Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-30 / 248. (4097.) szám
8 WfrGAI-MAGfr-AR-HlRLflg 1936 október 30, péntdC A Komáromi FC súlyos vereséget szenvedett Fűleken Az .Érsekújvárt SE legyőzte a Vast — Sáros, Irreális pályán folytak le a mérkőzések FTC-Komáromi FC 6:1 (1:1) Fülek, október 29. (Saját tudósítónktól.) Rendkívül nehéz, sáros talajon játszották le e mérkőzést, amelyben az FTC végig nagy- fölénnyel megérdemelten győzött. Fülek Piláf és Vyimlátyillal megerősödve csatársorában, de még miiindig Mihók nélkül állt ki. A 10. percben Fülek teljesen átvette a játék irányítását és csatársora egymásután teremti a veszélyes helyzeteket, de a csúszós talajon a csatárok nem tudják helyezni lövéseiket s így azok sokszor elkerülik a kaput, többször pedig Szigethy kapus bravúrosan és sok szerencsével ment. Minden pillanatban esedékes a füleki gél, mégis a KFC szerzi meg a vezetést, ameny- nyiben Zupko a 18. pereben könnyelműen a tizenhatos vonalon belül kézzel leüti a labdát s a megítélt tizenegyest Vitálos belövi. 0:1. Gól után az FTC hatalmas iramot diktált és szebbnél-szebb támadások futnak a pályán s végül a 25. percben nagy kavarodásból Galbács hálóba kotorja az egy enlítő gólt. Az első félidőben Füleknek legalább három- négy gólt kellett volna rúgnia, de úgy Pilát, mint Vymlátyil sérüléseik miatt kissé még kímélték magukat. A második félidő azután kárpótolt az első góltalanságáért. Fülek az első perctől kezdve nagy fölénybe került, de a KFC védelem egyelőre még sikeresen veri vissza az FTC folytonos rohamait. Dacára a sok gólhelyzetnek az FTC csak tizenegyessel tudja a vezetést megszerezni, amennyiben Hadanich az 5. percben kézzel érinti a labdát s a megítélt tizenegyest Vymlátyil értékesíti. 2:1. A megeredt eső még nehezebbé teszi a játékot s a KFC csapatán a fáradtság erősen kiütközik. Egymást követik a szebbnél-szebb FTC támadások és a 15. percben Galbács-Egry-Vymlátyil a labda útja. Az utóbbi kapusba lő, ki túllép a labdával a gólvonalon és a biró gódt ítél. Újabb füleki támadásnál Gleissza beadását Galbács a 16. percben védhetek lenül belövi. 4:1. A 20. percben miég fellángol a KFC támadó kedve, de nagy helyzetiben Uram az FTC kapusa, László lábáról szedi le a labdát. Fülek kezd egykapura játszani, a 42. percben Gleissza sarokrúgása Gal- bácsihoz kerül, ki váratlanul gólt lő. 5:1. Újabb sarokrúgás a KFC kapuja ellőtt, melyből Vymlátyil a hatodik gólt lövi. Komárom csapata, dacára a súlyos vereségnek, tetszetős játékot produkált, de az ezúttal jő napot kifogó fülekiek ellen neim_ tudtak boldogulni. Komáromnál kitűnt a védelem, Vitálos, László és Drózdy. Az FTC legjobb csapatrésze a Zupkó-Csu- kás-Hudec fedezetsor volt, mely úgyszólván belekényszeritette a csatársort a folytonos támadásokba. A védelem kevés dóigát jól végezte. Kovák biró pártatlan volt és mindkét fél megelégedésére bíráskodott. „Vizipoló“=pályán — jó futballt ÉSE—VAS 3:0 (2:0) Érsekújvár, október 29. Csaknem 24 óráig tartó esőzés után erősen felázott, irreális talajon kezdődött a mérkőzés, amelyre 8—4C0 elrettenthetetlen sportrajongó volt kiváncsi. Közvetlen a mérkőzés megkezdése előtt az eső elállóit, de a pálya hatalmas tócsáival igy is inkább hasonlított valami sekély vizi- poló-pályához, mint futballgyephez. A várakozás ellenére azonban a mérkőzés rendkivül jó sportot hozott, mert az ÉSE néhány játékosának szemme Hátha tólag konveniált a mély, sáros talaj s az egész együttes olyan kedvvel, olyan lendülettel játszott, mint az őszi szezonban még egyetlen mérkőzésen sem. Az első félidő két ÉSE-gólját Brcsztel és Laczkó szerezte meg, majd a II. félidőben Kelemen volt eredményes egy kapu előtti kavarodásból. A mutatott játék alapján a győzelem sokkal nagyobb arányú lehetett volna s a Vas csak szerencséjének és Lukács kapus nagy formájának köszönhette, hogy megsemmisitö vereséget nem szenvedett. Az LSE csatársora nagy lendülettel játszott s itt elsősorban a veterán Laozkót kell megemlíteni, aki újra közeledik fénykora nagy formájához, bár a lövéseivel még nem közelíti meg régi stílusát. Brösztel a mérkőzés egyes periódusaiban nagystílű center volt s Kovátsnák nagy technikai iés taktikai tudásához csak egy kis szerencse kellett volna s legalább B—4 gólt érhetett volna el. A joblbszárny volt a csatársor gyengébb része, de HauHk kétségtelenül használható játékos. A halisorban Herditz- kynek nem konveniált a puha talaj, de játék- készsége különösen a második félidőben pompásan érvényesült. Verseghy viszont olyan jó volt, mint már régen nem láttuk őt. Reiner is javuló formát mutat. A Tóth-Szklenár hátvéd-pár áttörhetetlen volt a Vas-csatárok számára, akik között változatlanul csak az erősen fogott Fürst mutatott valamit. A munkás csapat kiemelkedően legjobb embere Lukács kapus volt. Mohler biró kitünően vezette az élénk- le mpéju mérkőzést. A nyugati divízió tabelláján a két mérkőzés után a pontállás annyiban változott, hogy a Füleki TC felnyomult a vezetők mögé: a Trenicséni TS, Komáromi FC és a Rapid miögé a negyedik helyre. >»— A' Zsolnai SK és a Zólyomi TK visszaesett az 5-ik, illetve J'-ik helyre. Az EBE viszont megelőzte a VAS-t és felszökött a 8-ik helyre. Szlovenszkói eredmények ROZSNYÓ. SC—Barak SC, Kassa 3:0 (1:0.) Északi kerületi bajnoki mérkőzés. A rozsnyótak megérdemelten, de kissé túlzott gól aránnyal győztek. Kitűnő biró volt a kassai Heidecker Zoltán. NYITRA. Tapolcsányi SK—AC Nyitra 3:0 (3:0.) Bajnoki mérkőzés, durva küzdelem. KASSA. KAC—Törekvés 3:2 (2:2.) Barátságos mérkő. ’s. Cseh- és morvaországi eredmények PRÁGA: Sparta—SK Kladno 8:0 (7:0.) Ligabajnoki mérkőzés, amelyet a Sparta — főleg első félidei kitűnő játékával — fölényesen nyert meg. Ezzel a Sparta 12 ponttal és jobb gólaránnyal került az élre az ugyancsak 12 ponttal biró Sla- via és a brünni Zsidenice előtt. Viktória Zsizskov—Boheijplans 2:2 (1:0.) A két régi rivális barátságos mérkőzése eldöntetlen eredményt hozott. Slavla—Sparta Michle 7:0 (5:0.) — Nusle— öechie Kariin 3:2. Barátságos mérkőzések. BRUNN. Admira, Bécs—Zsidenice 5:4 (2:3.) Nemzetközi ZLIN. SK Bafa—SK Prostéjov 1:0. Meglepő győzelem. KARLSBAD. KFK—Slavia 3:2 (1:0.) — Sport- brüder Altrohlau—'Sparta 3:2. GABLONZ. BSK—Sportbrüder, Prága 4:0. Divi/.iós mérkőzés. TEPLITZ. TFK—<TTvézda Tűm 7:2. — Víb T<.p Hz SK Soborten 14:0. SAAZ. DSV Saa* -iDFK Auláig íi:0 (1:Ó.) LABDARÚGÁS 5 )( Nürnbe.gben a két helyi rivális: az IFC és a Sp. Vgg. Fürth találkozott egymással. A két egyesület 117. mérkőzése az IRC Nürnberg 5:0 (0:0) arányú fölényes győzelmét eredményezte. )( A magyar válogatott csapat december 6-án Dublinban, 8-án Amszterdamban és 13-án Brüszsze’.ben játszik az angol—magyar mérkőzés kapcsán. Dr. Dietz Károly, a Magyar Labdarugó Szövetség kapitánya, a decemberi angol—magyar mérkőzésre való készülődés első lépéseként ihar- minctagu játékos-keretet állított össze. A harminc játékost hét egyesületből jelölte ki. A keret tagjai egyesületeik szerint a következő: Hungária: Szabó, Biró, Zimonyi, Túrái, Dudás, Sas, Cseh, Titkos. Ferencváros: Polgár, Korányi, Lázár, Sárosi, Toldi. Újpest: Szűcs, Kocsis, Vince, Zsengellér. Kállai, Tóth, Hóri, Szalay. Fhőbus: Csikós, Béky. P. Szabó. Szeged: Pálinkás, Miklósi, Raffai, Gyarmati. Kispest: Szabó II, Budai „11“: Magda. TÉLISPORT )( A kanadai Toronto Dukes Londonban második mérkőzésén a Wembley All Starstól 2:4 arányban vereséget szenvedett. A (tazsauifi utazik ht&saea: ÁTLÓN: A zöld mezőn. URÁNIA: Napsugár kisasszony. LUX: A panoptikum titka. REDOUTE: Eltűnt. TÁTRA: A tarka fátyol. METRÓRÓL: Vihar a sárga tengerem SzmHÁzKönYvKobTtiRA:. Kálix Jenőnagysikere Budapesten Budapest, október 29. Kálix Jenő, a prágai német zeneakadémia kiváló tanára hangverseny- kőrútjai során ezidén is utbaejtette Budapestet, ahonnan egykor mint sokatigérő fiatal tehetség indult pályájára. A magyar főváros zeneélete mindig megkülönböztetett szeretettel fogadja ezt a kitűnő muzsikust, aki ma még többet jelent nekünk, mint amennyit Ígért. Mert Kálix nemcsak hivatott virtuóza lett hangszerének, hanem egyúttal megnemalkuvó hirdetője is a legkomolyabb zenei műveltségnek. Szemfényvesztő technikával kérkedő, körmönfont pianisztikus hatásokkal páváskodó virtuóz akad ma elég a hangversenydobogón; de annál ritkább érték az a művész, akinél a hangszer emelkedett kulturális eszmények szolgája, akinél az előadóművészét az alkotóművészet utjának hűséges kalauza. Az ilyen művész a komoly zenei kultúrák szolgálatával természetesen nemcsak közönsége műveltségét gazdagítja, hanem saját művészetét is. A zeneirodalom nagy stílusai és egyéniségei olyan széles és mély perspektívákat nyitnak meg előtte, amilyenekről a technika csillogó kincseire kapzsi bravurjátékosok mégcsak nem is álmodnak. A nagy stílusok és nagy zeneköltő- egyéniségek hatalmas perspektívájában szabadon bontakozik ki, mélyül el művészi karaktere, színesednek, csiszolódnak kifejezési eszközei és a lélek belső gazdagodása százszor jobban gazdagítja a zongorajáték külső formáit, mint az olcsó külsőséges hatások hajhászása. Kálix Jenő egyike azoknak a művészeknek, akiket hajlékony, finom intelligenciájuk, fogékony, éber fantáziájuk mintegy predesztinál arra, hogy művészetükben a legkülönfélébb zenei kultúrákat öleljék föl. Ez a művész valóságos globetrotternek született a zeneirodalom birodalmában. Miután bejárta Bachtól Lisztig a muzsikának azokat a világvárosait, amelyekben minden pianistának otthon kell lennie, kiterjesztette utazásait a zongorairodalom kevésbé kulturált területeire: fölkereste a Bach előtti klasz- szikusokat és követte úttörő utaikon a Liszt utáni modemeket És ami a legfontosabb: néni tartozott azoknak a világjáróknak sorába, akik minden földet ismernek, csak éppen sajátjukat nem. Kálix fiatalabb pianistagenerációnlcbaa egyike volt a legelsőknek, akik fönntartás nélkül követték a magyar zene nagy megteremtőit: Bartókot és Kodályt azon a merészen kanyargós utón, amely az impresszionizmus lázában forrongó Párison keresztül... a magyar faluhoz, a magyar föld évezredes énekét őrző parasztsághoz vezetett. A budapestieknek gyakran és joggal vetik szemére, hogy jobban ismerik a külföldet, mint saját hazájukat. Ha ez igaz az életben, akkor kétszeresen igaz a zenében. Kálix Jenő ezért még ma is fontos hivatást tölt be Budapesten Bartók- és Kodály-interpretációival, amelyek megbízható vezetők a zeneirodalom magyar tájain. Kálix mostani hangversenyének is kiemelkedő számai voltak Kodály és Bartók zongora- darabjai, amelyekből örömmel állapíthattuk meg, hogy a kitűnő művész Magyarországon is hivatott propagálója, Magyarországon kivül pedig méltó reprezentálója a modern magyar zenének. Goethe mondta: aki nem ismer idegen nyelveket, az a saját nyelvét sem ismeri igazán, Kálix azért ismeri olyan jól a modern magyar zene nyelvét, mert pompásan beszél a német, olasz, francia zene nyelvén is. Hangversenyén. Brahms f-moll szonátájának zord északi szenvedélyét, jellegzetesen német melankóliáját ugyanolyan megértéssel idézte föl, mint Scarlatti muzsikájának tiszta mediterrán fényét-ragyogását, vagy Debussy opalizáló pasztellszíneit. Sőt művészünk differenciált formaérzéke megtalálja a kulcsot még olyan kényes stílusproblémákhoz is, amilyent Bach zongoraátdolgozásában Benedetto Marcello oboa-versenymüve jelent az előadóművésznek. Kálix Jenőt — mondanunk sem kell —• a Vigadó nagytermében ezúttal is lelkes és hálás közönség ünnepelte. TÓTH ALADAR, Budapesti színházak Feltételes megállóhely Tágon István háromlelvonásos vigjátéha a Nemzeti Színházban Budapest, október 29. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Az az érzésűink, hogy abból a gondolatiból, amelyből Zágon István most bemutatott vigjátéka kinőtt, a tehetséges és sok sikert látott szerző — ha akarta volna — mélyen szántó é3 komoly darabot irha tolt volna. De Zágon optimista, mosolygó lélek, akinek — úgy látszik — az a legfőbb gondja, hogy mulattassa embertársait. Ezt a célját uj darabjával teljes mértékben el is éri. Valahogy úgy fest a dolog, hogy az a „feltételes megállóhely", amelyet Zágon István darabja címéiül választott, maga az élet is lehetne. Ebben a darabban mindenesetre nem magáról az életről, hanem csupán egy színésznő életéről van szó, aki egy színházi mellőzés miatt súlyosan összevész nemcsak a színházzal, hanoim a híres újságíróval is, akit a színésznő vőlegényének tartanak. Az újságíró karrierje érdekében Rómába készül, és igy nem tudja, de nem is akarja a felmerült konfliktust elintézni, bár a színésznő mindent elkövet, hogy az újságírót az úttól visszatartsa. A színésznő a mellőzés miatt érzett hangjában vidéki rokonaival ugyanazzal a gyorsvonattal utazik fainra, melyen az újságíró RcimáJba indul. Minthogy semmi kérés nem hatja meg az újságírót, a színésznő vidéki rokonaival leszáll egy „feltételes .megállóhelyen", ahol belecsöppen _ egy műkedvelői előadásnak előkészületeibe. Ennek a műkedvelői előadásnak főszerepét jótsza a színésznő húga és egy kedves, robusztus, élettől duzzadó fiatalember, a húgának a vőlegénye, akinek fiatalsága és kedves közvetlensége megejti a színésznő szivét. A fiú is szerelemre gyullad a pesti színésznő iránt. Ám ez a szerelem nwiló életű, csak „feltételes megállóhely" a színésznő életében, aki végül is belátja, hogy vissza kell térnie a saját elemébe, a színpadra, — de elmúlik a szerelem a fiú szivéből is, aki ráeszmél arra, hogy az ő helye az eke szarva mellett van. Ebiből a meséiből, mint mondottuk, Zágon István, ha akarta volna, sok komoly és szép dolgot csinálhatott volna. De még igy is hálásak vagyunk neki, mert jóízűen megkacag- tatott és néha szivünk mélyéig meg is hatott darabjával. A Nemzeti Színház kitűnő előadását Gótth Sándor rendezte. Hosszú szünet illán őrlőimmel láttuk viszont a színpadon Tőkés Annát, aki a színésznő szerepében csillogó és színes alakítást nyújtott. Mellette és vele Uray Ti-1 vadar, Jávor Pál a darab két kitűnő férfi-1 főszereplője, továbbá Vizváry Mariska, Berkyc Lilli, Lánczy Margit, Szörényi Éva, Gőzön i Gyula, Gabányi László és Apáthy Imre oszto®tak a bemutató est nagy és zajos sikerében Sok hűhó Emmiért Cperettbemutató a Kamara Színházban Szűcs László, a széphangu teuorista, aki az operaházi tagságot a szinigazgatás kockázatos vállakózásával váltotta fel, egy úgynevezett modern operettel nyitotta meg a magyar főváros legfiatalabb operett-színházát, a sok vihart és változást látott Kamara Színházat. Az operett címe: „Sok hűhó Emmiért" és Aszlányi Károly, a kitűnő fiatal iró hasonló cimü regényéből készült. A zenét Fényes Szabolcs szerzetté hozzá és mindjárt elmondhatjuk, hogy ez a muzsika — annak ellenére, hogy a zeneszerző több régi és ismert slágerét is felhasználta az operettben — vidám, dallamos és ritmikus. Hogy mi a tartalma ennek az operettnek, az talán nem is fontos, bizonyos, hogy a szerelmesek a darab végén összekerülnek. A fontosabb az, hogy a Tihanyi Vilmos által rendezett előadás, középpontjában a kedves és tehetséges Day- ka Margittal, színes volt, jó volt és tetszett a publikumnak. Kovács Katóban rendkivül ügyes szubrettet ismertünk meg. Az operett férfi-főszerepét természetesen Szűcs László játszotta és amikor énekeit, igaz élvezetben volt résziünk. Vendrey Ferenc, Ihász Lajos, Gáál Sándor, Hiubay Zsenka, Erdélyi Edit, Sala Domokos és Lengyel Vilmos szereplői még az operettnek, amelynek táncait Bob Gray, az isimert táncos tanította be. Az előadás betanításáért és stílusos vezényléséért Nagypál Béla karnagyot illeti az elismerés. A bemutató közönsége lelkesen fogad ta a darabot és sokat tapsolt a szereplőknek és a darab szerzőinek. A „Pódium-kabaré" megnyitása A Gresham-palota szuterrén helyiségében szombaton nyílt meg Békeffi László uj kabaréja, amelyet az igazgató „Pódium irók kabaréja" név alatt szervezett és nyitott meg. Az uj kabaré azokon a nyomdokokon akar haladni, amelyeket a magyar kabaré megteremtője, Nagy Endre, jelölt meg és ehhez képest olyan műsorral lép a nyilvánosság elé, amely a nnulattatás mellett az irodalmat is szolgálni akarja. A gazdag megnyitó műsor egyes számait Nagy Endre, Lovászy Károly, Lőrinc Miklós, Vadnai László, Ágostom^ Ernő, Boros Elemér, Nóti Károly, Török Rezső, Harmat Imre, Csöndes Géza és természetesen maga a kitűnő direktor: iBékeífi László
