Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-30 / 248. (4097.) szám
Javuló viszonyok" (sp) Prága, október 29. Külpolitikai csatározások folynak most a csehszlovák belpolitikában s ha a koalíció felzaklatott méhkasába Krofta külügyminiszter expozéja látszólag nyugalmat is varázsolt, a Czernin-palota büvölésének sikere aligha lehet hosszantartó s az ellentét, amely a jobboldal és a baloldal között van, egyrészt az eddigi szövetségi rendszer és egyoldalúság, másrészt a ,,középeurópai vonalvezetés" tekintetében még sok gondot okozhat a külügyi kormányzatnak. A külügyi vita folyamán Szüllő Géza a szó szoros értelmében egy gyakorlati példával illusztrálta a régi és merev prágai külpolitika tarthatatlanságát. Magyarország és Csehszlovákia viszonyát hozta fel mintának. Ez a két ország a mai prágai módszerek és irányelvek mellett nehezen közeledhet, pedig a köztársaság teljes közvéleménye egyetért abban, hogy mind gazdaságilag, mind az általános konszolidáció érdekében rendkívül kívánatos volna, ha a két állam tényleg közelebb kerülhetne egymáshoz. Középeurópában ugyanúgy Magyarország és Csehszlovákia együttműködésétől függ a rend és a nyugalom, mint Nyugateurópában a francia-német együttműködéstől, feltétlenül keresni kell tehát az utat, amely e kívánatos cél felé vezet. Ma már a csehszlovák külpolitikai közvélemény is meg van győződve arról, hogy az eddigi módszer hibás, vagy enyhébben szólva: eredménytelen volt. A legjobb cseh fejek gondolkodóba estek és felvetették a kérdést, nem lehet-e a szovjet és a francia politika melletti csökönyös kitartás helyett | valami más módot találni a szomszédokkal | való megegyezésre, mert a távoli barátok! nem mindig a legalkalmasabbak a közeli haragosok ellensúlyozására, de ha a nagy konfliktusok esetén talán alkalmasak is erre, a békében nem biztosíthatják az ország gazdasági prosperitását, ha azok a hatalmak, amelyek jóindulata gazdaságilag nélkülözhetetlen, nem nyerhetők meg a közös gazdasági munka számára. Az eddigi prágai külpolitika szerint Középeurópában elképzelhető egy gazdasági szoros együttesi haladás, anélkül, hogy a politikai kérdések-1 hez hozzá kellene nyúlni s Csehszlovákiai például a legtökéletesebb gazdasági jó barátságban élhet szomszédjaival, anélkül, hogy fel kellene adni külpolitikai struktúráját, amely sokszor kereszteződik szomszédai érdekeivel. Sőt, Prága gyakran kifejezte csodálkozását, hogy például Magyar- ország gazdaságilag nem akar beilleszkedni a kisantant által elhatározott rendbe. Mintha ezáltal Magyarország ,,elszabotálná a kibontakozást." Azért, mert nem hajlandó aláírni azt, amit a legszentebb meggyőződése szerint nem tart összeegyeztethetőnek nemzeti érdekeivel. Szüllő Géza beszédében rámutatott e prágai külpolitikai irányelv tarthatatlanságára. Mint az egykori monarchia tapasztalt politikusa, aki sokszor vett részt a közös ügyek megbeszélésében, tapasztalatból tudja, hogy a legtökéletesebb gazdasági egység , és együttműködés is lehetetlenné válik, ha a politikai problémák nincsenek tisztázva, ha az egyik partner úgy érzi, hogy a másik veszélyezteti politikai kibontakozását. Prágában tudják, hogy Középeurópa gazdasági együttműködése nélkülözhetetlen. Tudják, hogy valahogy meg kell teremteni a dunai gazdasági összhangot, hiszen Hodza Milán miniszterelnök minden külpolitikai KiráíyíáiogaÉás az áííamünnepen a prágai várban Két és tél éra hosszat tárgyalt Károly király és Bene§ elnök a külügyminiszterekkel együtt Prága fényes külsőségek közöl! fogadta a román vendégeket • * A két államfő a zuhogó eső ellenére nyitott kocsiban haladt át a városon • ■ • Károly király már vadászik Prága, október 29. A csehszlovák állam kikiáltásának évfordulóját ezidén a szokottnál nagyobb pompával ünnepelték meg, mert épp erre a napra érkezett a csehszlovák fővárosba II. Károly román király fiával, Mihály nagyherceggel és Antoneseu külügyminiszterrel’ együtt. A prágai ünnepségeket reggel hét órakor 28 ágyulövés nyitotta meg. Félnyolckor a Reprezentációs-ház falán levő emléktábla előtt ünnepélyesen kitűzték az állami zászlót. Ebben a házban kiáltották ki 1918- ban ezen a napon az önálló csehszlovák állam megalakulását. Két és fél érés tanácskozás a prágai várban Bene§ köztársasági elnök szerdán délután magánlakásán teán Látta vendégül Károly romány királyt, Antoneseu román ég dr. Krofta csehszlovák külügyminisztereket. Utána politikai megbeszélést tartottak, amely két és fél óra hosszat tartott. A megbeszélésekről a kövekező hivatalos jelentést adták ki: — A megbeszélés tárgya volt a két állam külpolitikájának minden kérdése, valamint a kisantant politikájának alapvető problémái és az általános európai politika. Megállapították, hogy minden kérdésben egyezők a nézeteik és teljes az egyetértésük arra a politikára nézve, amelyet a két állam Jugoszláviával szoros és teljes egyöntetűséggel az elkövetkező hónapban követni fog. Egyúttal hangsúlyoztak a három államnak jóakaraiu törekvését, hogy a római jegyzőkönyv államaival, valamint Németországgal a középeurópai kérdésekben együtt óhajtanak működni. Újból megerősítették azt a Pozsonyban hozott határozatot, hogy távol tartják magu- ka minden olyan törekvéstől, amely más államok belső ügyeibe való beavatkozást kísérelne meg s nem vesznek részt a” különböző államok belső rendszerei közt levő harcokban és általában semmiféle ideológiai harcban. A szerdai megérkezés Reggel negyed tízkor másodpercnyi pontossággal futott be' a román király vonata a Wilson-pályaudvarra. Az érkezés pillanatában 21 ágyulövés dördült el. A pályaudvar perronján ott várt Benes köztársasági elnök, a nemzetgyűlés két házának elnöke j és a kormány valamennyi tagja. A vonat! megállásakor a zene a román himnuszt játszotta s ugyanakkor a prágai várra az elnöki zászló mellé kitűzték a román királyi zászlót. Az udvari vonatból elsőnek Károly király lépett ki a román lovassági tábornagy egyenruhájában. Kezében marsallbot, a fején ezüst csákó, melyből magasra kinyúlik a sisakdísz: a dúsan feomló fehér lószőr. A ki- j rály nyomában a trónörökös a román ka- 'i détiskolások egyenruhájában. Benes köztársasági elnök szívélyesen üdvö-f zölte a két királyi vendéget s bemutatta a jj nemzetgyűlés házelnökeit és a kormány tag- i jait. A két államfő ezután ellépett a disz- század előtt s Károly király a szokásos csehnyelvü üdvözlőszóval köszöntötte a diszszázadot. Ezután a király vonata előtt Antoneseu külügyminiszter üdvözölte Benes köztársasági elnököt és kíséretét. E formaságok elvégzésével Strimpl szertartásmester a királyt és a köztársasági elnököt a pályaudvar szalonjába vezette. Az államfők után Mihály herceg haladt Hodza miniszterelnökkel. Bevonulás Prága uccáin Az időjárás kedvezőtlenre fordult, . amikor a két államfő a pályaudvar előtt álíó nyitott gépkocsiba ült, elkezdett sze- meregni az eső. A pályaudvar főbejáratával szemben négy oszlopos diadalív állt allegorikus szobrokkal s köröskörül mintegy negyven zászló- árboc jelképezte a „díszudvart", ahol a vendégek kocsira szálltak. A menetet Dolejs rendőrelnök kocsija nyitotta meg, aztán egy félszakasz dragonyos nyomában a két államfő nyitott kocsija haladt, ezt Mihály trónörökös és Hodza miniszterelnök zárt kocsija követte. Azután ismét félszakasz dragonyos következett. A menet végighaladt Prága legfőbb uccáin. Mindenütt katonaság alkotta az első kordont, mögötte a rendőrség és a közönség. A diszkordon- bán színes egyenruháju légionáriusok, szo- kolok, cserkészek s egyéb egyesületek sorakoztak föl. A zuhogó eső ellenére száztörekvése erre irányul. De a számtalan eddigi kudarchoz még számtalanabb fog járulni, ha a politikai előfeltételek megjavítása nélkül nyúlnak a nagyobbarányu gazdasági kérdésekhez és érthetetlen vaksággal bíznak abban, hogy a gazdasági problémák 1‘art pour 1‘art megoldhatók, — holott a mai európai ziláltság az ellenkezőjét bizonyítja. Nem kevés kormánypárti tényező is belátta a sok kudarc után. hogy ez nem vezet eredményhez. Sem Magyarországhoz, sem Németországhoz, sem Lengyelországhoz nem lehet közeledni kizárólag gazdasági alapon, vagy bízni egy szükséges és a csehszlovák gazdasági élet szempontjából nélkülözhetetlen „dunai összefogásban" anélkül, hogy Prága ne módositaná eddigi külpolitikai rendszerét, amelyet ezek a szomszédok sérelmesnek találnak a maguk szempontjából. A belátás az agrárpártban is egyre nő és Belgium példája óta a legnevesebb prágai külpolitikusok sem tartják lehetetlennek, hogy a Czernin-palota egy „közép- európaibb" orientációt kezdeményezzen és Jugoszláviával és Romániával teljes harmóniában nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is keresse a közeledést a szomszédokhoz, elsősorban úgy, hogy semmi olyan szövetséget és megkötést ne vállaljon, amit a szomszédok sérelmesnek éreznek. A prágai parlamentben tulajdonképpen elég nagy pártja van már az ujitó mozgalomnak: Henlein 44, a szlovák néppárt 22, a német polgáriak 10, a magyarok 9, a cseh nemzeti egység 17, a fasiszták 6 képviselője feltétlen mellette van, de a cseh iparos- párt 17 és az agrárok 45 mandátumának nagyrésze sem idegenkedik tőle, sőt a cseh néppárt 19 tagja sem zárkózna el attól a politikától, amely lazítani akarná a szovjethez fűző viszonyt. Szüllő Géza egy meggyőző részletpéldán, a magyar-csehszlovák viszony fejlődésén demonstrálta a párisi és moszkvai kötöttségű külpolitika hátrányait. Ugyanezt lehetne tenni, a csehszlovák-német, a csehszlovák-lengyel. a csehszlovák-olasz, sőt — Hodza miniszterelnök reményeinek nagy bánatára — a csehszlovák-osztrák viszony taglalásával is. Krofta csupa „nagyszerűen javuló" külpolitikai kapcsolatról beszélt expozéjában — és több kellemetlen cáfolatot kapott Azt mondotta például: a lengyelcsehszlovák viszony örvendetesen javul. Másnap megérkezett a hivatalos varsói válasz, amely nyíltan megcáfolta Kroftát. Ho- hó, javulásról szó sincsen — jelentette ki a varsói hivatalos sajtóiroda. A magyarcsehszlovák viszony is javul, állította Krofta. Kinek módja volt magyar lapokat olvasni, megállapíthatta, hogy — sajnos —' javulásról itt nehéz beszélni. A Krofta szerint ugyancsak „javuló" német-csehszlovák viszony nem igen bontakozik ki azokból a mérges és kellemetlen replikákból, amelyek az expozét a birodalomban követték. A „pompás" olasz-csehszlovák viszony problémáját Szüllő Géza taglalja beszédében s megállapítja, hogy egyetlen olasz lapot sem olvasott, ahol Krofta állításait alátámasztva látta volna. Szüllő Géza nem 'tudja helyeselni az expozé középeurópai részében megnyilvánuló ál-optimizmust és a „javuló viszonyok" könnyenvevését. szerinte és szerintünk is alaposabb, őszintébb és megértőbb középeurópai diplomáciai munkára volna szükség, hogy a javulások necsak az expozéban, hanem ténylegesen is bekövetkezzenek. Előfizetési ér* évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, A SzlovenSzkÓÍ 6S TUSZinSzkÓi TTlClgllCtrsáQ ulicélZ, II, emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . . Sü ö Prága ,u panská uiíce 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 3 0 3-1 1. •• ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. SÜRQÓNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. SZám'Péntek" 1936 °ktÓber
