Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-17 / 263. (4112.) szám
Vorosilov Oroszországa (*) Mi lesz majd, 'kérdeztük nem egyszer az úgynevezett világnézet megszállottáitól, hogyha Oroszország belső viszonyainak alakulása nemcsak a reálpolitika terén tagad minden közösséget szovjetkormány és Komintern között, hanem ideológiai téren is? Mi lesz, majd ha a szovjet többé programnak sem vállalja a világforradalmat és nyíltan annak vallja magát, ami: orosz hatalmi rendszernek, amelynek hekuba, hogy mi történik határain túl ,,a világ proletárjaival?" Hova menekülnek majd ez elől az elementáris csalódás elől a javíthatatlan rajongók, akik szentül hiszik, hogy politikát lehet elvont eszmék alapján csinálni s főleg elhiszik a minden izében ázsiai szovjetrendszernek, hogy más gondja sincs, mint a világ demokráciáinak megmentése, amikor saját portáján láttuk, hogyan bánt el nemcsak a demokráciával, hanem a demokratákkal is, ami pedig mégsem egészen ugyanaz? Mert nincs messze az idő, amikor az orosz katonai diktatúra egyszerűen kiadja az útját a kommunista ideológiának és berendezkedik saját szájaize szerint. A szovjetállam fennállásának tizenkilencedik évfordulója nem pártünnepély volt, hanem katonai ünnepély és nem Sztálin szónokolt, •hanem Vorosilov és nem a világforradalomról esett szó, hanem Oroszországról: az orosz ifjúságról és az orosz haderőről. A hadsereg maga akar uralkodni Oroszországban s le akar számolni a párturalommal, vagy legalább is a párturalomnak azzal az ágával, amely köreit zavarja. Le akar számolni elsősorban az ideológiával, amelyet külpolitikai szempontból terhesnek, természeténél fogva pedig fölöslegesnek tart. Vorosilov tisztogat é's nem lehet véletlen, hogy ez a tisztogatási akció éppen azokat söpri ki —- s nemcsak a szovjetállamból, hanem mindjárt az életből is, —■ akik nem is olyan régen még szellemi vezérei voltak az orosz népnek. Pedigrés kommunisták kerülnek bitó alá vagy börtönbe s mint a legújabb hírek mondják, maga Sztálin sem él biztonságban. Napja lealkonyulóban van s nem tudjuk, nem fogja-e holnap irigyelni Trockijt, akinek legalább a száműzetés jutott. Hogy ebből a belső erjedésből mi fog kiforrni, persze senki nem tudhatja. Nincs okunk siratni a kommunista vezéreket s talán Európa még hasznot is láthat belőle, hogyha Oroszország megszabadul a kommunizmus fanatikusaitól s néhány pártbürokratától, de azért mint tünemény mégis csak figyelemreméltó: hogyan változik át szemeink előtt a proletárdiktatúra katonai diktatúrává s ez a katonai diktatúra hogyan idomul hozzá, a világ többi katonai diktatúráihoz. Arról adnak számot nagy európai lapok, hogy Vorosilov és Sztálin között mély és áthidalhatatlan ellentétek vannak s hogy ezekből az ellentétekből előbb-utóbb összecsapás lesz. Vorosilov mögött áll a kormány is, a fejbólintó Jánosokból álló szovjetkormány, amely megszokta, hogy engedelmesen felzárkózzon az erősebb mögé s egyedüli hivatásának tekintette már évek óta kiszimatolni, hogy a hatalom merre felé billen. Sztálin saját müve ez a szovjetkormány, ő csinált engedelmes eszközt személyes diktatúrája számára Molotovékból s mi sem természetesebb, minthogy most ellene fordulnak. Vorosilov évek óta az orosz öncéluság elvét vallja s a világforradalmat is csak abból a szempontból nézte, & vájjon mennyi hasznot hozhat külpo- fcárea ft ftzovjefcállamnak. Tűrte* mert Ellentmondó hírek a spanyol polgárháborúból Döntő ütközet a madridi Egyetemi Városkán A milícia visszavonult és felrobbantotta a „Francia hidat" ■ • ■ Franco az Egyetemi Város elfoglalását jelenti • A kormány szerint a helyzet változatlan Madrid, november 16. A spanyol fovaros körüli harcokról érkezett jelentésekből lehetetlen egységes képet alkotni a harctéri helyzetről. Mig a nacionalisták azt állítják, hogy átkeltek a Manzaneres folyón és megkezdték az előnyomulást a város belseje felé, a kormánypártiak határozottan megcáfolják ezeket a híreket és kijelentik, hogy a frontok változatlanok maradtak. A kormánypárti jelentések szerint a nacionalisták vasárnap egész nap hevesen támadtak. Délután azonban kétórás küzdelem után súlyos veszteségekkel visszaverték őket. Reggel hét órakor élénk tüzérségi és légi előkészítés vezette be az ütközetet. A nacionalista ágyuk főleg az egyetemi negyedet bombázták A lövedékek 150 polgári személyt megöltek. Később a nacionalisták megkísérelték, hogy. átkeljenek az úgynevezett Francia-hidon és a Puerta de Hierro vidékén lévő gyalogjáró hídon. Franco csapatait tankok és páncélkocsik kísérték. A támadás meglepetésszerűen jött, de a milicia- csapatok idejekorán visszavonultak és levegőbe röpíthették a Francia hidat, úgyhogy a nacionalisták nem kelhettek át a Manzana- res halpartjára. Később a kormánypárti ütegek visszonozták a nacionalista ágyuk tüzét és órák hosszat bombázták a nacionalisták folyóparti állásait. Ugyanekkor a marokkói és az idegenlegionárusok az Angyal-kapunál és a Segovia-hidnál ugyancsak átkelést kíséreltek meg, de a kormánycsapatok ellentámadása visszavetette őkét kiindulópontjaikra. A vasárnap este kiadott kormánypárti jelentés szerint a kormánycsapatok minden fronton feltartóztatták a nacionalistákat, akik egyetlen lépéssel sem jutottak előbbre. A milícia katonái számos foglyot ejtettek és több tankot zsákmányoltak. Egy semleges madridi megfigyelő héttőn reggel Lndonba azt telefonálta, hogy a nacionalisták nem lépték át a Manzanarest. A semleges megfigyelő vasárnap este meglátogatta a Manzanares-frontot és az egyetemi várost, ahol elkeseredett csata folyt, de az állások nem változtak meg lényegesen. A másik jelentés Ezzel szemben a nacionalisták azt jelentik, hogy haderőik vasárnap este 17 órakor behatoltak a madridi egyetemi negyedbe és megszállották a fontosabb épületeket, A mórok és az idegenlégionisták az alkonyat beálltakor a helyzet urai voltak és hozzáláttak az elfoglalt terület megtisztításához. Ez a győzelem megváltoztatja a nacionalisták támadási tervét, mert az újonnan elfoglalt állásokból könnyebben hatolhatnak előre a Puerta dél Sol felé, mint délről, A nacionalisták azonnal1 megerősítették állásaikat és f elkészültek a házról-házra való harc folytatására. Ugyanezt jelenti a Reuter- iroda munkatársa is, aki szerint a marokkóiak a vasárnapról hétfőre virradó éjjel a Casa dél Campo vidékén is jelentős győzelmet arattak, A kormány csap átok mindenfelé Visszavonultak. Délután tizennégy órakor a nacionalisták megkezdték az egyetemi város bombázását, majd támadásba mentek át ezen a vidéken. Nacionalista előnyomulás az északi fronton Az United Press értesülése szerint az escoriali fronton a nacionalisták ugyancsak megtámadták a kormány csapatokat és számos fontos stratégiai pontot elfoglaltak. A Peguerinos Valde, Maqueda és Las Nevas magaslatokon elhelyezett nacionalista ágyuk bombázták a Santa Mariában összpontosított kormánycsapatokat. A milicia itt rendkívül erős sziklaállásokat épített ki. A bomnem adott alkalmat hosszú ideig állásfoglalásra, mióta azonban egyre fenyegetőbbé válik a világnézeti csatasorbaállás időszerűsége, mióta egyre provokálóbbá válik a jobb és bal küzdelme, amiben Oroszországnak szint kell vallania, Vorosilov és a tábornoki kar a világforradalmi irány bedu- gaszolását és Oroszországnak a kommunis* ta internacionálétól való mennél nyomatékosabb elkülönítését sürgeti. A szovjetnek sem kell a kommunizmus — s ha ez ma paradoxul is hangzik, holnap ámulva eszmélnek majd rá a jelszavaktól elkápráztatott európai tömegek és intellektuellek, hogy egyedül állnak az ,,eszme-barrikádon". Az orosz tábornoki kar tisztán • látja, hogy a kommunizmus olyan tehertétel Oroszországon, ami katonai értékét erősen lerontja. Még a szövetségesek szemében is. Nem is beszélve arról, hogy olyan diplomáciai játszmákba hajszolja, amelyek fölösleges érőpazarolással járnak és orosz szempontból semmit nem hoznak a konyhára. A tábornoki kar tehát szabadulni akar az ideológiai tehertől és egyszerűen csak orosz politikát akar csinálni, mentesen minden vilAgDésettÖL Sztálin talán követné ezen az utón a tábornoki irányzatot, hiszen ő volt az, aki először rendelte alá nyíltan az „ideológiát a taktikának" s ma már akárhogyan is forgatják a dolgot a bolsevizmus házi bölcsei, mégis csak az volt az első lépés a katonai diktatúra felé, — csakhogy Vorosilov nem akar többé kétértelmű helyzeteket. Kommunistamentes Oroszországot akar s nem kell tulélénk kombinációs képesség hozzá, hogy miért. Oroszországnak egyetlen természetes katonai szövetségese volt évszázadokon keresztül —- Németország. Bismarcktól való a felismerés, hogy Németország minden háborúját elveszítette, amit Oroszország ellen vívott s valamennyit megnyerte, amelyben együtt hárcolt az oroszokkal. Ez fordítva is áll s hogy ebből a természetes katonai szövetségből mégis hogyan lett mély ellentét s később világháborús ok, erre nézve is Bismarckot kell idézni, aki ugyan támogatta 1878-ban Bécs Balkán-aspirációit Moszkva ellen, de megmondta jóelőre, hogy Németországnak soha nem lesz érdeke Oroszország ellen fordulni, sőt hitte is, hogy odáig nem fajulnak a dolgok s diplomáciai fortéllyal minden Jóvátehető lesz. S bázásban repülőgépek is résztvettek, míg a lovasság készenlétben állt, hogy közbelépjen, ha a tüzérség elvégezte munkáját. A kormány offenzívat készít elő Valencia, november 16. Caballero miniszterelnök és Del Vajo külügyminiszter vasárnap este 7 órakor visszaérkezett Valenciába. Madridban csak az igazságügy- miniszter és a kereskedelemügyi miniszter maradt. A minisztertanács vasárnap este ülést tartott. A kiadott kommüniké szerint a miniszterek és a Madridot védő bizottság tágjai arról az offenziváról tárgyaltak, amelyet a milicia csapatai a most folyó héten, kezdenek meg a nacionalisták ellen, A felkelők nem lépték át a Manzanares-foíyói? Madrid, november 16. A várost védő bizottság jelenti hétfőn délben: Egyheti sikertelenség után a felkelők vasárnap megkísérelték, hogy a Manzanares folyót a Los Francoses-hidon átlépjék. Támadásukat tizenkilenc tank támogatta. Négyórás küzdelem után a kormánycsapatok levegőbe röpítették a hidat, mire az ellenség nagy veszteségekkel visszavonult. Az ellenséges repülők vasárnap Madrid egyik legsűrűbben lakott negyedét bombázták, amely alkalommal számos polgári személy életét vesztette. Az elmúlt napok légi támadásaiban számos olasz és német repülő vett részt. Hétfőn délelőtt az ellenség az észak- nyugati frontszakaszon ismét támadást kezdett, de visszaverték. Az ellenség egyetlen helyen sem lépte át a Manzanares folyót. valószínű, hogyha Bismarckot nem tessékeli ki az ifjú császár s később nem intézi el a bismarcki külpolitika egyetlen tehetséges követőjét, Bülow herceget azzal, hogy ,,a külpolitikát pedig csak bízza rám, kedves Bülow!" -— sok minden másként történt volna s az orosz—porosz fegyverbarátság közé nem ékelődik ég és pokol ellentéte — világnézeti alapon. Csakhogy ami világnézeti oldalról abszurdnak tetszik, katonai szempontból lehet természetes és észszerű is. Az orosz tábornoki kar pedig minden jel szerint szeretne szabadulni a világnézeti szempontoktól és az intézménytől is, amely ezeket a szempontokat vallásos dog- matizmussal alkalmazza. Szó van arról is, hogy a Kominternt kitessékelik Moszkvából, egyelőre persze hangzatos frázisok kíséretében, de ezzel mindenesetre megkezdődik az orosz állam és a „kommunista egyház" kettéválása. S hogy ez mit jelent, mindenki tudja, aki valaha forgatta a történelem lapjait s emlékszik, mivé vált a mindenható eszme, mikor a hatalom birtot- kosai megsokalták az áldozatot, amit hoztak érte és száműzetésbe küldték. á&t* , jfeteL/ Itt JHT I XV. évf. 263. (4112) szám - Kedd ■ 1936 november 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450. SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi mCLgUCirság ulicel2. II. emelet. •Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . oj o Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. © • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfl.
