Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-10 / 232. (4081.) szám
^1«<3űMa<SÍARH1RMP 1936 október 10, szombat. Titkos szerződések a spanyol polgárháború hátterében Ka Franco győz, Rio de Orot a németek, Ceutát és Maiorcát az olaszok, Galíciát pedig a portugálok kapják Német, olasz, angol titkos ügynökök lepték el Északafrikát ■■ Mire várnak a bennszülöttek ? ■ A bolsevizmus is megkezdte aknamunkáját — A PMH munkatársától — MÁR MEGJELENT A Tábortűi uj évfolyamának első Száma. A magyar diáktág és cserkészmozgalom lapja most lépett 8. évfolyamába. * Az egyévi előfizetési dij 20 Ke. * Itt a kedvező alkalom, diákok, cserkészek, hozassátok meg a Ti lapotokat. Megrendelhető postai levelezőlapon: Tábortűz szerkesztősége, Komárom, Masaryk-u. Tanger, október eleje. (MTP.) Éppoly kévéséé igaz az. amit egyes baloldali iaipok Írnak állandóan, hogy néhány marokkói törzs fellázadt Franco ellen, mint az, amit viszont a túloldal la.pjai szeretnek emlegetni, hogy a bennszülöttek lobogó lelkesedéssel sorakoznak Franco zászlaja alá. Tagadhatatlan, hogy mindkét beállítás túlzott, ha némi mikroszkópikus igazság meg is húzódik az aljukon. Voltak egyes törzsek, amelyek megtagadták a katonaállitást és a felkelő hadsereg hadiüzemeiben való önkéntes munkavállalást. Franco erélyesen lépett fel az engedelmességet megtagadókkal szemben, számos törzsfőnököt letartóztattak és tizenötöt agyonlőttek közülük. Voltak azonban szép számmal olyanok is, akik katonai szolgálatra jelentkeztek. A bennszülöttek felkeléséről nem lehet beszélni, még egységesen megszervezett ellenzéki magatartásról sem. Az igazság az, hogy a nemzetiek és vörösök harcát a marokkói bennszülöttek intern spanyol ügynek tekintik s azt nézik, hogyan lehetne belőle saját- magúk számára hasznot látni; rokonszenvrŐl vagy ellenszenvről az egyik vagy másik táborral szemben azonban náluk szó sem lehet. Marokkóban egészen más erők hatnak és egészen más oldalról mozgatják a kulisszák mögött az eseményeket. Harc a marokkói olaj- és ércmezőkért Már megírtuk többizben is, hogy annak a darab földnek, amelyen ebben a pilanatban a spanyol nemzetiek az urak, milyen nagy gazdaság- politikai s ennélfogva katonai jelentősége van. Marokkóban már régen nem a bennszülött lakosság nemzeti vagy vallási törekvéseiről van szó, hanem az olajról és ércről. S az is kétségtelen, hogy ebben a harcban már nemcsak Madrid és Sevilla mérkőznek egymással, hanem a háttérben más erők is meghúzódnak. Állítólag mindkét oldalon titkos szerződésekkel biztosítottak maguknak a küzdőfelek fegyvert és hadigépeket. Állítólag Francónak titkos szerződése van Németországgal és Portugáliával, hogy amennyiben az ő csapatai győznek, a Rio de Oro és a portugál Azora Németországhoz, Melilla, Te- tuan, Ceuta és Mallorca Olaszországhoz, a spanyol északi tartomány: Galieia pedig Portugáliához kerül, cserébe a németeknek juttatott Azoráért. Hogy létezik-e valóban ez a szerződés, vagy sem, persze nem lehet tudni. Angol és francia úgynevezett beavatott körökben állítólag megcáfolhatatlan bizonyitékok vannak róla. Persze akkor felmerül a kérdés, hogy miért nem hozták facsimilében nyilvánosságra a titkos szerződést. Lehet azonban az is, hogy ehhez nem érkezett el még a döntő pillanat és az utolsó ütőkártyának használják fel. Hogy aztán milyen ellendokumentumokat fog a másik tábor nyilvánosságra hozni, nsm lehet tudni. Egy bizonyos, hogy Anglia és Francia- ország sem ingyen támogatja a madridi kormányt. Anglia aggodalmai Gibraltár mialt Nem kell ismerni a politikai boszorkánykonyha titkait, hogy az ember meg tudja állapítani, hogy Anglia nem nézheti közömbösen, mi történik Gibraltár körül s hogy esetleg igen veszélyesen megváltoznak a Gibraltár keleti bejáratánál a hatalmi viszonyok. Tekintettel arra a már nem is titkolt viszályra, amely Anglia és Olaszország között van, nem látszik valószínűnek, hogy az angolok szó nélkül akceptálják például azt, hogy Ceutát Olaszország kapja. Hogy Ceuta mennyire nem közömbös az angoloknak, azt az is bizonyitja, hogy már 1915-en meg akarták vásárolni a spanyoloktól. Ha az angoloknak ez a tervük sikerült volna, akkor a Gibraltár keleti kapuját is be tudják zárni s ezáltal a Földközi-tengerből angol belső-tengert csinálhattak volna. A terv már úgyszólván nyélbe volt ütve, amikor Németország értesült arról, hogy mi készül 8 egyik legügyesebb titkos ügynökét, Rolland bárót küldte Madridba, akinek aztán sikerült az utolsó pillanatban fenékbefurnl az angol tervet. Ma ugyanazt a szerepet játssza Északafriká- ban Olaszország, mint annakidején a német birodalom. Ha Olaszország megveti a lábát Ceutában és Tetuanban, akkor ez annyit jelent, hogy vége Tanger önállóságának, ami pedig igen érzékenyen érintené egymagában is az angol és francia^ érdekeket, de vége Gibraltár kulcshelyzetének is és Franciaország marokkói pozícióját ifi súlyos veszély fenyegeti. A pánizlám mozgalom és a III. internacionálé A versengő európai nagyhatalmak mellett még két hatalom érdeklődik Spanyol-Marokkó iránt, éB keveri a kártyát. Az egyik a pánizlám mozgalom, amelyről soha nem lehet egészen biztosan tudni, hogy honnan mozgatják, néha úgy látszik, mintha Londonból, néha meg ügy, mintha Berlinből, de vannak jelek, amikből arra lehet következtetni, hogy Moszkvának ia van némi beleszólása a dolgokba. A másik pedig a szovjet, vagyis a harmadik internacionálé, amely itt hihetetlenül élénk tevékenységet fejt ki. A sok oldalról angazsált és minden oldalról titokzatos pánizlám mozgalomról csak annyit lehet bizonyosan tudni, hogy egy valláspolitikai titkos testület, az úgynevezett „kék férfiak4' befolyása alatt áll. Ezek Abd el Krím hívei, idegengyűlölők, szélsőségesen reakciósak és céljuk megtisztítani az országot éppen ugv a francia, mint a spanyol, vagy bármilyen más" idegen befolyástól. Hogy mi lesz azután Marokkóval, ezen ők nem Szívesen törik a fejüket. A politikai viszonyok zavarosságára jellemző, hogy az algíri arab mozgalom, az „Észak- afrika csillaga14, amely Ben-Djeliül nevű bennszülött orvos vezetése alatt áll s annak ellenére, hogy erősen fasiszta színezetű, szoros barátságot tart fenn a francia népfront vezéreivel s annak ellenére, hogy antiszemita, újabban a zsidók és arabok összebékitésén fáradozik. Ezeknek a közvetítő szerepe az arabok és franciák között eredménytelen maradt. Persze, sem a franciák, sem a spanyolok nem tudják, hogy kit és hogyan csapnak be úgynevezett arab bizalmasaik. Most még beleszólt a koncertbe a harmadik internacionálé is. S noha egészen eddig a legvadabb agitációt fejtették ki a franciák gyarmatpolitikája ellen a bennszülöttek között, most, amikor az éveken át céltudatosan doppingolt bennszülöttek elérkezettnek látnák az időt a felkelésre, kiadták a jelszót, hogy támogatni kell a népfrontot. Ez a jelszó-káosz persze erősen érezteti hatását. Munkában a kémek hada Fokozza a jelszavak és titkos szervezkedések zeibvásárát, még az is, hogy más hatalmak titkos ügynökei sem akarják tétlenül nézni a távolból az eseményeket. S három kontinens valamennyi kétes exisztenciája most itt nyüzsög. Észak- Marokkóban mésr soha nem járt-kelt és fontoskodott annyi külföldi „tudós44, nagyvállalkozó14 és „kereskedő41. Ugyanakkor, amikor Párisban és Londonban az újságíróknak elárulják, hogy titkos szerződést kötött Franco a németekkel, olaszokkal és portugálokkal, természetesen nem beszélnek arról, hogy az Intelli- sne Service ügynökeinek egész raja dolgozik ranco e len Marokkóban. A Melilla - tartományban Gardner kapitány, Lawrence ezredes egyik volt bizalmasa és munka- j társa dolgozik hatalmas apparátussal. Taghonia nevű bennszülött ügynöknő a legelső 1 munkatársa, neki köszönheti, hogy sikerült | kapcsolatokat találnia Elljen Pearsonhoz, aki, nem lehet tudni, micsoda titokzatos uton-módon a harcias kabyl-törzsek egvik vezére és a spanyolok elleni harc szervezője. Igaz, hogy a németek és olaszok sem alusznak. Tetuanban dolgozik Wagenheim, aki mint rendkívüli küldetéssel megbízott konzul, nemrégiben érkezett ide Berlinből. Valószínűleg nem puszta véletlen, hogy összekötő-tisztje egy Vittorini nevű olasz, aki az olasz titkos ügynökség egyik legjobb embere. Fezben „tudományos kutatásokat44 végez Berxelomen professzor, Tangerben Liegent kapitány, Dél-Marokkóban pedig e.gy bajor születésű, de naturalizált marokkói: Achmed Scli&ffer, aki 1108-ban mint a Mannesmann-fivérek ügynöke telepedett itt le s azóta szivósan és. céltudatosan képviseli a német érdekeket, Ilyen körülmények között el lehet képzelni, hogy a francia vezérkar híres második irodájának főnöke, Nogués tábornok nem tud túlságosan 'jó eredményeket felmutatni. Mit csinálnak közben a bennszülöttek ? Úgy látszik, várnak, vagy már talán nem is készülnek semmire. Sokan közülük jelentkeznek Franco hadseregébe, mert ott 501) pezeta készpénzt kapnak s azonkívül napi 3—5 pezeta zsoldot, s ami a fő, fegyvert és muníciót. Persze a spanyolok tudják, hogy a bennszülött katonaság megbízhatatlan és a legkisebb fegyelemsértést igen szigorúan büntetik. Úgy, hogy innen aligha fog lázadás kirobbanni Francóék ellen. Egy azonban bizonyos, hogy ezt a küzdelmet véglegesen nem dönti el sem a nemzetiek, sem a Frénte Popul a r győzelme — úgy látszik, hogy a harc itt Marokkóban fog eldőlni, ott, ahonnan elindult. És visszafordul a vándor. .. Beregszászon koldul a 21 év után megtért béna hadifogoly, hogy - visszautazhasson Szibériába Aki a Tisza vízét issza... ■ A hálátlan folyó elragadta a honvágytól visszaiizött fél ábu rokkant szülőházát Tiszaujlakon Beregszász, október 9. A háborús sors megrendítő helyzetbe sodort egy most visszatérő volt hadifoglyot. Bálint Ferenc tiszaujlaki gazda huszonegyévi távoliét után béna karral, féllábbal tért vissza szülőhelyére és ott kellett rádöbbennie, hogy nincs meg többé otthona, kicsiny házát elsodorta az árvíz, senki sem építette föl többé... És a szerencsétlen ember most Beregszász uccáin koldul, hogy visszatérhessen Oroszországba családjához, amelynek tagjai azt remélték, hogy rövidesen követhetik a családfőt az uj hazába. Bálint Ferenc az omszki kormányzóságban lévő Petropavlovszkból tért haza, mert két évtizedes távoliét után ellenállhatatlanul erőt vett rajta a honvágy. Oderbergig vonaton • tette meg az utat, onnan pedig hol gyalog, hol szekéren utazott régi otthona felé a béna vándor. Vonatra már nem tellett, mert pénze elfogyott az Oderbergig tartó hosszú utón. Hetekig vándorolt, amig elért Ti- szaujlakra. Meglepetve látta az uj faházak hosz- szu sorát, mert mitsem hallott szülővárosa tragikus pusztulásáról, amit a Tisza tomboló hullámai vittek végbe ama végzetes júliusi éjszakán. Az elpusztult háromszázharminc ház között volt Bálint Ferenc szülőháza is, amely nem épült föl többé. A hadifogoly, aki nem találta meg otthonát, könnyes szemmel hátat forditott szülővárosának, amelyben már semmi sem emlékeztette a lelkében híven megőrzött múltra. Beregszászra vette útját, ahol ma az ucca sarkán áll fakult muszka köpenyében, szemében az összeomlott élet minden fájdalmával. Könyöradományokat kér, hogy visszatérhessen Szibériába feleségéhez és két gyermekéhez, akiknek azt ígérte, hogy nyomban ir érlük, mihelyt munkához és keresethez jut... A béna egykori harcos asszonyt kapott Szibériában és hozományul egy szélmalmot, amelyet a vörösök is meghagytak tulajdonukban. Két kisleányuk van: Olga és Karolina, mind a ketten tudnak magyarul és tudják, hogy a Tisza a világ legszebb folyója ... A múlt év telén fogta el Bálint Ferencet a honvágy és nyomban útnak indult megtakarított pénzével. Bálint Ferenc, aki ma az ucca sarkán kéregét, valamikor daliás őrmestere volt a brassói huszárezrednek, azt megelőzően pedig asztalosként •dolgozott az óbudai hajógyárban. A világháború első napjától kezdve a fronton volt, részt vett a limanovai gyilkos csatában, küzdött Gorlicénél és végigharcolta Galíciát. Lengyel földön, Rovnónál szakította le lábát a srapnell és a szilánkok karját is összeroncsolták. Sebesülten jutott fogságba, másfél évig feküdt a moszkvai hadikórházban és onnan csak a forradalom szele sodorta ki. Szibériába került, ahol nyolc éven át egy bőrgyárban volt fölügyelő. 1925-ben megnősült, egy volt német és egy volt török hadifogoly volt a tanúja. Tízévi nyugodt családi élet után lángolt föl olthatatlan honvágya, amely keserű csalódást hozott számára. Annyi szenvedés és hányódás után sem javai, sem illúziói nincsenek többé ... Df* H. K. Acsiíizközi kormánybiztos Szlovenszkó, október 9. Nyolc községből áll a Csilizköz; „főhelye44 Bős község. A Csiíizközi a békeszerződések Győr-megycbűl csatolták a Csal ó- közhöz. Való, hogy a Csilizköz van megáldva a clél- szlovcnszkól járások közül legjobban vízzel, a Duna mellett fekszik s hol a talajv.z tör föl itt, hol a megduzzadt csatornák fenyegetik a lakosság birtokait. Mocsaras, vadvizes terület volt a Cs.lizköz még néhány évtizeddel ezelőtt is s aki itt földet vásárolt, cicire tudta, hogy sok vízzel kell megküzdenie. Azóta is állandóan dolgoznak a Csii zk"z- ben ?z Ármcntesítő társulat mérnökei s murk:' ai és éppen a legiitób" i hónapokban született egy kitűnő terv, amely szerint a Csilizküzt a lehetőséghez képest mentesítik a feltörő vadvizektől. Ez igy, csak helyzetié'rás. Egyesült pártunk, illetőleg volt pártjaink többször interpelláltak a Csilizköz érdekében és a többszöri sürgőié-n; k, nemkülönben pedig a Komáromban székelő Árfli n- tesitő Társulatnak sikerült a támogatást kijárni: a munka nemrégiben megindult. Ha pénz lesz, Isten segítségével csatorna is épül. Az agrárpárt azonban gyűlést tartott sietve ez- ügyben: megragadta az alkalmat, hogy a csiíizközi polgártársak előtt bebizonyítsa erejét s nagy nép- gvülést toborozott össze Dálszlovenszkón. Mivel azonban felt, hogy a nyolc csiíizközi község nem ad ki egy agrárgyülésre valót, tizennyolc köz ég agrárpárti korifeusait doboitatta össze a bibi nagygyűlésre, de a csilizpatasiak végkép otthon maradtak: ott nem lévén agrárpárt, egyszerűen f'gyeLm- re se méltatták Szappanos titkár ur és Kinn Istv án tanító ur tüzes beszédeit, amelyek a csii zközi ár- mentesitéssel kezdődtek, aztán egy merész lendülettel ugv végződtek, hogy iratkozzunk be az agrárpártba... A merészebb szónokok nem akartak egyebet, mint külön kormánybiztost a Csii z- közbe s ez a cim: „csiíizközi kormányb ztos44 nem is festene oly rosszul, ha a hősiek nem emlékeznének arra, hogy a nemrégiben ígért fejenkinti mázsa gabonát sem kapták meg máig. Rejtély azonban, hogy miért kellett most gyűlést tartani a „tizennyolc csiíizközi községnek44, amik .r a munkálatok már meg kezdődtek s lényegiben az a fontos, hogy pénzt és anyagi támogatást kapjon a csatornázó társulat. A csatorna csak üriigy volt a toborzásra s arra, hogy elragadtatott szónokok kormánybiztos után kiáltsanak a sáros falvaiban, A dunaszerdalielvi ármentesitő szekciós gyűlésén fel is hívták a nyolc csiíizközi községet: váljen külön, alakítson külön társulatot, esetleg kormánybiztosságot, hiszen ezt akarták, itt azonban nem vállalták, már az elkülönülést a csiíizközi követek, mert tudják, hogy összetartásban mégis a nagyobb erő s csak a váll vetett munka hozza meg eredményes gyümölcsét. Csilizköznek nyolc községe van: mégis tizennyolcból hívták össze a korifeusokat, akiknek csak egyet kellett volna megtanulni: pénz kell ide s nem agrárpártba való beiratkozás. Mert maguk a pártkorifeusok is megmosolyogták később a dclgot: nagyon átlátszó volt a gyűlés célja, tiltakozni akartak s toborzással végezték, (r.) Gömbös magyar miniszterelnök ravatala n müncheni királyi palotában 4
