Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-27 / 246. (4095.) szám

5 1936 óktőber 27, kedd. Sztojadinovics meg akarja nyerni Bulgáriát a Balkán-szövetség számára Belgrádi október 26. Sztojadinovics miniszter^ elnök hétfőn reggel hosszabb külföldi utazásra indult. A miniszterelnök először Ankarába megy, majd Konstantinápolyi látogatja meg és haza' térőben Szófiában is megszakítja útját. Elutazd' sakor a pályaudvaron jelen volt a Balkán-szö' vétség valamennyi államának követe és a belgrá­di csehszlovák ügyvivő. Sztojadinovics utjának célja hír szerint a Balkán-államok szorosabb együttműködésének megszervezése. Ankarában állítólag a bolgár-török ellentétek elsimításáról fog tárgyalni, Szófiában pedig Bulgáriát igyek­szik megnyerni a biztonsági rendszer számára. Tatarescu hazaérkezett Bukarest, október 26. Tatarescu miniszter- elnök feleségével és Mestrovics Miklós világ­hírű szobrászművész társaságában szombaton este érkezett meg a román fővárosba. Tatarescu vasárnap délután Sinajába utazott, ahol az ural­kodó azonnal kihallgatáson fogadta. A miniszter- elnök ezen a kihallgatáson jelentést tett a király­nak belgrádi látogatásának eredményérői majd Károly király csehszlovákiai utazásának részle­teit beszélték meg. Tatarescu után az uralkodó Mestrovicsot fo­gadta kihallgatáson s vele közel két óra hosszat beszélgetett A horvát szobrászművész I. Károly és I. Ferdinánd királyok szobrain kivül az ural­kodó megbízásából elkészíti Jonel Bratianu szob­rát is. Tatarescu még vasárnap este visszautazott Bukarestbe, ahol több újságíró várakozott rá. A miniszterelnök nem akart nyilatkozni, az újság­íróknak csak annyit mondott, hogy az uralko­dóval az aktuális problémákat beszélte meg. Ké­sőbb este megjelent Tatarescunál Seba Ján bu­karesti csehszlovák követ s'vele a legapróléko­sabban megbeszélték Károly király és Mihály nagyvajda csehszlovákiai utazásának részleteit. Helyreáll az érsekujvári városházán a „katolikus csoport" által megbontott magyar egység Érsekújvár, október 26. (Saját tudósítónktól.) A magyarság két volt országos pártja Érsek- ujvárott még jóval az országosan kimondott egyesülés előtt, legalább 12 esztendeje a legszo­rosabb összhangban működött s a községi vá­lasztásokon mindig, közös listával, mint „szö­vetkezett keresztényszocialista és magyar nem­zeti párt“ vett részt. Ennek az egységes fellé­pésének köszönhette országszerte megcsodált választási sikereit, amelyek révén 14 esztendeje megszakítás nélkül a magyar többség kormá­nyozza a várost. Ez az egység a legutóbbi köz­ségi választás előtt meglazult, mert a két párt­ból kivált egy kisebb frakció, amely „katolikus választási csoport" név alatt résztvett a válasz­tási küzdelemben és négy mandátumot szerzett. A katolikus pártcsoport a várospolitikában éle­sen ellenzéki álláspontot foglalt el a magyar vá­rosvezetéssel szemben s például a mostani költ­ségvetési tárgyalásoknál is az egyetlen párt volt, amely a költségvetés ellen szavazott. A párt­csoport hivatalos lapja: az „Érsek-Újvár és Ma­gyar vidék" cimü lap évek óta erős személyes élű bírálatban részesíti a magyar pártok veze­tőit s politikáját, azonban annak idején a város- biró-választásnál csatlakozott a magyar blokk­hoz és dr. Holota János városbirósága mellett szavazott. Komoly politikai köröket már régebben saj­nálattal töltötte el az az olykor elfajult személyi élű harc, amelyet a katolikus választási csoport s annak orgánuma vezetett s több sikertelen kí­sérletre került sor az ellentétek kiegyenlítésére. Az elmúlt héten egyes lapokban közlemények jelentek meg, amelyek — felfogásuknak meg­felelően — különböző tendenciával hozták nyil­vánosságra a két párt közeledésének hírét. — Mint megbízható forrásból értesülünk, dr. Scsepkó János szentszéki tanácsos, Érsekújvár plébánosa valóban tett kísérletet a két párt kö­zötti ellentétek áthidalására s a napokban an- kétra hívta össze a két párt vezetőit Mint ér­tesülünk, a plébános közvetítésének főcélja az volt, hogy olyan légkört teremtsen a két párt vezetői között, hogy legalább annak a tekintély- romboló módszernek véget vessenek, amelyet a katolikus csoport orgánuma honosított meg. A katolikus csoport megjelent képviselői készségü­ket fejezték ki harcmodoruk megváltoztatására s arra is, hogy fontos várospolitikai kérdések­ben készek szorosabb együttműködésre a ma­gyarság egyesült pártjával. E megbeszélés eredményének tekinthető, hogy az egyesült párt péntek esti értekezletére, ame­lyen az időszerű várospolitikai kérdéseket tár­gyalták meghívták a katolikus választási cso­port városi képviselőit s azon Prohászka Ká­roly városi tanácstag és Supala Ferenc képvi­selőtestületi tag meg is jelent. Az első közös ér­tekezleten dr. Holota János városbiró szívélyes szavakkal üdvözölte a katolikus csoport képvi­selőit s annak a reményének adott kifejezést, hogy a termékeny együttműködésnek a jövőben nem lesz semmi akadálya. Prohászka Károly fel­szólalása után a párt értekezlet a legteljesebb harmóniában beszélte meg a város legfontosabb kérdéseit s a vitában résztvettek a katolikus párt képviselői is. A diákság vezetői szerint felelőtlen elemek tüntettek a prágai német egyetemen Henlein-párti professzor vezeti a vizsgálatot ■ ■ Az előadások megkezdését kívánják a hallgatók Prága, október 26. Közöltük, hogy a prá­gai nőimet egyetem jogi fakultásán az előadá­sokat egyelőre 'beszüntették, mert a német nemzeti diákok egymásután két napon tün­tettek az újonnan kinevezett Kelsen profesz- szor ellen. Az egyetemen az ügyben vizsgá­latot indítottak és azt a dékán megbízásából Schranil professzor vezeti. Ma délelőtt Schranil professzor kihall­gatta mindazokat a diákokat, akiket a tünte­tések során bántalmaztak, továbbá a pedellu­sokat is, akik a kritikus időiben szolgálatot teljesitettek és a diákok igazolását végezték. Schranil jegyzőkönyvet készít a vallomások­ról és a vizsgálat eredményéről értesíteni fogja az egyes fakultásokat. A vizsgálat ed­digi eredménye szerint Ehrbeck és Gröbel nevű diákok voltak ve­zetői a zavargásoknak. A „szabadgondolkodó" diákszervezet megbí­zottai tegnap felkeresték Foltin dékánt és kifogást emeltek az ellen, hogy Schranil processzor vezeti a vizsgálatot. Azzal indokolták fellépésüket, hogy Schranil nem volt jelen a tüntetéseknél, ezzel szem­ben Neuner professzor mindvégig az épület­ben tartózkodott és többször közbe is lépett, tehát bizonyára alkalmasabb volna a vizsgá­lat lefolytatására. Beavatott körökben úgy vé- ]:k, hogy a baloldali diákok azért tiltakoz­nak Schranil tanár szereplése ellen, mert'az a Hen lein-párt tagja. - > • - “ A diákok egyben fölszólították a dékánt, hogy rendelje el az előadások megkezdését és azt a javaslatot tették, hogy azok a diákszerveze­tek, amelyek nem vettek részt a tüntetésben, gondoskodjanak a rend és nyugalom fönntar­tásáról. A diákság képviselői ezután az iskolaügyi mi­nisztériumba mentek, ahol hasonló kijelentése­ket tettek a főiskolák referense előtt. A diákszervezet távol áll a tüntetésektó Dr, Meckel, a német főiskolai hallgatók szö­vetségének elnöke a tüntetésekkel kapcsolatban a következő kijelentéseket tette egy hétfői lap munkatársa előtt: — A főiskolai diákság, amely egyesületünk­ben tömörül, a legélesebben elitéli a lefolyt ese­ményeket. Sajnos, nem volt befolyásunk a tör­téntekre, mert a tüntetéseket felelőtlen elemek robbantották ki minden előzetes szervezés nél­kül. Tudjuk, hogy az ilyen szervezetlen okvetet- lenkedők súlyos károkat okoznak nekünk és tudjuk azt is, hogy Kelsen professzor meghiva- tása a legkorrektebb módon történt. A zsidó származású jogtudós meghívása va­lóban az egyetem spontán elhatározásából tör­tént, még pedig 1933 júliusában, amikor Kelsen még mint aktív tanár működött a kölni egyete­men. Akkoriban a jogi fakultás tizenkét szava­zatra jogosult tanára közül kilencen szavaztak Kelsen meghívása mellett és hárman ellene. "pe^gaiASao^arh t ULAB A Pengős Regények kiadójától meghirdetett 10.000 pengős regénypályázat eredménye Körülbelül egy esztendővel ezelőtt jelentős Irodalmi pályázatot hirdetett a Palladis: a «Koszorús Regények* sorozatába kért regényt magyar szerzőktől és 10.000 pengővel kívánta jutalmazni azt a pályamunkát, melyet a bíráló bizottság abszolút becsűnek ítél és minden tekintetben érdemesnek tart a 10.000 pengős jutalomra. A pályadíjnak nem mindennapi ősszege oly nagy érdeklődést keltett az írók között, hogy 157 jeligés regény érkezett a pályázatra. Természetes, hogy a bíráló bizottság — a pályadíj nagyságának megfelelően — a legmagasabb mértéket tartotta szem előtt kritikájában: keresve azt az abszolút értéket, amelyet a pályadíjra érdemes regénynek el kell érnie, hogy nemzetközi viszonylatban is megállja helyét a valóban elsőrangú regények között. Hogy a bíráló bizottság véleménye alapján a 10.000 pen­gős jutalom nem volt kiadható, ez korántse jelenti a pályázat meddőségét. Mert — a bíráló bizottságnak egyhangú véleménye szerint — akadt a pályaművek között egy: amely annyira kimagaslik pályatársai közül, hogy föltétlenül jelentékeny jutalmat érdemel. A bíráló bizottság előterjesztésére a Palladis R. T. úgy határozott, hogy a «Non quis, séd quid» jeligés *Sába királynője* című regény szerzőjét 5000 pengős juta­lommal tünteti ki. A jeligés levélből Réz Bálint neve került elő. Ezzel az 5000 pengős jutalommal ki­tüntetett remek regénnyel — melynek alakjait nagy­szerű históriai érzékkel mintázta és patinás stílusban szólaltatja meg a szerző — jubilálja a Palladis az <Egy- pengös-Regények* századik kötetének megjelenését. A m*gbtiHatósdg YtTáflcája AZ 5000 PENGŐVEL JUTALMAZOTT „SÁBA KIRÁLYNŐJÉT CÍMŰ REGÉNY, A PENGŐS-REGÉNYEK 100-IK KÖTETE, MIN­DEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN, VASÚTI ÁLLOMÁSON, JOBB TŐZSDÉKBEN KAPHATÓ. Száz év óta nem volt olyan kemény tél, mint aminő az idei lesz? Minden 372 évben megismétlődik az időjárás Páris, október 26. Egy francia tudós Cas- siiopee álnév alatt igen érdekes kis könyvet irt, amely most jelent meg és ebben megállapítja, hogy az idei tél olyan kemény lesz, aminő nem volt száz év óta. A francia tudós megállapítja, hogy ezt a jóslatát a legszigorúbb tudományos módszerre alapítja és megállapítása éveken át tartó kutatás ered­ménye. A tudós módszere meglehetősen komplikált és főként azon alapszik, hogy az időjárás háromszáz- hetvenkét évenként pontosan megismétlődik. E szerint a mostani tél folyamán a sik vidékeken —26 fok hideget mér majd a hőmérő. A nagy fagy december 30-án kezdődik el és egész 1937 március 7-ig tart. Eközben csak két enyhébb időszak lesz. Az egyik január 11—15-ig terjed, a másik pedig februáT 7-től 9-ig. Rendkívül sok hó esik ezen a télen. A havazás december 28-án kezdődik meg. A tél leghidebebb napja előreláthatólag január 7-é lesz. Látható, hogy a francia kutató jóslásai megle­hetősen pontosak, de a mai kritikus ember ter­mészetesen kételkedik 'bennük. Cassiopee jóslásait az 15&4. év időjárására alapítja. Ez év időjárásáról szóló régi feljegyzések sze­rint annakidején a nyár és a tavasz sokkal erő­sebb volt, mint ahogy arra szükség lett volna. 1564 júliusában Párisban és környékén oly sok eső esett, hogy a termést nem lehetett betakarí­tani és a Szajna folyó oly nagyra áradt, mint télen. Az időjárás mostoháé ágai miatt julius 16-án és 21-én kömenetet ifi tartottak a párisiak. A nyárra rendkívül szigorú tél következett és az egykori feljegyzések szerint nem volt a vá- rosban és a vidéken ház, amelyben a viz ne fagyott volna jéggé, hacsak nem tartották a tűz közvetlen közelében. Előfordult az is, hogy a tűzön forrt a váz, de ha lecseppent belőle valami a földre, az ott rögtön, jéggé fagyott. Az embereken éjszaka megdere- eedett a paplan a szörnyű hidegtől. A legnagyobb hideg abban az évben január 7-én volt. Ezen a napon lefagyott mindazoknak lába és füle, akik a szabadba mentek. A tyúkoknak és kakasoknak taraja fagyott le és lehullott fejükről. Páris városának hivatalos följegyzései szerint 1564—65 tele oly kemény volt, aminőt száz év óta nem észleltek. A kövek kettérepedtek a hidegtől, még azok az óriási terméskövek is, amelyeket azért hoztak össze, hogy felépítsék a Louvre pa­lotáját. Medici Katalin egyik levelében, amelyet Montmorency herceghez intézett, ugyancsak szó- bakeríilt a rendkívül kemény tél és Castelnau gróf emlékirataiban a következőket írja erről a télről. — A hideg tél lebtitötte az indulatokat és szi­veket és elnémultak azok a hírek, amelyek arról szóltak, hogy újból fegyverbe állnak a seregek* Ebben az időiben ugyanis a vallásháborúk pusztították Európát. Ötven árdrágító ellen indult eljárás a vágsellyei járásban Vágsellye, október 26. (Saját tudósitónk­tól.) A devalváció után a vágsellyei járásiban néhány kereskedő 20 százalékkal emelte az árakat. A naipokban a járás területéin lévő cserudőrségnek az uzsora hivatal ellenőrző kö­zegeivel karöltve árellemőrzést végeztek s mintegy 50 esetiben állapították meg az árak indokolatlan emelését. Valamennyi kereske­dő ellen ímeginditották a bűnvádi eljárást és a készleteket lefoglalták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom