Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-18 / 264. (4113.) szám

Mjte I XV. évf. 264. (4113) szám ■ SZGrcSa ■ 1936 november 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ • i r évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ SzloVeilSzkÓi és rUSZlTlSzkÓi magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . . fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napiLapjŰ Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFOH:. 3 0 3 -1 1. • • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Kritikus órák Madridban A nemzetiek két nap óta állandóan támadnak Borzalmas éjszakai légi támadás ■ Felgyújtott városnegyedek ■ Jague csapatai északnyugaton elérték az első főuccákat • Jósé Primo de Rivera hazaárulás! póré Allcantéban Népfront és kisebbség (sp) Prága, november 17. A népfrontok elmélete összeomlott. A spa­nyol események bebizonyították, hová vezet a balpártok erőszakolt szövetsége: legelőször az ország nemzeti érzésű elemeinek tömörülésé­hez és kétségbeesett védekezéséhez a fokozato­san rákényszeritett nemzetköziség ellen, majd, a nyílt harc kitörése után, a népfront bolsevizálá- sához, az úgynevezett „demokraták" teljes kire­kesztéséhez, a barcelonai és a madridi tisztára kommunista és anarchista rezsimhez. Ha a de­mokraták a kommunistákkal szövetkeznek, ak­kor a fejlődés föltartóztathatatlanul halad a vég­ső leszámolás felé, ahol demokraták nem létez­nek többé, csak fasiszták tjs kommunisták, míg „szociális rend" és „kiegyensúlyozott állapot" helyett az ország vérfürdőbe fullad és az embe­rek egymást mészárolják. Ez lenne a kívánt ál­lapot? A belga szociuüsták, Európa legrégibb szocialistái, először mondták, hogy nem. De a svéd, norvég, dán szociáldemokraták is ijedten húzódtak vissza a kommunistákkal való együtt­működéstől, s talán nagyobb ellenségei Moszk­vának, mint maguk a fasiszták (például Kemal Attatürk török nemzeti diktatúrája) — pedig ha valahol beszélhetnénk .szocialista sikerekről", elsősorban Norvégiáról, Dániáról és Svédország­ról kellene megemlékeznünk. A fejlődés tanulságai az egyébként nem na­gyon mozgékony csehszlovák szociáldemokrata pártig is eljutottak. A párt helyesebbnek tartja a polgári fronton való megmaradást s akár a magánvagyon szentségét a legridegebben értel­mező agrárokkal, akár a „klerikális" pártokkal való szoros együttműködést, sőt, ha kell, a cseh nemzeti egység szélsőjobboldali és a fasizmushoz közelálló csoportjával való szövetkezést, de nem hajlandó összeforrni a kommunistákkal, a pa- Csirta-álcás sirályokkal, akik céljai á spanyol események után napnál világosabbak. Vasárnap a legilletékesebb tényező, a szociáldemokraták egyik vezére, Dérer igazságügyminiszter bélye­gezte meg a kommunistákat olyan szavakkal, amelyeknél élesebbeket a szélsőjobboldali lapok sem hangoztattak soha. „A kommunista pártok taktikája az — mondotta Dérer Iván —, hogy a demokrata rezsimeket támogassák. De azzal, ahogyan teszik', joggal fölkeltik a gyanút, hogy hátsó gondolataik vannak. A kommunisták a de­mokráciákat pillanatnyi védelmezőiknek tekin­tik, de ha a veszedelem elmúlt, kétszeres erővel vetik magukat a demokráciákra és igyekeznek letörni azokat. Éppen ezért mai támogatásuknak nincs értéke. A mi jelmondatunk: sem fasizmus, sem kommunizmus, hanem demokrácia." Nem tudhatjuk, milyen mértékben járultak hozzá a csehszlovák szociáldemokrácia állásfog­lalásához azok a külföldön elterjedt mende­mondák, amelyek a kommunizmus támogatásá­val vádolták meg a csehszlovák kormányt, s különösen Angliában és Olaszországban okoz­tak sok kellemetlenséget a külügyi kormányzat­nak, úgyhogy radikálisan le kellett velük szá­molni, de Dérer Iván szavai mindenesetre a nép­front eszméjének nyilt megtagadását jelentik és meglátszik bennük a spanyol fejlődésből leszűrt tanulság. A népfront gondolatának Csehszlová­kiában egyelőre befellegzett, a csehszlovák köz­vélemény zöme riadtan vonul vissza a mosolygó moszkvai arcoktól, amelyeket rőtre világfit a hát­térben égő spanyol tűz. Ki tudja, miféle követ­kezményekkel járna Középeurópában a népfron­tok kialakulása, ki tudja, nem váltaná-e ki a jobboldalok erélyes ellenlökését, mert elvégre is, a jobboldal mindenfelé még mindig legalább a lakosság ötven százalékát jelenti, sőt némi pro­pagandával nagyobb százalékra is emelhető, s ezt a számot respektálni kell, nem úgy, mint a madridi népfront tette, — ki tudja, nem jelzi-e a népfront másutt is az ellentétek kirobbanását, a rettenetes, a borzalmas háborút, mint ötven­éves béke után Spanyolországban? A nép békét akar, mert a béke, a kenyér, a rend többet ér, mint az elv és az eszme. A belátás erős a csehszlovák közvélemény­ben. -— Csak a német és a magyar kisebbség gyérszámu „baloldala" folytatja kitartóan és be­teges csökönyösséggel a népfront-propagandát, is mig a csehszlovák nemzeti pártok régen kive­Madrid, november 17. A nacionalista csa­patok k«t nap óta szüntelenül folytatják a támadásokat «s egyetlen pillanatig sem enge­dik lélegzethez jutni Madrid védőseregét. A támadások mindenfelé eredményt értek el, de a védők ellentálló erejét nem törték meg. Franoo légi haderője két nap óta jóformán szakadatlanul bombázza a várost és az ágyuk is egész nap szólnak. A hétfőről keddre vir­radó éjjel a nemzeti repülőgépek gyújtó- bombákat dobtak a városra és hatalmas tü­zeket okoztak. Hetek óta ez volt az első éj­szakai repülőtámadás Madrid ellen s érthe­tő, hogy a lakosságban nagy pánikot keltett. Az egyetemi negyedben tomboló közelharc jelentősége teljesen háttérbe szorult a légi tá­madás mellett. Pánik és tűzvészek Több bomba a parlament és a Palota-szálló mellett esett le. A Palota-szállóiban és a Ritz- szállóban kórházat rendeztek be a kormány- csapatok s igy az éjszakai támadás órási páni­kot keltett a környéken. Az asszonyok és gyermekek sírva és kiabálva az uccára ro­hantak és a földalatti vasút algutjaiban ke­restek menedéket. A bejáratoknál mindenütt veszedelmes tolongás keletkezett. Az áldoza­tok száma aránylag kicsiny, mert a gyújtó- bombák nem ölnek, csak a házakat gyújtják föl. A San Carlos kórház ugyancsak a lángok martaléka lett. A lakosság egyrésze a Los Jeronimos templomba menekült, ahol Alfonz exkirály esküvőjét tartották annakidején, de csakhamar ez a templom is kigyulladt. Az emberek a szomszédos kolostorba menekül­tek, amig erre az épületre is több bomba esett, mire a nép kiabálva és sírva kitódult az uccára. A nemzeti repülőgépek körülbelül 30—40 gyujtóbombát dobtak a városra. A bel­ső kerületekben a nemzetiek kizárólag gyuj- tóbombákkal dolgoztak, mig a Cuatro Cam- nos munkásnegyedbe srapnellbombát ejtet­tek. A halottak és a sebesültek száma a kül­városokban állítólag igen nagy. Hétfőn délután a várost a nacionalisták több óra hosszat bombázták. Az egyik gránát köz­vetlenül a mintafegyház bejárata közelében tették magukból a gondolatot, a magyaroknál és a németeknél tovább folyik az agitáció. Azok, akik a saját viszonylatukban levonták a spanyol eseményekből az okos következtetéseket, sze­met hunynak, ha a kisebbségekről van szó, s ott helyesnek találják, amit önmaguknál kárhoztat­nak. A demokrácia frontba ment a kommunizmus ellen, elsősorban az angol demokrácia, majd az északi kis államok demokráciái, végül a cseh­szlovák demokrácia is, — ki követelheti, hogy a kisebbségi demokrácia, amely határozott nem­zeti alapon kiván állni, elvégre egész harca, lé­te és törekvése a kisebbség nemzeti jogainak megvédésére irányul, ki kívánhatja, hogy a ki­sebbség ne foglaljon ugyanúgy állást a kom­munizmus bontó törekvései ellen? Mert amit robbant föl és áttörte a falat. Két fogoly és nyolc miliciakatona meghalt. Este a kormány megkezdet a fegyintézet kiürítését. A Havas- ügynökség szerint a bombázás alatt egy gránát a francia nagykövetség tetejére esett és nagy károkat okozott. Ilccai harcok az Egyetemi Városban Avála, november 17. A Havas-ügynökség jelentése szerint Jague ezredes hétfői támadása uj helyzetet teremtett a spanyol fővárosban. A felkelők nemcsak a madridi erődöket szállták meg, hanem benyomultak a városba azokon a Madrid, november 17, Az United Press munkatársának kedden délután föladott je­lentése szerint a Madrid északnyugati ré­szén tomboló csata a felkelők teljes győzel­mével végződött. Hétfőn az idegenlégió el­foglalta az egyetemi negyed kertjeit, ked­den pedig órákhosszat tartó kézigránátbarc után az egyetem épületei is a felkelők kezé­be kerültek. Franco hadseregének csaknem egész balszárnya mozgásba jött és irtóza­tos erővel támadt a várost védő seregekre. Az amerikai újságíró egy külvárosi ház te­tejéről figyelte az ütközetet. Jól látta a filo­zófiai fakultás elfoglalását. Az ötemeletes vörös téglákkal fedett és hatalmas iveüt te­tejű ablakokkal díszített épület szabadon áll és valóságos erődöt jelent. Az egyetemi vá­ros északnyugati csücskén áll ez a fontos stratégiai épület. Az ablakokat nem ho­mokzsákokkal, hanem a könyvtárból elő- ráncigált könyvekkel torlaszolták el a mi­lícia katonái és a könyvbarrikádok mögül lőttek gépfegyvereikkel a mórokra és ide- genllégionárusokra. Sokáig ellenálltak, de amikor a Casa de Velasquesből, a francia művészeti akadémikusok házából a naciona­Moszkva nagyban megtesz az önálló államok­ban, kicsiben megteheti a kisebbségeknél is: er- nyeszthet, gyengíthet, egymás ellen kijátszhaija az erőket, viszályt hinthet, zavart kelthet. S akinek érdeke,' hogy a kisebbségnél igy történ­jék, természetesen szívesen látja, hogy a másutt felhagyott kommunista-izü népfront-propaganda mesterségesen, felnagyoltan és sok titkos pro- tektorral rendelkezve tovább működjék pél­dául a magyarok között, bármennyire talaj- talan ott. Az utóbbi hónapokban egyre több jelét látjuk a definiálhatatlan helyekről támo­gatott akciónak, már lapja van, egymásután alakítja egyesületeit, az „egységet" hirdeti, a „szellem" nevében beszél, s bomlasztani kívánja mindazt, amit a magyar politika eddig épített. Miután a bomlasztás régi formája, az alktiviz­helyeken is, ahol a kormány csap átok ellenállása rendkívül heves volt. A Manzanares folyó part­jain Asencio, Barton és Delgodo ezredes oszta­gai harcoltak tankok, tüzérütegek és repülőgé­pek támogatásával. Hétfőn este az egyetemi ne­gyed teljesen a felkelők kezében volt Az esti szuronyrohamban a nemzeti csapatok elfoglal­ták a mezőgazdasági iskolát és keresztüljutot­tak a város nyugati részén fekvő parkon, majd kézigránátokkal ostromolni kezdték a város egyik külső főuccáját, a Pazeo de Rozalest. A kormánycsapatok ellenállása este megtört és visszavonultak a város belsejébe, azokba az uc- cákba, amelyek házalt a kormány már hetekkel ezelőtt alaposan megerősítette. többé pozíciójukat. A Casa de Velasquest már vasárnap elfoglalták a nemzetiek. Az amerikai újságíró messzelátóján megfigyel­hette, ahogy az idegenlégiósok a fenyőfák mögött fedezéket keresve szökésszerüen nyomultak elő. Minduntalan a földre vetet­ték magukat, ami azt jelentette, hogy állan­dóan gépfegyvertüzben álltak, de újra és újra előrohantak az épület felé. Amikor a ház közelébe érkeztek, kézi gránátokat dob­tak az ablakokba, ahonnét szintén kézigrá­nátokat dobtak rájuk. Megszólaltak a kis hegyi ágyuk s a mórok csakhamar benyo­multak az épületbe, ahonnét a milicia kato­nái nem menekülhettek el. „Irtózatos robbanások" London, november 17. A Reuter-iroda mad­ridi jelentése szerint kedden reggel fél négy­kor óriási robbanások zaja reszkette meg a levegőt a spanyol fővárosban. A belvárosi házak ablakai egymásután betörtek. A robba­nások minduntalan megismétlődtek. A külvá­rosokban hatalmas tüzek pusztítottak és a lángokat több kilométer távolságból is látni. A tüzek egész délelőtt pusztítottak. Az ágyu- zaj és a gépfegyverkattogás szinte elviselhe­tetlen lármává nőtt. Délután bebizonyosodott, mus, csődöt mondott, az összetartó magyarságot most ezzel az uj eszközzel, a „népfront" eszmé­jével, a „baloldali egység" fegyverével akarják kikezdeni. Az egyik fronton összeomlott a tá­madás, a másikon uj kezdődik. Hogy több kilá­tása legyen a győzelemre, bal felől jövő „ellen­zéki" 'politikát hirdet, de alapjában véve a ma­gyar ellenzéket bomlasztani akaró erők ugyan­olyan rohama, mint az aktivizmus volt. Egy for­rásból ered,, ugyanaz. Kipróbált — Spanyolor- országban bevált — rontó erő jelent meg a ma­gyar kisebbségben, hátha elvégezheti ugyanazt a szörnyű munkát, amit Spanyolországban végr zett? — Nem fogja elvégezni. A magyar össze­tartás és politikai érzék sáncain ez a támadás is összeomlik! listák oldaltámadást kezdtek, nem tarthatták Szemtanuk leírják az Egyetemi Város elfoglalását

Next

/
Oldalképek
Tartalom