Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-23 / 243. (4092.) Második kiadás

6 <PI«<MMAfitARHlRLA» 1936 október 23, péntek. Őskori barlanglakástés edényeket találtak Lőcsén útépítés közben Wfyea idő vfakotó Csaknem az egész országban esős, valamivel melegebb az idő. — Időjóslat: Változékony, még csapadékra hajló, nyugati széL — EGY VOLT ADÓHÍV AT ALNOK REND­TÖRVÉNYES ÜGYE. Nagyszőllősi tudósítónk jelenti: A fenti dm alatt nemrégiben beszámol­tunk arról, hogy Popler nagyszőllősi felfüggesz­tett adóhivatalnok ellen a köztársaság védelmé­ről szóló törvény alapján büntető eljárást indí­tottak. A nagyszőllősi adóhivatal most annak a közlésére kért fel bennünket, hogy nevezett, ami­kor a .rendtörvénybe ütköző kifejezéseket hasz­nálta, jnár nem volt állami hivatalnok, mert elő­zőleg kilépett az állami szolgálatból. — A „SZLOVÁK NYIL“ UTÁN A „TÁTRAI NYÍL"? Lőcsei faidósiiitónk jeiliemiti: A „szlovák myillM" ezeraeitl kedvező tapasztalaitok fugye­veiével az államvatsuitak igazgatósága » ^^ül^iüink eizeirinit — a jövő éviben egy iha- -- r i' ott- obv'oi n, a itipá nt állít teng alomba xraga ' t, a Magas Tátra között. Az uj vonat ne've „tátrai nyiil“ lesz.' _ MARÓLÚGGAL KIÉGETTE MOSTOHA- APJA SZEMÉT. Lőcsei tudósítónk jelenti: Karpel Márton szepesszombati lakos állan­dóan civakodott mostohafiával, Singlár Jó­zseffel. A mostoháiul tegnap isimét összeve- «s.<*tt apjával s a veszekedés hévében felkapott s«*y bögre marólúgot és az öreg Karpelre ön- ^ maró folyadék kiégette Karpel Már- .rxn szemét. Az elvetemült fiút a csendőrség letartóztatta. — A 35. OSZTÁLYSORSJÁTÉK V. OSZTÁ­LYÁNAK mai huzásán nyertek: 40.000 koronát: 04.562. — 20.000 koronát: 1343, 13.803, 40.111, 90.497, 95.955. — 10.000 koronát: 13.554, 17.180, 42.905, 75.738. — 5.000 koronát: 2534, 8015, 14.617, 16 477, 24.427, 25.962, 31.150, 46.008. 46.331, 54.513, 60.110. 63.985, 70.335, 85.384, 98.753, 100.138. — — 2.000 koronát: 4159, 4665, 7063, 8991, 10.967, 13.746, 15.763, 23.068. 23.630, 29.254, 30 027. 38.804, 38.833. 41.630, 42.152, 42 650, 44.515, 44.961, 47.506, 49.218, 53 038, 57.000, 58.551, 59.595 , 60.281, 61.441, 70.744, 74.720, 75.426. 77.757, 79.824, 80.108. 80 334, 84.039, 95.009, 96 864 . 97.673. 103.575, 105.358, 105.572, 106.798, 107.342, 111.675, 112.094, 112.131. (Felelősség nélkül.) — BÖRTÖNRE ÍTÉLT BETÖRŐ. Pozsonyi szerkesztőségünk jeleníti: A pozsonyi rendőr­ség en^v razzia alkalmával letartóztatta Hajn- schild János 46 éves imorvaországi illetőségű pincért. A pincér a letartóztatása előtti nap betört a Freistadt-féle fényképészeti szakiiz- Jetbe és onnan ellopott hat fényképezőgépet, 16.000 korona értékben. A kerületi bíróság most tárgyalta az ügyet s a pincért hathavi börtönre Ítélte. Lőcse, október 22. (Sábáit txidóenttóníkrtóiL) A városban most folynak ia Probstner-ut kölyne- á’Jótási munkálatai. Az ut közvetlenül a várfal mentén húzódik éts a'llsó részét most a régi gö­rögik atoilikus temetőin, továbbá Gneecihik Viktor igazgató-tanító kentjén keresztül vezetik. Ezen a meredek részen több mint ltot méter mélységű földet kellett kiásni és ásás köziben nagyobb értékes őskori kő- és bronztárgyakat találtcív, a lég alté földréte^-ől kőedánzek ke­rültek elő, amelyek a Krisztus előtti 2000— 2500-as évekből származnak. Találtaik egy kőibaütiát, közepén egy furott lyuk kall, szemcsés mészkőből való sódarálót és egy vályu-miályeidésü köszönni csombárait. Találtak továbbá öt. neolit-korbeli sirt, ezeket azonban -a munkások szétihányták, úgy­hogy a csontvázak porrá zúzódtak. A csontvá­zak mellett kisebb edények és cserepek voltak. Távolabb néhány tűzhely került felszínre, mint­egy hetven centiméter szélességben és huszonöt -centiméter mélységben. A tűzhelyek agyagból voltak kává jva, mellettük cserép- és szénmarad ványok voltak. A kiásott part oldalában megtalálták egy őskori lakóhely maradványát. Ez egy lapos, teknőalaku gödör, mintegy egy méter mélységben, kövekkel kirakva és pely­vával, porózus földdel kitöltve. A tetőzetet cölöpök tartják, A felső rétegekben nagymennyiségű, txronzlkor- szakból származó grafitos edényt találtaik. Ér­dekes, hogy ezeknek anyaga szemcsés mészkő- töredékkel van keverve Lőcsén nincs mészkő­bánya és így az anyagot távolabbi vidékről, valószinüJleg a Hernád mentéről, vagy a szepesi vár mellett lévő Drevenyikhegységből hozhat­ták. (E hegységben szántén találtaik őskori le­leteiket.) A jelenlegi ásatáséi, helyén -'ég egy ryHháe bromznyiakéket és két darab háromszögletű kovakést találtak. A lelőhely föildréitegei meg­maradtak természeites helyzétülviben, ezért ma­radhattak meg -a talált tárgyak is érintetlenül. Ezzel szemben a szomszédos temető földje, ame­lyet 1785—1852-ig használtak, teljesen fel van bolygatva és ezen a részen semmiféle őskori le­letre nem buikka/ntak. Az újabb leletek is bizonyítják, hogy Lőcse városának területe mái- a történelem előtti idő­ben ás lakott hely volt. Az őskori település nyo­mai íeflnyUiinak a várhegyig és a Már iá-hegyig, ahol tavasszal egy Ikoikorszakból származó, kap­ta alakú kőéiket találtak. A munkálatok tovább folynak és könnyen lehetséges, hogy a további ásás közben még értékesebb leletek fognak fel­színné 'kerülni. A városi muzeum mindenesetre újbóli tanulságos darabokkal gyarapszik. mennyi munkanélküli gyógyszer észsegéd el tudna helyezkedni. Az illetékes referens megígérte, hogy aí gyógyszertártulajdonosokkal szemben szigorúan végre fogják hajtani a munkaidőre vonatkozó törvények rendelkezését. Az ellenőrzést a járási főnökséghez beosztott hatósági orvosok fogják; végezni, személyi felelősséggel. A referens köz­lése szerint komolyan mérlegelik, hogy az álta­lános betegbiztosítás folytán megnövekedett gyógyszerészi szolgálat következtében a körzeti gyógyszertárak számát megnövelik olymódon, hogy az egyes gyógyszertárakra eső lakosság arányszámát leszállítják. Föltétlenül szükséges azonban, hogy a gyógyszerészsegédek és provi- zorok Szlovenszkón és Kárpátalján is ugyan­olyan szervezetet létesítsenek, mint Cseh- és Morvaországban, mert a minisztérium csak ér­dekképviseltekkel tárayalhat. — ELGAZOLTA A SAJÁT SZEKERE, Nyitrai munkatársunk jelenti: Kepesd község ha­tárában tegnap délután súlyos szerencsétlenség történt. Trubacs Márton falubeli gazda szekeré­ről lebukott a földre és a kerekek átgázoltak rajta. A gazda több bordája eltörött és súlyos belső sérüléseket szenvedett. Eszméletlen álla­potban szállították be a nyitrai kórházba. — EGY ÉS NEGYEDMILLIÓ FONT OR­VOSI CÉLOKRA. Londonból Írják: Nagy tu­dományos alapítvány hire érkezik Angliából. Lord Nuffield 1,250.000 fontot adományozott az oxfordi egyetemnek. A rendkívüli összeget a lord az oxfordi egyetem orvosi továbbképző intéze­tének létesítésére és fenntartására adományozta. — CSEHSZLOVÁKIÁBAN ARÁNYLAG TÍZ­SZER ANNYI VENDÉGLŐ VAN, MINT FRAN­CIAORSZÁGBAN. A ÖeelLó Sílovo (közlésié sze­rint a csiehszloválk közitáinsaiságbaíii több minit 70.000 vendéglő és 20.000 aiMtoholkimépée vau* úgyhogy minidéin 160 lakosra esálk egy 'kioírcisma. Firiaiaciaoins zugban csak mindéin 1600 lakosra esik egy vendéglő. Öreg emberek betegségeinél és neuraszténiá­sok bajainál reggelenként egy-egy kis pohár ter­mészetes „Ferenc József" keseriiviz sokszor igazi jótétemény! — POPRÁDI ISKOLÁSFIUK TOLVAJBAN­DÁJA. Lőcsei tudósítónk jeleníti: A napokban <az albíiákon kemeszt/ül betörték Beloboubek Jó­zsef aileizmedes poprádi lakásába s elloptak on­nan néhány öltözet ruháit. A csendőrség meg- ái’i’Qip'tofta, hogy a betörést két popaádi kiskora iskoláéira. követte eb — A poipnádi vásáron tegnap teltitioniénték Bánná Bertalan leibied lakost, 'amint F'ábeír Mária heirnádlf.allvi lakos zsebéből kilopott egy pénztárcát. A tolvajt letartóztatták. Heti száz érát is dolgoznak a szlovcnszkói és kárpátaljai gyógyszerészsegédek A misztériumban ígéretet kaptak sorsuk megjavítására Prága, október 22. Az itteni napilapok köz­lése szerint a gyógyszerészsegédek és provizo- rok prágai központjának nagyobb küldöttsége kereste föl a prágai egészségügyi minisztérium illetékes referensét azzal a panasszal, hogy a gyógyszerészpályán egyáltalán nem tartják be az előirt negyvennyolcórás munkahetet és ez a legfőbb oka annak, hogy igen sok diplo­más gyógyszerész állás nélkül van. Egyes gyógyszertárakban — különösen Szloven­szkón és Kárpátalján — heti száz órát is kénytelen dolgozni a gyógyszerészsegéd és az idegileg kimerült állapotban végzett munka csak az egészségügyi biztonság rovására tör­ténhetik. A reggel héttől este hétig tartó ál­landó szolgálat után a gyógyszerészsegéd szá­mos helyen minden éjjel inspekciót is tart. Ha a törvényes munkaidőt betartanák, úgy vala­Helmechis elborult. Ha igy küldi el a király, vajmi keveset ért el, annyit sem, mint Leíhu gróf, aki mégis rábírta, hegy száműzze udvará­ból Hildichist. A veszély azzal alig-alig csökkent. Hildichis pártot ta­lált a szlávoknál, járt Bizáncban és alig fordult az esztendő, újra ke­gyébe vette Turisend. Hildichisnek pusztulnia kell, ez az egyetlen meg­oldás. Nem érheti be Turisend közönyös feleletével. Ki kell csikarnia a döntést. — A kelevény csak úgy gyógyul, ha késsel kifakasztják... Az én felséges uram csak az alapos gyógyítást kedveli. ♦ ♦ Ha megértenéd a mi sebünket, a vas meggyógyítaná a tiédet is, felség!. ♦ ♦ Ha úgy akar­nád: örökre! Egy szóra várt Helmechis, de Turisend hallgatott. A leheletével szinte súrolta Helmechist, úgy hajolt felé, de fújtató, nehéz lélegzettel csak hallgatott. Kint fölhangzott az ifjak vidám utikészülődése, nyergeitek lovaikat. Turisend kilépett a tornácra és magához intette Helmechist: — Herceged indulást parancsolt? — Ég a vágytól, hogy elhirdesse, milyen fenséggel ajándékoztad meg tegnap! Turisend bólintott. A házak közt szinte forrott a tavaszi napsütés és a téren egyre rövidebbre fogyott a tölgyek árnyéka. Pihenttel és szalagokkal fcícicomázva tolongtak a ifjak a palota előtt — Szép utatok lesz a gyönyörű tavaszban, — szólt a király. — Az ég ajándoka, felség. Felejthetetlen napok ezek számunkra. Turisend fölemelte ekkor a kezét és búcsút intett. Helmechis meg­hajolt és indulni akart. — Megállj, fiú! Véssed jól az eszedbe, hogy nem jó időnek előtte a kdevényhez nyúlni. Minden gyümölcsnek érnie kell! Helmechis beleremegett roppant izgalmába. A nap felé fordult és hunyoriíás nélkül állta perzselő tüzet. — Nézzed a napot, felség! Olyan a heve, hogy idén hamarább ünn^eljük a gyümölcsérés nagy ünnepét... Úgy volna jó, legkegyel- r. - bb uram, ha ezt egy időben ünnepelnénk. Turisend a vállára nyugtatta kezét. Belenézett merően fölhevült arcába és Helmechisnck úgy tűnt föl, mintha mosolyogna. — Üzenek véled, fiúi Mondd meg királyodnak, eszes követet kül­dött hozzám és szót értettem véle. 6. Ünnepélyes volt az elbucsuzás, akár az üdvözlés. A palota előtt föl. ;'koztatta Alboin seregét A téren ott tolongott az egész város. Alboin már fegyveresen jelent meg. Sisakja ékes toliforgóján csil­logott a nap és szikráztak és ragyogtak a vasai. Finom vászonujjasát cáfrányszinü bőröv fogta össze és amint nagy lendülettel nyeregbe szállt, a könnyű szél meglibbentette öltözéke 6zines szalagjait. Helmechis Alboin karjára szijazta a pajzsot. Diszes markolata kard­ját a pajzsához ütve tisztelgct Alboin a király előtt. Turisend almásszürke lovon ült, néhány főembere vette körül ün­nepi ruhában és ékes fegyverzetben. Kunimund is köztük volt, de fegy­vertelenül és köznapi köntösben. E tisztelgése mintha jeladás lett volna, az Ifjak dárdáik hegyét a földnek szegezték, A palota tornácán megjelentek az udvar asszonyai. Alboin • ELSŐ KÖNYV földre pattant és tisztelgett előttük. Barna bőre alatt kigyult a vére és valami égő és lebegő öröm csillogott fémes tekintetében. Nyitott szá­jában a fogai, mint egy gyönyörű ragadozóé. Napégette arcában olyan volt ez a száj, mint egy frissen vágott seb. Az asszonyok közt Kunimund felesége állott; egy sápadtbőrü, su- daras asszony, szivalaku finom arccal és ferdén metszett szemekkel. — Királyi hercegnő, engedd meg, hogy búcsúm előtt hódolattal üdvözöljelek, — szólt Alboin. Maga is elrémült köszönése biztonságán. Fullasztó zavar és elfogultság nélkül nézett a gyönyörű asszonyra. Rozsdabarna haja kiszabadult a sisak alól, kipirult homlokába csapzott, félreháritotta, hogy göndörödő hullámokat vetett a fürt. A hercegnő kedvtelve pihentette szemét a fölhevült fiatal férfin, aki bikanyakát hátraszegve, keményen és vállasán állott elébe. — Búcsúzol máris? Sajnálom, Alboin királyfi. Látod, a hölgyeim is sajnálják, — mondta és kicsi kezével az asszonyaira mutatott. Alboin szeme csillogott, ahogy végignézett rajtuk. A teste furcsa, bizsergető hőséget kezdett kisugároztatni; uj és sohasem érzett hőség volt ez, szédülést és könnyű elbágyadást érzett és vérhullám csapott a szeme elé, ahogy nézte, csak nézte egyre mohóbban ezeket a szikrázó, feketehaju nőket, erősivü fekete szemöldökük alól kivillanó sötét sze­müket. Forró pokol lett a láb alatt a föld, de nem moccant hirtelen föl- .viharzott testi gerjedelmében. Jóízű nevetés hangzott a tornácról. Az asszonyok megérezték a fiatal férfi gcrjedelmes közeledését. Bujtatott vágy és biztatás volt a hangjukban, Alboin visszamosolygott, Szép harapós fogai kicsillogtak, piros arca férfiasán ragyogott. — Köszöntőm szép hölgyeidet és lánykádat, hercegnő. Az asszony maga elé tolta kislányát, aki szakasztott.mása volt ta­padó fehér gyolcsöltönyében és sötét hajába font virágkoronájával, — A lányom, Rozamunda! Rózsásajku kislány, ahogy a neve mondja, szemérmes nyilő szép­ségében és harmatos bájában drága bimbó az asszonyok közt. Alboin hozzáhajolt és megsimogatta fürtjeit. Csak egy pillanatra érintette, Rozamunda megriadva hátrált és befutott a palotába, Alboin újra nyeregbe szállt. Turisend 'intésére megperdültek a do­bok és kürtösök a búcsú indulóját fújták. A nyíló reggelben igy indult hazafelé Alboin kicsiny seregével. Turisend főcmbereivel velük tartott, de Kunimundot és Hildichist nem látták a király kíséretében. A Tiszánál visszafordult a király és Odomund gondjaira bízta ven­dégeit. ünnepi volt az ifjak vonulása. Érkezésüket telepről-telepre előre meghirdette egy lovasküldönc cs marasztaló vendégeskedés várt rájuk mindenütt De Alboin nyughatatlan volt és gyors utat sürgetett. Égett a vágytól, hogy mielőbb Brigetióba érjenek. Az esti táborozásnál mái: Agó éneke sem tudta megnyugtatni. Egész teste tele volt feszegető ir galommal, Viharos álmai még jobban elgyötörték. Rohanó paripákról álmodott, Gomolygó forró párákban meztelep** állt egy réten, a mének lihegve elvágtattak mellette és egy asszony <*rcS£i látta; rugalmas, meleg és illatos teste hozzásimult forrón és olv^dóan. llgy rémlett, mintha Kunimund gyönyörű keleti asszonya volna, Ma­sokra fogta puha fehér busát, rázuhant a szájával és egészen betakarta* 4$ I II EGOJÖLD REGÉNY IRTA: EGRI VIKTOR 9 (FOLYTATJUK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom