Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-17 / 263. (4112.) szám

1936 november 17, kedd* raagM-AVAfitoft-Hnaigg 3 Ciano befejezte budapesti tárgyalásait: teljes egyetértés Róma és Budapest között Vadászat Gödöllőn ■ Horthy kormányzó római útja fontos politikai eseményeket hoz Németország kifejezetten nem is lépett be a római csoportba, Ciano olasz és Neurath né­met külügyminiszter megállapodott abban, hogy Németország hajlandó lesz a római cso­port három államának mindegyikével rövid időn belül kétoldalú gazdasági szerződést kötni. Prágai hang a magyar fegyverkezési egyenlőségről Budapest, nőve mibe r 16. (Budapesti szer­kesztőségünk teleifonjelentóse.) Gróf Ciano olasz külügyiminiszter feleségével és kíséreté­vel vasárnap délelőtt 11 órakor Gödöllőre ment, ahol a kormányzó látta vendégül vadá­szaton. A vadászaton a kormányzó és család­jának több tagja is rész tvett. Délután öt óra­kor ért véget a vadászat s közben a vadásztár­saság tagjai a gödöllői erdő egyik tisztásán villásreggelit fogyasztottak el. A vadásztár­saság tagjai 800 fácánt ejtettek el. Este hat órakor az olasz vendégek visszatértek Buda­pestre. Ciano gróf még este részvett az Ope­raház díszelőadásán, amelyet Kánya Kálmán magyar külügyminiszter kíséretében a mi­niszterelnök páholyából nézett végig. A dísz­előadást vacsora és fogadóestély követte a belügyminisztérium dísztermében. Gróf Ciano és kísérete hétfőn este utazott el a magyar fővárosból. Elutazása előtt az olasz és a magyar kormány azonos szövegű jelen­tést adott ki az olasz külügyminiszter buda­pesti tartózkodásáról s a Budapesten folyta­tott tanácskozásokról. Az olasz külügyminisz­ter még elutazása előtt fogadta a Stefani saj­tóügynökség munkatársát s nyilatkozatot adott magyarországi benyomásairól. Hivatalos jelentés a tárgyalásokról Budapest, november 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Félhivatalo­san jelentik: Gróf Ciano olasz külügyminisz­ter budapesti tartózkodása alatt többizben beható eszmecserét folytatott Darányi Kál­mán magyar külügyminiszterrel. A megbeszé­lések során szóba került a két államot közö­sen érintő valamennyi ügy, amit a legbarát­ságosabb szellemiben megvizsgáltak s megál­lapították a nézetek teljes azonosságát vala­mennyi kérdésben. Horthy római utjának politikai jelentősége Bées, november 16. A félhivatalos Montags- blatt Ciano látogatásaival kapcsolatban meg­állapítja, hogy amig Ausztriának a római egyezmény főleg gazdasági lendületet bizto­sit, addig a magyar kormányra nézve annak értéke elsősorban politikai természetű. A kar tonai egyenjogúság tekintetében és más po­litikai kérdésekben olasz részről a kezdemé­A hizb zot'síg hamarább lesz készen a költségvetéssel, mint a koalíció Prága, november 16. Értesüléseink szerint az 1937. évi állami költségvetés vitáját a bizottság­ban péntek estére fejezik be. Egyelőre nyitott kérdés, hogy ugyanakkor megszavazfhatja-e a bi­zottság a költségvetést. A koalíciós politikusok a kormánnyal ugyanis még jelenleg is tárgyalnak az eszközlendő módosításokról. Beavatottak nem tartják kizártnak, hogy a koalíció és a kormány tárgyalásai a jövő hétre is átnyúlnak. Ebben az esetben a bizottság péntek este a vita befejezté­vel szétszéledne s november 23-án, vagy 24-én ülne ismét össze a költségvetés megszavazá­sához. Orosz repülőkatasztróiáh — 12 halott Moszkva, november 16. A Královec— moszkvai repülőjárat egyik gépe Moszkvától 90 kilométernyire lezuhant az országúira és azonnal láuigbáborult. Az utasokkal megtelt repülőgép teljesen porráégett, a bennülők — két orosz pilóta, két japán és 5 orosz ál­lampolgár — halálukat lelték. A katasztrófa oka ismeretlen. — A november 7-iki állam- ünnepen rendezett légiparádé alkalmával egy négy motoros hóimba votőígépnek egyik motor­ja tüzet fogott, éppen akkor, amikor a Vörös- tér fölött elrepült. A pilótáknak sikerült ugyan a tüzet eloltani, de a légcsavar ketté­tört és a imotor szétzúzó dót t alkatrészei lezu­hantak a felvonuló tömegbe. Három ember a helyszínén szörnyet halt, nyolc súlyosan meg­sebesült az alázuhanó súlyos géipalkatrészek­től. A repülőgép azonban később simán le­szállt a katonai légi állomáson. A török hadiflotta meglátogatta Maifa szigetét Sztambul, november 16. A török hadiflotta ma kifutott, hogy meglátogassa Máltát. A török ha­jók udvariassági látogatást tesznek az angol ha­di kikötőben valószínűleg azért, hogy ezzel do­kumentálják a török—angol viszony megjavulá- sát. A Dardanellák-szerződés megkötése óta ugyanis semmiféle feszültség nem zavarja többé Ajikaraj és London viszonyát. A török hadiha­jók útközben meglátogatják Szalonikit és Pireusz kikötőjét Uh 1 kozni fog a felelős olasz államiférfiakkal. A továbbiakban megállapítja a lap, hogy ha csomagom!" ||M Prága, november 16. Jelentettük röviden, hogy a kisantantállamok váratlanul egyöntetű kom­münikét adtak ki a magyar—osztrák fegyverke­zési egyenjogúság kérdésében, amelyben leszö­gezték, hogy a maguk részéről már 1933 máju­sában nem utasították el az egyenjogúság elis­merését, csak mindössze azt kötötték ki, hogy ez kölcsönös megegyezés és garanciák nyújtása mellett valósuljon meg. E nyilatkozathoz a Ná- rodni Osvobozeni érdekes kommentárt fűz. A légionista lap annak a nézetének ad kifejezést, hogy a kisantant azért nyilatkozott, mert egyes jelekből attól lehet tartani, hogy Magyarország Németország és Ausztria példáját követve, egy­oldalúan fait accomplival akarná megvalósítani fegyverkezési egyenjogúságát. A bécsi konferen­cia nyilatkozata csak elvi jellegű volt, de nem alapnélküliek azok a jóslások — írja a lap —, hogy Horthy római látogatásánál ez gyakorlati megvalósulást nyer. Mussolini állítólag katonai repülőgépeket fog ajándékozni Magyarország­nak s Horthy kormányzó olaszországi látogatása alkalmával megtárgyalják Magyarország föl- fegyverzésének kérdését, amiben az olasz hadi­ipar részt venne. Ezért volt szükséges, hogy a kisantantállamok, amelyek ebben az ügyben is nyilt lojalitást tanúsítottak Magyarország irá­nyában, újból leszögezzék a nyilvánosság előtt álláspontjukat, amelyből az a konzekvencia fo­lyik, hogy amennyiben Magyarország egyolda­lúan mondaná föl és sértené meg kötelezettsé­geit, ez esetben megtennék azokat az intézkedé­seiket, amelyekben az idén Pozsonyban állapod­tak meg. A kisantantállamok azonban magyar részről mérsékletre számítanak. A német íotyóh nemzetközi ellenőrzésének megszüntetése A nyugati hatalmak rosszalólag, de nyugodtan fogadták a németek nj Versallles-ellenes lépését ■ ■ León BEum érintkezésbe lépett az érdekelt hatalmakkal ■ Anglia álláspontja ■ ■ Prága, november 16. A német kormány szom­baton önhatalmúan fölmondta a versaillesi béke- szerződésnek azokat a cikkelyeit, amelyek a né­met folyamok nemzetköziségéről és nemzetközi ellenőrzéséről szólották. A versaillesi szerződés ugyanis tartós nemzetközi ellenőrzés alá helyez­te a német hajózási útvonalakat és megtiltotta, hogy a birodalom közegei a folyókon közlekedő külföldi hajókat megállítsák és ellenőrizzék. A birodalom tehernek érezte ezt a megkötést és most szakított vele. Ezekután a versaillesi béke- szerződés intézkedéseiből csupán a territoriális rendelkezések maradtak meg, semmi más. A né­met bejelentés úgy történt meg, hogy a német diplomáciai megbízottak jegyzékeket adtak át a nemzetközi folyambizottságnak és az egyes ér­dekelt államok kormányainak, Prágában dr. Eisenlohr német követ szombaton délután meg­jelent Krofta külügyminiszternél és értesítette őt a német elhatározásról. Ugyanakkor közölte, hogy az Elba és az Odera közlekedési és gaz­dasági viszonyai az elvi elhatározás ellenére vál­tozatlanok maradnak. Gyakorlati szempontból nem sok változik meg. Az 1921-es barcelonai folyamszerződés életben marad, úgyszintén az a megállapodás is, amit a hamburgi és a stettini csehszlovák kikötőrészről Németország és Cseh­szlovákia 1929-ben kötött. így tehát a német bejelentés csupán lélektani szempontból jelentős, mert a birodalmat fölszabadította a német fel­ségjogok korlátozásának utolsó részlete alól is. A franciák tervei Páris, november 16. A nyugati hatalmak aránylag nyugodtan fogadták a német bejelen­tést, amelyet régóta mindenki várt. Delbos fran­cia külügyminiszter nem volt Párisban, ezért Pierre Vienot külügyminiszteri államtitkár tár­gyalt León Blummal az uj helyzetről. A francia kormány azonnal érintkezésbe lépett azzal a ti­zenöt állammal, amelyet a német bejelentés ér­dekel és megbeszéli a kormányokkal, vájjon kö­zösen tiltakoznak-e Berlinben, vagy külön-kü- lön. Németország és Franciaország 1936 május 8-án modus vivendit kötött a rajnai hajózásra s e megállapodásnak 1937 január 1-én kellett vol­na életbelépnie, de november 15-ig fölmondható volt. A németek az utolsó pillanatban szakítot­tak a megállapodással s Franciaország kényte­len lesz ugyanígy cselekedni. A semleges hatal­makat nem lepte meg a német magatartás. Mi jön most? London, november 16. A szélső jobboldal lap­jai kivételével valamennyi angol lap elítéli a né­met lépést, ámbár nem tulajdonit tulnagy jelen­tőséget az eseménynek. Edén az alsóház hétfői ülésén nyilatkozik a versaillesi békeszerződés igabb megszegéséről. Az angol lapok főleg attól Budapest, november 16. A külföldi lapoknak amaz állításaival szemben, amelyek szerint Ma­gyarországon kedvezőtlenül fogadták a német folyók nemzetközi ellenőrzésének megszünteté­Bukarest, november 16. Ma nyilt meg a román törvényhozás uj ülésszaka. Az ülésszakot II. Károly király rendkívüli ünnepélyességgé;, va­lamennyi szenátor és képviselő, a diplomáciai kar és nagyszámú érdeklődő közönség jelenlété­ben hosszabb trónbeszéddel nyitotta meg. A ki­rály trónbeszédében először visszapillantást ve­tett a kormány eddigi működésére, majd beje­lentette a benyújtandó törvényjavaslatokat, me­lyek közül az uj sajtótörvénytervezet s az állami hivatalnokok státuszáról szóló javaslat a legszá­mottevőbbek. A külpolitikai kérdésekre áttérve, megállapí­totta, hogy Románia a nemzetközi élet zava­rai közepette is higgadtan továbbfolytatja ed­digi politikáját, amelynek célja a béke fönn­tartása, Ezután megemlékezett Pál jugoszláv kormányzóherceg és Benes csehszlovák köz- társasági elnök bukaresti látogatásáról, ami­kor a román nép kimutatta testvéri barátságát a másik két nép iránt. Románia — fejezte be beszédét a király — baráti viszonyt akar fönntartani valamennyi állammal, különösen szomszédaival s meg van győződve arról, hogy ilymódon nemcsak a saját érdekeit szol­gálja, de egyben a béke fönntartását is. Az erdélyi magyarok a parlament és a nemzetközi fórum e'é viszik sérelmeiket Kolozsvár, november 16. Az erdélyi Magyar Párt központi intézőbizottsága Kolozsvárt ülést tartott s elhatározta, hogy az erdélyi magyarság tömeges sérelmeit ösz- azegexettea a bukaresti parlament elé terjeszti. sét, megállapítható, hogy a magyar lapok semmi­féle kommentárt nem fűznek a birodalom beje­lentéséhez és nem fejezték ki rosszallásukat, hi­vatalos helyről pedig eddig egyáltalán nem nyi­latkoztak a kérdésről. A párthatározat kimondja, hogy amennyiben a panaszok ismételt feltárása után a kormány részéről nem történne orvoslás, az erdélyi magyarság panaszaival a világ közvéleménye elé megy. A Magyar Párt határozatában felemlített pa­naszok és sérelmek főtxb vonásokban a követ­kezők: A román lapok jórésze az utóbbi időkben mind féktelenebből uszít a magyarság ellen s mindez a román sajtócenzura engedélyével történik. A magyar szülők iskolaválasztási jogát Láb­bal tiporják, s román iskolákban kényszerítik a magyar gyermekeket. A határozat felemlíti a kíméletlen adóbehaj­tást is. Az erdélyi magyarságnak számos eset­ben a legsúlyosabb megterhelések mellett még a román álami és egyháza épületek építési kC&- ségeihez is hozzá kell járutniok Az erdélyi magyar nemzetiségű nyugdíjasok és rokkantait hónapok óta nem kapják illetmé­nyeiket. Felemlíti a határozat a magyar nemzetiségű közalkalmazottak tömeges elbocsátást s meg­döbbenéssel állapítja meg, hogy aiz uj román sajtótörvény tervezete nem ismeri el az egyet­len erdélyi magyar s német ujságirószervezetet, az „erdélyi és bánáti népkisebbségi újságírók országos szervezetét44. Végül felemlíti, hogy Erdélyben az állam- fordulat óta másfél évtized alatt 6em intézték el sok tízezer erdélyi magyarnak az állampol­gárságát Románia baráti viszonyt akar szomszédaival — mondotta Károly király a bukaresti parla­ment ülésszakát megnyitó trónbeszédében nyezés akkor fog megtörténni, — írja a lap, — amikor Magyarország kormányzója talál­Í már Európa, de most a németek Ismét gondos­kodtak a meglepetésekről. Egyes angol lapok szerint ezután Danzig következik sorra. Magyarországon egyelőre nem foglaltak állást a német bejelentéshez félnek, hogy Németország fokozatosan a ver­saillesi szerződés valamennyi határozatát szabo­tálni fogja. Nyolc hónapig szenzáció nélkül volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom