Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-15 / 262. (4111.) szám

1936 november 15, vasárnap. TRW^MA!G4aRH!RLAE? 17 Magyar kutató előmunkálatai alapján kezdi meg az aranykotrást a prágai „Aurea“ társaság mammutgépe a Duna-menfi Kolozsnéma határában Milyen kilátásai vannak az érdekes vállalkozásnak ? ■ Paikert Henrik nyilatkozata Budapest, november 14. (Budapesti szerkesztő­ségünktől.) Kolozsnéma határában, az úgyneve­zett „Macska-szigeten" hőnapok óta serény munka folyik. A prágai központtal megalakult „Auréa" részvénytársaság, amely 64 milliónyi, részben belföldi, részben pedig külföldi tőkét moz­gósított, egy hatalmas arányú . aranykotró-gépet szereltetett fel és' ez a mammutkotró a közeli időben, még ebben az esztendőben megkezdi munkáját, hogy a Duna-lerakta törmelékből kiszedje és hasznosit- hatóvá tegye az aranyat. ’ Nemcsak laikus, hanem tudományos körök­ben is sokan bizonyos-fokú szkepticizmussal te­kintenek ez elé a vállalkozás elé. Hogy a Duna völgyének hordaléka aranyat rejt, az több évszázados, sőt évezredes ismeret. Az aranymosást a Duna völgyében már ősidőktől űzi a lakosság és egyes községek lakosai most is az apáik átszárniaztatta hagyományok alapján üyik az aranymosás mesterségét, amely nem nyújt ugyan kincset, gazdagságot-, mégis némi szerény megélhetést biztosit. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK Biztos adatok vannak arra, hogy a rómaiak sir- miumi és sisoiai pénzverőiben a Duna győri sza­kaszán, továbbá a Mura és Dráva mentén mosott aranyból verték az aranypénzt Magyarországon az államhatalom átengedte a mosást a partmenti lakosságnak, akiknek kivált­ságokat adtak, de ennek 'fejében a- mosott aranyra beváltási kényszert léptettek életbe. Persze, ez a kényszer nehézen. volt. ellenőrizhető és igy a nagyértékü,. kis helyen elférő arany a dunai ha­jósok révén ' könnyén kiszivárgott az országból. Váiószinüleg ez a-z oka, hogy -például 1884-től 1903-ig, 18 év alatt a győri kerületi pénztárnál évente- átlag csak 3327 kiló mosott- aranyat vál­tottak be, míg ugyanakkor a Mura és Dráva tor­kolataiból ..mosott és Nagykanizsán beváltott áfany mennyisége évente 10.920 kilóra rúgott, holott ezeknek a folyóknak partjain kisebb mér­tékben folyt az ara-nymosás, mint a Duma men­tén . , , PUSZTULOBAN AZ ARANYMOSÁS A* htóbbi években aranymosás jelóntdaégé­ből mindinkább veszített, amiben a gazdasági vi­szonyok "változásán kívül nagy része volt a fo­lyamszabályozásnak. Azok a dús - aranyászó he­lyek*, amelyeket régen minden nagyobb áradás megtérített arannyal; lassanként elszegényedtek, mert az áradások mind-kevesebb régi,r kavicsos partot szakítottak el s mind-kevesebb friss ara­nyat teríthettek az aranyászó helyekre. Az aranyászók száma napjainkban egyre job­ban csappan s ma már tiz ujjunkon felsorolhatjuk azokat a Duna-menti falvakat, amelyeknek lakói — egyre kevesebben — aranyászattal foglalkoznak. Persze, most is, mint a múltban oly gyakran, felmerül a kérdés, hogy a partmenti lakosság primitiv aranyászó' technikájával szemben nem lenne-e gazdaságos a modern gép technika fel­használásával felkutatni és napfényre hozni a dunai homokban rejlő anyagot ? KEDVEZŐTLEN MAGYAR SZAKVÉLEMÉNY A dunai arany kérdésével magyar tudományos körök az újabb időben behatóan foglalkozták. Egy-egy lelet, egy-egy számításnak a napilapok­ban való felszínre vetése állandóan izgatta a közvéleményt s ez bírta rá a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a magyar pénzügyminisztériummal egyetértésben alapos aranymosási vizsgálatokat végeztessen a Duna mentén. ' A nagyobbszabásu kutatómunkát az 1933. és 19*34. év folyamán vé­gezték el. A Panthó Dezső főbányatanácsos vezetésével végrehajtott kutatómunka arra a nemleges eredményre vezetett, hogy a kisterjedelmű, dús kavicsos partok az állam és a tőke vállalko­zása részére nem adnak elegendő bázist, a régi kavics tömegére alapított nagyüzem pedig an­nak kis aranytartalma miatt a mai feldolgo­zási viszonyok mellett szóba sem jöhet még a legdusabbnak talált részeken sem. Szor­galmas kisvállalkozó megélhet ugyan az aranyá- szatból, de a nagyüzem belebukik. Ez volt az a szakvélemény," amelyet kétévi ku­tatómunka a'apján Pantó Dezső a magyar •pénz­ügyminisztériumnak előterjesztett és amit „A du­nai aranymosás kérdése" címen 1935-ben két­nyelvű, tudományos kiadványban a nagy nyilvá­nosság elé hozott. Ez a kiadvány minden" bi­zonnyal ismeretessé vált csehszlovákiai bányá­szati körökben is. Annál érdekesebb, hogy a kedvezőtlen magyar szakvélemény ellenére Prágában hatalmas tőkevállalkozás alakult a dunai arany kiaknázására és ez a vállalkozás két'és félmillió korona be­fektetéssel megépítette a kolozsnémai mammut- kotrót. A kolozsnéma! vállalkozás tehát gyakorlati fe­leletet fog majd adni a magyar szakértők tudo­mányos vizsgálódásainak megállapításaira. Hogy ebben a kérdésben világosam lássunk, felkerestük seprőéi Paikert Henriket, az arany- mosás európai hírű szakemberét, akinek feoloas­Hogy került az arany a dunai homokba? —A jégkorszak idején a kristályos palák arany, ezüst és'más teletekkel átszőtt puhább kőzete a gleocsermorériák zúzó, morzsoló hatására szét­morzsolódott és felhőszakadásoknak, meg* ha­sonló nag-y vizáradatoknak hatására a völgyekbe került, újból és újból szakittatott és újra meg újra lerakatott. Ez az aranytartalmu hordalék adja az aranykotrászat nyersanyagát. — Az európai aranykotrásnak tulajdonképpen én vagyok az úttörője, aki saját vagyonom fel­használásával immár 33 éve foglalkozom az aranykotrá­szattal, amely az egész föklgömböu elterjedt és nagy eredményekre vezetett. Kevesen tudják például, hogy egyedül New-Zeelandon ezernél több arany- kotró van. Aranykotrók dolgoznak Alaszkában. Szibériában, Kamcsatkában, a Fülöp-szigeteken, szerte a világon mindenütt. Magyarországon az aranykotrászatot én kezdtem meg. A Sztrigy völ­gyében, Piski mellett volt egy igen eredményesen dolgozó kotróm. Ezt az üzememet a háború alatt fosztották ki és tették tönkre. Különböző helye­ken eddig tiz különféle aranykoriéval dolgoztam igen eredményesen és nevemet világszerte isme­rik az aranykotrászat szakköreiben. A KOLOZSNÉMAI ELŐMUNKÁLATOK — Az „Aurea" mostani munkálatainak előz­ményei is az én nevemhez fűződnek. Volt birtok­szomszédom, József királyi herceg az én kezde­ményezésemre 1908—1910 között nagy áldoza­tokkal megvizsgáltatta , a magyarországi arany­tartására folyókat, a Kőrösöket,, a Szamost, Oltót, Murát, * Szávát és a Dunát "is, amelynek egy része — különösen az általam javasolt Macska-szige­ten, Gönyüvel szemben, Kolozsnéma határában — igen biztató próbaeredményeket hozott, úgy hogy a herceg a haarlemi Werf Conrad-gyárnál meg is rendelte a .nagy gőz-a-ranykotrót. . A gyár le- küldte egyik tapasztalt feítáró-mérnökét vizsgá­lataim ellenőrzésére- s ez -8—10 hét alatt számta­lan ellenőrző próbával, fúrással végeredményben még az általam közölt eredménynél is jobb át­lagértéket állapított meg, köbméterenként 3—4 tizedgrammot — Egy1 ilyen nagy kotrógép elkészítése hosszú időt vesz igénybe. Közben bekövetkezték a poli­tikai zavarok, a mozgósítás, majd kitört a há­ború és a macskaszigeti, annyi jóval biztató kez­deményezés is meghiúsult. — Az aranykotrászat problémája a háború be­fejeztével sem hagyott nyugodni. A külföld ré­széről is megnyilvánult az érdeklődés és egy jó- nevü kaliforniai nagyvállalkozó bányajogilag le akarta foglaltatni az egész aranytartalmu Duna- völgyet és tárgyalásba is bocsátkozott velem. Fi­gyelmeztettem a magyar kormányt a kérdés rop­pant fontosságára s az én memorandumom alap­iján jött, létre az a vállalkozás, amelyet a Magyar Amikor a viz keményebb a gyémántnál és vágja a vasat Aeétkemény gyertyák és torró jég ii <0.000 légköri nyomás óriásnyomások kifejtésére a technika rend­szerint folyadékokat alkalmaz, legegyszerűb­ben vizet, mert a folyadékok szinte teljességgel összenyomhatatlanok, azaz még óriási erők be­hatása alatt is alig mérhetően kisebbedik térfo­gatuk. Innen a „hidraulikus sajtó" elnevezés. Az előforduló legmagasabb használatos nyo­mást azok a különleges sajtók fejtik ki, melyek­kel üreges fémtesteket állítanak elő. Öntés és varratok mellőzésével rettenetes, 6000 atmosz- férás sajtóerő alakítja a fémet. Ily óriásnyomásu prések legfontosabb alkat­része a tömitő szelence, mely elzárja a vizet és azt nem szabad átengednie. Az amerikai Bridgeman tanárnak oly egysze­rű és ötletes tömitő szelencét sikerült feltalál­nia, melynek elméletileg tetszőlegesen magas nyo­másnál sem szabad a szolgálatot felmondania, és a gyakorlatban tényleg még 40.000 at­moszféra mellett is jól működött! így azután lehetséges volt ily szélsőséges erők­nek különböző anyagokra való meglepő hatá­sait tanulmányozni. Kiderült, hogy a jó acélból való üres henge­rek tízszer akkora nyomási feszültségeket is is elbírnak, mint amekkora a törési szilárdsá­guk, — de hogy ezeknél a feszültségeknél úgy nyúlnak, mintha viaszból lennének — egy 12 milliméteres átmérőjű furat, melybe az óriás- nyomású vizet sajtolták, 36 milliméterre tágult ki. ' Ezek az erők a puha gumit kéménvebbé te­szik az acélnál is és az óriásnyomáskészülék- ben gumimatricákkal lehet acéllemezbe nyomni dombormüveket (aminek gyakorlati jelentő­sége nyilvánvaló) és parafingyertyával acélt íTkds^íeték egyik legérdekesebb eredménye a viz különös változatának a felfedezése volt: ennek a víznek a sajátságai csak 6000 légköri nyomáson felül jelentkeznek és 30.000 atmoszfé­ránál való olvadási hőfoka 70 fok Celsius. Vagyis: forró jég! Viz, amely az acélt kettévágja Három-négy percen belül szét lehet vágni va­sát vízzel. Ezt az újdonságot a laikus hitetlen fejcsóválással fogadja majd. Magasnyomású víz- sugarak lármás sivitással s nyikorgással beeszik magukat fémkorongba, mely percenként husz- ezerszer fordul meg önmaga körül. Ha ily ko­rong például félméter átmérőjű, úgy kerületé­nek valamely pontja másodpercenkénti 600 mé­ter sebességgel mozog, szóval puskagolyósze- rüen. Az ekkora erővel való vizsugámak-vágódás két percen belül átfúrja a korongot, ha az rozsdamentes acélból van, ha pedig nitrált vasból való, mely tudvalévőén majdnem gye- mántkeménységü, úgy eltart húsz percig is. E kísérletek, jelenleg a kelet-pittsburgi fémtech­nikai laboratóriumban folynak, céljuk nem a hidegenfürészelés vagy ráspolyozás pótlása, ha­nem fémek technológiai alkalmazhatóságának megvizsgálása. Meg akarják igy állapítani, ho­gyan " és miből készüljenek a gőzturbinák lapát­jai, hógy ellenállóképesek legyenek az őket haj­tó gőzárammal szemben, mely puskagolyósebes- séggel vágódik nekik. íme, a viz szinte tökéletes összenyomhatat- lanságának néhány szép technológiai alkalma­zása. NEUBAUER FRIGYES. Magyar folyóiratok Budapest, nov. közepe. A Katolikus Szemlé­ben Horváth Barna a joguralom és .parancsura- lom közötti okozati összefüggést tárgyalja. A totális állam lényegét jól fejezi ki az a formula, hogy mindent az államért, semmit az állam ellen, semmit az államon kívül. — Vargha Damján pécsi egyetemi tanár „Szent Mór egyénisége és apostoli munkája" cimen az István-korabeU nagy püspökkel foglalkozik. Vargha Damján tudomá­nyos munkásságának javarészét a szent püspök életére vonatkozó tanulmányok teszik és igy mindaz, amit elmond, érdekes és értékes. A két vallás között lebegő magyar pép előtt Szent Mór magyaros szellemű és magyaros lelkületű beszé­dekkel gyújtotta meg a hit világát. — Jánosi József a. hittitkok jelentőségéről értekezik. — Sándor István. „Nemzet és nemzetköziség a ma­gyar 'középkor irodalmában" című tanulmányá­nak befejező részét közli ez a szám. — Rusznyák Gyula a falu problémáiról ir. és feltárja a falu lelki, erkölcsi és szociális válságát. — A folyó­iratot gazdag színházi, film- és könyvszemle egé­szíti ki. A Protestáns Szemlé ben Joó Tibor „A két­ségbeesés bölcseleté" címen Spengler filozófiájá­val foglalkozik. A gondolatok* amifcet Spengle? Nemzeti Bank kezdeményezett., amikor 100.000 pengőt folyósított a'kutatómunkára. Sajnos, ezt a munkát ezen a speciális téren tapasztalat- és gyakorlatnélküli szervekre bízták. Csupán ötlet-* szerüleg fektetett állami zárt kutat.mányok terü­letén belül vizsgálták át a Duna-völgynek éppen azt a szakaszát, amelyet a tapasztalt szakember •kevésbbé kutatott volna át. AZ „AUREA" VÁLLALKOZÁSA — Csehszlovákiai bányászati körökben teljesen tájékozottak voltak munkálataimról és ismerték a kolozsnémai kutatások eredményeit is. Cseh­szlovák részről is igen beható előmunkálatok folytak és ezek megállapításai alapján 1934 vé- . gén Kolozsnéma határában egy, mintegy 200 köb­méter teljesítményű kotrót állítottak munkába. Egy évig dolgozott, ez a kotró és ez az egy esz­tendő meggyőző eredményt hozott a terület átlagos aránytártalmáróh Ennek az alapján megépittették és már fel is szerelték az " „Aurea" villanyüzemmel hajtandó mammut-'koíró­ját, s az egyetlen nagyüzemi vállalkozás a Duna aranytartalmu • völgyében a ■ közeljövőben meg­kezdi - munkáját. A-hatalmas gép- napi 2500- köb- , méter ■ teljesítményű. A felszínre hozott arany napi átlaga. 5000 pengő értékű lesz. Kicsiny, elzárt üvegcsöveket vesz elő Paikert ; Henrik és mutogatja nekünk.- Minden csövecske alján sárga por, finom szemek gyülemlettek össze, - az az aranypor, amit Kolozsnéma határában bányászott ki a dunai homokból csaknem három évtizeddel ezelőtt egy szorgalmas magyar kutató. — Amint értesültem, már a közeli hetekben megkezdi munkáját a kolozsnémai nagvkotró és egész télen át dol­gozni fog, mert berendezése fedett és fütött. Dr. Stoces Bohuslav, a pribrami bányászakadémia tanára az „Au re a" egyik vezetője, szakmérnöke pedig egy menekült orosz mérnök, Litvinov nevű aki hosszú időn keresztül dolgozott ha- . sonló nagyüzemeknél a szibériai folyók völgyé­iben és gazdag- szaktudását most kitünően fogja értékesíteni a Duna völgyében. Az „A-urea" ve­zetősége több'zbeni levélváltás után engem is meghívott szaktanácskozásra, amelyről mostaná­ban tértem vissza. Ismervén tapasztalataim aj. szí­vesen vennék közreműködésemet és hajlandók együttműködésre is a magyar parton létesítendő kotróíizeniekkel, — .fejezte be érdekes nyilatkoza­tát Paikert Henrik. összefoglalt, ott. éltek a világháború összeomlása- • nak hangulatában, ő csupán a monumentális fór­mát adta meg nekik, a tudományos igazolást • csupán megkísérelte, de ez a kísérlet' kudarccal járt. — S. Szabó József szlovenszköi érdekességü , cikket ir, amennyiben a régi Gömör-Kishont vár- • megye református egyházának történetét mondja el. — Mikes Ödön azt bizonyítgatja, hogy csak egy Sztárai Mihály nevű reformátor .élt. — Gaz­dag kritikai szemle egészíti ki a lapot. A hetilappá átalakult UJ Kor első két .utóbbi száma teli van érdekesebbnél érdekesebb cikkek* kel, .tanulmánnyal. . Az elsőben Glovanni Papiiá ir szerfelett aktuális cikket a spanyolországi ese- . menyekről. Spanyolország nem tudott, vagy nem akart résztvenni a világháborúban, semlegessé­géből azonban .jelentős anyagi előnyöket .húzott. Most- azonban egy sokkal borzalmasabb és ke­ményebb háborúban bűnhődik távolmaradásáért, (Papimnak ezt a tételét sem erkölcsileg*, sem tör­ténelmileg nem lehet igazolni, mert a semleges-. ség nem bűn, sőt gyakran erény, ha pedig azért bűnhődni kell, úgy Svédország, Hollandia, és a többi semleges államok" miért nem jutnak Spa­nyolország- sorsára?) — Csiszár Béla León Bilim­ről, a milliomos proletárvezérről ir jellemző ké­pet, Hatvannégy éves korában teljesült becs­vágya, kényelmes, .jólétbén eltöltött közéleti sze­replése után elnyerte a francia polgár számára elérhető legmagasabb posztot, a miniszterelnök­séget. Már csak az hiányzik, hogy bevonuljon az Elyséébe. — A második számban Béry László Gömbös Gyulát búcsúztatja. — Csiszár Béla. Franco tábornokkal foglalkozik és szembehe­lyezkedik ■ azzal a baloldali beállítással, mintha Franco bizonyos kiváltságos osztályok érdekeiért harcolna. — Possonyi László „Shakespeare az orfeum helyén" címmel a Velencei kalmárnak Bárdos színházában való felújításáról mondáéi szellemes dolgokat. A Korunk Szavá-ban Gemelili Agostino a val­lás problémáját tárgyalja a mai Itá,iában. — Mohai Ágnes négy'.katolikus regényt ismertet.Ős megállapítja, hogy az Élet négy könyvéből Nagy Médáé a legjobb.- — Katona Jenő „Magyar hitle­risták" cimü könyvének - egyik részletét közli. — Birkás Géza a politikai hitel kérdését tárgyalja. — Komoly és tartalmas irás Siniándi Béla cikke „Krisztus és a falu" címmel. — Pongrácz Kál­mán írása, a magyar nemzeti szocialista mozga­lom érdekes tükre. A Literaturá-ban Supka Géza emlékezést közöl a Kisfaludy Társaság kezdeteire. — A kritikai ro­vatban találjuk a Kazinczy Szövetkezet kiadá­sában megjelent „Fráter Johanmes" cimü törté­nelmi regényf-orditás bírálatát. B.raneeky törté­nelmi adatok alapján irta meg regényét, — írja a kritikus. — de- erősen szlovák szemszögből, látja az eseményeket, A regény központjában égy érdekes romantikus figura áll, a szlovák Gludo- vác János. — Rónay Mária azokról az akadémi­kusokról ir, akik túllépték a nyolcvanas korha­tárt. Tizenhatan vannak ilyenek, de egyikük sem pihen, látogatják az üléseket, érdeklődnek a szellemi élet minden megnyilvánulása iránt, sőt egynéhánvan még nagy munkákon dolgoznak és tele vannak tervekkel. — Kemény István uj színdarabokkal foglalkozik sokoldalúan és ő írja „Az Irodalom országútján" cimü rovatot, amely­ben a legújabb irodalmi - eseményeket ismerteti. m. a. vasóközönségét az uj vállalkozás jelentőségére és kilátásairól. Érdekes felvilágosításait az aláb biakban foglal juk össze : lémai előmunkálatai adtak közvetlen iniciativát íz „Aurea"' vállalkozásához ' és megkértük i- őt, rogy tájékoztassa a Prágai Magyar Hírlap, ol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom