Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-03 / 226. (4075.) szám

1936 október 3, atzombak 'PEAGAlA\AC<tAR-HlRLAE> ^közgazdaságf H mezőgazdákra vonatkozó fizetési könnyítéseket módosító kormány­rendelet előírásai Prága, október 2. A PMH tegnapi számá­ban jelentette, hogy a törvények és rendele­tek tárában 258. szám a’att megjelent a me­zőgazdák elleni követelések törlesztéséinél adott könnyítésekre vonatkozó 1905. évi 250 számú kormányrendeletet módosító rendelet, valamint 230. szám alatt a gazdakiegyezési eljárásra vonatkozó 103. évi 76. számú kor- nnányrenideletet módosító rendelet. A 258. száim/u kormányrendeletet az aláb­bi akiban ismertetjük: •" ** Az első rész előírása szerint, a mezőgazda mint az olyan követelések adósa., amelyekre vonatkozólag az 1035. évi 250. sz. kormány­rendelet III. része értelmében könnyítések járnak, nem köteles a hitelezőnek többet fi­zetni, mint az 1936 október 1., 1937 január 1. és julius 1-én esedékes negyedévi részlete­ket: ezek a részletek pótolják azokat a rész­leteket, amelyek az idézett kormányrendet 13. paragrafusa értelmében legkésőbb ?6 október 1-én és 1937 április 1-én fizetem Ők. A második pont szerint ezek a negyedévi részletek egv bármin eke tied ét, ha pedig rossz terméssel különösen sújtott járásban lakó mezőgazdákról van szó (1935. évi 259. sz. korm. rend. 1. § 2. bek.) egy harminc hatodát teszik ki az 1836 október elsejei állapot sze­rinti követelésnek és járulékainak (az idé­zett korm. rend. 15. §-a); a 259—1935. sz. korm. rend. 13. §-a 3. bekezdésében a kike- rekitéisre és a részletek legkisebb összegére vonatkozó előírások ezekre a részletekre is vonatkoznak. Itt arról van szó, hogy a tör­lesztési részlet tízzel osztható egész csehszlo­vák koronákról szóló összegre fölfelé kerekí­tendő ki és hogy egv részlet 200 koronánál neon lehet alacsonyabb. Az első rész harmadik pontja szerint a 250—1235. sz. korm. rend. 17. §-ának 2. be­kezdésében foglalt követelések (a közjogi tár­sadalmi biztosító intézeteknek az 1935. évben esedékessé vált biztosítási dij iránti követe­lései) négy egyenlő részletben fizetendők meg és pedig legkésőbb 1936 október 1-én 1937 január 1-én. április 1-én és julius 1-én. A kormányrendelet II. részének előírásai szerint az eddig nem esedékes részletek ka­matait, amelyeket az adós a 250—1935. sz. korm. rend. 16. §-a értelmében köteles fizet­ni, az 1936 október 1-től 1937 szeptember 30- ig terjedő időre vonatkozólag negyedéven- kint és pedig legkésőbb 1936 október 1-én, 1937 januáT 1-én, ápirilis 1-én és julius 1-én fizetendők, ha a kamat előre fizetendő és legkésőbb 1937 január 1-én, április 1-én, jú­lius 1-én és október 1-én, ha a kamatok utó­lag fizetendők. A rendelet III. részének előírása szerint a 250—1935. számú kormányrendeletben a ka­matok fizetésére meghatározott határidők boa nein tartásának jogi következményei vonat­koznak a 258. számú kormányrendelet I. és II. részében foglalt részlet és kamatfizetési határidők be nem tartására is. A 258. számú rendelet IV. részének előírá­sa szerint a rendelet I. része nem érinti azo­kat a részletfizetési kötelezettségeket, ame­lyek a 250—1835. számú korm. rendelet 21. és 22. §-ának 2. bekezdése értelmében leg­később 1937 április 1-ig teljesitendők. Az V. rész szerint a 250/1936. számú kor­mányrendelet 26., 27., 28. és 13., 15., 17. és 22. §§-aiban megállapított „1936 szeptember 30-i“ és az „1936 október l-i“ határidők „1937 január 31- re“ és „1937 február l-ére“ váítoztattatnak át azoknál az adósoknál, 1. akiknek a mező­gazdák iegyezés iránti kérvényükről 1936 októ­ber 1-ig jogerősen nem döntöttek; 2. akik 1936 október 31-ig beadják indítványukat a gazda­kiegyezési eljárás megindítása iránt; 3. akik 1936 október 31-ig annál a végrehajtási bíró­ságnál, amelynél az ellenük vezetett végrehaj­tási eljárás a 250/1935. számú kormányrendelet 26. §-a érteimében elhalasztatott, bejelentik a további halasztás iránti igényüket; ha az ilyen adósok ellen több végrehajtási eljárás van fo­lyamatban, úgy kötelesek a további halasztás iránti igényüket minden esetben külön bejelen­teni. Ez az előírás nem vonatkozik azokra az adósokra, akik ellen ilyen végrehajtási eljárás­sal az 1935. évi 250. sz. kormányrendelet 17. g-ának 1. bekezdésében fölsorolt követelések (az adó8 alkalmazottainak munkaviszonyból szár­mazó követelései, tartási követelések, kiköt- mények stb.) hajtatnak be. Az az adós, akinek a gazdakregyezési eljárás iránti kérvénye felől 1936 október 1-ig jogerő­sen nem döntöttek, valamint az, aki október 31-ig indítványt tesz a gazdakiegyezési eljárás megindítása iránt, ha a gazdakiegyezési eljárás megindítása iránti indítványának nem tesznek eleget, úgy az 1937. február 1-én esedékes rész­letek tekintetében nem vonatkoztathatja ma­gára e rendelet I. és II. részének előírásait. A halasztás iránti igény megszűnik, ha a hitelező indítványára vagy — a közigazgatási végre­hajtás során — hivatalosan megállapítják, hogy az adós az 1935. évi 250. számú kormányrende­let értelmébeni részleteket, — ami a jelen ren­delet I. és II. részét illeti, — fizetni tudja gaz­dasági üzeme folytatásának veszélyeztetése nél­kül, vagy, ha az adós a vagyonával olyan me­rész módon bánik, hogy a kötelezettségek tel­ítése nyilván veszélyeztetve van. Ez vonat­ozik főképpen arra az esetre, ha az adós a va- yonát elidegeníti, vagy megterheli, vagy va- yonának egy részét megrongálja, megsemmi- iti, értéktelenné teszi, vagy elhurcolja, avagy, mikor durván megsérti a rendes gazda köte- jsségét, főképpen azáltal, hogy elmulasztja vagyonát tűzvész ellen bebiztosítaná. Ha a hitelezőnek a fentebb fölsorolt indiitvá- ;ya el utasitta tik, úgy a hitelező köteles az adós- tak megtéríteni az indítvány alapján indított síjárás költségeit, ha nyilván tudatában volt innak, hogy indítványa indokolatlan. Az az adós, akinél — akár egyetlen esetben s — megsemmisítették a végrehajtás elhalasz­tását, elveszti az igénye bejelentésével nyert halasztást, valamint a 250/1935. számú kormány- rendelet III. részében fölsorolt kedvezménye­ket is. A gazdialkie.gyezéei d,járásra vomaitikozó mó­dosító remcteilet szövegét holnapi számunkban ismertetjük. 1 pénzügyminisztérium mereven elzárkózik a gazdák jSvedelemadááftalinirdnak szabályozása elit Prága, október 2. Megírta a PMH, hogyg egyesült pártunk a gazdák igazságos — a tény-S leges jövedelemnek jobban megfelelő — adóz-j tatása érdekében javaslatot nyújtott be a kor-! mányhoz. Ebben javasolta a gazdák jövedelemadóátalá-* nyának újabb szabályozását az egyenes adók­ról szóló törvény szellemében. A javaslat hivatva volt arra, hogy kiküszöbölje a gazdákat e téren ért sérelmeket s az eddigi adóztatási gyakorlatot igazságosabb alapokra akarta helyezni. Erre az életrevaló javaslatra most érkezett meg a válasz, amely a pénzügy­minisztérium álláspontját körvonalazza. Ez az álláspont merev és elzárkózik a gyakor­lati élet által diktált és az osztóigazságot jobban megközelítő újítás elől. Ragaszkodik az eddigi gyakorlathoz. Mindamellett érdemes megismerni okfejtését. A válasz a következő: — A gazdák jövedelemadóátalányának mai kiszámítási módja ellen fölhozott kifogásokat nem tarthatjuk indokoltaknak. Hogy az átalányozás célját elérje, vagyis, hogy egyszerűsítse a kivetési eljárást s az adófizetőknek megtakarítsa a részletes vallo­más kidolgozásával járó munkát s gondokat — részletezve a kiadásokat és veszteségeket s válaszolva az adóhivatalok kérdéseire —, akkor nem. lehet tekintetbe venni az átalány megállapításánál az adófizetők individuális vi­szonyait olyan mértékben, ahogy azt javasol­ják. így elsősorban nem lehet az igazságos adóztatás érdekében megengedni, hogy csak a vesztesége­ket legyen szabad leszámítani az átalányból anélkül, hogy ugyanakkor ne engedtessék meg a kivető hivatalnak, hogy az átalányt az adófi­zető individuális viszonyainak megfelelően föl­emelhesse. Az átalányozásnak éppen az a lényege, hogy a gazdálkodás átlagát állapítja meg s igy át­lagban számol a szokásos veszteségekkel is. Különben minden adófizetőnek megvan a lehe­tősége arra, hogy kellőképen fölszerelt részletes adóvallomás utján elkerülje az átalányban való adóleivetést. — Az átalányozásból különböző termelési ágazat ki van rekesztve: igy a komló-, szőlő-, erdő-, halastógazdálkodásból, továbbá a vadá­szati és halászati bérletből, gazdaságbérletből, fuvarozásból, kő- és homokkitermelésből stb. származó bevételek. E külön megadóztatott s az átalányozásból kirekesztett termelési ágazatok kiterjesztése az átalányozási eljárást nagyon megszükitené és az adókivetést komplikálná. Hogy ne legyenek félreértések amiatt, hogy adott esetben tényleg fizetett munkaerőkről van szó, s hogy az adófizetőknek ne kelljen bizonyi- taniok, hogy mennyi munkaerőt alkalmaztak s milyen munkabért fizettek, az egyes körzetekben minden nagyságú gazdaságra megállapították a szükséges munkaerők számát s leszámítják az el­látási költséget s annyi munkaerőnek a munka­bérét, amennyire az illető nagyságú gazdaság­ban föltétlenül szükség van, éspedig tekintet nél­kül arra, hogy fizetett idegen munkaerőről vagy családtagról van szó. Az adófizetők gyermekeire vonatkozólag — akiknek élelmezését s munkabérét ilymódon már leszámították — nem lehet az egyenes­adótörvény 20. §-a 4. bekezdése alapján levo­nást engedélyezni, igy természetesen nem lehet leszámítani az el­látásukra, ruházásukra és zsebpénzükre fordí­tott kiadásokat, mert igy a kiadások kétszer vo­natnának le. Az egyenesadótörvény 20. §-a alap­ján való levonás engedélyezésénél csak azok a gyermekek jöhetnek számításba, akikre adott esetben a megállapított munkaerőkön fölül nin­csen szükség a mezőgazdasági munkálatoknál. A pénzügyminisztérium, amely a mezőgazda­sági adóátalányokat a mezőgazdasági taná­csok képviselőivel való egyetértésben állapí­totta meg, a mai rendszert igazságosnak te­kinti s nem talál indokot annak megváltoztatására. (—) Törvények és rendeletek, A törvények és xendeletek tárának 70. számú füzetében a következő rendeletek jelentek meg: 254. szám alatt a gabonavetésterület korlátozására vonat­kozó kormányrendelet módosítása; 255. szám alatt az idegen orvosi diplomák nosztrifikálásá- ra és a csehszlovák köztársaság területén tanuló idegen állampolgárságú orvostanhallgatók re- verzálisára vonatkozó kormányrendelet; 256. szám alatt a hivatalnoki kategóriákat és a hiva­talos címeket módositó kormányrendelet. — A 71. számú füzetben 257. szám alatt a házifütés céljaira szolgáló szén árát megállapító, 258. szám alatt a mezőgazdák fizetési könnyítéseire vonatkozó kormányrendeletet módositó ren­delet, 259. szám alatt pedig a mezőgazdasági kényszeregyezségi eljárásra vonatkozó kormány­rendeletet módositó rendelet jelent meg. (—) Gabonavámpótlékok és állatbehozata­li adó. Október 10-től kezdve a gabona vám­pótlékot a következőképpen állapították .meg: búzánál 19 (eddig 12), rozsnál 30 (25), árpá­nál ö(l (mint eddig), a zabnál pedig 27 (22) korona. A vaj vámja 420 korona marad s az állat- és sertésvátm sem változik. (—) A postatakarék betétkönyvallása. A postatakarékpénztárnál a betétkönyvekre el­helyezett betétek állása szeptember 30-án 359.98 millió koromát tett ki, az augusztus 31-én kimutatott 351.82 millióval szemben. Egy hónap folyamán tehát az emelkedés 8.16 millió korona. A betétkönyvek száma 12.835- tel 481.311-re emelkedett. . (—) A Balkán-antanthoz tartozó nemzeti bankok kormányzóinak tanácskozása. Buka­restből jelentik: A Balkán-antanthoz tartozó ál­lamok nemzeti bankjainak kormányzói a közel­jövőben konferenciát tartanak. A tanácskozá­sok anyagát a kölcsönös kereskedelmi kapcso­latokból eredő fizetési nehézségek kiküszöbölé­sének kérdése képezi. A konferencia határideje és helye még nem ismert (—) Uj részvénytársaság. Pozsonyban ,.Po- da“ mezőgazdasági és erdészeti részvénytár­saság elnevezés alatt 0.8 millió korona alap­tőkével nj részvénytársaságot akarnak alapí­tani. A társaság alaptökéjét 1000 darab 800 koronás névértékű részvényre osztják föl. Alapító igazgató Horárik Gyula besztercebá­nyai lakos. (—) Az angliai Bafa-társaság háromszoro­sára emelte tőkéjét. Az angliai Bafa-rész- vénytársaság alaptőkéjét 100 ezer fontról 300 ezer fontra emelte föl. A tőkefölemelés c-élja a Tilhuiryban lév cipőgyár kiszélesítése. A fran­ciaországi Bafa-társaság alaptőkéjét nemrégi­ben 10 millió frankról 20 millió frankra emel­te föl. (—) Ausztria külkereskedelmi hiánya nyolc hónap alatt 173 millió schilling. Ausztria ez év első nyolc hónapi külkereskedelmi forgalma 779.2 millió schilling értékű behozatal és 605.6 millió schillinges kivitel mellett 173.6 mil iő hiány­nyal zárult. Az előző év azonos időszakában 743.4 milliós behozatal és 563 milliós kivitel mel­lett 180.4 milliós hiány mutatkozott. A folyó évi január—augusztusi időtartam alatt a következő országokkal szemben merült fel behozatali több­let: Csehszlovákia 45, Egyesült Államok 36.4, Németország 43.3, Románia 25.9, Lengyelország 19, Ausztrália 15.6 Magyarország 13.6, Jugoszlá­via 13.2 millió schilling. Egyedül Olaszországgal szemben mutatkozott 55.4 millió schillinges ki­viteli többlet. (—) 334 mezőgazda kért kényszeregyozséget a beregszászi kerületi bíróságnál. Beregszászi tudó­sítónk jelenti; A beregszászi kerületi bírósághoz, melynek hatásköre az itteni járásbíróságon kívül az ílosvai és nagyszöllösi járásbíróságokra is ki­terjed, 834 mezőgazdasági kényszeregyezségi el­járás megindítása iránti kérvény érkezett be. A hozzávetőleges számítás szerint körülbelül 5--6 millió koronával vannak tuladósodva a bárom já­rás mezőgazdái. A kényszeregyezség;, iránti kérvé­nyek túlnyomó része a szeptember 30 ra megálla­pított utolsó napon érkezett be 9 a tömeges bead­ványok feldolgozása hosszabb időt fog igénybe venni. 9 MÁR MEGJELENT A Tábortűz uj évfolyamának első száma. A magyar diákság és cserkészmozga­lom lapja most lépatt 8. évfolyamába. * Az egyévi előfizetési dij 20 Ke. * Itt a kedvező alkalom, diákok, cserké­szek, hozassátok meg a Ti lapotokat. Megrendelhető postai levelezőlapon: Tábortűz szerkesztősége, Komárom, Masaryk-u. Kedvező szüreti kilátások Kárpátalján Beregszász, október 2. (Saját tudósítónktól.) Annyi mostoha év és fekete szüret után az idén kedvező szüretre van kilátás Kárpátalján. A szüre­ti remények jogosságát indokolják az idei termés­ből történt edd gi eladások. A lábon eladott termés ára átlagosan 2.60 korona literenkénti mustárnak felel meg, vagyis olyan árnak, amilyet az itteni szőlőbirtokosok évek óta nem kaptak még ki­forrott, kiváló minőségű boraik után sem. A bor­készletek egyre apadnak s ma már alig van eladat­lan bor. A pincék, üresek s az uj termés elhelyezé­se nem fog gondot okozni. Hordahiány nem fenye­get. Növeli a szüreti kilátások kedvező voltát az a körülmény is, hogy az idén kiváló minőségű a szőlőtermés és cukortartalma igen magasfoku. A várható termés mennyisége nem nagy, határozot­tan alatta marad a tavalyinak. (—) Emelkedő árak a londoni gyapjuárveré3 utolsó napjain. Londonból jelentik: Az idei V. londoni gyarmati gyapjuárverésen további 10.258 bála gyapjú került eladásra, amiből 8.219 bála ta­lált vevőre. Az árverés utolsó napján a vásár lá­togatottsága ismét jó volt. Az olcsóbb fajták áremelkedése következtében számos visszavásár­lás történt. A kínálat csekély, a kereslek különö­sen a belföld részéről élénk volt. A finom és közepes minőségű ujzélandi keresztezett tenyész­tésű gyapjú 5 százalékkal, a durva minőségű 7 és fél—10 százalékkal drágult, A Puntas-gyapju és a legfinomabb ausztráliai mosott gyapjú ára 5 százalékkal drágult-, közepes és gyenge minősé­gű mosott gyapjú változatlan maradt. Legfino­mabb minőségű és hófehér fokföldi gyapjú 5 szá­zalékkal magasabb áron kelt el, Merino_ mosott gyapjú és keresztezett tenyésztésű gyapjú rész­ben változatlan árakon cserélt gazdát, részben 5 százalékkal drágult. (—) Devizapiacjelentés. A mai prágai deviza­piacon csak lényegtelen eltolódások észlelhetők. Berlin 1, Brüsszel 0.50, Isztambul 0.08 koronával megszilárdult, ezzel szemben Amszterdam 15, Lisszabon 0.50 koronával gyöngült. (—) Emelkedett a bankjegyforgalom. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank szeptember 30-án kelt, ma kiadott jelentése szerint az aranykészlet 34.000 koronával 2094,516.000 koronára, a külföldön, esedékes követelések és valutakészlet összege 12.586.000 koronával 40.983.000 koronára, az egyéb készpénzkészletek összege 15,851.000 koronával 160.770.000 koronára, a leszámítolt váltók összege 51.372.000 koronával 754.,478.000 koronára, a zsirókövetelések és azonnal esedékes követelések összege 264,884.000 koronával 390,802.000 koroná­ra csökkent. Az értékpapírokra nyújtott kölcsö­nök összege 110,208.000 koronával 1.017,655.000 koronára, a bankjegyforgalom pedig 308,380.000 koronával 5.742 314.065 koronára emelkedett. Az aranyfedezet 42.3 százalékot tett ki. (—) Hét korona 50 fillérrel emelkedett Prá­gában a pengő. A mai prágai valutapiacon a pengő további 7.50, a silling 5, a zloty 2.50, a lei 0.50, a német márka pedig 10 koronával ja­vult. Ezzel szemben a hollandi forint árfolyama 10 koronával gyöngült. ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd Prága, október 2. (Pragoradio.) Az értéktőzsde részvénypiacán ma is szilárd emelkedések észlel­hetők, annak ellenére, hogy péntek a rendezési nap. A spekuláció a piacon áruval vett részt, rea­lizálta gazdag nyereségeit, a részvénypiacon azon­ban a közönség vételi utasításai fordultak elő. Az áríolyamemelkedések a tőzsdenyitásnál némely ér­tékben igen jelentősek voltak. A tőzsdeidÖ későbbi folyamán az irányzat kissé cllanyhult, mert a reali­zációs törekvések elértek csúcspontjukat s azon­kívül a patonációk a hosszelán fékezésére töreked­tek. Ennek folytán az elért árfolyamszinvonalat nem lehetett megtartani, de ennek ellenére a leg­több érték árfolyama a tegnapi árfolyamszinvoual- ial szemben emelkedett. Csak néhány7' érték ma­radt a tegnapi árfolyamszinvonal alatt, s ezek kö­zött van Skoda is. Apollo 10, Bánya és Kohó 5, Brcsohe 70, Cseh Kereskedelmi 3, Cseh Cukor 15, Cseh Morva 45, Dux-Bodenbachi 19, Heiimann 4. Kábel 15, Karboruadum 3, Kőim Szesz 80, Ko'ini Vegyi 7, Kcérnános 1, Schönprieseni 5, Rézmüvek 10, Prágai Malmok 20, Briixi Szén 25, Nestcmdzi 10, Ölleschaui 7, Prágai Vas 18, Prága Duxi 6, Rakó 20, Ringhoffer 35, Egyesült Gyapjú 5. Északi Vasút 120, régi bonnok 120. uj bonnok 120, Észak- cseh Szén 125, Csehszlovák Solo 15, Aussigi Vegyi 47, Auss gi Finomító 40, Hengerművek 1, Walter 7, Déli 4, Nyugatcseh Kaolin 10, Nyugatcseh Szén 6 koronával javult, ezzel szemben Alpiue 3, Bud- weisi Sör 5, Horvát Cukor 6, luwald 2, Heinr ■ hs- thali 1, Königshoifi Cement 10, Rothau "2. Sellier. 10, Schoeller 30. Skoda 8 koronával gyöngült. Exotakuliszban Dráva 5, Bécsi Solo 30. P-lseni SörgyáT 40, Smiohovi Sörgyár 450, Cseh Fegyver 30, Magnezit 12.50, Rossitzi 5. Sphinx 4.50, Trbovljc 7, Cupria 10, Stölzle és Janód ina 2 koronával meg­szilárdult. Frankra szóló Skoda-obligációkban pen élénk üzlet fejlődött ki, s ennek árfolyama 85 ko­ronáival emelkedett. Az osztrák C. C. járadék 5, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom