Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-17 / 238. (4087.) szám

^MGAIMa<V^ARH1UTíAP 1936 október 17, szombat. volt a nyersanyagbohozatal. Bizonyos kedvezőtlen eltolódást idézett elő a fizetési mérlegben a belső valutanyugta­lanság is. A termelés javulását a pénzügyminiszter a következő számokkal szemlélteti: Ez év első nyolc hónapjában a tavalyi év megfelelő időszakával szemben a feketeszénkitermelés 638 ezer tonnával, a barnaszénkitermelés 9 millió 659 ezer tonnával, a cementgyártás 7556 vagonnal magasabb. A vastermelés már 1933 óta nö­vekszik s az 1933. évi 499 ezer tonnáról i93ó első nyolc hónapjában 720 ezer ton­nára, ugyanakkor az acéltermelés 1933. évi 748 ezer tonnáról 1936 első nyolc hónapjá­ban 963 ezer tonnára emelkedett. Az szén­fogyasztás 1936 első nyolc hónapjában 11 millió- 688 ezer tonna a tavalyi nyolc hó­nap 10 millió 759 ezer tonnával szemben s a cukorfogyasztás a tavalyi első nyolc hó­nap 2 millió 427 ezer métermázsájával szem­ben ezidén 2 millió 659 ezer métermázsára emelkedett. A vasúti teheráruforgalom is emelkedik. Tavaly szeptember végéig 2 millió 795 ezer vagon, ezidén 3 millió 43 ezer vagon volt a forgalom. A foglalkoztatottság A Központi Szociális Biztositó kimutatása szerint 1935 julius végén 2 millió 82 ezer, ez év julius végén 2 millió 210 ezer volt a biztositott munkások száma. A munkanél­küli kimutatások szerint a munkanélküliek száma a maximumot 1935 februárjában érte el, amikor 803.194 személy keresett mun­kát. A legutóbbi kimutatás szerint a mun­kanélküliek száma már 480 ezer 340-re csökkent. A foglalkoztatottság sokkal na­gyobb lépésben halad előre, mint amilyen fejlődés a munkanélküliség egyidejű csök­kenésének felelne meg. talános pénztári igazgatás bevételeire 90.5 mil­lió jut. Az adóbevételek javulását az osztalékadó­nak 50 milliós, a jövedelemadó 155 milliós és a kereseti adó 50 milliós javulásától vár­ják, A fényüzési és forgalmi adótól 86 millió­nyi emelkedést várnak. Az illetékek terén újabb emeléssel nem számol­nak, ellenben a pénzügyminiszter megígéri a gazdasági adóról és az ingatlanátruházási ille­tékről szóló törvények novelláját. Az államvédelem rendes kiadásai a rendes költségvetés keretében foglaltatnak, A rendkívüli nemzetközi helyzettel reánk kénysze­rűéit és teherbíró képességünket fölülmúló ki­adások nem taglalhatok be a rendes költségve­tésbe, hanem csak hitellel fedezhetők. 69*5 imi'iliiió 801 ezeír ktoironávail enneiUkedeitit ikiüilö- anöeein az állaimvté-dialmi kölcsön miatt. A rövid- le járatú beleő hitel 1 milM-rd 105 miilCiló 963 ezer koronával eimiei’íkedete. Az államad'óeságoik növekedésié — mondta a miniszter — komoly gond a jövőre, pedig ezael számoilíni keilil az áffiamvédolem fokor&otealbb eziik- eégleteí telytiám, amelyek további, megnőveke- dieitt ‘kiadásokat, tesznek szükségessé. Gabonamenopólium A pénzügyminiszter expozéja végén néhány aktuális közgazdasági pnoibléimát eimM-tott meg. A gabonamonopólium tartalékalapját az ál­lampénztár a szervezeti szabályok szerint 60 millió koronával köteles támogatni. A kölfeiégvetéö ©z összeg fedezte-téréi gondosko­dik. E'zein kívül az álltam köteles fedezni a kivi­teli tiigyiLetek veszteségeit, amennyiben a társa­ság azokat a kormány re ndelietérne hajtotta vég­re. Gondoskodás történt, hogy a kormány ily utasítást csak a Legriíkáibb esetiben adjon. A társaságnak egyébként 70 ezer vagon tava­lyi búzakészlete van, mely késztet tizhavi szülkséglieitnek fetel meg. A közalkalmazottak kérdéséiről a pénzügyminiszter bővebben nem kíván nyilaik ózni, mert arról Hodza mlniszter- eilnölk fog szólni. Kaiilue miniszter expozéja után a fh'áiz-üilést be- rekesizite-ttiék. A tegközotebbi plenáris ülést írás­ban hívják öes-zi©, valószimülég október 29-re. November 3-án kezdik meg a költségvetés bizottsági tárgyalásét Prága, október 16. A képvise'őház költségve­tési bizottsága pénteken a ház ü.ése után össze­gyűlt, hogy megválassza a költségvetés egyes tételeinek előadóit. A költségvetés főelőadójává ez évben is Réméé cseh szociáldemokrata képvi­selőt választották meg. A bizottság legközelebb november 3-án délután 5 órakor tartja ülését. Remeá főé őadó ez alkalomul fogja elmondani nagy beszédét. A bizottság ezután megkezdi a költségvetés tárgyalását. A személyi kiadások negyedmilliárdos növekedése A tulajdonképpeni állaim igazgatás 8 mil­liárd 455 milliós szükségletéből a személyi kiadások 4 milliárd 314 milliót emésztenek föl. A személyi kiadások 1936-tal szemben 250 millióval emelkednek. Az állami üzemeik köJjteégveitésében az 1936. -évi ©züfoaégtetteil szemben az emeilkedóst 242 millió, amiből a sízeméilyi kiadások növekedésére 66 millió korona juit. A nyugd'jas-ok szükségle­te 78 millióval emelkedik, ennek csak nem egy harmada aiz ügyi nevezete negyedik korosztály- beli nyugdíjasokra esik. A belügyminisztérium do-logi kiadásai 11 mil­lió 565 ezer koronával emelkednek, uj, modern f-eilszíenaliési szülkiségtetek beszerzése elmén. Az iskoláik fetezeineteei szükségletét 22.7 millióval, a diiáikoinról való gondoskodás szükségletét 1 miiiiliió 140 ezer koronával emelik. Ugyancsak emeillkedik 5.5 millió koronával a szinlhiámtámo- gaitiáis, 2.9 millióval a képzőművésze,tek állami támogatása. A kivitel föl,lendítésére 2 millió 440 ezer ko­ronával, eiz idegent orgailtoim előmoizdiitiására 3 milliióvall itiölbbeit sziámim?.ik. A közmű,ntkaügyi tár­cában a 70 milliós többlet a bányaitán&ládák kon- szoilidálására kell. A népjóléti táncánál a szociális biztosítási szükséglet 29 millióval, a lakásgondoskodás 15.8 millióval, a munkaközvetítés 6 millióval s a hadirokkantaikról való gondoskodás 12.1 mil­lióval kap többet iaz ideinél. At önkormányzatok részesedése Az önkorm án yzatok az egyenes adókban való részesedése összesen 175 millió koroná­val emelkedik. Ha ehhez hozzászámítjuk, ho:gy a kamatláb le­szállításával is mintegy 300 millió koronával enyhült aiz önkormányzatok terhe és hogy a hozadéki adók emelésével a pótadók ateioja ás emelkedik, úgy okvetlenül megállapítható az önkormányzatok gazdálkodási alapjának javu­lása. államadósságok Ajz államadósságok fejezete komoly gondokat okoz. Az 1936. évi költségvetéssel szemben az államadósság emelkedése 5 mluMiárd 830 míUTó 834 ezer 785 korona. A belső adósság 4 milliárd Az állam pénzügyi gaz­dálkodásának fejlődése ugyancsak javuló gazdasági viszonyok­ról tesz tanúságot. így az állam hitel- és pénz­tárhelyzete javult a pénzpiac általános javulásá­val kapcsolatban. Az állami bevételek is mutat­nak némi javulást, az adóbevételek emelkedésé­ből azonban nem szabad túlzott reményeket táplálni, mert az 1936. év elején befizetett adótöbbletek ja­varészt onnan erednek, hogy a nyújtott bo- nifikádók alapján a jó adófizetők előre fizet­ték ki adóikat. A túlzott optimizmus annál kevésbé indokolt, ha megfontoljuk, hogy az államgazdálkodás válságéveiben keletkezett hiányok is megnövekedtek és hogy az államvédelemre való figyelemmel u) föladatok várnak reánk. Az 1937. évi költségvetés alaki tekintetben megtartja az Englis volt mi­niszter által bevezetett kereteket. Ezeket kiegé­szíti az 1937. évi pénzügyi törvény huszonkilen- cedik cikke, amely előírja, hogy az év folyamán engedélyezett hitelekből tel­jesített fizetéseket a zárszámadásban külön kell kimutatni, Elsősorban az állami üzemek oly kiadásairól van szó, amelyek fogalmilag vagyonnövekedést jelentenek, nemkülönben az államvédelemmel kapcsolatos rendkívüli kiadásokról. Hároméves terv Alaki újdonság a költségvetés indokolásához mellékelt közmunka- és beruházási kimutatás, mely szerint 1937-ben 5250 millió értékű beruházási mun­kálatot szándékszik végeztetni a kormány. Ez a beruházási munka a kormány hároméves tervének első részlete. A költségvetés számai A miniszter a továbbiakban a költségvetés összegező számait ismerteti. Megállapítja, hogy a tavalyi költségvetési kereteket a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehetett betartani. Ennek oka, hogy számos oly kiadást vettek be a rendes költségvetésbe, amit régebben hitellel fedeztek. így az államnak a Gabonatársasággal szemben fönnálló kötelezettségére 20 milliót, a bányatárs- ládákra az eddigi 20 millió helyett a szanálásuk­ról szóló törvény szerint 70 milliót, az állam­adósságok sorsolására 40 milliót, a tanítók fize­tésének megnövekedett szükségletére 50 milliót kellett fölvenni. Az államadósságok szolgálata 388 millióval emelkedett, ideszámítva már az ál­lamvédelmi kölcsön szükségletét is, ezzel szem­ben az állampénztár 1937-ben mentesül a katonai fölszerelési alap 315 milliós szükségletének fizetése alól, mert az 1934. évi, idevágó tör­vény szerint az állami katonai kincstár e szükségletet már előre néhány évre egyszerre vette föL Az állami bevételek 423 millióval magasabbak az 1936. évieknél. Ebből a közadók emelésére 352.7 millió, az ál­Budapesit, október 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A ma délutá­ni sajtó egyértelműen közli a feltünéstkeltö hirt, hogy a londoni nemzetközi regénypá­lyázat 4.000 fontos nagydiját Földes Jolán nyerte meg a „Halászó macska uccája“ cí­mű regényével. (A hir londoni, megerősítése lapzártáiig nem érkezett meg.) Az érdekes pályázatról az utóbbi napokban több ízben beszámoltunk azzal kapcsolatban is, hogy a pályázat német csoportjában szin­tén magyar Író, lapunk munka társa, Neu- bauer Pál lett az első. Mindenesetre örömmel tölt el bennünket, hogy a nagydij magyar nyertese mellett a további előkelő helyezés is magyar Írónak jutott. Tudvalévőén Neubauers Pál „Das fehlende Kapitel“ cimü regényéit 1238 pályamű közül helyezte első helyre a zsűri. Meleg ünnepléssel búcsúzott Komárom a Pozsonyba távozó Koczor Gyulától pártigazgatót, az egyesült párt komáromi ke- rü etének uj vezetőjét s meleg szavakkal üdvö­zölt e­Kristóff Sándor mélyhatásu beszédben köszönt© meg az üdvözlést. Az uj pártteazgatót Füssy Kálmán szenátor is lelkes szavakkal üdvözölt© s hangsúlyozta, hogy Kristóff Sándor kipróbált munkaereje a siker legszebb reményeivel ke­csegtet. A pártülés végén Koczor Gyula emelkedett szólásra és nagy figyelemmel hallgatott beszéd­ben köszönte meg az ünneplést, melyben a párt- hivek részesítették. Nehéz a szülővárosból való távozás és megvallja, hogy fájó az a gondolat, hogy el kell hagynia Ko­máromot, ahol tizenöt éven át dolgozott. Hálával emlékezik meg munkatársairól és a párt minden tagjáról, akik valamennyien mindig tudatában voltak a nemzetünk iránti kötelessé­geknek. A magyarság jövőjét és boldogulását — úgymond — valamennyiünk összefogásával lehet csak előbbre vinni és biztosítani. A magyarság csak úgy maradhat fenn, ha meg­érti egvmást, ha együtt küzd törvényadta jo­gaiért és azokból semmit nem enged elalkudrii. Ennek az ál'andé szem előtt tartásával munkál­kodjunk az egyesült pártban is s akkor a siker nem marad el. Majd me.le.g szavakkal üdvözölte Kristóff Sán­dort a kerület élén és szeretettel ajánlotta őt a párt tagjainak jóindulatába. A zúgó éljenzéssel fogadott beszéd után Fü- löp Zsigmond megköszönte a feloszlott pártszer­vezet tisztikarának és vá’asztmányának közér­dekű munkáját s az ülést berekesztette. Újból áta’a’illák a remén kormány!? A volt magyar nemzeti pártszervezet utolsó ülése Komárom, október 16. A volt magyar nemzeti párt komáromi helyi szervezete' kedd este tar­totta utolsó választmányi ülését a tagoknak úgy­szólván teljeeszámu részvétele mellett. Az ülést Fülöp Zsigmond elnök nyitotta meg. Nagyhatású beszédében rövid visszapillantást vetett a ma­gyar nemzeti pártnak a magyarság érdekében ki­fejtett több mint egy évtizedes áldásos műkö­désére s meleg, elismerő, hálateljes szavakkal emléke­zett meg Szení-Ivány József pártvezér elévül­hetetlen érdemeiről, továbbá Füssy Kálmán szenátor sikere kljén gazdag, odaadó működé­séről. Elismeréssel emlékezett meg a párt egyik legkiválóbb vezetőjéről, Koczor Gyuláról, aki a két testvérpárt egyesülése folytán a po­zsonyi országos központba került és most költö­zik el Komáromból. — Nagy sajnálattal vesszük tudomásul — mon­dotta többek között Fülöp elnök — Koczor Gyu­lának körünkből való távozását, mert ezzel nagy veszteség éri a komáromi magyarságot. Tizenöt éven át volt pártszervezetünk tiszteleti elnöke, önzetlen vezetője, bölcs tanácsadója, lelkes irá­nyítója, aki a legnagyobb készséggel állott min­denkor a párt tagjainak rendelkezésére 8 aki a magyarságért való munkájában soha nem ismert fáradtságot. A válás pillanatában a hála őszinte érzésével telik meg a párttagok szive s örökre lekötelezetteknek érzik magukat Koczor Gyulával szemben. Munkálkodása követendő példa marad minden, nemzetének sorsáért dol­gozó magyar ember előtt. A választmány az elnök javaslatára Koczor Gyulának Komáromból való távozását mély saj­nálattal vette tudomásul, a magyarságért foly­tatott kitartó, áldásos tevékenységével szerzett elévülhetetlen érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta s őt őszintém érzett tiszteletéről, osztatlan bizal­máról és változatlan szeretetéről továbbra is biz­tosította. A választmány tagjai állva hallgatták az elnök búcsúszavait és Koczor Gyulát percekig meleg ünneplésben rész esi tették. Ezután Czibor Géza az ipartársulat és iparos­kör nevében, Kalitza Sándor a tisztikar, továbbá Varecha József a magyar nemzeti mumkásszer- vezetek nevében köszöntötte Koczor Gyulát. Füssy Kálmán szenátor ugyancsak meleg sza­vakkal méltatta Koczor Gyula közéleti érde­meit. Az ugyancsak Pozsonyba távozó Miller Rudolf titkárnak 6zintén elismerő köszönetét mondott a választmány. Az elnök ezótán örömmel üdvözölte Ji két test­vérpárt egyesülését, majd a választmány kimondotta a régi pártszervezet feloszlását 8 egyben elhatározta, hogy a volt magyar nemzeti párt tagjai belépnek az egye­sült pártba. Az egyesült helyi szervezet megalakításának előkészítésére tíztagú bizottságot küldtek ki a következő tagokkal: Bajtay János, Czibor Géza. Czike Dénes Fülöp Zsigmond, dr. Geöbe.1 Ká­roly, dr. Kállay Endre, Komáromi Lajos, Komá­romi Viktor, Páti Nagy Mihály és Tárnok András. A lelkes egyhangúsággal meghozott határo­zat után az elnök bemutatta Kristóff Sándor országos Bukarest, oilteólbetr 16. A nemzeti ipa;rasz.tpáint lapja, a „Direptetea11 mai száméban azt a hírt. ifcöali, hogy Taitane&cu món teztenelinök rövídeeem újból áitaiVlk‘:t»ja Ikoirmáinyáit. A lap szieirínit bánóim miniísizter és négy almkiis/zteir leváilitásáma ikerül a sor. Tájfun — 546 hatott! Manilla, október 16. A Reuter-iigynök- ség jelentése szerinti a Filippini-Szigetek fö­lött borzalma® tájfun pusztított és az eddigi megállapitások szerint a katasztrófának 546 emberélet esett áldozatul. 1045 ember cl' tiint. Síéit femüarla a frank uj aranytűé! ét Bem, október 16. Svájc semmiféle nemzetközi valutamegállapcdáshoz nem csatlakozik s min­den más valutától függetlenül biztosítja a svájci frank uj aranyértekét. Mayer pénzügyminiszter közölte a sajtó képviselőivel, hogy szó sem lehet Svájc csatlakozásáról a nyugatcurópai valuta­egyezményhez. Svájc a francia—angol—ameri­kai valutaegyezmény jelentőségét nem becsüli túl, mert az emlitett megállapodást bármelyik fél 24 órára fölmondhatja. A pénzügyminiszter ki­jelentése szerint Svájc mindent meg fog tenni a; uj svájci aranyfrank védelmére. 2 Magyar író nyerge a londoni nemzetközi regénypályázaí nagydij ál Földes Jolán „A halászó macska uccuja“ cimü regénye a győztes ■ ■ ■ Neubauer Pál, a PMH munkatársa a német csoportban lett első

Next

/
Oldalképek
Tartalom