Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-28 / 247. (4096.) szám

A tizennyolcadik év (d) Tizennyolc év pergett le már azóta, hogy a cseh nemzeti tanács Prágában ki­kiáltotta az önálló csehszlovák nemzeti ál­lam megalakulását. A köztársaság tizen­nyolcadszor ünnepli születésnapját. Az ün­nepnapok értelme abban van, hogy az em­ber visszatekint a múltba, elmélkedik a je­lenjéről s pillantást vet a jövő felé. A köz­társaságnak ezen az ünnepén mi is min­denkor mérleget szoktunk készíteni ma­gunknak a magyar nemzeti kisebbség ed­digi múltjának történelmi eredményeiről, föltesszük magunknak a kérdést, hogy ki­teljesedtek-e már azok az írott jogok, ame­lyeket számunkra a békeszerződés kikötött és az alkotmánylevél kötelezően megígért, nem szükült-e az idők folyamán az a jog­rendszer, amely az állam első alaptörvé­nyeiben nyert kifejezést s amely a népszö­vetség garanciáján kívül a kisebbség szá­mára az egyetlen kezesség a természetes emberi jogok, a polgári szabadságjogok ki- élhetésére. Mit hozott számunkra kisebbségi jogokban és politikai vívmányokban a ti­zennyolcadik esztendő? i A múlt év októbere óta lezajlott politikai esztendő egyike volt a legmozgalmasabb, legeseményesebb éveknek. A csehszlovák állam életében fordulópontot jelentő ese­mény volt, hogy Masaryk tizenhét évig tartó elnöksége után Benes vette át az ál­lam vezetését. Ezzel egyidejűleg ugyancsak nagyfontosságu újítás volt, hogy a külügyi politika irányítása az eddigi tizenhétéves Benes-rezsim után Hodza, majd Krofta ke­zébe ment át éppen olyan időben, amikor a nemzetközi politikában szédületes dinami­kával következtek egymásra a nagyobbnál- nagyobb meglepetések és feszültségek. Ez­alatt az idő alatt zajlott le az abesszin há­ború, amely szétrobbantotta a németellenes Stresai frontot, majdnem angol-olasz össze­csapást váltott ki és végeredményben meg­erősítette Olaszország világhatalmi helyze­tét. A világeseményeket egészen uj irányba terelte a francia és spanyol választás ered­ménye; mindkét országban az úgynevezett népfront győzött s a népfrontokon a kom­munista befolyás tört elő az állampolitiká­ban. Ennek első következménye az lett, hogy Franciaország szoros szövetségre lé­pett Szovjetoroszországgal, ebből viszont logikusan folyt, hogy Csehszlovákia is köl­csönös megsegitési szerződést kössön Fran­ciaország uj szövetségesével. Páris lépését Hitler a locarnói szerződéssel összeegyez­tethetetlennek minősítette s a német katona­ság bevonult a semleges rajnai övbe s meg­kezdődött a leghallatlanabb versenyfegy­verkezés. Bombaként hatott a spanyol nép­front és a nacionalisták polgárháborúja, amelyet a szovjetdiplomácia világforradal­mi vágyálmainak megfelelően arra szeretett volna fölhasználni, hogy Franciaországot intervenciós tervekbe sodorja, de éppen azt érte el, hogy Belgium levált a francia­orosz szövetségi rendszerről. A spanyol in­termezzo ugyanakkor a másik oldalon An­gliát is, bizalmatlanabbá tette a szovjettel szemben és közelebb hozta egymáshoz a két dinamikus nagyhatalmat; Olaszországot és Németországot. A népszövetség az ese­mények forgatagában gyengének bizonyult, elvesztette régi jelentőségét és még Anglia is a gyökeres reorganizációját sürgeti. Vi­lágos, hogy ezek a döntő fontosságú diplo­máciai erőeltolódások a csehszlovák külpo­litika számára is uj helyzetet teremtettek, olyannyira, hogy a külpolitikai irányvonal A prágai találkozó előestéién A román király Csehszlovákiába érkezeié Masaryk Ján fogadta Károly királyt Királyházán ■ ■ Végig Ruszinszkón és Észak- szlovenszkón ■ ■ Prága óriási pompával készül a szövetséges uralkodó fogadására Prága, október 27. Károly roanán király, aki Mihály trónörökössel együtt hétfőn este ,11 órakor utazott el pinájából csehszlová­kiai látogatására, kedden délután háromne­gyed öt órakor ért programszerűen cseh­szlovák területre. A román király különvo­nafca Királyházán áfít meg először Csehszlo­vákiában. A király és a trónörökös társasá­gában érkezik Prágába Antonescu román külügyminiszter, valamint Seba bukaresti csehszlovák követ. Károly király búcsúzta­tására a 6inajai állomáson megjelent az egész román kormány. ünnepélyes fogadtatás Királyházán A királyházai határállomáson szabad ég alatt felállított díszes sátorban történt az első ünnepélyes fogadtatás. A csehszlo­vák delegáció tagjai a rendes kassai gyors­vonattal utaztak a román király és kísérete elé Királyházára, többek között Masaryk Jan követ, Prchaía Lev tábor­nok, a kassai országos katonai parancs­nok, dr. Popelka, a köztársasági elnök irodájának kiküldöttje stb. Ugyanezzel a vonattal utazott a király elé Emandi prá­gai román követ is a katonai attasé tár­saságában. A díszsátort állami zászlókkal díszített ma­gas árbocok veszik körül. A sátort három ol­dalról fehér falak borítják Csehszlovákia és Románia hatalmas címereivel díszítve. A zászlókat és címereket rejtett reflektorok árasztják el fényözönnel. Az egész különvo­nat mentém színes villanylámipák adnak ér­dekes világítást a pályaudvarnak. A rövid tisztelgés után a csehszlovák dele­gáció felszállt a küliön/vonatra, amely tovább folytatta útját. Valamennyi állomás fel van díszítve, mégpedig egyemlő módom a kisebb állomások és egyforma más módom a nagyobb állomá­sok. A kisebb állomások előtt két egybekötött árbóie áll a két állam zászlóival. A román zászlót tartó árbocon egy pajzs van elhelyez­ve Károly király kezdőbetűjével. A nagyobb, 'fedettperromu állomásokon szövet- és lomb- diszekkel van ellátva a fedett rész. Különösen gazdagon van feldiszitve Kassa, Csorba, Zsolna, Pardubic és Kolin állo­mása és ezeken az állomásokon egészen lassú tempóban halad keresztül a külön­vonat. A prágai Wilson-pályaudvaron A prágai Wilson-pályaudvart valósággal át­építették. Három sínpárt teljesen lebontottak deszkákkal és az igy nyert széles területet ha­talmas szőnyeggel fedték be. A vasoszlopokat, amelyek a tetőszerkezetet tart­ják, három méter magasságban szövet-diszitmé- nyekkel látták el, amelyeknek közepében Ká­roly király nevének kezdőbetűi ragyognak virá­gok között. A perron falait széles drapériák bo­ntják mindkét állam nemzeti szineiből és ezek között a felső részen fehér girlandok vonulnak keresztül. A király kocsijától a diszszázad előtt sötétvörös velurszőnyeg vonul el. A váróterem bejáratát piros plüssel díszítették, amely fölött fehér baldachin emelkedik. A bejárat mindkét oldalán két és félméter ma­gas szoborcsoportozat van elhelyezve, két üd­vözlő alak, három csehszlovák szobrászmű­vész közös munkája. A várószalón drapériákkal, élővirágokkal és növényekkel van díszítve. Az egyik asztalon ér­tékes üvegváza van elhelyezve, amelyben a leg­ritkább orchideák díszelegnek. A szalontól a pályaudvar kijáratáig a bolto­reviziójának szükségét kezdte a kormány­sajtó egyik része hirdetni. A francia népfront gazdasági politikája is gyökeres változásokat idézett elő: meg-S indította a devalvációk európai hullámát, amely Csehszlovákiát is devalválásra kész­tette. Ugyancsak a nemzetközi helyzetre való tekintettel volt kénytelen a csehszlo­vák köztársaság olyan gazdasági erőfeszí­tésre vállalkozni, amilyen a négymilliárdos nemzetvédelmi kölcsön megvalósítása volt. A belpolitikában a legnagyobb események közé tartozott az államvédelmi törvények elfogadása és a régi rendtörvény sajtóren­delkezéseinek további kiszélesítése, a fölha- talmazási törvény és pártföloszlatási törvény meghosszabbítása. Nagy vonásokban ezek az események jelentették a, köztársaság egy­évi történetét. A magyar kisebbség szempontjából a ti­zennyolcadik esztendő nem sok, de annál jelentőségteljesebb eseményeket hozott. A legnagyobb esemény a magyar egység létrehozása volt. Ez az egység lényegesen emelte a magyar kisebbség politikai erejét és tekintélyét minden téren, minden ténye­ző előtt. Megszűntünk elhanyagolható té­nyező lenni. A másik nagy esemény, amely már szintén az egységes föllépés jegyében történt, az volt, hogy a magyar ellenzék a köztársaság életében elsőizben bizalmat előlegezett szavazataival az uj államfőnek. A harmadik nagy újdonság az volt, hogy a kormánykörök —■ amelyek eddig csak azt hangoztatták, hogy a magyaroknaknak sem­mi kívánnivalójuk nem lehet, mert máris többet kaptak, mint amennyinek a megadá­sát a köztársaság a békeszerződésben vál­lalt —, beismerték, hogy vannak dolgok, melyek korrigálásra várnak. A magyar ki­sebbség törvényhozói benyújtották a ma­gyarság nyelvjogi kívánságait tartalmazó emlékiratot s a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány hozzá akar látni a magyar kisebbségi kérdés megoldásához s elsősor­ban olyan intézkedésekre gondol, amelyek a magyar nyelv érvényesülését szolgálnák s amelyeknek megtétele csak tollvonásba kerül. Körülbelül ennyit eredményezett a magyar kisebbség számára az állam tizen­nyolcadik esztendeje. Erőnövekedést és a kormányzat részéről elkötelező Ígéreteket. A mérleget talán jobban lehet jellemezni azzal, aminek bekövetkezését vártuk, de ami nem történt meg. Amit tizenhét év óta várunk. Nem valósult meg a szlovenszkói országos kulturautonómia, amelyet egy év előtt már olyan közellevőnek mondtak s amelynek keretében a magyarság is alosz­tályt kapott volna. Kárpátalján nem hivták életre a szojmot, melyet az alkotmány meg­ígért és elrendelt. Nem iktatták törvénybe a református egyház alkotmányát, amelyet a magyarság hosszú esztendők óta vár ás szorgalmaz. Nem valósították meg az uj állampolgársági törvényt, amelynek be­nyújtására a nemzetgyűlés 1926-ban kétévi határidőt adott a kormánynak. Nem töltöt­ték be a prágai és pozsonyi egyetem ma­gyar tanszékét. Nem neveztek ki egyetlen­egy magyar járási főnököt, egyetlenegy magyar tanfelügyelőt, egyetlenegy magyar középiskolai igazgatót, egyetlenegy maga­sabb tisztviselőt, aki magyar nemzetiségű. Nem állították vissza az ügyvédi kamarák, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák autonómiáját. Nem teljesítették az ungvári, lévai és rozsnyói magyar gimnáziumok visszaállítására vonatkozó követelésünket. És hogy a legfrissebb, mai eseménynél ma­radjunk, eddighlé még mindig nem kapott egyetlenegy magyar iró, vagy művész ün­nepi államdijat, pedig az idén egy német is kapott. A magyar szinikultura nem kapott államsegélyt, sőt még azt a dekórumát is el­vesztette, amit a pozsonyi városi szinház homlokzatán Liszt, Katona és Vörösmarty szobra jelképezett. Kisebbségi sorsunk tizenkilencedik esz­tendejébe ilyen számvetéssel lépünk. Tizen­nyolc év tanulságai megedzették idegein­ket s ezért a mérleg ellenére bizakodással nézünk a jövő elé. Bizunk az ígéretek kö­telező erejében és erkölcsi tartalmában s bi­zunk a magunk harcos erejében és kitará- sában. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, SzlöVenSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓi maeiiarság * u 1» c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ....... ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. DOlitikai napilapja • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfl. nL ' M ft| I XV. évf. 247. (4096) szám ■ Szerda • 1936 október 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom