Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-13 / 260. (4109.) szám

1936 november 13, péntek. <!^<2aA\AfitaRHIBME» 3 Szüllő: Ragaszkodunk az ittélő magyarok Jogaihoz! Szüllő a költségvetési bizottságban birálta a kormány külügyi poli­tikáját ■■ A kővetek fizetése kevés, a propaganda túlméretezett „Az uj álíameszme az legyen, hogy az ittélő összes népek az államban leljék meg érdekeik bavétele is a kormány feladata. — Az állam csak a'kkor biztos, ha teljes jogalapon áll. Akkor nem kell a védelmére más, csak a jog. Ha fegyverre szorul, ak­kor a jogalapban van hiba s ennek a megja­vítása is a kormány feladata. Nem merülök a részletékbe, csak a kémelháritó szervezet költségeit kifogásolom, mert rá kell mutat­nom arra, hogy olyan mesterséges kémke­resési mánia nyilvánul meg sök esetben, ami sóikkal jobban hozzájárul a szomszédos államok egymásközti viszonyának megron­tásához, mint bármely igyekezet, amelyet az egyes kormányok mutatnak abból a cél­ból, hogy a béke alapjait meg tudják találni fejezte be szlováknyelvü felszólalását Szüllő Géza. Prágra, november 12. Jelentettük, hogy dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt klubjának elnöke a képviselő­ház költségvetési bizottságának tegnapi ülé­sén fölszólalt a külügyi és hadügyi költség- vetési tételek vitájában. Beszédét alább kö­A külügy dotálása kiegyensúlyozatlan *— A külügyi büdzsé — mondotta szósze- rint Szüllő — pénzügyileg nem lépi túl azt a határt és abban azt mértéket, mely egy nagy 'kiterjedésű köztársaság részére szük­séges. Ha azonban regisztráljuk a tételeket, akkor azt látjuk, hogy az előirányzat nem kiegyensúlyozott. Látjuk, hogy a kormányzat mostohán gondoskodik a hivatalnokairól, mert a rendes követek és hivatalnokok ellátása majdnem szegé­nyes, ellenben óriási összegeket állít be a propagandára és a propaganda min­den segédeszközére. Túlméretezett propaganda —1 Ez a büdzsé világosan magán viseli a respublika kormányzatának egész szellemét, amelyet modemül „reklámszellemnek‘< tu­dok minősíteni. Számit ez a szellem arra a könnyenhivőségre, amely jellemzi a mai uj világot, amely nem mélyed bele az alapok­ba, hisz a látszatnak, amely szemfényvesz­téssel dolgozik s csak a jó propagandát hi­szi fontosnak. — Ezért a propaganda túlméretezett és nem szolid alap. Ez azonban lélektanilag itt indokolt. A respublika alapítóinak széliemé benne van a respublika mostani vezetésé­ben is. Propaganda, propaganda, propa­ganda! Ezzel szemben mi, az ebben az ál­lamban levő népek azt hangoztatjuk, hogy pravda vít’azí, pravda vít’azí, pravda vít’azí. — Hogy a propagandának milyen szem­fényvesztésével dolgoznak itt, rámutatok a következő esetekre: Lengyel és olasz cáfolat — A külügyi expozéban a -külügyminisz­ter ur azt mondja, hogy a lengyelekkel a viszony megjavult. Erre majdnem brutális nyíltsággal azt válaszolta a hivatalos len­gyel közlemény, hogy ez nem igaz. A kül­ügyminiszter ur az expozéjában megemlítet­te, hogy Olaszország és Csehszlovákia kö­zött a viszony megjavult. Erre egész brutá­lis nyíltsággal felelt Mussolini Milánóban és felelete semmiesetre sem a szokásos megnyilvánulása a meleg barátságnak. A külügyminiszteri expozé és a prágai -király- látogatás kommünikéi azt jelentették, hogy a kisantant három állama között a szervi összefüggés kitűnő, a tárgyilagos szemlélő azonban azt látja, hogy ami kimaradt a kommünikékből, Jugoszlávia tekintetében, az sokkal több, mint ami bennük van. A kisantant és a néyszcve'ség —- A külügyminiszter ur Bene§ elnök ur örökét vette át. Helyes az, amit most ő in­struált, hogy ő nem külföldön miniszter, mint volt elődje, akiről régen megáilapitot- tam, ho^y inkább külföldi miniszter volt, mint külügyminiszter. A külügyminiszter ur itthon van és láthatja, hogy ennek a respub­likának külügyi vezetésében egy hiba volt: a tulméretezettség. A kisantant alapitól át voltak hatva attól a gondolattól, hogy a kisantant egy egy­séges nagyhatalom, melynek politikailag, kulturálisan és gazdaságilag egyek a cél­jai és eszközei. — Ezt a fantomot űzték s ráépítették egy másik fantomra: a népszövetségre. Itt a kül­ügyi bizottságban hallottam azt a nagyon objektív megállapítást, hogy végrehajtó erő nélkül, szankciós erő nél­kül semmilyen hatalom nem hatalom. — És ez igy van! i.mIi i« A köztársaságnak ui tradíciókat kell teremtenie — Nem akarok kitérni az egész külügyi politika bírálatára, ez a plénumba való, ha­nem csak azt nézem, hogy olyan erős-e a respublika, hogy teljesen önálló utakon jár­hat, vagy szükséges-e, hogy társakat ke­ressen. Ennek az erőviszonynak pedig mi az oka? Konstruktív oka van-e, vagyis hiba történt a megépítés körül, vagy profilakti- -kus kezelést igényel-e a különben egészsé­ges szervezet? Az ökok keresésénél nem -akarok itt foglalkozni a békeszerződések után keletkezett irodalommal és kommentá­rokkal. Csak lord Balfour titkárának, Ni- cholsonnak, valamint Lloyd Georgena’k és House ezredesnek emlékirataira hivatko­zom, amelyek világosan mutatják azt, hogy Középeurópában a határok megvonása na­gyon önkényesen történt és nem azok csi­nálták ezt, akik ezért viselik a felelősséget. Én itt rebus sic stantibus a mai helyzettel foglalkozom és csak a köztársasággal fog­lalkozom. Ez a köztársaság két impériumból, az osz­trák impériumból és a magyar impérium­ból tevődött össze és ebben a köztársaságban annakidején a két impériumnak vezetői a németek és a magyarok voltak. Ezeréves tradíció válto­zott meg tehát, amikor az impérium ennek a két fajnak a kezéből ki lett véve és azt átvette a cseh impérium, amelybe nem kap­csolódott bele a szlovák impérium. Ez az oka annak, hogy a szlovákok követelik az autonómiát. Kétségtelen tehát az, hogy ennek a respublikának uj tradíciókat kell teremtenie és hogy úgy kell azt vezetnie, hogy benne egy Staatsidee, egy összefo­gó állami gondolat fejlődjék ki. Akárhogyan okoskodjunk is, sem az uj ál­lamok, sem az uj szisztémák nem nélkülöz­hetik a Staatsideet, vagyis azt, hogy az államba bekebelezett és ittélő összes népek az államban leljék meg a maguk érdekeinek védelmezőjét. Ezért tehát eb­ben a különböző. nemzetiségekből össze­tevődött respublikában a többségi nem­zet kisebbségi politikájának alaptétele az kell hogy legyen, hogy nem szabad az uralkodó nemzetnek, az egyedül impé- riummal bíró nemzetnek a kisebbségekkel szemben az eltnemzetlenités, az ellszegé- nyités és az asszimilálás célját kitűzni. — Ezzel nem törődtek, s itt a baj oka, itt a profilakszis. És itt rámutatok arra, hogy hiába propagálják azt, hogy ebben a rés- 9 pub'likában megadják a kisebbségeknek a J kisebbségi jogok teljességét és hogy itt a kisebbségeknek több joguk van, mint bár­hol másutt, felelősségem teljes tudatában jelentem itt ki azt, hogy ez nem áll! Nem kfinySradományt, hanem josot — Most ugyan újabban feleszmélt a kor­mányzat és álutakon keresi a megegyezést a magyarokkal s a németekkel is. Mi, akik ezeréves impériumma'l bírtunk, meg tudjuk különböztetni azt, hogy mi a jog és mi a könyöradomány. Mi könyöradományok és titkos támoga­tások elfogadására nem vagyunk hajlan­dók, hanem ragaszkodunk az itt élő ma­gyarok jogaihoz. — A külügyminiszter urnák tudnia kell ezt és tudomásul kell vennie, hogy a ma­gyar nép, de a német nép is elégedetlen, mert kulturális tekintetben meg akarják akasztani a paraszti színvonalnál a magyar­ság kifejlődését, gimnáziumai alig vannak, főiskolái nincsenek. Gazdaságilag fölszivták minden intézményünket, bankjainkat, taka­rékpénztárainkat. Politikailag a legmesszebb­menő asszimilálást folytatják. A részletek az egyes minisztériumok tárcáinak költség- vetéséhez tartoznak. A mi pártunk ott fogja előadni a maga kívánságait. Itt csak nagy vonalakban érintem azt, hogy belpolitikai okokból miért másuk meg a köztársaság azelőtt ragyogó helyzete, — azt pedig, hogy ennék mi a külpolitikai oka, azt a plénumban fogom ismertetni. — A külügyminiszter ur histórikus és tudja azt, hogy história est magister vitae. Ausztria példája taníthat, mert a mostani kormányzatnak szelleme nem egyéb, mint a régi Ausztria politikai to­vábbvitele. — A köztársaság vezetői tizenhét év alatt úgy voltak, mint azok a kártyajátékosok, akiknek folyton jó kártyájuk volt és nyer­tek. Azt hitték tehát, hogy ők jó kártya- játékosok. Pedig nem az a jó kártyajáté­kos, aki jó kártya mellett nyer, hanem az, aki rossz kártya mellett nem vészit. — A hadügyi költségvetéshez csak egé­szen röviden akarok hozzászólni. Annak a megmérése, hogy egy állam biztonságához milyen hadsereg kell, a kormány feladata. Azt azonban szintén nem szabad elfelejte­ni, hogy az állampolgárok anyagi erejének a szám­O’Neill amerikai drámairó kapta az irodalmi Nobel-dijat Stockholm, november 12. Az ezidei riodalmi Nobel-dijat Eugene Gladstoue 0‘Neill ameri­kai drámairó kapta meg. 0‘Neill 1888 október 1-án született Newyork Cityben. A Yale egye­temen tanult és az irodalom doktorává avat­ták. Rendkívül mozgalmas és utazásokkal telt élet után, miközben bebarangolta Észak- és Délamerikát, 1914 óta teljesen a dráma- írásnak szentelte életét. Fontosabb munkái 11918 után keletkeztek. Színdarabjai közül a legnevezetesebbek a „Szalma14, „Arany44, , Különös közjáték44, „Anna Christie44, „Az örök ifjúság forrása44, „Dinamó44, „A láthatáron túl44. Magyarországon különösen a „Szőrös majom44 és a „Különös közjáték44 cimü darab­jai arattak nagy sikert. 04Neill jelenleg a geor- giai San Jalandban él. Antirevizionista gyűlés Nagyváradon A szónokok Mussolini ellen Bukarest, november 12. A romáin kormány és a liberális párt Nagyváradon csütörtökön amti- revizionista gyűlést tartott, amelyen több mi­niszter is résztvett. Inculet belügyminiszter ki­jelentette, hogy az olasz miniszterelnök téve­dett, amikor revízióról beszélt. Erdélyt és a székelységet ezeréves elnyomatásból szabadí­totta fel a világháború. Románia mai határaiért sok olasz vér folyt Románia területének leg­kisebb részéről sem mondhat le. Bratianu kije­lentette, hogy a világháborúban a nemzeti alap- elvek győztek s ezért szó sem lehet arról, hogy az erdélyi magyarság elszakadjon Romániától. A román nép egységét semmi sení bonthatja meg. Erdélyt a hős román hadsereg hódította meg 8 ha meg akarja tartani, akkor ezt a hadse­reget fejleszteni kell, hogy ugyanúgy megvéd- hesse Romániát a jövőben is, mint a múltban megvédte. Krofta zárszava A költségvetési bizottság ülésén a külügyi té­tel fölötti vita befejezése után Krofta külügymi­niszter válaszolt egyes észrevételekre. A diplo­máciai személyzet gyönge fizetése ellen emeit kifogással szemben azt hozta föl, hogy a minisz­térium nem egyedül állapítja meg a fizetés kér­dését s az irodai személyzet azért kap a diplo­máciai pótlékból kevesebbet, mert nem hárul rá reprezentálási kötelezettség. Visszautasítja a vá­dat, hogy a Németországgal való kereskedelmi kapcsolatot elhanyagolná. A kereskedelmi tár­gyalások körüli nehézségek elsősorban Német­ország valutapolitikája miatt vannak. Kereske­delmi kapcsolataink Németországgal elég jók. A fürdőinket a németek nem látogatják a régi mértékben, de ez is Németország gazdasági és pénzügyi politikájának következménye. Az orosz emigráció támogatása tisztára humánus célt szolgál és a segély legnagyobb részét a Csehszlovák Vörös Kereszt kapja a beteg orosz emigránsok gyógykezeltetésére. Az az összeha­sonlítás, hogy az orosz emigránsokra kétmillió, a külföldön élő honfitársaink segélyezésére pe­dig csak egymillió lenne fölvéve, helytelen, mert a külföldi csehszlovák polgárok segélyezésére az iskolaügyi, népjóléti és más tárca is tartalmaz tételeket. Peters szudétanémetpárti képviselő ki­fogást emelt amiatt, hogy a külügyminisztérium egyik tisztviselője pamflettet irt a németekről. A miniszter védelmébe veszi az írásművet és azt nagyon komoly és tárgyilagos könyvnek minősíti. Mikecz államtitkár lesz Cegléd uj képviselője Budapest, november 12. (Budapesti ezedkesz­tőségüirik telefon jel lemtóse.) Ismeretes, hogy Preszly Elemér főispánná történt kinevezésé vei megiüresedett a ceglédi mandátum. Az uj vá­lasztást november 22-re áirtálk ki A kerület uj ibéipviselöje előreláthatólag Mikecz Ödön állam­titkár lesz. Minthogy eddig elten jelöltje nem akadt, valószínű, hogy egyhangú választással kerül be a parlamentbe. Csak átmeneti jellegű a fényképezési tilalom? Prága, november 12. Tegnap röviden jelen­tettük, hogy Machnik nemzetvédelmi miniszter a költségvetési bizottság ülésén fölszólalt. Min­denekelőtt cáfolta az úgynevezett Machnik-utasitás léte­zését, amely ellen a szudétanémet párt pa­naszt nyújtott be a népszövetséghez. A fényképezési tilalom nemcsak a határvidéken bir érvénnyel, hanem a katonai épületek közelé­ben az állam belső területén is. A tilalom csak átmeneti, ideiglenes jellegű intézkedés és belátható időn belül visszavon­ják vagy módosítani fogják. Németajkú tisztjelölteket nem nemzetpolitikai okokból, hanem kizárólag az államnyelv nem­tudása miatt zárnak ki a tartalékostiszti isko­lákból. Nem teljesíthető az a kívánság, hogy csak a második szolgálati évben küldjék a tar­talékostiszti iskolába a német katonákat, mert aki 21—22 év alatt el nem sajátította az állam­nyelvet, az ez alatt az egy év alatt sem sajátítja el (!). Az erődményépitési munkálatokat azért nem adják ki árlejtési eljárásban, mert a vezérkar mellett működő igazgatóság előbb tájékozódik egyes cégek megbízhatóságáról és csak az általa meghívott cégek vesznek részt a pályázatban. Ilyenkor aztán már csak a fölajánlott ár a mér­tékadó. A munkálatoknál német munkásokat is alkalmaznak, erről személyesen is meggyőző­dött a miniszter. A minisztérium ügyel arra, hogy csak olyan cégek kapjanak rendelést, me­lyek adóikkal teljesen rendben vannak. A kom­munista szónoknak azt válaszolja, hogy politikai meggyőződése miatt a katonaságnál senkit nem üldöznek. Elv, hogy a katona ne politizáljon, nem szabad sem jobb-, sem baloldalinak lennie, egyedül katonai képzettsége a fontos. Az állam­védelemre való nevelés elsősorban a testnevelő szervezetek föladata lesz. A gyakorlati munkát aktiy és tartalékos katonák fogják ellátni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom