Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-11 / 233. (4082.) szám

12 n>RXGMÁÁ\GkARffiiaiARÍ 1936 október 11, vasárnap. ^S21DHÁZ*K<Ö^KaLTÜIWÍL. ..... Né pszerű magyar kulturális, szociális, gazdasági és természettudományi előadássorozat Pozsonyban Gazdag munkaprogramot állított össze a SzMKE pozsonyi helyi szervezete az őszi és téli kulturévadra Pozsony, október 10. A SzMKE pozsonyi szervezetének kultu­rális bizottsága legutóbb tartott ülésén el­határozta. hogy az 1936—1937. évi kultur- évadban Pozsonyban megrendezi a külföldi nagy városokban oly jól bevált szabadegye­temi előadásokat. Előadókul a SzMKE-nek a leghivatottabb előadókat sikerült meg­nyernie s igy minden remény megvan ar­ra, hogy a főképpen a kisemberek, a mun­kásság problémáival foglalkozó előadások nagy közönséget fognak vonzani. Az előadásokat egyelőre havonként tart­ják, de már most történt gondoskodás az­iránt, hogy a jövő évtől kezdve havonként 2—3 előadással szerepeljen a SzMKE a nyilvánosság előtt. Ezeknél az előadások­nál a SzMKE tekintettel lesz a vidékre is és meghívás esetén előadásait szívesen megismétli a SzMKE-fiókokban is. Egye­lőre Szénéről, Pozsonyligetfaluról. Zabos­ról és Dornkappelről kapott meghívást a SzMKE életében vezető szerepet játszó pozsonyi szervezet, amely jó példával kí­ván előljárni a vidéki fiókok előtt s meg akarja mutatni, hogy milyen utón és módon kell nemcsak megőrizni, de mélyítenünk is kultúránkat. A legszélesebb oktató és nevelő célt szol­gáló előadások programja a következő: Október 18-án (vasárnap), délután 6 órai kezdettel a régi városháza előadó helyisé­gében megnyitóul Fecske István gimná­(*) Díszelőadás a pozsonyi színház 50 éves fennállásának emlékére. Pozsonyból írják: A pozsonyi- Műkedvelő Színpad október 18-án dél­előtt 10 órakor a városi színházban színre hoz­za Csiky Gergely drámáját, ,,A sötét pont“-ot, amellyel 50 évvel ezelőtt nyitották meg a pozso­nyi színházat. A szegénysorsu magyar tanulóifjú­ság javára rendezett előadás védnökségét a városi tanács vállata el és dr. Förster Viktor alpolgár­mester az előadás előtt ünnepi beszédet mond. Az előadás sikerét biztosítja K. Niobus Harry rendezői tehetsége. A főszerepekben a pozsonyi közönség kedvenc műkedvelői működnek közre és pedig: Strasserné, Dütschné, R. Bencze Sári, Lonczky Margit, Szalayné és Wowy Manci, Tóth Jenő, Lukács Jenő, Messe a Rőche, Karsai Hugó, Kende Pál, Baróthy Miklós, Szentgróthy Kálmán, Habán J. Jegyek elővételben a jegy- elárusitó irodában, Goethe-u. 5. és Lőrinckapu 6. szám alatt kaphatók. (*) Népművészeti kiállítás Rimaszombatban. Tu­dósítónk jelenti: A rimaszombati községi magyar közművelődési bizottság- a rimaszombati muaeurn helyiségeiben nagyszabású népművészeti kiáliilá«t rendez, hogy a közfigyelmet a népi munkákra rá­irányítsa s a veszendőbe menő népművészeti érte­keket megmentse. A kiállítás, amelynek megrende­zését a bizottság felkérésére Holéczynt Jaezkó Ilona, az ismert rimaszombati írónő irányítja, ok­tóber 18-án nyílik meg e előreláthatólag két héimn át fog a közönség rendelkezésére állani. A kiállí­tásra vonatkozó mindennemű felvilágosítás a ren­dezőnél (Rimaszombat, I’okorágyi-u.) nyerhető & a kiállításra szánt anyag ugyancsak az ö címére .•.iil- dendő be. {*) Miivészest keretében ünnepük Kassán Juhász Árpád újságírói jubileumát. Kassai sze.r- Leisztőségítlinik jelenti: Néhány nappal eizielŐíit je­le ntettűlk. hogy Juhász Árpád nn-osit töltötte (be újságírói imiiOcödéséneik husz-o.nötévért évifordmló- jáit. A jubileum-óit -a .kassai újságíró- éti dirótáirm- daiLoim mfivészr-st keretében íímumpli meg. me­llyel, október 13-án. iked-dem, 20 órai 'kezdettel Tcndezueik meg u lMniionkns4én Verit-as-kuiltur- (tereunben. A innivószewt írníiwora a köv.etlkező: 1. Prológus, irta T ami ás .Mihály, elun ónul ja Góbi­ba éli Frigyes. 2. Katona Gyuláué JuOiász-dailoíka't énekel. Oláh Kálmán < ágál ly.zenekarának kísére­té, wf. 3. Kollár Mária. Julhász-^veinscíkieit szavak 4. KomrthaiMMir Anny énekel. ,kiséri F. 'Spiegel Manyi. 5. Marossy Lajos Juhász Árpád emilékc- zé.-fét ofiv-atssa fel. 0. Sereghy Andor és Gaihá- aiyii Bösik'ó a ..Házi béke" oiumU vigjúféikcnt ad­ják Hő, Judiás-Z Árpád főin I húsában. (*) Szlovenszkó a magyar irodalomban. Vaj- Jók .Sándor október 12-én .18 óra 15 perces kez- d'-ft.e) ii, poz-onyi nádid .niiiikirófomja előli ,jSzllo­Ql /i.ó ,1. tájaik é~ nép -J. ladá:iko,zója.“ Hm ind szemelvénye--O'lőadá.-.1 tant. Vajilidk számos uj -zloveus/zkói kőd töt és néhány .-zlovonszkói dalit csókokba fűz óbbon az eduudáwáilian. ziumi tanár felolvas a magyarok eredeté­ről. Utána nyolctagú szavaló kórus dr. Bukway Erichné rendezésében Arany Já­nosnak a „Rege a csodaszarvasról" szóló versét adja elő. Az estét Kinn Antal tanár előadása fejezi be az ősmagyarok foglalko­zásáról. A következő előadás november 15-én ugyancsak a régi városháza előadó helyi­ségében lesz, amely alkalommal ifj. dr. Aisch Nándor orvos a tisztaságról, W. Wimberger Anna pedig „Mennyiben függ az asszonytól az család jóléte?" címen tart előadást. Ezen az estén föllép Tamás Lajos is, aki legújabb költeményeiből szaval. Nagy népszerűségre tarthat számot a de-j cember 20-iki harmadik rendezés is. amely i alkalommal Khin Antal tanár a bethlehemi karácsonyi falusi szokásokat fogja ismer­tetni. Szavaló-, ének- és zeneszámok tar­kítják majd az előadást. Csábos József, Feigler Otmár, dr. Ma­gyar Győző, Mezei Gábor, dr. Plesa Ist­ván és Szalay József előadásai már a jövő évben kerülnek sorra. Újabb előadók je­lentkezését dr. Reinel János, a kulturális bi­zottság vezetője fogadja el. Szó van egy külön munkáselőadásról is, amelyet a Vi­gadóban rendeznének. Az egyes előadásokat mindenki láto­gathatja, mert az előadások, amelyeknek részletes programját még idejében közzé fogjuk tenni, ingyenesek. nem politizál: bármilyen politikai nézetű, vallásfelekezetii, társadalmi állású szloven- szkói magyar ember tagja lehet, csak sze­resse anyanyelvét. Munkája csupán s kizá­rólag magyar kulturmunka, az állam tör­vényeinek értelmében. Ebbe belekapcsolód­hat pap, tanító, gazda, iparos, hivatalnok, birtokos, magánzó. Erős, szervezett kultur- életre van szükség Szlovenszkón. írj még ma a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet központjának: Komárom, Kultúrpalota — s kérj felvilágosítást, kérd a Magyar Vasár- nap-ot. A SzMKE számos szervezeteiben szorgos kulturmunka folyik, légy Te is a kultumunkásokkal szolidáris. Munkásságo­dat, támogató filléreidet szívesen veszik. Tanuljunk a ‘köztársaság többi népének kul- turéletéből! Kulturális kádereinket magunk­nak kell kiépítenünk! Jöjj, sorakozz a SzMKE zászlaja alá! (*) Nagy sikert aratott Bulla Elma első magyar filmje. Budapestről jelentik: iA magyar filmgyár- tók figyelme lassanként a komoly műfaj felé- kezd fordulni. Ennek az irányváltozásnak első jele az ..Én voltam1 című magyar film, amely „Vallomás1' címen került annak idején Bulla El mával a fősze- íepben szűrre. Bulla Elma valósággal predesztinált möziszinésznő. Kevés gesztussal oldja meg a fel­adatát és visszafojtott szavai mikrofonon keresztül talán még tökéletesebben érvényesülnek, mint a színpadon. A film tempója szokatlanul gyors. A főszerepekben Törzs Jenő, Csórtos és Uray vannak foglalkoztatva. A közönség nagyon melegen fogad­ta a filmet. (*) Uj regény jelenik meg Komáromban. Ro­máron íiból jelenítik: Eiridőházi Hugó, a aneivies- ko­máromi poéta „Leánypolgári" címem ipszilhioaina- íitiikus regényt irt, naplói offlmáfhain. Aiz uj re­gényt. érdeklődése©] váltják a e-zllovemszlkiói ol­vasók. Mieigreindieillhjeitő a szerzőméi], Románom- bam. Ára 20 korona, (*) A Közmüvelődés-Könyvtáiélet uj szánta. A Cseh szlovák iai Magyar Közművelődési Szö­vetség hivatalos, közlönye ötödik-hatodik számlá­bam most hagyta él a sajtót. A megyvieinohtail'as, gazdag tartalmú http nélküllözihetietíem a könyv­tárosok « népnevelők Kzáimáira, Szémiois (közhasz­nú ciiklk, tanulmány foglalkozik a könyvtárak, a rádi ö ('1 őíwI á s ok, a (klö 11yvt'áros-.t auufol yarnok kér- dúsével, irm'gáillapiltija, hogy nagyom sok helyi könyvtár tanács merni foglalkozik, érdemiben fel­adataival. megemlíti, hogy aiieimeoikiá.m kün.yv- hiitáiló fiiz'oltság lesz Ikínevtezve, áimielyimelk joga lesz a Iközségi. könyvtárak' vásárlaindió könyveit fciltijlíbiiráilni s aijámlami, isirnierfet uj, lailikailuwas tón- dairaholk.at és sz-ámoK k'iiltmaállls laktiraliitáHsal fogilallkozilk. Kiadóhijvataíla. és siíienkesztősiége: Komáiroim., Kaiplitány-nc-oa, Bzie-rkicsztik: ívárniy Géza, Donra Ervin ióis Nagy Barma. Magyar folyóiratok Budapest, október eleje. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) A Fáklya cimiü ifjúsági fo­lyóirat főleg a bolsevista veszedelemmel fog­lalkozik, amit a cikkek szerzőinek szemléle­te a spanyolországi események kapcsán lát aktuálisnak. — Eszterhás István „A bolseviz- imus elől menekülő polgár" cimü cikkéiben az építő nacionalizmiuslban látja a polgárság egyedüli útiját. — Gedényi Mihály „Ázsia Eruópáiban" című cikkében arról is, hogy a kelet-nyugati legenda valósággá vált. — Végb Zoltán a spanyol tragédiával foglal­kozik s azt a gazdasági 'és nemzeti fejlődés visszamaradottságából vezeti le. — Demeter Margit az európai nő feladatairól ir a bolse- vizmus elleni eszmei harcban. Ezek a felada­tok elsősorban nevelésügyi és a családi élet területén keresendők, — A lap fordításban közli Francois Danture francia publicistának a „Je sulis parton!" cimü folyóiratban meg­jelent tanulmányát Magyarország politikai helyzetéről. A francia köziró megállapítása szerint Magyarország diplomáciai helyzete so­ha kedvezőbb nem vow, mint napjainkban. — Kcmenesi Nándor a francia-szovjetor-osz katonai szövetségről cikkezik. — Noel! György „Munkásérdek vagy szovjetérdek" cí­mű cikkéiben az újjáéledő kollektív keresz­tény demokráciák közösségében látja a mun­kásság jobb jövőjét biztosítottnak. — Rozo­ga Sándor Illyés Gyula legújabb orosz novel­la-antológiájának alapján az orosz irodalom­ról mond bírálatot. — Roomhányi István a szovjet gazdasági rendszerével foglalkozik. A szovjetben nincs kollektív termelés, csak ál­lamkapitalizmus van, amelyben a munkás helyzete sokkal rosszabb, mint a kapitalista államokban, — állapítja meg. A Szép Szó bevezető tanulmányát Ignotus irta a görögségé® latinság viszonyáról. A neo- graecizmus mozgalmát helyesnek és szénnek tartja, de szembehelyezkedik azzal a törek­véssel, hogy a görögség kedvéért elejtsük Ró­mát és emlékeztet- mindarra, amit Róma adott a civilizációnak. — Adorján János a magyar társadaloan legfontosabb problémájá­val, a földkérdéssel foglalkozik. Figyelemre­méltó cikkében behatóan ismerteti és bírál­ja Matolcsy uj munkatervét és ezzel szemben foglal állást. Ezzel a programmal ellentét­ben a kisüzemi termelés teljes átszervezését és racionalizálását állítja a reformtörekvések előterében, más szóval a horizontális prog­ram helyett a vertikálisát. — Baróti Dezső Szentjóbi Szabó Lászlóról, a 18. század vé­gének magányos költőjéről rajzol pcimpás képet. — Fejtő Ferenc egy dialógus kereté­ben a szocializmus és szellemi kultúra kérdé­sét világítja meg. — Bajesy-Zsilinszky Endre Málnáéi Ödön Werbőczy-tanulmányával vitat­kozik. — Erdős Jenő a parasztkérdéssel kap­csolatos mozgalmakat ás könyveket ismerteti és bírálja. — Trencsényi-Waldapfel Imre Rotterdami Erasmus jelentőségét méltatja a nagy humanista halálának négyszázadik éves fordulója alkalmából. — Déry Tibor. Hevesi András, Németh Andor prózai dolgozatai, Berda József, Kepes Géza, Marcomiay Tibor és Zelk József versei teszik a szemle szépiro­dalmi részét. — A könyvbirálatokban Bóka László, az egyik legkiválóbb Ady-ismerő és Ismctus Pál foglalkozik a sokat vitatott Féja- féle antológiával. Bóka László Fél a felfogásá­nak helytelenségeit is feltárja. Már a címből lehet ezekre következtetni. Szó sincs jóslá­sokról. Féja bevezetése tulkomplikált. Ego­centrikus módot követ nem csak a bevezetés­ben, de a szerkesztésben is, a maga hitét igyekszik kiolvasni Ady Írásaiból. Nagy hiba az időrendi fonál elvetése. Hibáztatja a tör­téneti érzék hiányát, de érdemül budija be, hogy néhol egy-egy kategóriája egységes ké­pet fog egybe. — Érdekes Málnás! Ödön bírá­lata az Asztalos-Felhő történelemről is. — Hegedűs Magda bírálja Neubauer Pál „Mi kö­zöm hozzá?" cimü regényét és az író mon­danivalóit a kor problémáiról nagyon érde­kesnek találja. A Századunk első cikkének írójában kissé csodálkozva fedezzük fel Jászi Oszkárt, aki — érthető okokból — nem igen hallathatta szavát a magyar publicisztikáiban. A lap egyik amerikai előadását közli, amelyben Jászi a béke forradalmáról beszél. Érdekes ez a megnyilatkozás azért, mert teljes kiáb­rándulás nyilvánul meg benne a (népszövet­ség és a hangoskodó pacifizmus iránt. Megál­lapítja, hogy a népszövetség képtelen a cse­lekvésre, minthogy tagjai között reménytele­nül hiányzik az egység. Gépezet hajtóerő nél­kül. Nem lehet semmi komolyat tenni addig, miig a világ erkölcsi és intellektuális atmoszfé­rája változatlan marad. Szellemi forradalom­ra van szükség, amely célját nem érheti el nemzeti, csak nemzetközi utón. A mai paci­fizmus nyugtalan diplomaták játéka, a béké­ről szónokolnak, de amit hirdetnek, nem 'bé­ke, csupán a biztonság. Az igazi pacifizmus­nak ima nem is lehet vezéregyéniséget talál­ni. Ilyen volt Wilsou, Nansen és ilyen lehetne Lord Cecil, ha küzdő szelleme len­ne. — Sárosi Oszkár igen érdekes tanulmányt ir az amerikai munkás- és szákszervezeti' mozgalom ámultjáról és jelenéről. — Ujváry László a ipalesztínai felkelés kérdésével fog­lalkozik. — Váinhéry R usztem „Pro latifun- dia" (Vámhéry ugylátszik — nincsen tisz­tiáiban a pro vonzásával) cimü írásában a spa­nyol nemzeti forradalmat egyedül a feudális nagybirtok és ipari nagytőke védelmére meg­indult fegyveres mozgalomnak állítja be. —- Szirtes Andor „Thermidor után" cimü cik­kéiben Ziuovjevék kivégzésével foglalkozik. Nem elszigetelt jelenség ez s neon esetleges­ség. Proletárdemokrácia helyett autoritativ állami apparátusra 'vezetett a fejlődés, amely, jobbra és balra kíméletlen szelekciót végez. — Csécsy Imre széljegyzetei a szellem és politika viszonyával, a moszkvai ítélettel s a demokrácia és baloldal viszonyával foglal­koznak. A Gondolat cimü marxista folyóiratban M. Pogány Béla Maxim Gorkijról ir tanul­mányt. — Szentmiklóssy Lajos a magyar agrárkérdésről irt tanulmányát folytatja és a birtokrendszer és munkaintenzitás problé­máit taglalja. Kádár Gyula a forradalom ki­törése előtti Spanyolország hangulatáról ir ké­peket. — Sziiits István egyik cikkében a spa­nyol forradalommal foglalkozik és azt a köz­társaság elleni fastiszta felkelésnek minősíti, másik cikkéiben pedig a palesztinéi kérdésről ir és a forrongó események okát az angol imperialista és cionista összefogásra vezeti vissza. Addig béke és nyugalom nem lesz, hiig az arab és cionista dolgozók össze nem fognak az angol imperialisták ellen, ezt az uj egyenletet komponálja a szerző a három té­nyezőből. Valóban: Kolumbusz tojása! — Figyelemreméltó a lap ankétja az ipari és földműves munkásság találkozásáról. A Toll-ban Erdős Jenő ir „szociográfiái" riportot a budapesti Királv-uccáról. — Szása Zoltán Kari Kraust méltatja. — Szerb Antal Cs. Szabó Lászlóról is kisebb tanulmányt. Eu­rópai és kulturált iró, aki a Búcsú a vándor- évektől cimü essz éjéiben először irta meg egy nemzedék ifjúságának történetét. — Gazdag könyvkriíika-rovat egészíti ki a riport-szem­le tartalmát. SPECTATOR. d psiissk^i mesik musetu: REDOIIT: Allotria. ÁTLÓN: Stjenka Rasin* URÁNIA: A fehér lóban. TÁTRA: Kisértés. (M. Dietrich.) METROPOL: Orvos szenvedélyből. ; ALFA: Ne csókolozz a moziban! LUX: Naninka Kulich leánynézője. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Vasárnap délután: Csárdás. A szezon nagy operettje. Vasárnap este: Gül Baba. Hétfő este: Harangvirág. Vígjáték-bemutató. Kedd délután: Heidelbergi diákélet. Olcsó helyárakkal. Kedd este: Gül Baba. Szerda délután: Urilány. Szerda este: János vitéz. Csütörtök délután: Csodahajó. Mérsékelt helyárakkal. Csütörtök este: Csárdás. Bucsuelőadás. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJ VÁ RÓTT: Vasárnap délután: Pármai ibolya. Vasárnap este: Nászutazás Budapest—Wien. Hétfő: Nászutazás Budapest—Wien. Kedd: Mindennek ára van. Szerda: Mindennek ára van. Csütörtök: Nászutazás Budapest—Wien. A KASSAI MOZIK MŰSORA: CAPITOL: Lázadók (Laughton. Clark Gabié). TIVOLI: Diákpanzió. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA VÁROSI: X. 9—10—11: Bécsi randevú. X. 12—13—14: Szeretek egv asszonyt. X. 15—1(>—17—18—19: Az elnökkisasszony. BIO RÁDIÓ: X. 9—10—11: A sztainbuli kémuő. X. 12—13—14: Vámpírok. X. 15—16—17—18: Kleopátra. A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye--------------------------­A 8 8 számú rejtvényeket megfejtette. (olvashatónévés pontoscim:) A SzMKE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom