Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-11 / 258. (4107.) szám

A madridi harcok (sp) Prága, november 10. Három nap óta dühöng a harc Madrid birtokáért s az európai embert, bármely párthoz tartozik is, most már végleg elszo­morítja, sőt elképeszti az a feneketlen vad­ság, ahogy a harcot a szerencsétlen főváros uccáin vívják. A népkormány Valenciába menekült, mintha nem akarta volna saját szemével látni az öldöklést. Ördögi tanács volt Madrid védelmét ajánlani, s ezt az ör­dögi, de valljuk be, jól kiszámított tanácsot Rosetiberg orosz nagykövet adta Largo Ca- balleronak, aki már azon volt, hogy meg­kímélje Madrid népét, amely elvégre ugyan­ahhoz a spanyol fajhoz tartozik, mint ő — és elrendelje a város kiürítését, mig az el­lenállást valahol keletebbre szervezte volna meg Franco hadserege ellen. Rosenberg, akit csak realitások vezettek s érzelmek nem, hiszen idegen a spanyol földön, rámu­tatott az emberséges, de téves terv hibáira. Madridot védeni kell, mondotta, bármibe Ikerül s ha a lakosság fele bele is pusztul. Stratégiailag helyesen gondolkodott. Tudta, hogy a népmilicia hadserege nyílt csatában sehol sem veheti fel a harcot a kisebbszámu, de jobban felszerelt és főleg rendesen ki­képzett, helyesen vezetett nacionalista had­sereg ellen. A munkás nem szivesen hada­kozik otthonától távol, nem is ért a bonyo­lult hadászat művészetéhez, de ha közel van városához, ha az uccai harcok módszerét használhatja, akkor megvadul és bátor lesz, sőt a polgárháboruskodásnak ősrégi szabá­lyaihoz, a barrikádokhoz, a házak védelmé­hez jobban ért, mint a rendes katona s fel­tétlenül jobban ért, mint Franco elitcsapa- tai, a mórok, akik talán most látnak először várost és riadtan állnak az óriási házerődök fenyegető sziluettjei előtt. Az egyszerű mun­káskatonában meg vannak még az ősi, csa­ládfenntartó ösztönök, amelyeket az állatok világából ismerünk: ha távol van otthonától és ott kell csatáznia, akkor gyáva és ijedt, de ha az otthoni zugot, családi vackát vé­delmezi, akkor jaj annak, aki a közelébe me­részkedik. Rosenberg, a szovjetforradalmak tapasztalataiból ismerte e lélektani tényt s ezért ajánlotta Madrid közvetlen védelmét. A milicia váratlanul megnőtt bátorsága bi­zonyítja, hogy jól számított. Katonailag máskülönben is helyes volt el­képzelése. Franco alig 30.000 emberrel tá­mad, mig Madridot 100.000 ember védi. Ha az utóbbiak rosszabbul is vannak felsze­relve, a házak között a puska és a bátorság nagyobb fegyver, mint a nyílt mezőn. Fran­co hadserege annyira kicsiny, hogy nem tudja bekeríteni Madridot, hanem kényte­len egy vagy két oldalról támadni s meg­elégedni azzal, hogy a fronton kívüli utakat megszállja. Összefüggő, áttörhetétlen láncot nem tud a város köré vonni még a közvet­len külvárosok mögött sem, pedig a győzel­met a legbiztosabban ez a taktika gyorsít­hatná meg. De kevés a katonája. Rosenberg [tehát úgy számított, ha Madrid ellenáll, az elkeseredett közelharc még akkor is felőrli Franco kisszámú hadseregét, ha győz és többnapos, veszteségteljes küzdelem után bevonul a fővárosba. A nagy veszteség ídeig-óráig megbénítja erejét és a valenciai kormány újból szervezkedhetik — most már közvetlen katalán és orosz segítséggel. Mig e rendes hadsereg és a rendes hadvezetőség feladta volna a tarthatatlan Madridot, a barrikádharcokra és uccai lövöldözésekre berendezkedett anarchista-kommunista tö­meg ilyenre nem gondolt, sőt most van Madrid sorsa Lépésről-lépésre előnyomulnak a nacionalisták Elfoglalták Casa de Campo-t — A milicia elkeseredett ellenállása >72 órás harc után sincs dcn'és # Madrid, november 10. A nemzeti fölkelő csa­patok tovább folytatják Madrid belvárosának, munkásnegyedeinek és megerősített helyeinek bombázását, de a kormánycsapatok ennek elle­nére állandó heves ellentámadásokkal nyugta­lanítják a támadókat. A város belső kerületeibe hétfőn sem tudtak benyomulni a nacionalisták. Franco tábornok osztagai elsősorban a Casa de Campo-t támadták meg és heves harcok után sikerült a hatalmas parkot elfoglalniok. Állító­lag ezt a győzelmet annak köszönhették, hogy a milicia katonái csak később ismerték föl, hogy a feléjük közeledő khaki-egyenruhás alakok nem a milicia katonái, hanem nacionalisták voltak. A Casa de Campo egy részén a nacionalisták körülkerítették a kormánycsapatokat. A madridi belvárosba érkezett jelentések sze­rint a déli kerületekben a milicia tovább foly­tatja ellentámadásait és Carabanchel vidékén helyi sikereket ért el. Hétfőn először avatkozott a harcba a nemzetközi zászlóalj, amely elsősor­ban oroszokból áll, de sok francia és német tag­ja is van. A khaki-egyenruhás nemzetköziek ál­lítólag rendkívül bátran viselkedtek. A város bombázása nagy károkat okozott, különösen az egyetemi negyedben, ahová több, mint száz grá­nát csapott be. Azt az épületet, amelyben több­nyire francia diákok szoktak lakni, a gránátok súlyosan megrongálták. A mezőgazdasági főis­kola egyik fala beomlott. Este a harcok tovább tartottak. A sevillai hivafa’os jelentés Liszabon, november 10. A sevillai rádió kedd reggeli jelentése szerint a nemzeti csapatok si­keresen folytatják a Madrid elleni támadást. A kormánycsapatok ütegeit a nacionalista repülő­gépek elnémították. A Casa de Campo parkja teljesen a nacionalisták kezében Van. Ezek után a város elleni támadás a nyugati oldalról fog megkezdődni, Madrid bombázása Madrid, november 10. A fölkelők repülőgépei Anglia földközi tengeri békét javasol Olaszországnak A bécsi brit követ emlékiratot nyújtott át Ciano gráfnak ivonaon, november íu. nir szerint a becsi angol követ Ciano olasz külügyminiszternek az osztrák fővárosban emlékiratot nyújtott át, amelyben az angol kormány javaslatot tesz a szankciós politika óta tartó angol- ollasz feszültség eltüntetésére. A memoran­dum azt javasolja, hogy a két hatalbm kös­sön a kölcsönös megsegítés alapján álló szerződést, mert az angol és az olasz föld­közitengeri érdekek ezt követelik. Ugyan­akkor az angol kormány javaslatot tesz ar­folytatják a főváros bombázását. Kedden reggel öt gép szállt föl és tizenöt bombát dobott a mad­ridi gázmüvekre. A bombák hatása állítólag ka­tasztrofális volt. A fölkelők tüzérsége bombázta a madridi északi pályaudvart is. A Castell dél Campoban körülkerített miliciaosztagok aligha tarthatják magukat sokáig. A repülőgépek bom­bázzák lövészárkaikat és erődjeiket. A nemze­tiek útját mindenütt tankok egyengetik. A föl­kelők rendkívül óvatosan haladnak előre, mert attól kell tartaniok, hogy a kormánycsapatok az elővárosok több részét aláaknázták. San Salvador elismeri Francot Mexikó City, november 10. A sansalvadorí követ közölte, hogy San Salvador elismerte a Franco-kormányt azzal az indokolással, hogy ma csaknem egész Spanyolország már a nacio­nalisták kezében van és a nacionalisták azok, akik a szent emberi jogokat és a civilizációt vé­delmezik. • Madriddal megszakadt a telefonösszeköttetés! Pozsony, november 10. (Pozsonyi szeirtoeiszitő- ségüník iteieifonjelentésié.) Az egyik pozsonyi lap szerkesztősége ama délelőtt telefonon felhív­ta a madridi csehszlovák követséget, hogy nála érdeklődjön a mostani madridi helyzetről. A po­zsonyi postaigazgatóság' kuteanirbáin központja a madridi hívásit tudomásul vette, később azon­ban közölte a szerkesztőséggel, hogy a prágai központi telefonigazgatóságtól azt az utasítást kapta, hogy a maidrldi hívásit nem jegyezhetik. Madriddal csak állami telefonbeszélgetést lehet közvetíteni, a Csehszlovák Távirati Iroda hétfő esti madridi beszélgetése ugyancsak állami hí­vásra történt s tulajdonképpen szerencsés vélet­len, hogy a madridi telefonközpont egyáltalá­ban jelentkezett és kapcsolni tudott. ra is, hogy a megértés technikai előfeltéte­leinek: kidolgozására közös bizottságot küld­jenek ki. Ez a bizottság tisztázná a flotta­bázisok kérdését, a két flotta erejének meg­oszlását és azt, hogy miiként volna biztosít­ható a Földközi-tenger mai status quo-ja. Az angol okirat végül közli azt is, hogy Nagy-Britannia hajlandó Abesszínia elfog­lalását is elismerni, ha a népszövetség ehhez megadja hozzájárulását. csak igazán elemében. Ebből látni, mennyi­re humánusabb egy rendes hadsereg és „szabályos'* háborúskodás, — ha szabad ezt a paradoxont használnunk —, mint az olyan küzdelem, amiben a fanatizált nép tisztek nélkül, önszántából és önerejéből vesz részt. Szörnyűbbnél szümyüibb jelentések érkeznek Madridból. Női zászlóaljak sikongva és visítva vetik magúkat bárdokkal és késekkel a bevo- nulókra. A házak ablakaiból forró olajat önte­nek a katonákra. Mintha a középkor háborús­kodásának borzalmai elevenednének meg: egy gyermeket ünnepelnek, mert gyermekszobájáböl öt ellenséget lőtt agyon. A fanatizált tömeg el­lenállására Franco kénytelén ugyanolyan brutá­lisan válaszolni s nem valósíthatja meg eredeti tervét, amely szerint kímélni akarta Madridot, mert „nem akarta romhalmazzá változtatni az édes Spanyolország fővárosát". Eddig kímélte Madridot, de most egyre ingerültebb és elkese- redetebb lesz a légi és a tüzérségi bombázás. A technikai fölény az oldalán van, s ha egy­szer mind a 3—400 ágyúját ráirányítja a város­ra, s az eddigi négy-öt repülőgép helyett egy­szerre százat küld bombákkal terhelten feléje, — akkor a középkori jellegű kegyetlenkedést felváltja egy modern és gépekkel megsokszoro­zott kegyetlenkedés, amely bebizonyíthatja hogy „haladunk", s a modern kor legyűri a kö­zépkort. — Madrid védelmének ördögi tanácsa igy válik valóban ördögivé: tízezrek fognak el­hullani, ártatlan emberek pusztulni, vér omlani az elfoglalás előtt és az elfoglalás után. Mert megakadályozni azt, hogy Franco be­vonuljon Madridba, az elkeseredett ellenállás aligha tudja, s Valencia legfeljebb időt nyer, időt — sok ezer ártatlan ember élete árán. Az uccai harc soká eltarthat, ha váratlan szeren­cse meg nem sietteti Franco győzelmét, de mi történik azután? Rosenberg nem utolsó sorban azért adta ördögi tanácsát, mert tudta, hogy a valenciai kormány Madrid nélkül meggyengül és elveszti legfőbb emberrezervoárját. A hely­zet ugyanis az, hogy Caballero elsősorban a nagyvárosok és a gyárvidékek, Franco a kisvá­rosok és a mezőgazdasági vidékek támogatásá­ra számíthat. Ha tehát a népfront elveszti az egymilliós Madridot és sűrűn lakott ugyancsak egymilliós környékét, a nemzetiek agitádója könnyen érhet el eredményt a fővárostól kelet­re eső területeken is, s csak a tengerpart nagy proletárvárosaiban talál ismét ellenállásra. De akkor az ország háromnegyede már Franco ke­zén van s Caballero nélkülözni kénytelen Mad­ridot, ahol a baloldali spanyol proletariátus 50 százaléka él. A falvak és kisvárosok vallásos nacionalistái között Rosenbergnek nincs sok ke­resnivalója. Ezért érthető, hogy a baloldal min­denráon védeni akarja Madridot, hátha csoda történik, s Caballeron már csak csoda segithet. Vad, féktelen agitáció indult meg a madridi nép között, vasárnap este Rosenberg szovjetnagy- követ személyesen buzdította kitartásra a mad­ridi proletariátust. (Képzeljük el, mekkora lár­mát csapott volna a Caballero-párti európai sajtó, ha egy más állam nagykövete — tegyük fel — Németországé, vagy Olaszországé —• megjelenik Burgo&ban, vagy Franco csapatainál és kitartásra, harcra buzdítja a felkelőket. Mennyire a semlegesség megszegésének minő­sítették volna ezt a nyílt állásfoglalást!) De az időnyerés aligha biztos eszköz Franco megtörésére, különösen- akkor nem az, ha Mad­rid elveszett. A nacionalisták a főváros meg­hódítása után egyelőre nem terveznek újabb döntő támadást a valenciai kormány ellen, ha­nem igyekeznek minél több teret nyerni Mad­rid vidékén, megtisztítani Aszturiát s elfoglalni az ottani területeket, majd Malagánál minél messzebb felnyomulni a tengerparton észak fe­lé, de ha e részletterveket megvalósították, a tél folyamán nem harcolnak tovább, hanem meg­szervezik országukat, s tavasszal uj, rendes hadsereggel kísérlik meg Valencia és Katalónia meghódítását. Akkor a húszmilliós Spanyol- ország fog szemben állni az öt-hatmilliós Kata­lániával és Valenciával. — az eredmény tehát Fraocoéfc arámitása szerint nem igen lehet kétes. S&ía 1 JBjH I XV. évf. 258. (4107) szám ■ SzercSd ■ 1936 november 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVCJlSzlcÓÍ 6S TUSZÍJISzIcÓÍ TTlCLQUCLTSáQ ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • _ , # ^ ó Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 K<, vasárnap 2.-Ki. SŰROÖMYCIM: HÍRLAP, PRflHR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom