Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-25 / 245. (4094.) szám

rlar 1936 október ^veaftraap. Bayreuth, október 24. Elég sokáig kellett harctolni, de a 60 éves igyekezetnek meg volt az eredménye. Aki áhítattal idezarán­dokolt a zene megszentelt városába, öröm­mel látja a csodát: Németország visszaadta Liszt Ferencet a magyarságnak. Az ünnepi díszbe öltözött város uccáin és terein a te­mérdek horogkeresztes zászló között há- romszinü lobogók lengenek. Az ünnepi he­tet a magyar kormánnyal és a magyaror­szági művészet képviselőivel karöltve ren­dezték. A Hapag és a Bayerisches Verkehrs- büro hivatalnokának a gomblyukában há- romszinü kokárda ékeskedik. Ha végignézek a városon, ha az embe­rekkel Lisztről beszélek, nem csodálom, hogy a németek oly sokáig magukénak őrizték meg a magyar zsenit és most, ami­kor hivatalosan lemondtak róla, még min­dig úgy tartották meg, mint zenei és kul- turmultjuk lényeges részét. A kirakatok fényképeiben, a zenekereskedések kottái­ban, az ünnepi ház és a Wahnfried-villa termeiben, az emberek áhítatában és vala­hol a bayreuthi temető árnyékos mauzóleu­mában olyan élénken él a magyar Liszt Fe­renc halhatatlan szelleme, mint a német múlt kővévált emléke. Szeretik, becsülik és jobban ismerik talán, mint mifelénk. Azt a Lisztet, aki nekik Wagner Rikárdot men­tette meg és érvényesülésre juttatta a né­met zseni korszakalkotó művészetét. Wei- mari találkozásuk, után irta Wagner: ,,mély baráti szeretetünk oly erőket fedezett fel bennem és kívülem, hogy meg fogom ol­dani feladatomat: a mü a mi közös müvünk lesz!“ Európa legérdekesebb színháza Wagner Rikárd valamikor lázasan ke­reste azt a helyet, ahol a művészet ragyo­gását nem homályositják el a profán színek. Bayreuthnél alkalmasabb helyet tényleg alig találhatott volna. Csendes kis város benyomását kelti, de hiányzik belőle a mű­vészet mérgezője: a kispolgáriság és másik véglete, a procc. Az emberek szeretik a ze­nét, a komoly művészetet. Áhitatosak és megértők. Itt van Európának egyik legrégibb szín­háza. Nagy Frigyes húga, Wilhelmina őr­grófnő építtette 1748-ban és mestere az a Galli Bibiena volt, akinek a pozsonyi Szent- háromság templom köszönheti kupolafesté­sét. Megszoktuk az általános színházi stí­lust és legfeljebb a pompa és dekoráció fokait különböztetjük meg. Ez a tökélete­sen barokk, csavarodó oszlopokkal és len­gő angyalkákkal díszített színház valami más. Olyan, mint egy barokk templom. Nem csodálom, ha ide nem a ruhájukat vi­szik az emberek mutogatni. Az Operában csak egy előadás folyt: a budapesti Opera-1 ház balettelőadása. A többit a Siebert-féle ünnepi csarnok látta vendégül. A bajor királyok udvari páholya A közönség olyan, amilyet ünnepi játé­kokon szoktunk látni. A hivatalosak, az előkelők és azok, akiket a megértés áhitat hozott ide. A különbség máshol éles. A hi­vatalosak unatkoznak, az előkelők egymás toilettjeit lesik és az olcsóbb helyek birto­kosai megilletődéssel figyelnek. Talán Bay- reuth varázsa, talán Liszt Ferenc szelleme az oka, az ünnepi előadásokon itten nin­csen kirívó különbség. Hiányzik a bxillián- sok pflancja és az előkelők épp oly áhitato­sak és épp úgy megindulnak a magyar zene hangjain, mint a szerények. Mackensen, pesti német követ páholyán kihajolva tap­solt és hangosan lelkesedett. A középpont a bajor királyok volt ud­vari páholya. Wagner Winnifried asz- szony, Frigyes Vilmos porosz nagyher­ceg (Vilmos excsászár fia), a SA-csapa- tok barna egyenruhájában, Mackensen pesti német növet és egyszerű eleganciáju felesége, Gürtner birodalmi igazságügyi miniszter, a bajor miniszterelnök Siebert és a belügyminiszter Wagner a német kor­mány képviselői, az osztrák kormány ne­vében megjelent Tauschütz berlini követ és Magyarország hivatalos képviselői: a ber­lini magyar Követ, Haasz és Takács mi­niszteri tanácsosok, innen figyelik az elő­adásokat. Frigyes Vilmos különben a fotó­riporterek kedvenc anyaga. Leveszik elő­adás közben, a szünetben, elülről-hátulról, amint Wagner Winnifried asszonynak, Siegfried özvegyének •— az ünnepi hét lady patroneszének magyarázza, hogy a terem­ben hideg van és leveszik akkor, amikor a feje búbját simogatja. Budapestről az Ibusz ’különvonaton ho­zott le körülbelül 350 vendéget. Sok az an­gol és egyéb messzeföldről idezarándokolt. Csehszlovákiából az előjegyzések listáján senki sem szerepel. Azért bizonyára van­nak innen is csendes vendégei az ünnepi hétnek. A magyar és nemei miivészek jegyében Az ünnepi hetet október 19-én a buda­pesti királyi Operaház együttese nyitotta meg. Márkus László rendezésében Liszt halhatatlan szépségű Erzsébet legendáját adták. Márkus a budapesti Szent Ferenc oratóriummal megkezdett kísérletét újból fényes sikerrel ismételte meg. Eddig az oratórium és az Erzsébet-legenda is tisztá­ra zenei előadás volt. A budapesti kísérlet a zenei hatást bizonyos látási elemekkel kapcsolta össze. A kórust például szerze­teskar énekelte és felette, a mennyboltot ábrázoló díszlet keretében megelevened­tek Szent Ferenc életének egyes fázisai. Ugyanilyen elgondolással, de a pantomimi- kai hatások, díszletek és kosztümök tökéle­tesebb megoldásában rendezte meg Márkus a bayreuthi Erzsébet legendát. A kisérő zenét Ferencsik János vezetésével tökéle­tes művészettel az Operaház zenekara szol­gáltatta. A második előadást ugyancsak a buda­pesti Operaház együttese rendezte. Négy képben magyar vonatkozású jeleneteket hozott a színpadra. „A pesti karnevál" az 1867-es magyar társadalmi életnek kis epizódja. Huszártisztek, magyarruhás ifjak, magyar leányok, szépen és nagy lelkese­déssel előadott táncokat lejtenek. Egy es­tély keretében egy magyar huszártiszt és a bécsi lány szerelmes kis története eleve­nedik meg Kőszegi Ferenc, Szalay Karola, Bordy Bella és Harangozó Gyula kiváló táncprodukciói tarkítják a kedves jelenetet. A program második része Liszt három rap­szódiájának megjelenítése. A szüret, lako­dalmi történet és a vásári ajándék. Mind­egyikben a tökéletes zenei előadást és a táncteljesitmények művésziességét kell ki- j emelni, mely hosszú és gyakori nyiltszini j tapsra késztette a közönséget. Sajnos, két kis árnyékpontja volt a különben ragyogó előadásnak. Ilyen egyedülálló alkalmakkor, ahol a magyar művészet a széles kulturvi- lág előtt mutatkozik be, nagyobb súlyt kell fektetni a témaválasztásra és a dekorációk minden részletére. Mind a négy jelenetnek ugyanaz a vékonyka és igénytelen témája volt: a szerelmes csalódása és féltékenyke­dése, csak azzal a különbséggel, hogy há­romszor happy endben, sőt a vásári ajándék mézeskalács-huszáros jelenetében nagyon is revüszerü happy-endben végződött, egyszer meg golyót küldött a legény fejébe volt ba­bája lakodalmán. így nem szabad nagyigé- nyü közönség ízlésével játszani. Már régen túl vagyunk a pántlikás, falurosszás népies­ség játékain és miért kellett ennek a formáit az idegen’ közönségnek feltálalni, mely még kevésbbé érti? Még hozzá a díszletek oly futurisztikus szin- és tartalomkeverékében? j (Minek egy háromszinü lobogó a kékszinü présház zöldes tetején?) — Azért igy is őszinte és nagy volt a siker. (Talán csak túl aggodalmas magyar szemmel lehetett a ! kis árnyékpontok mélyére látni.) — 21-én I Pembauer tanárnak és nejének zongora­estje. 22-én előadás, végül pedig Liszt szimfonikus és orgona és vokálszerzemé- nyei fejezték be a hetet. A nagy eredmény Nem szabad kicsinyeskedni. Amit előbb mondtam, csak eltűnő kis pontok voltak. Az egész ünnepi hét széleskörű és nagy si­ker jegyében folyt le. És ami nekünk annyi­szor félreismert és annyiszor lekicsinylett magyaroknak a legfontosabb: Liszt Ferenc és a magyar Géniusz megint egyszer fényé­nek a teljességében tündöklött a világ egé­szen nagy szellemeinek az egén. DUKA ZÓLYOMI NORBERT. Forradalmat idéz elő a hollywoodi sztárok közt a szines film Tízmillió amerikai ifjú kedvence ■ Zukor Adolf nem ismeri sztárjait Hollywood, október 24. Hollywoodban resz­ketnek a filmcsillagok: itt a szines film, most már komolyan itt van és a kedvelt sztárok közt azokat válogatják ki, akiknek arca legjobban megfelel a szines film követelményeinek, A hollywoodi szinesfilm- szakértők ma már pontosan tudják, milyen arcra van szüksége egy sztárnak, hogy a szi- nesfilmben győztes lehessen. Minden olyan arcot, amelynek éles vonalai zavarják a szines- filmet, eleve el kell utasítani. Az eddigi nor­mális film megtűrte az úgynevezett árnyékos arcokat, de a szinesfilm követelményei egé­szen mások, más a színezés és más a világí­tási technika. A világosságnak rendkívül éles­nek kell lennie, úgyhogy egy éles arc vonalai még jobban kiéleződnek. Hollywood első szakembere, Abraham Shore egész uj eljárást talált föl a sminkelés terén. Is­meretes, hogy Greta Garbó valódi arca távolról sem az az arc, amelyet a vászonról megszok­tunk. A nemzetközi film tömérdek kedvence valójában egész máskép néz ki, mint a filmen. Ennek a retusnak és sminkelésnek most vége: a szinesfilm csak azokat az arcokat fogja meg­tűrni, amelyeknek a proporciói és vonalai ter­mészetesek és amelyeknek nincsen szükségük nagyobbméretü sminkelésre vagy retusra. Akiért tizmitlió amerikai ifjú rajong Ifjúkorunkban szenvedélyesen olvastuk az in- diánusokról szóló könyveket. Ma már ezeket a könyveket a fiatalság nem olvassa, mert helyü­ket a film foglalta el. Viszont Amerikában az ifjúsági érdeklődés előterében az utóbbi tiz évben azok a filmek állottak, amelyek témáikat ezekből a könyvekből, il­letve az indiánusok életéből merítették. Emlé­kezetesek még a Tóm Mix-filmek, amelyekben az indiánusok játszák a főszerepet és amelyeknek az volt a következménye, hogy száz és száz föllelkesült ifjú egyszerűen megszö­kött hazulról és nekivágott a nagy vadászterü­leteknek. May Károly-szerü giccses vildveszt- filmek voltak ezek, azonban az ifjúság közben megváltozott és igy az amerikai filmesek is megváltoztatták ezeknek a filmeknek a tartalmát és a fölépítését. Az ifjúság ma a szenzációs kalandfilmek iránt érdeklő­dik és Tóm Mix helyébe Buck Jones került, akinek — mint a legújabb statisztika bizo­nyítja — tízmillió amerikai ifjú a követője. Nem kellene csodálkozni rajta, hogy az amerikai ifjúság a kalandfilmeket szereti, ha Buck Jones esete nem lenne egészen különleges. Vannak olyan filmjei, amelyeken cow-boyt vagy farmert játszik, a szegények megmentője, hőslelkü em­ber, aki mindenütt ott van, ahol valaki segít­ségre szorul. Amellett olyan élelmes, hogy ő maga szervezte meg magának tízmilliós ifjú­sági gárdáját. Ez a gárda nemcsak lelkes fil­mesekből áll, hanem cserkészcsapatok és ifjú­sági szervezetek fölött rendelkezik, amelyek mind a filmszínészben látják hősüket. Az ösz- szes ilyen amerikai szervezet főhadiszállása Hollywood közvetlen közelében van és Buck Jones maga a vezetője hatvan válogatott tag­nak. Külön egyenruhájuk, székházuk és zenekaruk van. A kedvenc sztár évente körülbelül ötven­ezer levelet kap az ifjúság köréből, heti jöve­delme pedig csekély 20.000 dollár. Hogyan leli Sir Basil Rathbone filmcsillag ? Sir Basil Rathbone egy idővel ezelőtt mint megbántott ember távozott Hollywoodból. Filrn- karriérre vágyott, de Londonban — úgy látszik — a filmgyárak nem igen értékelték nagyra. így került Hollywoodba, ahol megtudta, hogy nem játszhatja a szerény bonviván szerepét, ha­nem gazembereket kell alakítania. Ettől az Íté­lettől a hollywoodi gyárosok nem tértek el és mivel Rathbone, az angol nemes örült annak, hogy egyáltalában alkalmazást talált, megegyezett Hollywooddal, hogy ezentúl ő lesz a filmgazember. Az ilyen szerepekre alkalmas jellemszinészeket előnyben részesítik, különösképen akkor, ha te­hetségesek és jul tudják alakítani az előkelő gaz­embereket. Rathbone első hollywoodi föllépése szenzációszámba ment és ekkor London is föl­figyelt rá. Londonnak is szüksége volt egy nemesveretií, előkelő „gazemberére és igy történt, hogy óriási gázsival szerződtették egy ilyen film fő­szerepére Londonban. Ezentúl tehát hazájában játszhatja az egykori csöndes és szerény bonviván a filmgazembert. Zukor Adolf és sztárjai Az amerikai filmipar egyik teljhatalmú embe­re még mindig a magyarszármazásu Zukor Adolf. Élete során rengeteg filmszínészt és színész­nőt szerződtetett, majdnem mindnyájukat hí­ressé tette és sokmillió dollár gázsit fizetett ki nekik, azonban csak nagyritkán történt, hogy kereste volna velük a személyes érintkezést és hogy ismeretséget kötött volna velük. Rendszerint úgy történt, hogy nem ismerte sztáréit, akiket évente mindössze tizenkét­szer látott, azaz a szerződés aláírásánál és a szerződés havi megújításánál. Zukor Adolf nem ismeri a sztárokat, alig tudja, kit foglalkoztat és igy nem csoda, hogy még a legnagyobb sztárokkal is hol kellemes, hol meg kellemetlen esetei vannak. Nemrég történt, hogy Madelaine Caroll megjelent egy társaságban, amelyben Zukor Adolf is jelen volt. Mosolyogva lépett a filmkirály elé és arra számított, hogy Zukor régi ismerősként fogja üdvözölni. Ezzel szemben Zukor Adolf egyszerűen elfordult a vi­lághírű sztártól. Amikor figyelmeztették rá, hogy milyen hibát követett el, egyszerűen igy vála­szolt: — Bocsánatot kérek, de őnagyságát ama sok hölgy egyikének tartottam, akik mind sztárjaim közé tartoznak, vagypedig olyanok, akik rám­mosolyognak, mert a következő pillanatban filmszerződést akarnak belőlem kipréselni. Smin­kelés nélkül különben sem ismerem meg sztár­jaimat, mert ilyen állapotban csak akkor jelent­keznek, ha gázsiemelést akarnak. Hasonló eset történt Sam Goldwynnal, a Metro-gyár tulajdonosával, aki szintén nem is­meri sztárjait. Két év előtt történt, hogy Sam Goldwyn uj titkárnőt akart fölfogadni és a tit­kárnőjelöltet a személyzeti főnök éppen be akarta mutatni Goldwynnak. Goldwyn tekintete az előszobára esett, ahol egy nem éppen elegán­san öltözött fiatal hölgy ült. Goldwyn bosszúsan fordult a személyzeti főnökhöz és ' haragosan megkérdezte, hogy mer neki egy ilyen asszonyt titkárnőnek ajánlani. Az előszobában ülő hölgy pedig — Greta Garbó volt. A SzMK nem politizál: bármilyen politikai nézeitü, vallásfelekezetü, társadalmi állású szloven- szkói magyar ember tagja lehet, csak sze­resse anyanyelvét. Munkája csupán s kizá­rólag magyar kulturmunka, az állam tör­vényeinek értelmében. Ebbe belekapcsolód­hat pap, tanító, gazda, iparos, hivatalnok, birtokos, magánzó. Erős, szervezett kultur- életre van szükség Szlovenszkón. írj még ma a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet központjának: Komárom, Kultúrpalota — s kérj felvilágosítást, kérd a Magyar Vasár- nap-ot. A SzMKE számos szervezeteiben szorgos kulturmunka folyik, légy Te is a kulturmunkásokkal szolidáris. Munkásságo­dat, támogató filléreidet szívesen veszik. Tanuljunk a köztársaság többi népének kul- turóletéből! Kulturális kádereinket magunk­nak kell kiépítenünk! Jöjj, sorakozz a SzMKE zászlaja alá! (*) A Toldy Kör elbeszélés-pályázata. A pozsonyi Tolldy Kör irodalmi bizottsága az id. Vutkovidh Sándor nevét viselő alapítvány amataiból humoros elbeszélésre pályázatot hirdet. A pályaművet jeligével ellátva, géppel Írva legkésőbb 1036 december 31-ig kell 'be­küldeni a kör főjegyzőjének, Tamás Lajosnak címére (Pozsony, Ventur-aiioca 15. I.) ajánlott levélben. A pályaműhöz csatolni kell egy azonos jeligével ellátott, lepecsételt boríté­kot, amely a szerző nevét és pontos címét tar­talmazza. A beérkezett pályaműveket az iro­dalmi bizottság által kiküldött bíráló bizott­ság vizsgálja felül és a legjobbnak talált pá­lyaművel — amelynek azonban kétségtele­nül irodalmi értékűnek kell lennie — 500 koronával jutalmazza. A pályadíjnyertes munka a kör tulajdonába megy át. (*) Berzsenyi-emlékünnepély Rimaszombatban. Tudósítónk jelenti: Berzsenyi Dániel halálának százéves farduifójia emlékére gazdag imüsomu em- ilékümimeipély rendezését veitite tervbe a iriuna- szombati községi Iközmü vetődés! bizottság: Az lemlákeetét mindem vatóe-zinüség szerint aiovem- ibenbem jtairtjjáik meg. SzmHÁzKörbvKabTCiRA Wagner városa hódol Líszf Ferenc zsenijének A PMH munkatársa a bayreuthi Liszt-héten

Next

/
Oldalképek
Tartalom