Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-28 / 247. (4096.) szám
A tizennyolcadik év (d) Tizennyolc év pergett le már azóta, hogy a cseh nemzeti tanács Prágában kikiáltotta az önálló csehszlovák nemzeti állam megalakulását. A köztársaság tizennyolcadszor ünnepli születésnapját. Az ünnepnapok értelme abban van, hogy az ember visszatekint a múltba, elmélkedik a jelenjéről s pillantást vet a jövő felé. A köztársaságnak ezen az ünnepén mi is mindenkor mérleget szoktunk készíteni magunknak a magyar nemzeti kisebbség eddigi múltjának történelmi eredményeiről, föltesszük magunknak a kérdést, hogy kiteljesedtek-e már azok az írott jogok, amelyeket számunkra a békeszerződés kikötött és az alkotmánylevél kötelezően megígért, nem szükült-e az idők folyamán az a jogrendszer, amely az állam első alaptörvényeiben nyert kifejezést s amely a népszövetség garanciáján kívül a kisebbség számára az egyetlen kezesség a természetes emberi jogok, a polgári szabadságjogok ki- élhetésére. Mit hozott számunkra kisebbségi jogokban és politikai vívmányokban a tizennyolcadik esztendő? i A múlt év októbere óta lezajlott politikai esztendő egyike volt a legmozgalmasabb, legeseményesebb éveknek. A csehszlovák állam életében fordulópontot jelentő esemény volt, hogy Masaryk tizenhét évig tartó elnöksége után Benes vette át az állam vezetését. Ezzel egyidejűleg ugyancsak nagyfontosságu újítás volt, hogy a külügyi politika irányítása az eddigi tizenhétéves Benes-rezsim után Hodza, majd Krofta kezébe ment át éppen olyan időben, amikor a nemzetközi politikában szédületes dinamikával következtek egymásra a nagyobbnál- nagyobb meglepetések és feszültségek. Ezalatt az idő alatt zajlott le az abesszin háború, amely szétrobbantotta a németellenes Stresai frontot, majdnem angol-olasz összecsapást váltott ki és végeredményben megerősítette Olaszország világhatalmi helyzetét. A világeseményeket egészen uj irányba terelte a francia és spanyol választás eredménye; mindkét országban az úgynevezett népfront győzött s a népfrontokon a kommunista befolyás tört elő az állampolitikában. Ennek első következménye az lett, hogy Franciaország szoros szövetségre lépett Szovjetoroszországgal, ebből viszont logikusan folyt, hogy Csehszlovákia is kölcsönös megsegitési szerződést kössön Franciaország uj szövetségesével. Páris lépését Hitler a locarnói szerződéssel összeegyeztethetetlennek minősítette s a német katonaság bevonult a semleges rajnai övbe s megkezdődött a leghallatlanabb versenyfegyverkezés. Bombaként hatott a spanyol népfront és a nacionalisták polgárháborúja, amelyet a szovjetdiplomácia világforradalmi vágyálmainak megfelelően arra szeretett volna fölhasználni, hogy Franciaországot intervenciós tervekbe sodorja, de éppen azt érte el, hogy Belgium levált a franciaorosz szövetségi rendszerről. A spanyol intermezzo ugyanakkor a másik oldalon Angliát is, bizalmatlanabbá tette a szovjettel szemben és közelebb hozta egymáshoz a két dinamikus nagyhatalmat; Olaszországot és Németországot. A népszövetség az események forgatagában gyengének bizonyult, elvesztette régi jelentőségét és még Anglia is a gyökeres reorganizációját sürgeti. Világos, hogy ezek a döntő fontosságú diplomáciai erőeltolódások a csehszlovák külpolitika számára is uj helyzetet teremtettek, olyannyira, hogy a külpolitikai irányvonal A prágai találkozó előestéién A román király Csehszlovákiába érkezeié Masaryk Ján fogadta Károly királyt Királyházán ■ ■ Végig Ruszinszkón és Észak- szlovenszkón ■ ■ Prága óriási pompával készül a szövetséges uralkodó fogadására Prága, október 27. Károly roanán király, aki Mihály trónörökössel együtt hétfőn este ,11 órakor utazott el pinájából csehszlovákiai látogatására, kedden délután háromnegyed öt órakor ért programszerűen csehszlovák területre. A román király különvonafca Királyházán áfít meg először Csehszlovákiában. A király és a trónörökös társaságában érkezik Prágába Antonescu román külügyminiszter, valamint Seba bukaresti csehszlovák követ. Károly király búcsúztatására a 6inajai állomáson megjelent az egész román kormány. ünnepélyes fogadtatás Királyházán A királyházai határállomáson szabad ég alatt felállított díszes sátorban történt az első ünnepélyes fogadtatás. A csehszlovák delegáció tagjai a rendes kassai gyorsvonattal utaztak a román király és kísérete elé Királyházára, többek között Masaryk Jan követ, Prchaía Lev tábornok, a kassai országos katonai parancsnok, dr. Popelka, a köztársasági elnök irodájának kiküldöttje stb. Ugyanezzel a vonattal utazott a király elé Emandi prágai román követ is a katonai attasé társaságában. A díszsátort állami zászlókkal díszített magas árbocok veszik körül. A sátort három oldalról fehér falak borítják Csehszlovákia és Románia hatalmas címereivel díszítve. A zászlókat és címereket rejtett reflektorok árasztják el fényözönnel. Az egész különvonat mentém színes villanylámipák adnak érdekes világítást a pályaudvarnak. A rövid tisztelgés után a csehszlovák delegáció felszállt a küliön/vonatra, amely tovább folytatta útját. Valamennyi állomás fel van díszítve, mégpedig egyemlő módom a kisebb állomások és egyforma más módom a nagyobb állomások. A kisebb állomások előtt két egybekötött árbóie áll a két állam zászlóival. A román zászlót tartó árbocon egy pajzs van elhelyezve Károly király kezdőbetűjével. A nagyobb, 'fedettperromu állomásokon szövet- és lomb- diszekkel van ellátva a fedett rész. Különösen gazdagon van feldiszitve Kassa, Csorba, Zsolna, Pardubic és Kolin állomása és ezeken az állomásokon egészen lassú tempóban halad keresztül a különvonat. A prágai Wilson-pályaudvaron A prágai Wilson-pályaudvart valósággal átépítették. Három sínpárt teljesen lebontottak deszkákkal és az igy nyert széles területet hatalmas szőnyeggel fedték be. A vasoszlopokat, amelyek a tetőszerkezetet tartják, három méter magasságban szövet-diszitmé- nyekkel látták el, amelyeknek közepében Károly király nevének kezdőbetűi ragyognak virágok között. A perron falait széles drapériák bontják mindkét állam nemzeti szineiből és ezek között a felső részen fehér girlandok vonulnak keresztül. A király kocsijától a diszszázad előtt sötétvörös velurszőnyeg vonul el. A váróterem bejáratát piros plüssel díszítették, amely fölött fehér baldachin emelkedik. A bejárat mindkét oldalán két és félméter magas szoborcsoportozat van elhelyezve, két üdvözlő alak, három csehszlovák szobrászművész közös munkája. A várószalón drapériákkal, élővirágokkal és növényekkel van díszítve. Az egyik asztalon értékes üvegváza van elhelyezve, amelyben a legritkább orchideák díszelegnek. A szalontól a pályaudvar kijáratáig a boltoreviziójának szükségét kezdte a kormánysajtó egyik része hirdetni. A francia népfront gazdasági politikája is gyökeres változásokat idézett elő: meg-S indította a devalvációk európai hullámát, amely Csehszlovákiát is devalválásra késztette. Ugyancsak a nemzetközi helyzetre való tekintettel volt kénytelen a csehszlovák köztársaság olyan gazdasági erőfeszítésre vállalkozni, amilyen a négymilliárdos nemzetvédelmi kölcsön megvalósítása volt. A belpolitikában a legnagyobb események közé tartozott az államvédelmi törvények elfogadása és a régi rendtörvény sajtórendelkezéseinek további kiszélesítése, a fölha- talmazási törvény és pártföloszlatási törvény meghosszabbítása. Nagy vonásokban ezek az események jelentették a, köztársaság egyévi történetét. A magyar kisebbség szempontjából a tizennyolcadik esztendő nem sok, de annál jelentőségteljesebb eseményeket hozott. A legnagyobb esemény a magyar egység létrehozása volt. Ez az egység lényegesen emelte a magyar kisebbség politikai erejét és tekintélyét minden téren, minden tényező előtt. Megszűntünk elhanyagolható tényező lenni. A másik nagy esemény, amely már szintén az egységes föllépés jegyében történt, az volt, hogy a magyar ellenzék a köztársaság életében elsőizben bizalmat előlegezett szavazataival az uj államfőnek. A harmadik nagy újdonság az volt, hogy a kormánykörök —■ amelyek eddig csak azt hangoztatták, hogy a magyaroknaknak semmi kívánnivalójuk nem lehet, mert máris többet kaptak, mint amennyinek a megadását a köztársaság a békeszerződésben vállalt —, beismerték, hogy vannak dolgok, melyek korrigálásra várnak. A magyar kisebbség törvényhozói benyújtották a magyarság nyelvjogi kívánságait tartalmazó emlékiratot s a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány hozzá akar látni a magyar kisebbségi kérdés megoldásához s elsősorban olyan intézkedésekre gondol, amelyek a magyar nyelv érvényesülését szolgálnák s amelyeknek megtétele csak tollvonásba kerül. Körülbelül ennyit eredményezett a magyar kisebbség számára az állam tizennyolcadik esztendeje. Erőnövekedést és a kormányzat részéről elkötelező Ígéreteket. A mérleget talán jobban lehet jellemezni azzal, aminek bekövetkezését vártuk, de ami nem történt meg. Amit tizenhét év óta várunk. Nem valósult meg a szlovenszkói országos kulturautonómia, amelyet egy év előtt már olyan közellevőnek mondtak s amelynek keretében a magyarság is alosztályt kapott volna. Kárpátalján nem hivták életre a szojmot, melyet az alkotmány megígért és elrendelt. Nem iktatták törvénybe a református egyház alkotmányát, amelyet a magyarság hosszú esztendők óta vár ás szorgalmaz. Nem valósították meg az uj állampolgársági törvényt, amelynek benyújtására a nemzetgyűlés 1926-ban kétévi határidőt adott a kormánynak. Nem töltötték be a prágai és pozsonyi egyetem magyar tanszékét. Nem neveztek ki egyetlenegy magyar járási főnököt, egyetlenegy magyar tanfelügyelőt, egyetlenegy magyar középiskolai igazgatót, egyetlenegy magasabb tisztviselőt, aki magyar nemzetiségű. Nem állították vissza az ügyvédi kamarák, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák autonómiáját. Nem teljesítették az ungvári, lévai és rozsnyói magyar gimnáziumok visszaállítására vonatkozó követelésünket. És hogy a legfrissebb, mai eseménynél maradjunk, eddighlé még mindig nem kapott egyetlenegy magyar iró, vagy művész ünnepi államdijat, pedig az idén egy német is kapott. A magyar szinikultura nem kapott államsegélyt, sőt még azt a dekórumát is elvesztette, amit a pozsonyi városi szinház homlokzatán Liszt, Katona és Vörösmarty szobra jelképezett. Kisebbségi sorsunk tizenkilencedik esztendejébe ilyen számvetéssel lépünk. Tizennyolc év tanulságai megedzették idegeinket s ezért a mérleg ellenére bizakodással nézünk a jövő elé. Bizunk az ígéretek kötelező erejében és erkölcsi tartalmában s bizunk a magunk harcos erejében és kitará- sában. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, SzlöVenSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓi maeiiarság * u 1» c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ....... ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. DOlitikai napilapja • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfl. nL ' M ft| I XV. évf. 247. (4096) szám ■ Szerda • 1936 október 23
