ajo Sipad Spin ‘ju^jjoj [ESSEinoXuquioS SBpA'iiXaiu y ’)Vw\v.2íöi prq SBuríRjBq JíRd* jjozoq puBiquo »9 098|» -UBJJ WB§ B BJJOJilAoSaiU 5JOUJ9 Jf3Aa9O0J[ 1?ÍP!HS?H9 fn tqiiaiuv qeuuioiefijoi 9 Xfipeiy •JJ9UJ9A95J jtrjjaoXiS zaqXiaun ‘BqjBpio -UBddBzs Aga aq qaujazaA izpgpjigpjiA jjbjb sbuioXu nAuugq Agoq ‘qi|aui.iaj uoppuiAp* 1 bqoqaioqn q iir ddbz9 y "ja qjja jBqospjBq -Anpi qqBspdraodgai e qn|Bj|9 ooppmAji 99 p qpflzsBJp pAunpj sanrz« neqozB :pre| »1978io| ubssbi qaupagua jBqoqpJoqnquBd -dBZS u«q>UBiBqBJ[7( ^aApra ‘psq® *®qPIzll xÍSbo ubAjo qqoj jbto bhi nBqpqjjaniV *«í jaqaijouiaj b ap ‘aj qi^oq 89 BjqiigBin JfPÍ -uoa pxuiaAgij qaqauuaAg b qBsanian qoq?í -oqnquBddBzs samzs ‘b^jbI ‘ojipzs 9I9HQ3 ueq?|f| *?6;oz$ uitiqai e qoqpjoqnqueddtzs fSsoqSptmApou o Ppsfn íj/f Baplj :9>ijuy íaiiiBa ‘bAibjpi qBiBsaoui y íabizsho uaguaso ’iupq sojoa y ruaparBfi •>[a\gnj izsbabx :uEuifp^ MiBzsqjiv ‘sBursofBq b ‘souiua ipiay buAbK ‘a^vAuoq isopq 9gjoj ‘.lapuion^f OOOí: ^huv sopjosz ‘ngpijABposo ^adpo :b «a ‘Ajfaa :guia BJBqjpg ’)[Oa uiau joq ‘jjoa joh lauaaaj Bjopv ‘AuBTfjBsAuBJy :oszaQ iAueíoizso>i ‘i;aj S9jny :uasuBH ‘ppiaso siq y :i!greiM Abiiv ‘jjAiBjiq sp snpio^ :uibmx qJBj\! ' SfOzsppBAdjBqs y :ppa 9uAbI\[ ‘AAnoqspsajv :jow JBajpr ♦♦♦-------­­‘q Bipsnpioq ipq y :upaqB>i qjpzsqiívT ‘izouiasaiv (jnj Jazsiaq jsijy :sMaqj*ER! j-jlpqoH SfappA uajsi -\^9l?d : JfBUlBqJZSBlpA inzoq JiaAjÁ'uoq ozaqiiaAoq b qB;iozBuiiBi -nf y -iinniBinf qaujaJazs laAAnoq ^lAiam Agoq Mq qpfiBqizsBipA 'SpigBiu qojEAgEin spi saiJaAnfip b pq^ijOApf isaBq sousp BfdRif qajna b^jAubj^ Bqs9T sp Auoszoj upAjsi ^said ‘ihjbsba ed -iqBzs snjBW ippiaf BiujEgjozs jBqBiujBinf y *qBuiBSJ9iBquniu qqBSBUiiBgjozsgai BfdBT jfOJBAgBW si'H b zoqppupfB íaAAooq nioJBq iiapq a inzoq laAAuoqqauuaAg faj;ugB[ -ia Saa 9pBiqAAuoq ABAaa ® jsa?q soupf l3»Auo”ui023tnf !20Z0'4fpufi8 íbijs esi q seatf e 1H HffieqizseieA qnfieui aiojeABeiusiq uozeuiiemr v {9^a? 8 ‘jfpnr 5H»qa§ •ppafoun spf Ag?u B'fupAiif jzg ‘ppagpi jin tuiui ‘Agn ssajazg ‘pqos 3aui uosijbj uapj ‘ítagaszspga 89 gopjoq Agpa •aJpadauun-dBUApM qunnBAiq jjk' SinfiBqpuouiia s ‘ajja qunipBJjiAiad Agoq ‘qupinjQ ‘dcn b za gx\ •pajaA a; qimpBgiA eApdauui} pagpX <pa»919 qoiip m ^nryAuBAgBn 9f ‘sap^ •VHyrdVNA^N WYAMVAOVN "'BfjOimos ‘99A9 XT ‘wptAo Brpoqojzg *a;^a uoPl? napuij^ ‘api* qungoj Fozo^PP111! ’WssatnaAan jaMununaq Ágon “jagpszspga nofpy qBaqnpAire 9!’ Bgpjp yui y 'Xa'qinispjpji gara B’SSBgqeH *qnrj9Tf bjjb xna>9i 9f V •Z3HN31SI ZV ZSYH03 'pna^A ‘s»A9 OT ‘i^szpp Asaad 'iBgojBAxnq B.in| UBgJA *jBgn BAynq ‘ubx;bso joxso Xaiiazs b ^unpingpzs íAuasaaA ‘jaunnpsao 9{q qnninpinia *Bd|JBd e junta Sfaaaaai Agfl ‘Bqtsooq b qnfgojaq bh *I9jzBq b ia qauuani a«os ‘ JOjpa 9 9fBS qaEAjnq iuu y *MNyAXn>l IMI V *^ÍM ‘saAO OT ‘BqiAuBi\[ Bqs9T •jPbjbui jji ueajp Ajauiy ‘bsios 5JBUUB zsa] njoiaozs ‘jzsbabj b qBfjpA loqspjv qtwiípBtn b ?[Bjn?zsIa PU!W •jogpjtA 9pBAiaq b BÍjBgomis g ‘dBO e Bqju jaj jns nBsng ‘joqBjqB zb isapjaA osa jzs« sopoq b jpjog *BSZ9J JBUI JIJIA U13N joqspijnq quioi ‘Joqzso gapíH Bjpu Jrui innBq ui~JM ‘ozatu-opia jjai qqascputso qazs izso gapiq b jzy bzzbj íaui-geui uBqvrgBjnH *1?A31BJ SOJld-Bgj^g 19jpi b nníI ‘u^a zso juigaj^ *NYA ZSO XNI03W •ptuniBa 4ttBj *jzso ’AI ‘ipuJO'H yAapT •qauzsnqaj naqpIQ qitfAuB Joq:ui gaux JPH Siauzojagiaq ‘qBuunj jutoiB ‘uiazpuxa Agfj ‘agjRj ubA;o pjjaq b PnfW ‘qiAg spf b juijv ■aqjpzsnuiBq ‘BnuojAga Jpx Siapap jaq óba "MNYDI3 IMI V ■jiZBO'aoaatno^ ‘TTB1 ’JZBO HA ‘BI"^9 9qBZg •jajaxazs b Bqos ifnnjzoq pj uofinq 3{v ‘jagpssaqaq juazs y naqquiuoii itara bsjjbj, •graaA* souipzs gpju naqgpszspga 9! ‘ssijj ‘gipijos ‘grpqog assajp najsx zy : qopBJBiu 1901X003 qBsa ajiAoqqojgai 9q Sjozojnopuog IB-qos ‘jauiafai b uiojox •nrajaiazs Agoq jo Agofj ‘gaoi toBssEjnio T3AU\í ‘oiafpzaq sí Agoq ‘oBAgfX ‘p;au ^BfuBApi HK 'jBfdBiiaAao saApa'H >jBCioBioriaAgBa ua zy ‘jufdBU jaqaszj3 zy uiojba iaimoo.10 XgBM *0XN0ZSQ3 •Bq!Bi'B7 "JAa -JA ‘aqu?JI 9Pd •IIEjlt E>[U inu ■qos V ^auuaqid pÍBio uBjzy ‘jpznq b >{assaA Agojj ‘jsqopi sodBü fpy aj^ojaAojoBZs y ‘qonsazaq g3iu psBg.iBH ‘qunuaisi 9f ‘sapg •JBSEpiB oajsi ZV Bf.lBA gsiO UBJOZB S ‘iBinq BJZSJJ J3AÍ3 ‘j0J13p[0J B BfjOEZg "BrjBjBq b uiBdy laA^fpapsa Ag^io Ag^ B iiBüfBq cjoq jbivt jbaoí Agaa tfgoxaa *B‘JB};BjjBq jtqos OBqSBJUBZS ‘U3qS3J3A osa izso zb JX3K ‘BgjOp B >{0S U0A§B\­jjEOiuBdB 9! up zy 'S3X3A-SYXNYZS •jfBTnBSJBiRífnnni ^o.ibASbj(; sitt * niojo íSbo qqBffj — «€l — ívsvai MOUVADVN SIN — ZtL — — 738 — A FEKETE CSIRKE Irta: PETROLAI MARGIT A kis csirke erre azt felelte, ho-gy neki abból a kukoricából kellene, ami a vékában van a padláson. Föl is küldték a leányt a padlásra, nézze meg. van-e csakugyan a vékáiban kukorica, dé az alig jutott szóhoz, amikor a gyertya világánál megpillantotta, hogy a véka szá­ri ültig van ragyogó gyémánttal. Xo. volt- öröm, reggelig számoltak, mégse tudták megszámlálni, annyi volt, nem is aludt a háznál senki, még a szomszédot is áthivták, hogy segítsen a, sok kincset ezámbavenni. Szegény kis csirkét meg söp­rűvel hajtotta ki a leány a konyhából. De vesztére tette, mert a kis fekete csirke a üdére volt: és a házból magával vitte az álmot is. Másnap aztán pallért, kőműveseket .hivat­tak. Egy nap alatt olyan palotát emeltek a kunyhó helyén, hogy az egész vármegye összecsődült a csodájára. Mikor fölépült a palota, kertészeket fogadtak, akik egy nap alatt olyan kertet ültettek a kastély körül, hogy az egész ország csodájára járt a gyö­nyörű arany a Imának, ami ott termett. • Har­madnapra varrónőket fogadtak, akik a sze­géin' ember leányának olyan arany-ezüst, bibor-bársony ruhát varrták, hogy olyan volt benne, hogy még heted hátországgá is vImént a híre. Meg is üzente a király fia, hogy eljön leány nézőivé a ha igazán olyan szép, mint amilyennek mondják s hozzá még jó gazdasszony is, elveszi feleségül. Hej, volt is sürgés-forgás, készülődés! — Király fia lesz a vendég, nem szabad szégyenben maradnunk — mondta az asz- szohy az urának, mikor este lefeküdtek. De az a másik oldalára fordult s arra gondolt, milyen, jót fog aludni szép, aranyos palo­tájában. Csakhogy nem jött, álom a szemükre. Csak forgolódtak ide-oda az aranyos nyo- szolyában, selyerncsipke-vánkosokon, .de az álom egyre kerülte őket. . Az embernek nem ment ki a fejéből, hogy király menye lesz a. leányából ti hal­lotta is, hogyan mondja neki a király őfel­sége: — No, nász-uram, ezek ugyancsak össze­illenek ám! — Ezen aztán elgondolkozott egész reggelig, (hogy le se hunyta a szemét. Az asszonynak meg egéez éjjel azon járt i! gondolata, hogyan vendégeli meg majd másnap a királyfit. — Még az ujját is meg­nyalja utána! — gondolta büszkén és egész /•éggelig nem jött álom a szemére. \ leánynak -meg ceak az ezüst-arany ru jiáu járt az esze, meg hogyan fognak néki hőkölni a kényes udvarhölgyek s ez a gondolat egész éjjel nem hagyta aludni. Mikor aztán eljött a várva-várt reggel, ki-ki a dolgához fogott. Dolog akadt elég, de az egész háznépnek lógott a- feje az ál­matlanságtól s a szemük is csak lecsukódni vágyott. Hozzálátott az asszony a főzéshez, de mi­kor. kiült,,a tornácra- a, ludat megkpppasz- tani, bizony lekökadt a feje s azon ültö­ké jy éjben 9] alud t. A • ga zda meg. k i ment a kertbe, hogy megnézze áz aranyalmákat, megértek-e az asztalra, ebe nagyon nehéz volt, a szeme a virrasztástól, hát csak le­dőlt- a fa tövébe és nyomban elaludt. A leány is kiment a kut-ra, hogy mosdóvizet vigyen az arany mosdótálba, de bizony, föl se húzta a vödröt, hanem" ráborult a kút, kávájára, bizony csak elaludt. így érte őket a déli harangszó. Csak erre ébredtek föl s rá sem értek kidörzsölni a. szemük­ből az álmot, máris kopogtatott a királyfi a nagy aranyozott vaskapun. Hej, szaladt a gazda lóhalálban kaput nyitni, az asszony meg-a konyhába, a lány is kapta a mosdótálat, de már késő volt. A konyhában az étel mind elkozmásodott, mig az asszony a- tornácon aludt, a királyfi csak fintorgatta az orrát tőle. A híres arany- almafákat is meglopták a falubeli gyerekek, amig a gazda aludt, nem maradt más rajta, csak a férgese. A leány meg rá sem ért, mosakodni, fésülködni, biborba-bársonyba, felöltözködni, szégyenszemre így kellett" ’ a királyfi előtt mutatkoznia. Xo, meg is ha­ragudott- az, meg sem várta az ebéd végét,' hanem fölkapott1 a lovára- és ügy 'elvágta- tott, hogy csak a Ilire maradt a faluban. A gazda ugyancsak nekiesett az asszony hajának, hogy miért hagyta Ie-kozmáíni az ételt, az asszony meg az urát döngette, hogy miért hagyta ellopni a legszebb almái­kat e mind a kettőn,a leányt szidták, hogy nem átallt kócosán, mo-sdatla-nul a királyfi szeme elé kerülni. Odakint az udvaron a kutyák, meg a ma­darak ették föl a eok pocsékba ment drága ételt. Odajött a kis fekete csirke is, szemez­getett, csipegetett- az udvaron e amint ott szemezgetett, csipegetett, egyre ceak ezt mondogatta: IJgy kellett, úgy kellett, Káposztába ihiue kellett, Árpás zeni re, buzaszemre, Engem be nem fogadtatok, Xlonvtalau maradtatok, Gyalázatra, szégvenezemff Hoppon raaradtafok 1, MÓKA ~ 743 — A SZÓRAKOZOTT INDUS AZ ISKOLÁBAN. — Mondd csak, Makszi, — szólt szigo­rúan a tanító, — hogy lehet az, hogy a ló­ról irt- feladatod szószeri-nt megegyezik a Fri elével? — Úgy látszik, ugyanarról a- lóról irtunk, tanító ur. FÖLÖSLEGES . . . — Milyen a föld? — kérdi a tanító. — Gömbölyű. — Be tudnád ezt bizonyítani? — Fölöslegei, mert már be van bizo­nyítva. KARCSI JÓL FELELT. — Ma :a tanító bácsi kérdezett valamit az osztálytól és a gyerekek között én voltam az egyetlen, aki felelni tudott, — újságolta Karcéi odahaza. — Ez ezép. Ée mit kérdezett a tanító ur? — Azt, hogy ki törte be a tanterem ab­lakát. A SÖTÉTSÉG. — A nap nemcsak meleget bocsát a föld­re — magyarázza a tanító bácsi, — hanem világit is. Hiszen tudjátok, hogy az ember a sötétben, nem lát . . . Egy gyerek ekkor feltartja, az ujját. —- No, mit akarsz? — Csak azt akarom mondani, tanító ur kérem — áll fel a- gyerek—, hogy az ember 9. sötétben .is láthat. — Ugyan, ugyan. Hol? — A moziban — vágja ki a gyerek böl­csen. VERSES-REJTVÉNY. Irta.: Pécsy József, V. oszt, tan. Zöld a lába, zöld a szárnya, A világot azzal járja. Szomorú a rónaság, Amely ilyen vendéget lát. Felfalja a levelet, ) Tehén elöl a füvet Egyiptomnak csapása, ügyes, ki kitalálja. (mm) KIS LEVELEK Lányi László, K asznian Dezső. Felvette­tek (benneteket a. kis magyarok táborába. -*•- Liscsák Tibi. Nyereménykönyvedet a pata visszahoz^*, írd meg pöntof oimodeL MEGFEJTÉSEK A rejtvényeket helyesen fejtették meg: Albrecht Esztike, Andreidesz Editke. :: Dévay Emil. :: Gyürky Sándor. :: Hatvány Klári, Hatva-ny Piroska. :: Kaszmán Dezső, Kemény Zoltán, Ken-essey Ildikó, Kenessey Csaba. :: Liscsák Tiibi. :: Müller Klári. :: Pető Irénke, Pécsy József, Perjéssy Esz­ter, Pancza Koméi, PJesa István. :: R-ozlos- n-ik Bözsi, Riszner Jenő, Riszner Karcsi. :i Schvarcz Magda, Szec-sey Klára, Sebők Évi, Sebők Juci, Szulló Lajos. :: Te-Iéry Lenke. :: Világi József. A 92, szám rejtvényeinek helyes megfejtése a következő : Keresztrejtvény: Paripa, ám, It, mi, Ede, lak, tő. da, dal, mulat. — Pemete, rá, ima, takar, dő, du, bal, la. — Kockarejtvény: Irka, ráad, kapa, Ádám. — Bognár Etel rejtvényei: Sötétség, Három árva sir magá­ban. — Nagy Kálmán rejtvénye: Moskva, Pekinig. — Kenessey Csaba rejtvénye í Körte, ökör, rőf, tr, e. — Pénzes Joákim rejtvénye: Hintó. — Matus Szabina rejt­vénye: Bér, rák. kin, nép, pír. — Számrejt­vény: 2945, 3254, 4582, 5488. — Pénzes Joákim rejtvénye: Kelengye, — Sebők Évi rejtvény Tnl 9 nagy Krivánon, I^apak .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom