Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-25 / 245. (4094.) szám
rlar 1936 október ^veaftraap. Bayreuth, október 24. Elég sokáig kellett harctolni, de a 60 éves igyekezetnek meg volt az eredménye. Aki áhítattal idezarándokolt a zene megszentelt városába, örömmel látja a csodát: Németország visszaadta Liszt Ferencet a magyarságnak. Az ünnepi díszbe öltözött város uccáin és terein a temérdek horogkeresztes zászló között há- romszinü lobogók lengenek. Az ünnepi hetet a magyar kormánnyal és a magyarországi művészet képviselőivel karöltve rendezték. A Hapag és a Bayerisches Verkehrs- büro hivatalnokának a gomblyukában há- romszinü kokárda ékeskedik. Ha végignézek a városon, ha az emberekkel Lisztről beszélek, nem csodálom, hogy a németek oly sokáig magukénak őrizték meg a magyar zsenit és most, amikor hivatalosan lemondtak róla, még mindig úgy tartották meg, mint zenei és kul- turmultjuk lényeges részét. A kirakatok fényképeiben, a zenekereskedések kottáiban, az ünnepi ház és a Wahnfried-villa termeiben, az emberek áhítatában és valahol a bayreuthi temető árnyékos mauzóleumában olyan élénken él a magyar Liszt Ferenc halhatatlan szelleme, mint a német múlt kővévált emléke. Szeretik, becsülik és jobban ismerik talán, mint mifelénk. Azt a Lisztet, aki nekik Wagner Rikárdot mentette meg és érvényesülésre juttatta a német zseni korszakalkotó művészetét. Wei- mari találkozásuk, után irta Wagner: ,,mély baráti szeretetünk oly erőket fedezett fel bennem és kívülem, hogy meg fogom oldani feladatomat: a mü a mi közös müvünk lesz!“ Európa legérdekesebb színháza Wagner Rikárd valamikor lázasan kereste azt a helyet, ahol a művészet ragyogását nem homályositják el a profán színek. Bayreuthnél alkalmasabb helyet tényleg alig találhatott volna. Csendes kis város benyomását kelti, de hiányzik belőle a művészet mérgezője: a kispolgáriság és másik véglete, a procc. Az emberek szeretik a zenét, a komoly művészetet. Áhitatosak és megértők. Itt van Európának egyik legrégibb színháza. Nagy Frigyes húga, Wilhelmina őrgrófnő építtette 1748-ban és mestere az a Galli Bibiena volt, akinek a pozsonyi Szent- háromság templom köszönheti kupolafestését. Megszoktuk az általános színházi stílust és legfeljebb a pompa és dekoráció fokait különböztetjük meg. Ez a tökéletesen barokk, csavarodó oszlopokkal és lengő angyalkákkal díszített színház valami más. Olyan, mint egy barokk templom. Nem csodálom, ha ide nem a ruhájukat viszik az emberek mutogatni. Az Operában csak egy előadás folyt: a budapesti Opera-1 ház balettelőadása. A többit a Siebert-féle ünnepi csarnok látta vendégül. A bajor királyok udvari páholya A közönség olyan, amilyet ünnepi játékokon szoktunk látni. A hivatalosak, az előkelők és azok, akiket a megértés áhitat hozott ide. A különbség máshol éles. A hivatalosak unatkoznak, az előkelők egymás toilettjeit lesik és az olcsóbb helyek birtokosai megilletődéssel figyelnek. Talán Bay- reuth varázsa, talán Liszt Ferenc szelleme az oka, az ünnepi előadásokon itten nincsen kirívó különbség. Hiányzik a bxillián- sok pflancja és az előkelők épp oly áhitatosak és épp úgy megindulnak a magyar zene hangjain, mint a szerények. Mackensen, pesti német követ páholyán kihajolva tapsolt és hangosan lelkesedett. A középpont a bajor királyok volt udvari páholya. Wagner Winnifried asz- szony, Frigyes Vilmos porosz nagyherceg (Vilmos excsászár fia), a SA-csapa- tok barna egyenruhájában, Mackensen pesti német növet és egyszerű eleganciáju felesége, Gürtner birodalmi igazságügyi miniszter, a bajor miniszterelnök Siebert és a belügyminiszter Wagner a német kormány képviselői, az osztrák kormány nevében megjelent Tauschütz berlini követ és Magyarország hivatalos képviselői: a berlini magyar Követ, Haasz és Takács miniszteri tanácsosok, innen figyelik az előadásokat. Frigyes Vilmos különben a fotóriporterek kedvenc anyaga. Leveszik előadás közben, a szünetben, elülről-hátulról, amint Wagner Winnifried asszonynak, Siegfried özvegyének •— az ünnepi hét lady patroneszének magyarázza, hogy a teremben hideg van és leveszik akkor, amikor a feje búbját simogatja. Budapestről az Ibusz ’különvonaton hozott le körülbelül 350 vendéget. Sok az angol és egyéb messzeföldről idezarándokolt. Csehszlovákiából az előjegyzések listáján senki sem szerepel. Azért bizonyára vannak innen is csendes vendégei az ünnepi hétnek. A magyar és nemei miivészek jegyében Az ünnepi hetet október 19-én a budapesti királyi Operaház együttese nyitotta meg. Márkus László rendezésében Liszt halhatatlan szépségű Erzsébet legendáját adták. Márkus a budapesti Szent Ferenc oratóriummal megkezdett kísérletét újból fényes sikerrel ismételte meg. Eddig az oratórium és az Erzsébet-legenda is tisztára zenei előadás volt. A budapesti kísérlet a zenei hatást bizonyos látási elemekkel kapcsolta össze. A kórust például szerzeteskar énekelte és felette, a mennyboltot ábrázoló díszlet keretében megelevenedtek Szent Ferenc életének egyes fázisai. Ugyanilyen elgondolással, de a pantomimi- kai hatások, díszletek és kosztümök tökéletesebb megoldásában rendezte meg Márkus a bayreuthi Erzsébet legendát. A kisérő zenét Ferencsik János vezetésével tökéletes művészettel az Operaház zenekara szolgáltatta. A második előadást ugyancsak a budapesti Operaház együttese rendezte. Négy képben magyar vonatkozású jeleneteket hozott a színpadra. „A pesti karnevál" az 1867-es magyar társadalmi életnek kis epizódja. Huszártisztek, magyarruhás ifjak, magyar leányok, szépen és nagy lelkesedéssel előadott táncokat lejtenek. Egy estély keretében egy magyar huszártiszt és a bécsi lány szerelmes kis története elevenedik meg Kőszegi Ferenc, Szalay Karola, Bordy Bella és Harangozó Gyula kiváló táncprodukciói tarkítják a kedves jelenetet. A program második része Liszt három rapszódiájának megjelenítése. A szüret, lakodalmi történet és a vásári ajándék. Mindegyikben a tökéletes zenei előadást és a táncteljesitmények művésziességét kell ki- j emelni, mely hosszú és gyakori nyiltszini j tapsra késztette a közönséget. Sajnos, két kis árnyékpontja volt a különben ragyogó előadásnak. Ilyen egyedülálló alkalmakkor, ahol a magyar művészet a széles kulturvi- lág előtt mutatkozik be, nagyobb súlyt kell fektetni a témaválasztásra és a dekorációk minden részletére. Mind a négy jelenetnek ugyanaz a vékonyka és igénytelen témája volt: a szerelmes csalódása és féltékenykedése, csak azzal a különbséggel, hogy háromszor happy endben, sőt a vásári ajándék mézeskalács-huszáros jelenetében nagyon is revüszerü happy-endben végződött, egyszer meg golyót küldött a legény fejébe volt babája lakodalmán. így nem szabad nagyigé- nyü közönség ízlésével játszani. Már régen túl vagyunk a pántlikás, falurosszás népiesség játékain és miért kellett ennek a formáit az idegen’ közönségnek feltálalni, mely még kevésbbé érti? Még hozzá a díszletek oly futurisztikus szin- és tartalomkeverékében? j (Minek egy háromszinü lobogó a kékszinü présház zöldes tetején?) — Azért igy is őszinte és nagy volt a siker. (Talán csak túl aggodalmas magyar szemmel lehetett a ! kis árnyékpontok mélyére látni.) — 21-én I Pembauer tanárnak és nejének zongoraestje. 22-én előadás, végül pedig Liszt szimfonikus és orgona és vokálszerzemé- nyei fejezték be a hetet. A nagy eredmény Nem szabad kicsinyeskedni. Amit előbb mondtam, csak eltűnő kis pontok voltak. Az egész ünnepi hét széleskörű és nagy siker jegyében folyt le. És ami nekünk annyiszor félreismert és annyiszor lekicsinylett magyaroknak a legfontosabb: Liszt Ferenc és a magyar Géniusz megint egyszer fényének a teljességében tündöklött a világ egészen nagy szellemeinek az egén. DUKA ZÓLYOMI NORBERT. Forradalmat idéz elő a hollywoodi sztárok közt a szines film Tízmillió amerikai ifjú kedvence ■ Zukor Adolf nem ismeri sztárjait Hollywood, október 24. Hollywoodban reszketnek a filmcsillagok: itt a szines film, most már komolyan itt van és a kedvelt sztárok közt azokat válogatják ki, akiknek arca legjobban megfelel a szines film követelményeinek, A hollywoodi szinesfilm- szakértők ma már pontosan tudják, milyen arcra van szüksége egy sztárnak, hogy a szi- nesfilmben győztes lehessen. Minden olyan arcot, amelynek éles vonalai zavarják a szines- filmet, eleve el kell utasítani. Az eddigi normális film megtűrte az úgynevezett árnyékos arcokat, de a szinesfilm követelményei egészen mások, más a színezés és más a világítási technika. A világosságnak rendkívül élesnek kell lennie, úgyhogy egy éles arc vonalai még jobban kiéleződnek. Hollywood első szakembere, Abraham Shore egész uj eljárást talált föl a sminkelés terén. Ismeretes, hogy Greta Garbó valódi arca távolról sem az az arc, amelyet a vászonról megszoktunk. A nemzetközi film tömérdek kedvence valójában egész máskép néz ki, mint a filmen. Ennek a retusnak és sminkelésnek most vége: a szinesfilm csak azokat az arcokat fogja megtűrni, amelyeknek a proporciói és vonalai természetesek és amelyeknek nincsen szükségük nagyobbméretü sminkelésre vagy retusra. Akiért tizmitlió amerikai ifjú rajong Ifjúkorunkban szenvedélyesen olvastuk az in- diánusokról szóló könyveket. Ma már ezeket a könyveket a fiatalság nem olvassa, mert helyüket a film foglalta el. Viszont Amerikában az ifjúsági érdeklődés előterében az utóbbi tiz évben azok a filmek állottak, amelyek témáikat ezekből a könyvekből, illetve az indiánusok életéből merítették. Emlékezetesek még a Tóm Mix-filmek, amelyekben az indiánusok játszák a főszerepet és amelyeknek az volt a következménye, hogy száz és száz föllelkesült ifjú egyszerűen megszökött hazulról és nekivágott a nagy vadászterületeknek. May Károly-szerü giccses vildveszt- filmek voltak ezek, azonban az ifjúság közben megváltozott és igy az amerikai filmesek is megváltoztatták ezeknek a filmeknek a tartalmát és a fölépítését. Az ifjúság ma a szenzációs kalandfilmek iránt érdeklődik és Tóm Mix helyébe Buck Jones került, akinek — mint a legújabb statisztika bizonyítja — tízmillió amerikai ifjú a követője. Nem kellene csodálkozni rajta, hogy az amerikai ifjúság a kalandfilmeket szereti, ha Buck Jones esete nem lenne egészen különleges. Vannak olyan filmjei, amelyeken cow-boyt vagy farmert játszik, a szegények megmentője, hőslelkü ember, aki mindenütt ott van, ahol valaki segítségre szorul. Amellett olyan élelmes, hogy ő maga szervezte meg magának tízmilliós ifjúsági gárdáját. Ez a gárda nemcsak lelkes filmesekből áll, hanem cserkészcsapatok és ifjúsági szervezetek fölött rendelkezik, amelyek mind a filmszínészben látják hősüket. Az ösz- szes ilyen amerikai szervezet főhadiszállása Hollywood közvetlen közelében van és Buck Jones maga a vezetője hatvan válogatott tagnak. Külön egyenruhájuk, székházuk és zenekaruk van. A kedvenc sztár évente körülbelül ötvenezer levelet kap az ifjúság köréből, heti jövedelme pedig csekély 20.000 dollár. Hogyan leli Sir Basil Rathbone filmcsillag ? Sir Basil Rathbone egy idővel ezelőtt mint megbántott ember távozott Hollywoodból. Filrn- karriérre vágyott, de Londonban — úgy látszik — a filmgyárak nem igen értékelték nagyra. így került Hollywoodba, ahol megtudta, hogy nem játszhatja a szerény bonviván szerepét, hanem gazembereket kell alakítania. Ettől az Ítélettől a hollywoodi gyárosok nem tértek el és mivel Rathbone, az angol nemes örült annak, hogy egyáltalában alkalmazást talált, megegyezett Hollywooddal, hogy ezentúl ő lesz a filmgazember. Az ilyen szerepekre alkalmas jellemszinészeket előnyben részesítik, különösképen akkor, ha tehetségesek és jul tudják alakítani az előkelő gazembereket. Rathbone első hollywoodi föllépése szenzációszámba ment és ekkor London is fölfigyelt rá. Londonnak is szüksége volt egy nemesveretií, előkelő „gazemberére és igy történt, hogy óriási gázsival szerződtették egy ilyen film főszerepére Londonban. Ezentúl tehát hazájában játszhatja az egykori csöndes és szerény bonviván a filmgazembert. Zukor Adolf és sztárjai Az amerikai filmipar egyik teljhatalmú embere még mindig a magyarszármazásu Zukor Adolf. Élete során rengeteg filmszínészt és színésznőt szerződtetett, majdnem mindnyájukat híressé tette és sokmillió dollár gázsit fizetett ki nekik, azonban csak nagyritkán történt, hogy kereste volna velük a személyes érintkezést és hogy ismeretséget kötött volna velük. Rendszerint úgy történt, hogy nem ismerte sztáréit, akiket évente mindössze tizenkétszer látott, azaz a szerződés aláírásánál és a szerződés havi megújításánál. Zukor Adolf nem ismeri a sztárokat, alig tudja, kit foglalkoztat és igy nem csoda, hogy még a legnagyobb sztárokkal is hol kellemes, hol meg kellemetlen esetei vannak. Nemrég történt, hogy Madelaine Caroll megjelent egy társaságban, amelyben Zukor Adolf is jelen volt. Mosolyogva lépett a filmkirály elé és arra számított, hogy Zukor régi ismerősként fogja üdvözölni. Ezzel szemben Zukor Adolf egyszerűen elfordult a világhírű sztártól. Amikor figyelmeztették rá, hogy milyen hibát követett el, egyszerűen igy válaszolt: — Bocsánatot kérek, de őnagyságát ama sok hölgy egyikének tartottam, akik mind sztárjaim közé tartoznak, vagypedig olyanok, akik rámmosolyognak, mert a következő pillanatban filmszerződést akarnak belőlem kipréselni. Sminkelés nélkül különben sem ismerem meg sztárjaimat, mert ilyen állapotban csak akkor jelentkeznek, ha gázsiemelést akarnak. Hasonló eset történt Sam Goldwynnal, a Metro-gyár tulajdonosával, aki szintén nem ismeri sztárjait. Két év előtt történt, hogy Sam Goldwyn uj titkárnőt akart fölfogadni és a titkárnőjelöltet a személyzeti főnök éppen be akarta mutatni Goldwynnak. Goldwyn tekintete az előszobára esett, ahol egy nem éppen elegánsan öltözött fiatal hölgy ült. Goldwyn bosszúsan fordult a személyzeti főnökhöz és ' haragosan megkérdezte, hogy mer neki egy ilyen asszonyt titkárnőnek ajánlani. Az előszobában ülő hölgy pedig — Greta Garbó volt. A SzMK nem politizál: bármilyen politikai nézeitü, vallásfelekezetü, társadalmi állású szloven- szkói magyar ember tagja lehet, csak szeresse anyanyelvét. Munkája csupán s kizárólag magyar kulturmunka, az állam törvényeinek értelmében. Ebbe belekapcsolódhat pap, tanító, gazda, iparos, hivatalnok, birtokos, magánzó. Erős, szervezett kultur- életre van szükség Szlovenszkón. írj még ma a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet központjának: Komárom, Kultúrpalota — s kérj felvilágosítást, kérd a Magyar Vasár- nap-ot. A SzMKE számos szervezeteiben szorgos kulturmunka folyik, légy Te is a kulturmunkásokkal szolidáris. Munkásságodat, támogató filléreidet szívesen veszik. Tanuljunk a köztársaság többi népének kul- turóletéből! Kulturális kádereinket magunknak kell kiépítenünk! Jöjj, sorakozz a SzMKE zászlaja alá! (*) A Toldy Kör elbeszélés-pályázata. A pozsonyi Tolldy Kör irodalmi bizottsága az id. Vutkovidh Sándor nevét viselő alapítvány amataiból humoros elbeszélésre pályázatot hirdet. A pályaművet jeligével ellátva, géppel Írva legkésőbb 1036 december 31-ig kell 'beküldeni a kör főjegyzőjének, Tamás Lajosnak címére (Pozsony, Ventur-aiioca 15. I.) ajánlott levélben. A pályaműhöz csatolni kell egy azonos jeligével ellátott, lepecsételt borítékot, amely a szerző nevét és pontos címét tartalmazza. A beérkezett pályaműveket az irodalmi bizottság által kiküldött bíráló bizottság vizsgálja felül és a legjobbnak talált pályaművel — amelynek azonban kétségtelenül irodalmi értékűnek kell lennie — 500 koronával jutalmazza. A pályadíjnyertes munka a kör tulajdonába megy át. (*) Berzsenyi-emlékünnepély Rimaszombatban. Tudósítónk jelenti: Berzsenyi Dániel halálának százéves farduifójia emlékére gazdag imüsomu em- ilékümimeipély rendezését veitite tervbe a iriuna- szombati községi Iközmü vetődés! bizottság: Az lemlákeetét mindem vatóe-zinüség szerint aiovem- ibenbem jtairtjjáik meg. SzmHÁzKörbvKabTCiRA Wagner városa hódol Líszf Ferenc zsenijének A PMH munkatársa a bayreuthi Liszt-héten
